Uj Nemzedék, 1930. május (12. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

Csüb­örtök, 1936 májra 1 Uj Nemzedék Hány urat küld ki a Beszkár a varsói kongresszusra? Közköltségen untig elég két-három szakembert Kirándulnak a fjordok világába? — Az Új Nemzedék tudósítójától — A főváros ügyei egyre nagyobb mér­tékben foglalkoztatják a közvéleményt. Méltán, mert végre már rá kell térni az egyedül helyes útra s a legnagyobb nyilvánosság színe előtt kell a város dolgainak vezetését intézni. Főképpen azokat az ügyeket, amelyeknek akármi­lyen anyagi vonatkozásuk van. Hogy ezt az elemi szabályt sürgetni s magya­rázni is kell, az különben az idők jele. Júniusban lesz Varsó városában a közlekedésügyi kongresszus. Az ilyen nemzetközi össze­jöveteleknek kétségtelenül mindig van jelentőségük, ha nem is valami túlságosan nagy. Kívá­natos tehát, hogy Magyarország vagy Budapest is képviseltesse magát megfe­lelő szakemberekkel. Természetesen csak azokkal, akik a kongresszuson előadást tartanak, vagy legalább is hozzászólnak a felvetett kérdésekhez. Tehát csak az mehet ki, aki érti a dolgát és jól beszél egy-két külföldi nyelven, "úgy halljuk, hogy a Beszkár felszólította tizenhat igaz­gatósági tagját, közöljék, ki akar elmenni a varsói kongresszusra? Hír szerint a költségeket a Beszkár fedezné, azaz végeredményben közpénzből tör­ténne ez a kiküldés. Beszélnek arról is, hogy a kongresszus után a szakértők, már­mint a Beszkár igazgatósági tagjai, akikhez természetesen a főtisztviselők kö­zül is csatlakozik egynéhány, felmennek északra, Svédországba vagy Norvégiába, esetleg mindkettőbe, ahová egyik-másik urat a felesége is elkíséri. Nekünk természetesen semmiféle kifo­gásunk sem lehet az ellen, ha az igazga­tósági tag urak akármilyen nagy szám­ban is elmennek bármilyen kongresz­­szusra — a saját költségükön. Most azon­ban az hírlik, hogy az igazgatósági ura­kat a Beszkár küldi ki, ami lényegesen más dolog, mert még ha valamennyi ki­küldött is szakember volna, akkor sem kell két,három embernél többnek minket összesen képviselni. A Beszkárral, mint ismeretes, nem va­gyunk abban a viszonyban, hogy a siker reményében felvilágosítást kérhessünk közvetlen uton. Ezért lapunk hasábjain érdeklődünk tisztelettel Sipőcz Jenő el­nök úrnál és Folkusházy Lajos vezér­­igazgató úrnál, hogy mi igaz az elterjedt hírekből? Hány úr megy ki? Ki fizeti a költsége­ket? Ha a Beszkár küldi ki az urakat, lesz-e valóban északi tanulmányút? Mit tanulmányoznának ott, a fjordok közle­kedését? Hol akarnák tapasztalataikat értékesíteni? Bizalommal várjuk a felvilágosítást. Amíg meg nem kapjuk, nem formálunk magunknak véleményt és a közönséget is kérjük, függessze fel álláspontját. — —— — ———■ A gyömrői vasutas gyilkosai a pestvidéki törvényszék előtt Húsz tanút hallgatnak ki a tárgyaláson — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Borzalmas rablógyilkosságot követtek el az ilamit év februárjában Gyömrőn. Bakó Ger­gely vasúti alkalmazottat, aki a jegykiadás­­sal volt megbízva, a hajnali órákban fejsze­­csapásokkal megölték. A csendőrség nyomban megindította a nyomozást és néhány nap múlva sikerült kézrekeríteni a tetteseket, Varga András henteslegényt és Szűcs Ernő követőmunkást. A Gyömrő fürdőtelepi állomás jegykiadója, Bakó Gergely régi idő óta ismeret­ségben volt Varga András hentessel. Különböző nézeteltéréeik miatt összevesztek és Varga harago­t tartott Bakóval. Egy al­kalommal, mikor összevesztek, Varga többek előtt kijelentette­, „majd elbánok én azzal az ujszászi paraszttal“. Ujszászi parasztnak mon­dogatta mindig Bakó Gergelyt. A községbe­liek ismerték Varga izgága természetét, tud­ták, hogy bosszút forral Bakó ellen és nem érte őket váratlanul a gyilkosság híte. Varga András mindig a korcsmába járt, mulatozott, ami vagyona volt, elköltötte és adósságokba verte magát. Néhány nappal a gyilkosság előtt elment Bakóhoz kölcsönt kérni. Bakó ki­utasította a hivatali helyiségből. Megmon­dotta, hogy részeges, iszákos embernek egy fillért sem ad. Varga ekkor határozta el ma­gát a gyilkosa­kra. Egyedül azonban nem mert hozzáfogni a bűncselekmény elkövetésé­hez, mert Bakó Gergely széles vállú, hatal­mas erejű ember volt és félt, hogy balul ütne ki a vállalkozása, ha egyedül menne- Szövet­kezett Szücs Ernő többszörösen rovotmultú követőmunkással, akivel együtt jártak már régebbi idő óta a korcsmába borozni. Szűcs vállalkozott a gyilkosságban való részvételre és 1929 február tizennyolcadikán hajnalban es­te követték a szörnyű bűncselekményt. A hajnali órákben, amikor koromsötétség borult Gyömrő községre, behatoltak Bakó Ger­gely szobájába és fejszecsapásokkal meggyilkolták a vasúti őrt. Maig kiindelik a Wertheanwoeta­ényt és a pénztár tartalmát hetvenkét pengőt elra­bolták. A gyilkosságot másnap reggel észre­vették és a csendőrség megindította a nyomo­zást. Még mielőtt a csendőrök a helyszínére érkeztek volna, Varga András az állomás épü­letéhez közel a rögöket kezdte széttaposni az utón. Ekkor nem tulajdonítottak nagyobb je­lentőséget cselekedetének, csak későbben de­rült ki, hogy a rögökön vérnyomok voltak, amelyek elárulhatták volna. A cser­dőrségnél jelentkeztek azok a község­­beliek, akik hallották, hogy Varga megölés­sel fenyegette Bakó Gergelyt és elmondották, hogy a vasúti őr és Varga halálos ellenségek voltak. Helyszíni szemlét is tartottak a csend­őrök Varga lakásán. A kamrába a szennyes ruhák között elrejtve megtalálták azt a véres fehérneműt, amelyet a gyilkosság elkövetésekor viselt. Varga András a csendőrök előtt körömsza­kadtáig tagadta, hogy részt vett volna a gyilkosságban. Azt mondotta, hogy csirkét vágott az előtte való nap, attól véres a ru­hája. A csendőrök a ruhát és a gyilkosság helyén talált vérnyomokat felküldték a vegy­vizsgáló intézetbe, ahol megáll­apították, hogy Varga András ruháin ugyanolyan vérfoltok találhatók, mint a gyilkosság színhelyein. Varga Andrást és Szűcs Ernőt a csendőrök a pestvidéki ügyészség fogházába szállították. Az ügyészség gyilkosság és rablás bűntette címén emelt vádat ellenük. A törvényszék Marton tanácsa ma délelőtt kezdte meg a gyilkossági ügy főtárgyalását. Először a vádlottakat hallgatták ki. Mindket­ten tagadták a bűncselekményt és azt mondot­ták, hogy akkor hajnaliban Kiser Lajos ven­déglőjében boroztak. Az ügyészség húsz tanút idézett be a mai tárgyalásra, körülbelül ugyanannyi tanút jelentett be a védelem is, úgy hogy a gyömrői gyilkos­sági per tárgyalása már csak a tanúkihallgatás miatt is néhány napig elfona­kszik. 3 Az őszi viharok mindent elsöpörnek, ami szennyes és egészségtelen. Ép így eltűnik minden tisz­­tátalanság, ha Radionnal mossa ruháit. 30 percnyi kifőzés és kész a mosás, mert egymaga mos! Erdélyben is megjelenten a sáskák —!—­ Csik megyében elpusztították a vetéseket Dobrudzsában letarolták a sző­röket —• Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bukarest, április 30. A dobrudzsai Cuiugius község környékét hatalmas sáskaraj lepte el. A sáskák kétszáz hektár területet szálltak meg. A község szőlői elpusztultak. A sáskaraj a Dunamenti síkságot fenyegeti. Az erdőkben nem esett nagyobb kár, mert a hideg, időjárás miatt a fák még nem lombosodnak. A hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy a sáskarajt még felkerekedése előtt elpusztítsák. Az utóbbi napokban Erdély töb­b helyén is sáskarajok jelentek meg. Erdély­­ben különösen Csikmegye egyes falvait lepték el a sáskák és Csikjenőfalva, Karcfalva, Bánfalva, Csikmadaras községek vetését teljes pusztulással fenyegetik. Egyelőre nem tudták megállapítani, hogy a sáskarajok honnan húzódtak Románia felé. Nagyságuk három-négy centiméter. Csik megyében két esztendővel ezelőtt is volt sáskajárás. A rovartani állomás szakvéleménye a Tegnap táviratok számoltak be arról, hogy az afrikai sáskarajok Görögország­ban is megjelentek és a görög kormány nagyobb összeget szavaztatott meg a sás­kaveszedelem elleni védekezésre. A kül­földi sáskaveszedelemről megkérdeztük a rovartani állomáson Kadocsa Gyula dr. állomás vezetőt, aki ezeket mondotta: — A sáskaveszedelem hírét természete­sen nem tudjuk ellenőrizni, mert hozzánk még nem érkezett semmi jelentés. Egy kicsit korainak tartom a dobrudzsai sás­kajárás hírét. Az igaz, hogy az idén min­den korábban fejlődik a természetben. Dobrudzsában és általában a Duna bel­­pályán, a mocsaras helyeken az európai vándorsáska is megvan. Annak idején, amikor Magyarországon mintegy félszá­zaddal ezelőtt általános volt a nagy sáskajárás, amelyre apáink gyermekko­rukban emlékeznek, ez a sáskajárás mindig az Alduna vidékéről indult ki, feljött hozzánk az Alföldre, ahol meg­szaporodott főképpen a hortobágyi mo­csarakban tenyésző vándorsáska csapa­tokkal és így indult tovább nyugatra. Keresztülvonult egész Középeurópán és — noha ritkán — az is előfordult, hogy áthatolt a La Manche-csatornán, Angliá­ba is. Ez volt a vándorsáska, amely azonban Magyarországon, miután a le­csapolások megtörténtek és az ősi terü­leteket eke alá fogták, megszűnt, úgy­hogy félszázad óta nem jelentkezett. He­lyette itt van a marokkói sáska, amely a vándorsáskánál jóval kisebb ugyan, de olykor-olykor nagyobb tömegben jelentkezik. — Négy-öt éve azonban, hála Istennek, ez sem mutatkozik irtásra érdemes mennyiségben. Megkérdeztük informátorunkat, lehet­­­séges-e, hogy az afrikai sáskatömegek jutottak el Dobrudzsába és onnan — mint egyik táviratunk jelenti — Erdélybe. — Ez is lehetséges, — mondta — mert hiszen a sáska jól repül. Éppen azért, mert a Dobrudzsában tenyésző vándor­sáska megjelenése igen korainak látszik, nincsen kizárva, hogy tényleg az afrikai sáskajárás egyes rajai ju­tottak el a Balkánra.­­ Nagyobb veszedelemtől azonban nem kell tartani. Középen répában, így nálunk Magyarországon is, a vándorsáskának nincsen tenyészhelye, nincsenek meg a kedvező feltételei a szaporodáshoz, így a sáskaraj nem kaphat fel új tömegeket, sok pedig útközben el is pusztul, ezért nem valószínű, hogy nagyobb veszedelem bekövetkezik. Elfogták Berlin két leghirhedtebb betörő­­jét,akiket a Discontogesellschaft páncélter­mének tavalyi kirablásával gyanúsítanak­ ­ Berlin, április 30. A berlini rendőrség a szerdán virradó éjszaka heves harc után ártalmatlanná tette Berlin két leghirhedtebb betörőjét, a két S­as­s-testvért, Sass Frankot és Eric­ehet. Különböző nyomokból arra következtetnek, hogy rövidesen tisztázni tudják a Discontogesellschaft wittenbercgplatzi palotájában elkövetett multévi safe-betörés részleteit is. A Discontogesellschaft páncéltermének kirablásával már annak idején, is a hét Sass-testvért gyanúsították, miután azonban nem volt ellenük semmiféle bizonyíték, kénytelenek voltak őket szabadlábra helyezni. Az elmúlt éjszaka elkö­­vetett betörés majdnem ugyanolyan körülmények között történt, mint a Disconton­gesellschaft páncéltermének kirablása s a két betörő ugyanolyan szerszámokat használt, mint a wittenbergplatzi betörésnél. A rendőrség azt hiszi, hogy most már rá tudja majd bizonyítani a két Sass-testvérre az utóbbi évek legmn /-a l t'é M1 , g, ■» , A p p f ^ JUé — Az Uj Nemzedék tudósítójától. —

Next