Uj Nemzedék, 1934. január (16. évfolyam, 3-24. szám)

4 ...........................................- - Gazdasági világ­ ­ Royal Tyler legutóbbi évnegyedi jelentése, amelyet Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről kiadott, valamivel több optimiz­musra ad okot, mint az előző jelen­tések­ A jelentés lényegét két külö­nösen fontos megállapítás adja. Az egyik az, hogy a gazdasági helyzet állandó romlása mintha vesztett volna a megelőző hónapok erős ira­mából, a másik pedig az, hogy az állami költségvetési előirányzat pontosan megfelelt a tényleges be­vételeknek és kiadásoknak, ami más szóval annyit jelent, hogy hosszú idő óta az idei év költség­­vetése volt az első, amely legjobban megközelítette az államháztartás egyensúlyának alapelvét. Különösen ez az utóbbi megálla­pítás az, amelyből a jelentés opti­mista következtetéseket von le és amikor hivatkozik az angol példára, ú­gy érezzük, hogy végre talán ná­lunk is megindult az a pénzügy­politikai folyamat, amely a gazda­­­sági talpraállást eredményezheti. Mé­g ennél a két megállapításnál is jelentősebb Tylernek egy konkrét kívánsága, amelyet a jelentés során újból és újból megismétel: nem elég az ország belső gazdasági egyensú­lyának helyreállítá­sához az állami költségvetés realizálása, hanem a helyi önkormányzatok, és háztartá­sok költségvetésében is a legszigo­rúbban végre kell hajtani a kiadá­sok lényeges csökkentését és min­denáron arra törekedni, hogy a kö­zületek háztartása egyensúlyba jöj­­jön. Az adófizetők teherbíróképességét nem szabad végsőkig veszélyeztetni a közilleték háztartásának példátla­nul magas kiadásaival, ha komolyan meg akarjuk segíteni az ország ter­melő rétegeit. Figyel­em­reméltóan emeli ki még a jelentős kivitelünk emelkedését és a kereskedelmi mérleg meglepő ja­vulását. * Az Építő Takarékok egyikének bukása mutatja, hogy míg nálunk a politikai ellenőrzés rendszere igen éber és körül­tekintő, sőt­ nagyon gyakran a zakla­tásig is elmegy, addig a gazdasági el­lenőrzés rendszere hiányos, lassú és az esetek 90 százalékba® elkésik. A gazda­sági életnek ez súlyos következményű baja, mert egyenesen elriasztja a tőke­­gyűjtéstől azokat, akik minduntalan ta­núi olyan összeomlásból származó ká­rosodásnak, amelyet, komolyabb ellenőr­zéssel meg lehetett volna akadályozni. Az építőtakarékok megfelelő ellenőr-­zésének kidolgozására már évek óta sürgették a kormányt. A kérdés hóna­pokon át a szokásos tanulmányozás stá­diumában senyvedt. Végre azonban formáit intött. Egy sereg fórum már ez, év március-ápriilisában letárgyalta. A közgazdasági körökben elterjedt hírek szerint meg is oldotta volna az elllen­­őrzés kérdését, a­m­i nem is valami ne­héz dolog, hiszen ott­ a német, az angol, az amerikai példa. O'­! az az osztrák. Miért kellett újra várni, műig egy bukás mozdítja meg a poros ala­tát. Kisnak, vagy minek a kedvéért maradt megint vad­amelyik fiókban egy olyan rendel­kezés, amelynek hevertetése egy sereg kisembernek kerü­l­t megtakarított fil­léreibe. Állandóan panaszolják a pénzügyimi­­niszterek és finánckapacitások, hogy a tőkegyűjtés hajlama igen gyenge a ma­gyarságban. Azt kevésbé hangoztatják, hogy a részvényekbe, záloglevelekbe, sőt pénzintézetekbe fektetett tőke védelme nem kielégítő s az e téren tett tapasz­talatok riasztják vissza nagyon sokszor a kisembereket, hogy nélkülözések árán is tőkét gyűjtsenek maguknak. A má­sok kezelésére bízott vagyon védelmére pontosabban és gyorsabban működő rendszert kell inaugurál­ni, hogy a ta- Vas­atal­kodás eredményének biztonsága legyen a tőkegyűjtés serkentője. U/Nemzedék Ingyen osztanak­­a csemegeszőlőtermelés fellendítésére szét oltóvesszőt A mai borértékesítési viszonyok mel­lett a szőlősgazda csak abban az eset­ben tudja a szőlőtermeléssel járó nagy költségeket fedezni, ha a szőlőjének egy részét értékesül Az országban azonban aránylag kevés olyan vidék van, ahol megfelelő minőségű és a kül­földi piacokon könnyen elhelyezhető csemegeszőlőt termelnének. Különösen ott kívánatos a csemegeszőlőtermelés felkarolása, ahol a közlekedés és a szál­lítási viszonyok kedvezőek és ahol a piacok közelsége folytán a könnyebb értékesítésre az előfeltételek adva van­nak. De szükséges a csemegeszőlő termelés­re való áttérés olya­n vidékeken is ahol a gazdáknak úgynevezett közvetlenül termő, tehát direktermő Nova stb. sző­lőültetvényeik vannak. Ezeknek a sző­lőknek a bortermése ugyanis egészen elüt a közismert magyar bortípusoktól s így az ilyen bor alig értékesíthető. A földmivelésügyi miniszter a direkt­­term­ő szőlők csemegeszőlőkké való á­t­­oltásának elősegítése érdekében elhatá­rozta, hogy mindazoknak a szőlősgaz­dáknak, akik direkttermő szőlőültetvé­nyeiket 1934 folyamán csemegeszőlőkké kívánják átoltani, az átoltáshoz szüksé­ges oltóvesszőt a rendelkezésre álló készlet erejéig, tavasszal ingyen bo­csátja rendelkezésre, csupán a szállítási és a csomagolási díját számítja fel. Az ingyen csemegeszőlő oltóvessző kiutalásáért január 20-ig kell jelent­kezni a földmivelésügyi minisztérium szőlészeti és borászati ügyosztályánál. Azok a szőlősgazdák, akik az ingyen szőlővesszőt igénybe akarják venni, a kiutalásra vonatkozó kérvényben köte­lesek pontosan feltüntetni az átoltandó direkttermő szőlőtőkék’ számát és fajtá­ját, továbbá annak a területnek telek­könyvi és helyrajzi számát, ahol az át­­oltást meg akarják valósítani. Az adatok valódiságát az illetékes községi elöljáróság a kérvényre ráveze­tendő záradékkal igazolja. A miniszter az oltóvessző rendeletszemű­ felhasználá­sát a kerületi szőlészeti és borászati fel­­­ügyelők, továbbá az illetékes községi elöljáróság útján ellenőrizni. Szeged a legvidámabb, Túrkeve a legszomorúbb magyar vidéki város A Tiszántúl és a Hajdúföldön nem mulatnak az emberek ... Érdekes statisztika jelent m­eg leg­utóbb a magyar­ városok vigalmiadó be­vételéről. Az egymásután felsorakozta­tott számadatokból kitűnik, hogy az ipari és kereskedelmi jellegű városokban általában több a vigalmi adó kötelezettsége alá vont mulatság és szórakozás, tehát vígabb az élet, mint azo­kon a helyeken, ahol a lakosság­­zöme mezőgazdasággal foglal­kozik. Fényes bizonyítéka ez a statisztika an­nak, hogy Magyarországon a mezőgaz­daság az egész gazdasági élet főütőere s ott, ahol a mezőgazdaság súlyos vál­sággal küzd, súlyos gondok és bajok ve­szik el a kedvét a lakosságnak a szóra­kozásoktól és vigalmaktól.­­természetesen Budapest vezet a szó­rakozási lehetőségekben. Az előző évi eredmények figyelembevételéül az idén­ kb. 970 ezer pengő lesz a főváros vigal­­miadó bevétele. Mindjárt utána követ­keznek Szeged 52.373, Újpest 45.000,­­Deb­recen 39.000, Szombathely 24.000, Miskolc 21.983, Pécs 17.213, Győr 16.418, Szolnok 13.000, Sopron 12.000, Békéscsaba 10.761 Székesfehérvár 10.000, Kispest 9604, Nyír­egyháza 9206, Eger 8195, Baja 7500, Pápa 1400, Nagykanizsa 7316, Hódmezővásár­hely 6650, Pest­szent­er­zsébet 6562 pengő­vel. A legkevesebb vigalmi adót fizető­ Ta­rosok között Túrkeve jár leghátul a sorban 238 pengővel. A többiek így kö­vetkeznek: Kisújszállás 247, Balassa­gyarmat és Karcag 300—300, Hajd­úhadház 511, Kőszeg 550, Kalocsa 700, Szentendre 720, Hajdúszoboszló 854, Hajdúnánás és Szekszárd 1000—1000, Szentes pedig 1500 pengővel. hajózási blokkot akar alakítani Magyarország ellen December elejére volt tervezve a kisántant államok gazdasági kon­ferenciája, amely azonban — mint az Új Nemzedék már jelentette — az új esztendőre maradt. Benesék azt remélik, hogy addigra sikerül majd a szomszédok egyre élesebb ellentéteit nyugvópontra juttatni. Hogy Csehország elzárkózó politi­káját a két agrárállammal szemben elfelej­ttesse, a szerbekkel és a ro­mánokkal most nagyarányú gazdasági programot dolgoznak ki, amely legalább bizonyos téren együttműködést tenne lehetővé. A kisantitat­uj konferenciájának ez az érdekes új pontja a közös du­nai hajós válla hat­ lenne. A cseh, szerb és román átlátai hajóstársasá­­ g kisantant­ ­ok között szoros üzleti kapcsolatot akarnak teremteni, amely egységes feltételekkel vinné keresztül a ra­cionalizálást és venné fel a versenyt a magyar, ném­et és osztrák dunai hajóstárs­as­ágokkal s­zem­ben. Súlyos pomálók­kal és egyéb rend­szabályokkal akarnák biztosítani az egységes üzletvezetést, amely két­ségtelenül elsősorban a magyar hajóstársa­ságok és Magyarország ellen irányulna. A kisántánt lapjaiban már meg­indult a propaganda ilyen irány­ban, de az ellentétek meglehetősen nagyok, úgy hogy ezt a kisántánt­­koncessziót is alig tudják megva­lósítani a prágai konferencián. Szerda, 1934 január 3. Nádas Ödön 8-án állítja össze a magyar válo­gatott csapatot Nádas Ödön, szövetségi kapitány, ma reggel közölte velünk, hogy a németek ellen január l5-én mér­kőző magyar csapatot 8-án este ál­lítja össze. Fábián József, a szövet­ségi kapitány helyettese Ulmba utazik és 7-én végignézi a Ferenc­város ottani mérkőzését. Az Újpest, Bocskai és Kispest mérkőzéseiről táviratilag informálják a szövet­ségi kapitányt, aki a jelentések alapján jelöli ki a magyar csapat tagjait. Nádas egyébként szomba­ton az itthon levő játékosokat is foglalkoztatja és a II. Liga váloga­tottjaival kiegészítve Pestszenter­­zsébeten tart nagy tréningmérkő­zést. A németek tegnap este kije­lölték válogatott csapatukat. Ez a következő: Kress—Haringer, Stubb —Grämlich, Goldbrunner, Oehm— Lehner, Lachner, Conen, Noack, Pölitz. 1.000.960 rádióhallgató gyönyörködött Szilveszter éjszakán 1 óra SS perctől 2 óra 10 percig Sorsauillom főszámában Honthy Hanna mű­vészi előadásában Bemutató előadás: péntek, január 5. v , 8 óra. Fővárosi Operettszínház Balogh László dr.: Anyagi válságban van­nak az úszósporttal foglalkozó egyesületek! Balogh László dr., a Magyar Úszó Szövetség ügyvezető alelnö­ke Újév al­kalmával a következő érdekes nyilatko­zatot tette: — Sok várakozással nézek a jövő elé. Várom azt, hogy pénzügyi helyzetünk el fogja majd érni azt a nívót, amelyről sokan tudni vélnek, de amely a valóság­ban nincs. Várom, hogy valamilyen mó­don lábraállanak egyesületeink, mert most még a legnagyobbak is kétségbe­ejtő helyzetben vannak. Ha azután az egyletek életküzdelmének válságos fázi­sain túl leszünk, akkor remélem, hogy sokkal több időt tudnak szentelni egyes MUSz-funkcionáriusok a szövetség és a magyar úszósport érdekeinek és nem fognak csak partikuláris érdekekért harcolni. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy az úszósport egységét és fegyel­mét megőrizzük. További feladataink közé tartozik, hogy a jövő év nagy­arányú szervezési munkái az iskolai és vidéki úszósportban célhoz jussanak. APRÓ SPORTHÍREK: Ferencváros szombaton Stuttgartban a Kickers ellen mérkőzik. A bécsi f­utballtornát — az újévi kör­mérkőzést — a Rapid nyerte meg. Az FTC jéghokki csapata ma reggel Krynicába utazott. A BKE nagyban készül a január 6-iki és 7-iki Budapesten rendezendő műkor­csolyázó versenyre. A BKE jéghokki csapata tegnap 1:1 arányban döntetlen­­nül mérkőzött. Zürichben, Hódmezővásárhelyen jól sikerült bir­­kózóversenyt rendeztek. A viadal előtt Gidófalvy Pál dr., a HTVE ügyvezető elnöke üdvözölte a résztvevőket. Győz­tesek Tóth, Csikós, Petrecz, Lakó és Ör­dög. A pontversenyt HTVE nyerte meg. Jack Johnson, az egykori ökölvívó világbajnok, aki legutoljára, mint profi birkózó kereste a kenyerét, meghalt.

Next