Uj Nemzedék, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-01 / 74. szám

2 (A vezércikk folytatása.) Jön minden szociáldemokráciája mel­lett csak félig olyan magyar lenni, amennyire cseh az a prágai „testvér­párt“ A másik és ezzel együttjáró konzekvenciája az lennne, hogy tudjon és merjen magyar és cseh érdekek összeütközésénél úgy szembeszállni a cseh szociáldemokráciával, ahogyan szembe tud és mer helyezkedni a cseh szociáldemokrácia a magyar, a német, az osztrák vagy akármelyik szociál­demokráciával, ha a cseh érdekek úgy kívánják. Ezt kellene követelnie tőle a szakszervezett magyar munkásság­ának, ha tudna és merne önálló lenni és nem tűrne pártdiktatúrát, ezt várná tőle a nemzeti közvélemény is, amely másképp ítélné meg a Conti-utcát, ha nem látná állandó ellentétben a nem­zeti érdekekkel. De mi úgy ismerjük a Conti-utcát, hogy ismét le fogja nyelni a cseh vörösbékát, és nem fogja megtagadni magát, ő a magyar kormányzat, a magyar nemzeti érdekek ellen fog to­vább konspirálni ezzel a cseh kor­mánytámogató szociáldemokráciával. Ahogyan a világháborúban is volt, az antant szociáldemokrata vezérei el­mentek muníciós minisztereknek, hir­dették és szolgálták a mindvégig (jusqu'au bout) való háborús kitartást, s a mieink az ő törekvéseiket szolgál­ták egészen a forradalmi összeomlasz­­tásig, nem a nemzet érdekét, amely azonos lett volna a munkásokéval is, hiszen Trianon nélkül nincs a mai nyomorúság. De hát meddig tűri ezt a nyilvánvaló nemzetel­lenességet a pol­gári társadalom, és a maga legnagyobb érdekeinek ezt a folytonos kijátszását a szerencsétlen magyar munkásság? Miklós román herceg elutazott Budapestre — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bukarest, március 31. Miklós herceg az Orient-express­zen tegnap elhagyta Bukarestet. A herceg Nagyváradig utazik az expresszel, ott automobilra ül és azon folytatja útját Budapestre, ahol részt vesz egy automo­bilversenyen. Több, mint 2000 rendőr járult a húsvéti szent­­áldozáshoz­ ­ Az Új Nemzedék tudósí­tójától . Ma reggel nyolc órakor körülbelül kétszáz end­őrtiszt és tisztviselő és kétezer rendőr já­rult a húsvéti szentáldozáshoz a Szent István bazilikában. Angelo Rotta pápai nuncius ce­­lebrálta az ünnepi szentmisét, amely ellőtt Csiszárik János meghatalmazott miniszter, c. püspök mondott szentbeszédet. Ez alkalommal megjelentek a Bazilikában Issekutz Aurél belügyi államtitkár, Kovács Dénes miniszteri tanácsos, Bezzeg-Huszágh Miklós rendőrfő­kapitány, Andréka Károly és Dóra Sándor főkapitányhelyettesek, Török János főpa­rm­csnok és még sokan a rendőrség vezető közül. A szentmise után a pápai­­ nuncius papság segédletével együtt megáldoztatta a rendőrtiszteket és legénységet A szentáldozó után a rendőrök díszlépésben vonultak el a pá­pai nuncius és a megjelent előkelőségek előtt. Karlsbadi só helyett­­ halálos mérget vett be egy nagykovácsi nő — Az Új Nemzedék tudósítójától. -Pomáz, március 31. Nagykovácsiban Pitz Sebő borbély felesége karlsbadi só helyett tévedésből bárium chlo­­ridot vett be, amelytől rosszul lett és két nap múlva meghalt. Holttestét Budapestre a tör­vényszéki bonctani intézetbe szállították, ahol felboncolták és kétséget kizáróan megál­lapították­, hogy Pitzné halálait a tévedésből bevett bárium-chlorid okozta Uj Nemzedék Szerda, 1931 április 1. nem egy, hanem két tettese volt a rablógyilkosságnak. Az egyik, aki a gyilkosságot kiter­vezte, a végrehajtás részleteit kidolgozta, a másik pedig, aki a borzalmas rabló­­gyilkosságot végrehajtotta. A gyilkosság kitervezőjét a rendőrség Steinherznek abban az útitársában látja, aki Rotschild kertészsegédjének adta ki magát. Stein­­herz tudvalévően, ad­ikor egy-egy pilla­natra eszmélethez tért, említést tett fele­ségének arról, hogy ez az állítólagos kertész Lajosmizsén szállt fel a vonatra és így ismerkedett meg vele. A ceglédi rendőrség feltevése ezzel szemben az, hogy ez az állíítólagos kertész már napokkal előbb Kecskeméten figyelte Steinherz minden lépését. Felszállt ugyanarra a vonatra, amelyen Steinherz Lajosmizsén keresztül Buda­pestre utazott és csak Lajosmizsén ment át Steinherz fülkéjébe, akivel szóba ele­gyedett. Minthogy már tudhatott arról, hogy Steinherznek van kertészfia, ezért adta ki magát kertésznek, hogy így bi­zalmat keltsen maga iránt. Igen megne­hezíti azonban a nyomozást, hogy éppen ennek a kertészsegédnek a személyleírása hiányzik. A nyomozó hatóságok gyanúja szerint ez az állítólagos kertészsegéd vette rá azután Steinherznek Merán­ szállóbeli lakótársát, az állítólagos Kovács Ferencet a rablógyilkosság elkövetésére. Adatok vannak arra, — amint ezt már tegnap megírtuk — hogy ez a Kovács Ferenc nevezetű fiatalember már a gyilkosság előtti napon ugyan­azon a vonaton utazott, amelyen Steinherz. Személyleírását a következőkben állapították meg: Húsz év körüli, 165 centiméter magas, hosszú­kás arcú, sovány, hegyes orrú fiatalem­ber, akinek hátul a nyakán a haja erősen ki volt borotválva. Szürke ruhát, sötét­szürke hosszú felső kabátot viselt, nad­rágja nagyon szűk volt, mintha nem is rászabták volna. A nadrág igen rövid volt. A gyanúsított fekete kalapot viselt. A nyugati pályaudvar pénztárosnője a s­zemélyleírás alapján emlékezett arra, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony­ napján jegyet váltott ez a fiatalember. A pénztáros nőnek feltűnt, hogy a ko­pottas ruházatú fiatalember másodosz­tályú jegyet vált, még­pedig Félegyhá­záig. Meg is kérdezte tőle: —­ Talán harmadosztályú jegyet akar? — Nem — válaszolta erélyesen a fiatal­ember — másodosztályú jegyet kérek. Ezen a napon Steinherz szokása szerint arra kérte a kalauzt, zárja őt be egy fül­kébe. A kalauz eleget tett a kérésnek. Amikor a vonat Kőbányán megállott, a kalauz a kocsi mellett sétált fel s alá. Egyszer csak azt látja kívülről, hogy Steinherz kituszkol a fülkéjéből egy fia­talembert, akinek erélyesen mond vala­mit. Hogy mit, azt nem értette. A fiatal­ember megelőzően Steinherz fülkéje mel­lett foglalt helyet és amikor a kalauz jegyét kezelte, feltűnt neki modortalansága. A kalauz, amikor Steinherz és a fiatal­ember civakodását látta, arra gondolt, hogy a gyanús külsejű fiatalember ki akarja rabolni a szomszédfülke utasát, de Steinherz ébersége ezt megakadá­lyozta. Steinherz azonban erről egy szót sem szólt a kalauznak, noha ez többször elment fülkéje előtt. Éppen ezért a vasúti alkalmazott nem is avatkozott bele a do­logba. Attól kezdve azonban állandóan figyelte a fiatalembert, ki Félegyházig ment, ott leszállott a vonatról, de percekig tétovázva állt a pályaudva­ron, látszott rajta, nem tudja, mit csi­náljon „St Hfn­schad­lk­ertész — Béla-ügy“ — írta Steinherz a noteszébe A rendőrségnek az a gyanúja, hogy a fiatalember már ekkor el akarta követni a bűncselekményt, am­i azonban nem si­került neki. Erre Félegyházáról vissza­jött Budapestre és kereste az alkalmat, hogy Steinherzcel, aki még aznap ugyan­csak visszajött Budapestre, megismerked­jék. Hogy ez miképpen történhetett, erre nincs semmi adat, annyi azonban bizo­nyos, hogy aznap este egy teljesen ugyan­olyan személyleírású fiatalemberrel, az állítólagos Kovács Ferenccel szállott meg a Cserem-szállóban. Steinherz Budapestre jövet rendesen az Abbázia-kávéházban bonyolította le üzleti ügyeit és egyéb megbeszéléseit. Ilyenkor tintával egy kis cédulára írta az elintézendő ügyeket és amit elintézett, azt ceruzával áthúzta. A Rendőrségi iratok között ott van az a cédula, amelyen a marcius huszonötödi­kén elintézendő ügyei voltak Steinherz­nek. Az egyik feljegyzés így hangzik: „Phőnix-biztosítóhoz menni.“ Utána egy név következik, mellette tele­fonszám. Majd nyolc—kilenc tétel követ­kezik, ezután ez olvasható:­ ­ „Rotschild-kertész, — Béla-ügy.“ Ez a feljegyzés azt bizonyítja, hogy fia ügyében erre a napra találkozója volt Steinherznek az állítólagos kertésszel. A találkozás azonban nem történt meg. Steinherz felesége ugyanis halálos ágyán megkérdezte urát, hogy mit végzett a kertésszel, aki erre csak annyit válaszolt­— Nem jött el. Még egy feljegyzést találtak Steinherz­­nél. Ez a következő: Itt lesz az „ismeretlen katona“ sírja Németországban, Inlüringsia, Berka nevű festői fekvésű községének határain.. Pénzem III. 24-én 200 pengő. „ III. 25-én 180 pengő. Ebből tudják, hogy mennyi pénz volt Steinherznél. A nyomozás eddigi adatai szerint Irsa és Bércei között történt a gyilkosság. Irsánál ugyanis az össze utasok kiszáll­­lottak és Bercinél fedezte fel az Angol Kisasszonyok kecsk­eméti intézetének egyik növendéke a gyilkosságot. Hogy a gyilkos hol szállott le a vonatról, ezt a nyomozás még nem tudta megállapítani. A következő feltevések vannak: Lajos­­mizsén, Cegléden, Félegyházán vagy Kecskeméten. A ceglédi rendőrség arra kéri azokat, akik huszonhatodikán délelőtt a Cegléd— Budapest, Kecskemét—Lajosmizse—Buda­pest, Tápiószele—Szolnok—budapesti or­szágútion akár személy-, akár teherautó­jukra felvettek egy fiatalembert, erről tegyenek azonnal jelentést a hatóságnak és közöljék az illető személyleírását. Felszólítja a rendőrség azokat is, akik huszonnegyedikén Kecskemétről Buda­pestre utaztak a lejosmizsei vonalon, a III. osztály, de még inkább a II. osztályon és ismerték Steinherzet, nem láttak-e vele valakit beszélni. Ha láttak, közöljék az illető személyleírását. Közöljenek minden olyan körülményt, amely az esetre vonat­­­kozhatik. Nem tűnte fel az utasoknak, hogy valaki az egyik kupéból a másikba ment át és nem jött vissza? Elfogtak egy Kovács Ferencet, de szabadon­­bocsátották A rendőrség minden támpont hiányá­ban most igyekszik előkeríteni mindazo­kat a Kovács Ferenceket, akik Steinherzz­zel vagy ismeretségben voltak, vagy Kecskeméten és környékén laktak. így terelődött a figyelem egy Kovács Ferenc nevű szerelőre, akinek szülei Kecskeméten laknak, ő maga is Kecskemétről származik és je­lenleg Budapesten van munkában. Ko­vács Ferencet István­ úti szállásáról állí­tották elő a főkapitányságra. Kihallgatása során azonban alibit iga­zolt. Az elmúlt hét minden napjáról tudta igazolni, mikor volt munkában és mikor, hol tartózkodott. Ezek után a rendőrség megyőződött Kovács Ferenc ártatlanságáról. Azért mégis kivitték a Merán-szállóba, hogy a szálló személy­zete felismeri-e benne azt a Kovács Fe­rencet, aki a szerdára virradó éjszaka Steinherzzel együtt érkezett a szállóba. A hotel személyzete Kovács Ferencre nem ismert rá, nem ismerték fel benne Stein­herz szállótársát, ezért Kovács Ferencet a rendőrség szabadon bocsátotta. Elkobozták a Népszavát Három cikkében osztályellenes izgatást állapított meg az ügyész. — Az Új Nemzedék tudósítójától — A soros ügyész ma reggel megkeresés­­­­sel fordult a vizsgálóbíróhoz, amelyben­­ kérte, hogy a Népszava ma reggeli szá­mának lefoglalását rendelje el. A soros ügyész ugyanis a Népszava három cikké­ben, amelyek a szociáldemokrata párt vasárnapi tattersali gyűlésével és a teg­napi utcai tüntetésekkel foglalkoznak, osztály elleni izgatást állapított meg. Ez a három cikk a „A munkanélküliek néma t tüntetése a parlament körül“. ..összefogás és „ összefogdosás“ és a „Budapest népe­s szabadságjog helyreállítását és az eb­benforradalmi kormányzás megszünteté­­st követeli“ című közleménye. A vizsgálóbíró megáévá tette az ügyész éreimét és azonnal hivatalosan elrendelte a Népszava reggeli számának lefoglalását. Ezt a végzését a vizsgálóbíró azonnal elküldötte a főkapitányság sajtóosztá­lyára, foganatosítás végett. Bozzay Gyula Jr. rendőrtanácsos rögtön teljesítette a vizsgálóbíró intézkedését. Detektiveket és rendőrök­et küldött ki a Népszava kiadó­hivatalába, sze­r­keszt­ő­s­ég­ébe, pályaudva­rokra, utcai árusokhoz, kávéházakba és egyéb helyekre, hogy minden fellelhető­­ Népszava-példányt foglaljanak le és szállítsák be a főkapitányságra. A lefoglalt példányokat a főkapitány­ságok gyűjtötték össze, a lefoglalással egyidejűen az ügyészség a Népszava, illetve a­ cikkírók ellen osztályellenes iz­gatás miatt az eljárást is megindította.

Next