Uj Nemzedék, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-197. szám)
1942-08-01 / 173. szám
2 Még nem tudjuk, várjon Bárdos Ferencnek, a Rokkantegylet volt elnökének évekkel ezelőtt történt gyáva megszökése és mostani még gyávább visszasomolygása a küszöbön álló kúriai ítélettel közmegvetésbe, vagy köznevetségbe fogja-e fullaszteni az egykor cézári allűrökkel rendelkező és politikai ambícióktól fűtött elnököt. Lehet ugyanis — mert az eddigi két bírósági fórum ellentétesen ítélt —, hogy a Rokkantegylet önmagától is, a régi tőkék elértéktelenedése következtében is összeomlott volna s ebben az esetben nevetséges, a lesajnálásig nevetséges volt a gyáva rétegszökés; de lehet az is, mert a tiszta lelkiismeret és a makulátlan becsület nem szokott szökésre ingerelni, hogy az elsőfokú ítélet marad helytálló és f csalás, sikkasztás, okirathamisítás bűneiben fogják elmarasztalni a visszasompolygott elnököt. Függetlenül az ítélettől, mely a hónap közepére esedékes, ebből a szökési és visszasompolygási, félig felháborító, félig nevetséges botránykrónikából kettőt máris le kell szögeznünk. Először azt, hogy itt egy korhadt, bűzös múlt fertőzete és emlékeként egyesek úgy véltek anyagi és erkölcsi kötelezettségeket, törvényes és becsületügyi számadásokat elintézhetni, hogy egyszerűen „megléptek“ és megszöktek. Lehetőleg nem is messzire, esetleg a legközelebbi szomszédba, mindenesetre oda, ahol bűnüket nem üldözhették. Az elintézésnek kényelmes módja ez, az egyszer tagadhatatlan, de ellene van minden erkölcsi törvénynek és a legelemibb emberi becsületnek. Aki a helytállás, vagy felelősségrevonás elől megszökik, az már tulajdonkép önmaga fölött tört pálcát és kitette magát a közvélemény egyetemes elítéltetésének és megvetésének! De éppen ezért kell a társadalomnak is felfigyelnie és előre védekeznie s nem olyanokra bízni vagyonát és becsületét, akiknek erkölcstana a meglépést és a szökést ismeri, hanem ellenkezőleg olyanokra, akiknek lelkében a becsület íratlan törvénye hatalmasabb az életnél s még a halálnál is. De másodszor lehetetlen rá nem mutatni a rokkantegyleti elnök visszasompolygásakor arra, hogy íme, ez a bizonyos körök által újra rágalmazott Magyarország mégis csak az a föld, ahol a bíróság kezébe jutni és esetleg bűnhődni és vezekelni is emberségesebb, mint másutt! A világpolgárok ott szoktak élni, ahol pillanatnyilag nekik a legjobb s nem ismerik a mi Szózatunk megrendítő magyar ténymegállapítását és figyelmeztetését, hogy áldjon, vagy verjen sors keze, itt élnünk és halnunk kell. Mert ezek a világpolgárok a nekünk természetes, de nekik idegen érzelmeket nem is értik s még boldogok sem tudtak lenni magyar módon. Egyet azonban mégis megéreztek és tudtak: hogy itt az igazságszolgáltatás pártatlan, a bíróság független, nem a bosszúállás, hanem csak a jogrend helyreállításának a vágya vezet, s ezért még az esetleges börtönökből is inkább a magyar börtönt kell választani! Nekik tehát csak a világpolgár filozófiája süt át még a bíróság, vagy börtön komor falán át is, nekünk azonban az az örök szeretet, mely velünk született és elszakíthatatlanul ehhez az országhoz, ehhez a néphez, ehhez a fajhoz köt! — A mi Európánkat ebben az értelemben bizonyosan a magyar nemzet mentette meg. Nagyon valószínű, hogy az Alpok bástyája nem lett volna Európának olyan erős védelme, vagy legalább is nyugodt fejlődésében századokkal maradt volna vissza, ha nincs előtte a magyarok teste és lelke. — Hazánk az egyedüli ország az Alpokon s az Adria nyugati partján átfutó limestől keletre, amelyen minden nagy európai megmozdulás rezgései átfutottak. Az egyedüli ország, amely teljesen magáévá tette Nyugat korszerű értékeit, de nem úgy, hogy ridegen átvette őseket, hanem saját, egyéniségéhez hasonlítva, teljesen asszimilálva ezeket. A maga értékeit is nagyon sokszor hozzáadta. Nem utánzója, gondolattalan csatlósa volt Nyugatnak a magyarság, hanem egyenrangú híve, aki együtt munkált a nyugati nemzetekkel a közös célok és a közös eszmények érdekében. A miniszterelnök ezután hangoztatta, hogy Magyarország is és a többi nagy nemzet a középkor kulturális együttműködésében megtartotta és kifejtette nemzeti pozícióit. A magyarság azokat az értékeket vette át legszívesebben, amelyek számára késben álltak lelkében a művészi foglalat. Átvettük Assisi Szent Ferenc gyönyörű életfelfogását, látszólag Anjóu királyaink plántálták be hozzánk a lovagi élet szép formáit, de a legújabb kutatások kiderítették, hogy a lovagi szellem lényege nálunk mindig megvolt. Néhány évtizeddel ezelőtt még az volt az elterjedt vélemény, hogy a reneszánsz idegen üvegházi jferhögig,volt a juggyár nemzet életében. Ma már tudjuk azonban, hogy a reneszánsz olasz és német tudósai és írói a nagy magyar uralkodó egyéniség, Mátyás király szuggesztiv hatása, alá kerültek s akarva nem akarva a nemzeti uralkodó ideáljainak megmintázásában kellett résztvenniök. A reformáció korában Debrecen lett ennek a szellemnek a legkeletebbre előretolt bástyája. A forradalmak sora tisztítótüzében ott ég a többiekkel a magyar lángelme is. — Mindenütt ott voltunk, de kezünk alatt a legtávolabbról jött fonál is önkéntelenül a gyökeres magyarság stílusában sodródott, gyar határnál, a keleti végeknél, és így nem is volna lehetséges, hogy odaát ugyanaz a lélek alakuljon ki, mint az európaiság, amely a Kárpátok keleti karéjáig könnyen és bizton hömpölygött a közös nyugati medencében. — Európaiaknak kell maradnunk. Múltünk azt mutatta, hogy a puszták nemzete nem szerette kis helyi szerepek fülledt levegőjét, mindig széles ablakot tárt az egész világra, s ebben a levegőben kétszeresen érezte a maga erejét és duzzadó egyéniségét. Rájött, hogy annál magyarabb, minél európaibb. — Európa kultúrája idáig nagyban és egészben egységesen fejlődött. Most áll a nagy válaszúton, hogy fejlődésének ezt az egységét meg tudja-e őrizni. Ha ez egységet a következő évek és évtizedek kialakítják, úgy nincs választásunk és könnyen fog ezeréves európai lelkiségünk az új európai lélekhez idomulni. Ha ez nem következik be, akkor a magyar hivatás: résztvenni barátainkkal együtt abban a küzdelemben, amely a jobb, az emberibb, a magyarnak valóbb Európát ki fogja alakítani. Mert Európában való részvételünknek van még egy döntő tényezője: hogy soha mások nem voltunk és mások lenni nem akarunk, mint magyarok! A miniszterelnök rendkívül nagy tetszéssel és tapssal fogadott előadása után Flachbarth Ernő egyetemi tanár a nemzetiségi tanfolyam célkitűzéseit, Mihelics Vid egyetemi magántanár a sajtótanfolyam célját és Pukánszky Béla egyetemi tanár a német szakos tanárok továbbképző dogrammjátismertette. Kölcsey Sándor polgármester a város nevében üdvözölte ezután a nyári egyetem vendégeit és hallgatóságát, majd az ünnepség Hankiss János, a nyári egyetem igazgatójának záróbeszédével ért véget. (Folytatás az első oldalról) Magyarország a nyugati hullám megmentője Európaiaknak kell maradnunk . Európának nemcsak vívmányai, ismeretei, eszméi vannak benne a magyar fejlődésben, hanem maga az „európai lélek“ is, az Európa-tudat: az, hogy tágabb hazánkért tennünk kell valamit, hogy összetartozunk vele, s hogy nekünk is az használ, ami őneki. Ha majd a győzelmes háború végén csakugyan megindul az új Európa építése, akkor nagy lesz a kerete azoknak a férfiaknak, akik századokon át előkészítették az európai testvériség gondolatát. S ha akkor valaki összegyűjti az európaiság igéit, a nagy gondolatokat, mondásokat s a nagy tettek elbeszélését, amelyek az uj Európához vezettek, el fog ámulni a világ és el fogunk ámulni mi magyarok is, annyi lesz az uj ösvényen magyar elődeink lábnyoma. — Amit Európa fejlődött ezer év alatt s maga az európai lélek is, mind benne van a magyar kultúrában, a magyar lélekben. S itt zárul is az európai lélek, mert egészen e legújabb időkig az, ami rajtunk túl volt, annak — nem akarom állítani, hogy nincs mega maga múltja és kultúrája, de az egészen más, mint a mienk, mint Európáé. Mert azok a tényezők, amelyek Európát formálták, amelyeket felsorakoztattunk, megálltak a ma feit Mint, XXIV. évfolyam, 173. szám. Kigyulladt az irgalmas rend pápai házának teteje Pápa, augusztus 1. Egy kisgyermek az irgalmasok Anna-téren levő házának tőszomszédságában játék közben felgyújtott egy faházat. A lángok átcsaptak az irgalmasrend házára. A tűzoltóknak sikerült a nagy lánggal égő tüzet eloltani. A vizsgálat megindult. (MTI.) — A kalocsa—bácsi főegyházmegye papi névtára 1937. óta most jelent meg újból és ennek bevezetése latin nyelven rövid összefoglalást közöl a főegyházmegye és érseki tartomány történetéről, amely a legújabb eseményekkel majdnem teljesen visszanyerte régi területét. A kalocsai egyházmegye régebben sokkal nagyobb terjedelmű volt, mert Bács és Bodrog megyén kívül Solt és Csongrád megyékre is kiterjedtek határai és például Solt, Halas és Dorozsma plébániák, melyek most a váci egyházmegyéhez, és Szeged, amely a Csanádihoz tartozik, valamikor a kalocsai érsekség területén feküdtek. A jugoszláv uralom alá került déli részen apostoli adminisztratúrát állított fel. Ennek kormányzását 1941. június 1-től mint apostoli adminisztrátor újból Kalocsa főpásztora végzi. Német tudományos körökben nagy érdeklődést keltett az egyik francia petroleum társaság terve, mely egy olajvezeték építését tervezi a Rhone torkolatától a Rajnáig. Egyelőre egy tanulmányi szindikátus alakult, mely rövidesen egy 5 millió frank tőkével rendelkező részvénytársasággá alakul át. Hegedűs Lóránt még nem tudja felesége és leánya tragédiáját Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter, valóságos belső titkos tanácsos, a TÉK elnöke feleségének és leányának öngyilkossága ügyében a rendőrség tovább folytatja a nyomozást. Hegedűs Lórántné és Margit leánya tegnap délután 2 óra tájban ciánnal megmérgezte magát. Mire a személyzet felnyitotta a lezárt ajtót, mind a ketten meghaltak. Mint megállapították, a borzalmas méreg húsz ember életének kioltására is elég lett volna. Nem tisztázta a kettős öngyilkosság okát az a búcsúlevél sem, amelyet Hegedűs Margit egyik nővéréhez Zsindely Sándorné született Hegedűs Máriához intézett. Ebben a búcsúlevélben Hegedűs Margit azt írta, hogy megunta életét, elbúcsúzott nővérétől és kérte, hogy holttestüket ne boncolják fel. Hegedűs Lóránt, aki jelenleg a Svábhegyi Szanatóriumban van, még nem tud a tragédiáról, mindössze annyit közöltek vele, hogy felesége és leánya súlyos beteg. A NÉMET Keleti Munka Intézetének prehisztorikus osztálya mint a Transkontinent Press jelenti újabb jelentős tudományos eredményre jutott a lengyel főkormányzóság területén folytatott kutatómunkálatok során, amelyek az ógermán településekre vonatkoznak. Levies körzetében, hét különböző prehisztorikus kultúrát tártak fel négy lelőhelyen. E kultúrák között szerepel a fiatalkőkorszakbeli indogermán időből a zsinóros kerámia, az ősgermán időszakból a Trzcinijec kultúra, a nagy német időből a kora keleti germán harangsír kultúra és a vandál kultúra. Azonkívül a történelem előtti települések tanúbizonyságai is előbukkantak. Domarazd község nyugati szegélyén egy vandál temetőt tártak fel, amelyek sírjai igen érdekes leletet tartalmaznak. A GENFI VÖRÖSKERESZT hadifogolyügyi központja július 24-én hatalmas postai küldeményt kapott az Egyesült Államokból. Negyvenezer levél érkezett az amerikai Vöröskereszt hivatalos papírján, amelyek az Amerikával hadiállapotban levő országokba vagy megszállt területekre vannak címezve. A genfi központ ezeket a leveleket osztályozza és azután továbbküldi Németországba, Olaszországba, Belgiumba, a megszállt Franciaországba, Görögországba és a főkormányzóságba. AZ EGYIPTOMBAN tartózkodó összes 16—60 év közötti angol állampolgárokat felhívták, hogy azonnal jelentkezzenek a brit konzulátuson. A felhívás azzal van kapcsolatban, hogy a katonai szolgálati kötelezettségről szóló törvény hatályát kiterjesztenék a külföldön élő angolokra is. A GIORNALE DTTALIA egyik, nyilván sugalmazott vezércikkében bejelenti, hogy a népi dákfontosságú üzemeket kényszeríteni kell, szüntessék be a munkát, vagy legalább is redukálják a termelést. Az olasz nép szívesen lemond a nem feltétlenül szükséges élelmiszerekről és készítményekről. Ha például beszüntetik a fonóüzemeket, számos női munkaerő szabadul fel, amely könnyen alkalmazható lenne a mezőgazdaságban. A férfi szakmunkásokat átképeznék és hadifontosságú üzemekben állítanák munkába. A beszüntetett üzemek tulajdonosai természetesen kárpótlást kapnának és legalább annyi munkaerőt engedélyeznének számukra, hogy később ismét korlátanul megindíthassák üzemeiket. A BERLINER BÖRSENZEITUNG július 30-i esti kiadása élénk színekben írja le a légi támadások veszélyének kitett észak- és nyugatnémetországi városokból érkezett gyermekek magyarországi életmódját. A tudósító Budaörsön, Törökbálinton és Soroksáron látogatta meg a német ifjúságot és leírja életmódjukat. A tudósító meleg szavakkal emlékezik meg a Hitlerifjúság és a magyar ifjúság között kialakult bajtársias viszonyról. FETRIX tábornagyot algíri muzulmán küldöttség biztosította az északafrikai mohamedánok hűségéről. Az algíri lakosság minden tagja — úgymond — franciaként akar élni és meghalni. VÍZÁLLÁS A Duna Komárom és Paks közt árad ,máshol apad, közepes vízállású. Mai vízállások: Komárom 335 Budapest 278, Paks 100, Baja 250, Mohács 287, Bezdán 322, Gömbös 375, Palánka 337. A Dráva Barcsnál 93, Drávaszabolcsnál 183. A Tisza Tiszaújlak és Tiszafüredközt árad, máshol apad, alacsony vízállású Mai vízállások: Visk —10, Tiszaújlak —88, Vásárosnamény —89, Tokaj 9, Tiszafüred —6, Szolnok —28, Csongrád —99, Szeged 13, Zenta 69, Titel 254. A Szamos Désnél —52. A Kőrösök Nagyváradnál —136, Békésnél —84, Gyoménál —78. A Maros Marosvásárhelynél —66, Makónál 5. A Balaton Siófoknál 78. A Velencei-tó Agárdnál 110. LÓVERSENY^ Jelöltjeink a mai ügetőversenyre: I. Hamis Cs.—Gyöngyös — Harcos. II. Kovács Zidom—K. Dárius— Gránát. III. Index—Bakatündér—Hamis Cs. IV. Kovács II. hajtás—Félénk— Dongó. IV. Selyp—Ekrazit. VI. Robaj-fogat—Ráró-fogat, Magnézium-fogat. VI. Csalafinta—Csongor—Fekete Barát. VIII. Cilley—Ivadék. IV. Hajnalka—Bínár d.—Zarándok. X. Wilt Mária—Éles—Zala. XI. Dévény—Balaton Express— Okos. XII. Drága II.—Aranyos U.—Krisni. XIII. Esetleg—Gráciosa—Dömötör. KOUCS GYÓGYVIZŰ SZÉCHÉNYI STRANDON