Uj Nemzedék, 1924. május (6. évfolyam, 85-106. szám)
1924-05-06 / 85. szám
2 Kedd Békés egyezséggel ért véget a nyomdásssztrájk — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Az a szellemi blokád, amelyet a hetek óta húzódó nyomdászsztrájk idézett fel, mára megszűnt. Ismeretes, hogy annakidején a nyaradatulajdonosok hat, illetve kilenc hónapra felosztott bérjavítást kínáltak a munkásoknak, amit azért visszautasítottak és másnap beszüntették a munkát. Csak azok a vállalatok folytathatták a lapkiadást, amelyek már a nyomdászkizárás idején kiugrottak a lapkiadók szindikátusából és munkásaikkal külön egyezséget kötöttek. A kormány azonban a sajtószabadság megtámadását látta abban a körülményben, hogy éppen a szélsőséges politikai irányok lapjai jelennek meg s így a polgárság számára lehetetlenné válik az események nyugodt ellenőrzése és mérlegelése, tehát megtiltotta a külön egyezséget kötő lapok megjelenését is. Ehhez, mint Bethlen a nyomdászsztrájk ügyében összehívott parlamenti ülésen kifejtette, egy 1912-iki törvénycikk adta meg a jogi alapot. A polgári lapok kiadói óriási áldozatok árán is kitartottak elhatározásuk mellett, hogy a nyugodt termelő munka érdekeit megvédik a hirtelen támadások ellen, mert ezzel egyúttal a magyar polgári, közönség érdekeit is védelmezik. A száz- és százmilliós veszteség ellenére is, amelybe a lapok egyéb apparátusainak állandó készenlétben tartása került, nem voltunk hajlandók mi sem a támadás elől meghátrálni. Nyugodtan állottuk a harcot A főnökük maguk szedték ki a Napilapok Szindikátusának közös kiadásában megjelenő Magyar Sajtót és az Ungarische Pressét, majd pedig a Reggeli és Esti Híreket s a megfelelő német lapokat. A kormány pedig a közgazdasági szempontból rendkívül fontos és súlyos időkre való tekintettel maga vette kezébe a békéltető tárgyalás vezetését Ám a tárgyalás többször megszakadt s még a kormány erélyes közbelépése sem tudott békés eredményt teremteni. Végül a Napilapok Szindikátusának elnöke, Ágai Béla és Petős Gyula vállalták a békeközvetítést a főnökegyesület és a nyomdászszakszervezet között- Ez a tárgyalás eredménnyel járt. A megállapodás, amelyet a nyomdászszakszervezet főbizalmi testülete vasárnap elfogadott, megállapítja, hogy a nappali szakmunkások bérjavítása, május 5-től június 11-ig négy részletben való emelés után összesen heti 90.000 korona lesz; a nappali verkmunkánál alkalmazott gépszedők javítása ugyanebben az időben összesen heti 100.000 korona. A lapnál foglalkoztatott szakmunkások pedig ugyanebben az időben a nappaliaknál 100.000, az éjjeli munkásoknál 175.000, a vegyes üzemieknél pedig 100.000 korona. A kizárás által okozott munkabérveszteség 50%-át a munkáltatókmájus 10-én megtérítik a nyomdászoknak. Ezen az alapon a munkások ma reggel visszatértek munkájukhoz. A megállapodás harmadik pontja kimondja, hogy a sztrájk következtében a kollektív szerződés megszűnvén, a munkások és a munkaadók készségüket jelentik ki új kollektív szerződés kötésére. Az új szerződésre vonatkozó tárgyalás oly időben indítandó meg, hogy a kollektív szerződés legkésőbb 1924 julius 14-én legyen életbeléptethető, mert ezzel függ össze a nappali nem lapmunkások bárjavítása. Ugyanígy megállapodtak abban is, hogy megtorlás a munkába viszsszatérő személyzetet nem érheti s viszont mindenki köteles a munkahelyére visszatérni. Legközelebbi számainkban egy-egy rövid és jellegzetes esetet tárunk olvasóink elé arról, mit jelent a sajtó nélkül a valóság, mennyi izgalmat a látszólagos nyugalom köntöse alatt Az elmúlt napok politikai eseményei közül mindenekelőtt a május 2-iki, rendkívüli ülés emelkedik ki, amelyet az ellenzék hivatott össze. Peidl Gyula hosszabb beszédben fejtegette, hogy a Ház összehívására a kormánynak a nyomdászsztrájk idején tanúsított magatartása szolgálgatott okott, továbbá az a rendelkezése, amellyel betiltotta a május elsejei szociáldemokrata gyűléseket. Bethlen miniszterelnök a felhozott vádakkal szemben újból megállapította, hogy a szociáldemokratáknak a szakszervezetekkel teljesen egybeforrott, egymásba olvadt politikai szervezete terrorizálni akarja nemcsak a többi társadalmi osztályokat, hanem magát a munkásságot is, meghazudtolta Peidlnek azt az állítását, hogy a szociáldemokraták nem is beszéltek általános sztrájkról. A szakszervzeti kongresszuson épen Kábák Lajos szociáldemokrata képviselő hangoztatta, hogy csak az általános sztrájk fog segíteni a munkásság helyzetén. A miniszterelnök rámutatott arra, hogy egyes sajtóorgánumok a konkurrencia félrenyomásával monopóliumot akartak szerezni maguknak, az egyoldalú propagandáival pedig nemcsak pénzre és üzleti haszonra, hanem magyar lelkek elharácsolására is törekedtek. A sajtónak ez a része az első napokban ugyanazt a bért fizette, mint azelőtt, csak később történt a bérkérdésben megegyezés, mivel pedig ezt a megállapodást Gömbös Gyula és egy szociáldemokrata képviselő kötötte, a miniszterelnök szerint az másnak, mint politikai megegyezésnek nem minősíthető. ,, Fülsiketítő zaj tört ki Bethlen István gróf szavaira. A fajvédők helyeikről felugrálva kiabálnak Bethlen felé, akit a pártja zajosan tapsol és éljenez. Szlaii Ferenc oly dühödten veri a padot, hogy vér Berked kezéből. — A sajtószabadságnak olyan felfogását, — fejezte be a miniszterelnök — amilyennek 1118-ban voltunk tanúi, amikor a munkássága diktálta azt, hogy mely lapok jelem kelnek meg és melyekre nyomja rá az anatéma bélyegét, azt az állapotot ebben az országban addig, amíg én itt leszek, nem engedem megismételni. Ha valaki azt mondja, hogy a kormány elnémítja a sajtót, erre a válaszom az, hogy a munkásságnak és egyes politikai pártoknak a terrorját a magyar sajtóban nem fogom tűrni! " Az egységes párti képviselők frenetikus lelkesedéssel éljenezték a miniszterelnököt. Az ellenzék részéről Gömbös Gyula reflektált a miniszterelnök szavaira és azt mondotta, minden erejével azon lesz, hogy ez a rendszer, amely termelni nem tudott, minél előbb csöpörtessék. Ltéhárd Ágoston bejelentette, hogy kilép a kormányt támogató pártból, azzal a felhatalmazással, hogy amikor jónak látja, juttassa azt a Ház elnökségéhez. Értesülésünk szerint — ha csak valami rendkívül esemény nem jön közbe —, május l ike előtt nem él az ellenzék az összehívási joggal. A vámtarifa, az igazságügyi javaslatok és a fővárosi törvény a Ház előtt Az újból összeülő nemzetgyűlést elsősorban három nagyfontosságú törvényjavaslat foglalkoztatja. Sor kerül az önálló magyar vámtarifa törvénybe iktatására, az új fővárosi választói törvényre, végül pedig az igazságügyi javaslatokra. A fővárosi törvényt Rakovszky Iván belügyminiszter terjeszti a Ház elé. Arra vonatkozóan, hogy a keresztény részről követelt és a kormány által bizonyos mértékben elfogadott módosítások, a választói jogosultságnak tíz évi helybenlakáshoz való kötése, a tíz közigazgatási kerület-beosztás fentartása, a tíz elöljáró szavazati joga milyen formában érvényesül a javaslatban, még nincs végleges döntés. Bizonyos az, hogy a kormánynak párttekintettől függetlenül intézményesen kell biztosítania a keresztény Budapestet minden liberális-szabadkőműves-szociáldemokrata térfoglalással szemben. A Keresztény Gazdasági Párt conditio sine qua non-nak tekinti a kívánságok teljesítését és ilyen értelemben szólalnak fel a párt tagjai már a javaslat bizottsági tárgyalásánál. Az általános bizottsági vitát tudvalévően közösen folytatták le a fővárosi és a többi törvényhatóságok reformjáról szóló javaslatokra, de a részletes vita külön-külön megy végbe. A dolog sürgősségére való tekintettel szó van arról, hogy még a szünet alatt összehívják a közigazgatási bizottságot, a részletes tárgyalás megkezdésére. Az igazságügyi javaslatok közül legnagyobb érdeklődésre az tarthat számot, amellyel Festhy Pál igazságügyminiszter az Internálás dolgában intézkedik. A megszüntetés legfőbb érve: a tábor fenntartása több mint kétmilliárdot emésztett fel. A miniszterelnök szembeszáll a szocidemokraták terrotjával — Az Új Nemzedék tudósítójától — ALJA hashájtS CSOKOLÁDÉ JEskdkísís&sk, msíb'ÁinMzjs % tgyanánl «* EtJOBt Új Nemzedék Az ellenzék a teljes passzivitás tervével foglalkozik A parlamentben legutóbb végbement események elkeseredést keltettek az ellenzék körében, mert az ellenzéki politikusokszerint bebizonyosodott, hogy a kormány diktatórikus eszközökkel dolgozik, amelyek ellen parlamentáris keretek között nem lehet küzdeni. Az ellenzéken ezért az a gondolat vetődött fel, hogy teljes passzivitásba kell átmenni. A baloldali képviselők többségében meg is volna a hajlandóság a passzivitásra. Ez azt jelentené, hogy az üléseken nem vennének részt és áttennék működésük színterét az országba, gyűléseken és a sajtóban harcolnának tovább. A mandátumról való lemondást nem tartják alkalmas fegyvernek, mert 70—80 helyet adnának át ezzel a kormánypártnak, amely szerintük álellenzékiekkel töltené meg a baloldali padsorokat A. Ház rendkívüli ülése alkalmával a polgári ellenzék tagjai újabb ívet írtak alá, amelyen ti Ház összehívását kérik. Az ívet nem nyújtották be az elnökségnek, hanem Átadták Szilágyi Lajosnak, az összes szükséges aláírásokkal cs 1923 május 6. 3300000GCOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Titokszatos gyilkosság történt a Tárnok-utcában — Az Új Nemzedék tudósítójától — Az elmúlt héten szerdán a kora reggeli órákban detektívek csapata verte fel a Tárnok-utca csendjét. A kis utca hatos számú házában gyilkos és elrejtett hulla után kutattak. Nyolc nappal ezelőtt bizalmas jelentés érkezett a rendőrségre, melyben megírta a névtelen feljelentő, hogy a Tárnok utca 6. számú ház felügyelőjének felesége hetek óta nyomtalanul eltűnt lakásáról és megírja, hogy az asszony valószínűség szerint gyilkosságnak esett áldozatul. A feljelentő határozottan a férjet gyanúsította a gyilkossággal. A feljelentés alapján Radocsay Jenő dr. rendőrkapitány azonnal elrendelte a legszélesebb körű nyomozást, és azonnal előállították a rendőrségen B. R. házfelügyelőt. A házfelügyelő természetesen tagadta a gyilkosságot és a mikor feleségéne kérdezősködtek, azt mondotta, hogy már hetekkel ezelőtt rokonaihoz Jászberénybe utazott. A detektívek ekkor hazaengedték a házmestert, miután a bűnvádi perrendtartás értelmében 24 óránál tovább letartóztatás nélkül senki sem tartható bent a rendőrség épületében. A detektívek azonban szigorúan figyelték minden lépését és közben megkezdték a tanúkihallgatást. A lakók egybehangzó vallomása szerint a házmester, aki feltűnően rossz viszonyban élt, feleségével, egyedül végzett áldozatával, a tehetetlen asszonyt megölte és minden valószínűség szerint a Gellérthegy egyik barlangjába, vagy a ház mély pincéjébe rejtette. Gyanús volt a lakóknak az is, hogy a Házmester közvetlenül feleségének állítólagos elutazását követő éjszakán nem tartózkodott odahaza és az egyik szomszédját kérte meg, hogy a kapunyitást végezze. A detektívek a terhelő tanúvallomások alapján azonnal Jászberénybe utaztak és az asszony rokonainál keresték a szerencsétlen áldozatot. Odaérkezve azonban meglepődve értesültek az illetékes hatóságoktól, hogy a házmester felesége már két éve nem volt Jászberényben. Most már látta a nyomozást vezető rendőr tisztviselő, hogy vad kegyetlenséggel elkövetett feleséggyilkossággal áll szemben, amelynek szálai most már majdnem teljesen tisztázódtak. Ilyen adatok alapján a szidomi megfigyelés alatt lévő házfelügyelőt szombaton újra beidézték a rendőrségre és Horváth rendőrfőtanácsos, a bűnügyi osztály vezetőjének utasítására azonnal levitték Jászberénybe. Közben a seregeitől érkező tanúk a legfantasztikusabb meséket mondták el az asszony, meggyilkolásáról és kitüntetéséről. Általában a tanuknak az a véleménye, hogy a házmester feleségét a ház alatt lévő pince egyik feneketlen üregébe taszította, ahol a szerencsétlen asszony roncsokká zúzott testtel ében kiszenvedett. Az illetékes hatóságok még mindig a legnagyobb körültekintéssel és titokban kezelik az ügyet, miután csak a férfi teljes beismerése után hirdethetik ki a gyilkos előtt az előzetes letartóztatást. A déli órákban munkatársunk ismételten érdeklődött a borzalmas gyilkosság részleteiről és azt a felvilágosítást kapta, hogy az éjjel Jászberényből érkezett telefonjelentés szerint a házmester bevallotta borzalmas tettét, azonban arra vonatkozóan, hogy felesége holttestét hova rejtette, még nem tett érdemleges vallomást. A gyilkost különben ma délután hozzák vissza a főkapitányságra és még az éjszaka folyamán megtörténik az első helyszíni szemle, melyen már a gyilkos házmester is jelen lesz. A rendőrség már elkészült arra az eshetőségre is, hogy a gyilkos félrevezeti a nyomozó hatóságokat és a hulla keresésénél igen nagy munkát ad a rendőrségnek. Saját érdekében vásároljon egy sorsjegyet DÉ ÉS I. IKi bankház fiókjában Budapest, Andrássy út 10. A m. kir. osztálysorsjáték nyereményei szenzációsak. Legnagyobb nyeremény szerencseesetben egy milliárd korona. Jutalom 600 millió és 400 millió, 100 millió, 100 millió stb. 9. Rendelhet egy levelezőlapon is ! " S Smia