Uj Nemzedék, 1942. augusztus (24. évfolyam, 173-197. szám)

1942-08-01 / 173. szám

2 Még nem tudjuk, várjon Bárdos Fe­rencnek, a Rokkantegylet volt elnökének évekkel ezelőtt tör­tént gyáva megszökése és mos­tani még gyávább visszasom­­­olygása a küszöbön álló kúriai ítélettel közmegvetésbe, vagy­ köznevetségbe fogja-e fullasz­­teni az egykor cézári allűrök­kel rendelkező és politikai am­bícióktól fűtött elnököt. Lehet ugyanis — mert az eddigi két bírósági fórum ellentétesen ítélt —, hogy a Rokkantegylet önmagától is, a régi tőkék el­értéktelenedése következtében is összeomlott volna s ebben az esetben nevetséges, a lesajnálá­­sig nevetséges volt a gyáva rétegszökés; de lehet az is, mert a tiszta lelkiismeret és a maku­látlan becsület nem szokott szökésre ingerelni, hogy az első­fokú ítélet marad helytálló és f csalás, sikkasztás, okirathamisít­­­ás bűneiben fogják elmarasz­talni a visszasompolygott elnö­köt. Függetlenül az ítélettől, mely a hónap közepére esedékes, eb­­ből a szökési és visszasompoly­­gási, félig felháborító, félig nevetséges botránykrónikából kettőt máris le kell szögeznünk. Először azt, hogy itt egy kor­hadt, bűzös múlt fertőzete és emlékeként egyesek úgy véltek anyagi és erkölcsi kötelezettsé­geket, törvényes és becsületügyi számadásokat elintézhetni, hogy egyszerűen „megléptek“ és megszöktek. Lehetőleg nem is messzire, esetleg a legközelebbi szomszédba, mindenesetre oda, ahol bűnüket nem üldözhették. Az elintézésnek kényelmes módja ez, az egyszer tagadha­tatlan, de ellene van minden erkölcsi törvénynek és a leg­elemibb emberi becsületnek. Aki a helytállás, vagy felelős­­ségrevonás elől megszökik, az már tulajdonkép önmaga fölött tört pálcát és kitette­ magát a közvélemény egyetemes elítél­tetésének és megvetésének! De éppen ezért kell a társadalom­nak is felfigyelnie és előre vé­dekeznie s nem olyanokra bízni vagyonát és becsületét, akiknek erkölcstana a meglépést és a szökést ismeri, hanem ellenke­zőleg olyanokra, akiknek lel­kében a becsület íratlan tör­vénye hatalmasabb az életnél s még a halálnál is. De másodszor lehetetlen rá nem mutatni a rokkantegyleti elnök visszasompolygásakor arra, hogy íme, ez a bizonyos körök által újra rágalmazott Magyarország mégis csak az a föld, ahol a bíróság kezébe jutni és esetleg bűnhődni és vezekelni is emberségesebb, mint másutt! A világpolgárok ott szoktak élni, ahol pillanat­nyilag nekik a legjobb s nem ismerik a mi Szózatunk meg­rendítő magyar ténymegálla­pítását és figyelmeztetését, hogy áldjon, vagy verjen sors keze, itt élnünk és halnunk kell. Mert ezek a világpolgárok a nekünk természetes, de nekik idegen érzelmeket nem is értik s még boldogok sem tudtak lenni magyar módon. Egyet azonban mégis megéreztek és tudtak: hogy itt az igazságszolgáltatás pártatlan, a bíróság független, nem a bosszúállás, hanem csak a jogrend helyreállításának a vágya vezet, s ezért még az esetleges börtönökből is inkább a magyar börtönt kell válasz­tani! Nekik tehát csak a világpol­gár filozófiája süt át még a bíróság, vagy börtön komor falán át is, nekünk azonban az az örök szeretet, mely velünk született és elszakíthatatlanul ehhez az országhoz, ehhez a néphez, ehhez a fajhoz köt! — A mi Európánkat ebben az értelemben bizonyosan a magyar nemzet mentette meg. Nagyon valószínű, hogy az Alpok bás­tyája nem lett volna Európának olyan erős védelme, vagy leg­alább is nyugodt fejlődésében századokkal maradt volna vissza, ha nincs előtte a magyarok teste és lelke. — Hazánk az egyedüli ország az Alpokon s az Adria nyugati partján átfutó limestől keletre, amelyen minden nagy európai megmozdulás rezgései átfutottak. Az egyedüli ország, amely teljesen m­agáévá tette Nyu­gat korszerű értékeit, de nem úgy, hogy ridegen át­vette őseket, hanem saját, egyéniségéhez hasonlítva, tel­jesen asszimilálva ezeket. A maga értékeit is nagyon sokszor hozzáadta. Nem utánzója, gondo­­lattalan csatlósa volt Nyugatnak a magyarság, hanem egyenrangú híve, aki együtt munkált a nyu­gati nemzetekkel a közös célok és a közös eszmények érdekében. A miniszterelnök ezután han­goztatta, hogy Magyarország is és a többi nagy nemzet a közép­kor kulturális együttműködésé­ben megtartotta és kifejtette nemzeti pozícióit. A magyarság azokat az értékeket vette át legszívesebben, amelyek szá­mára késben álltak lelkében a művészi foglalat. Átvettük Assisi Szent Ferenc gyönyörű életfelfogását, látszólag Anjóu­ királyaink plántálták be hozzánk a lovagi élet szép for­máit, de a legújabb kutatások kiderítették, hogy a lovagi szel­lem lényege nálunk mindig meg­volt. Néhány évtizeddel ezelőtt még az volt az elterjedt véle­mény, hogy a reneszánsz idegen üvegházi jferhög­ig­,v­olt a jug­­gyár nemzet életében. Ma már tudjuk azonban, hogy a rene­szánsz olasz és német tudósai és írói a nagy magyar uralkodó egyéniség, Mátyás király szug­­gesztiv hatása, alá kerültek s akarva nem akarva a nemzeti uralkodó ideáljainak megmintá­zásában kellett résztvenniök. A reformáció korában Debrecen lett ennek a szellemnek a leg­­keleteb­bre előretolt bástyája. A forradalmak sora tisztítótüzében ott ég a többiekkel a magyar lángelme is. — Mindenütt ott voltunk, de kezünk alatt a legtávolabbról jött fonál is önkéntelenül a gyö­keres magyarság stílusában sod­ródott, gyar határnál, a keleti végeknél, és így nem is volna lehetséges, hogy odaát ugyanaz a lélek ala­kuljon ki, mint az európaiság, amely a Kárpátok keleti karéjáig könnyen és bizton hömpölygött a közös nyugati medencében. — Európaiaknak kell marad­nunk. Múltünk azt mutatta, hogy a puszták nemzete nem szerette kis helyi szerepek fülledt leve­gőjét, mindig széles ablakot tárt az egész világra, s ebben a leve­gőben kétszeresen érezte a maga erejét és duzzadó egyéniségét. Rájött, hogy annál magyarabb, minél európaibb. — Európa kultúrája idáig nagy­ban és egészben egységesen fej­lődött. Most áll a nagy válasz­úton, hogy fejlődésének ezt az egységét meg tudja-e őrizni. Ha ez egységet a következő évek és évtizedek kialakítják, úgy nincs választásunk és könnyen fog ezeréves európai lelkiségünk az új európai lélekhez idomulni. Ha ez nem következik be, akkor a magyar hivatás: résztvenni barátainkkal együtt abban a küzdelemben, amely a jobb, az emberibb, a magyar­nak valóbb Európát ki fogja alakítani. Mert Európában való részvéte­lünknek van még egy döntő té­nyezője: hogy soha mások nem voltunk és mások lenni nem akarunk, mint magyarok! A miniszterelnök rendkívül nagy tetszéssel és tapssal foga­dott előadása után Flachbarth Ernő egyetemi tanár a nemzeti­ségi tanfolyam célkitűzéseit, Mi­­helics Vid egyetemi magántanár a sajtótanfolyam célját és Pu­­kánszky Béla egyetemi ta­nár a német szakos tanárok to­vábbképző d­ogrammját­­ismertette. Kölcsey­ Sándor polgármester a város ne­vében üdvözölte ezután a nyári egyetem vendégeit és hallgatósá­gát, majd az ünnepség Hankiss János, a nyári egyetem igazgató­jának záróbeszédével ért véget. (Folytatás az első oldalról) Magyarország a nyugati hullám­ megmentője Európaiaknak kell maradnunk . Európának nemcsak vívmá­nyai, ismeretei, eszméi vannak benne a magyar fejlődésben, ha­nem maga az „európai lélek“ is, az Európa-tudat: az, hogy tágabb hazánkért tennünk kell valamit, hogy összetartozunk vele, s hogy nekünk is az használ, ami őneki. Ha majd a győzelmes háború vé­gén csakugyan megindul az új Európa építése, akkor nagy lesz a kerete azoknak a férfiaknak, akik századokon át előkészítették az európai testvériség gondolatát. S ha akkor valaki összegyűjti az európaiság igéit,­­ a nagy gon­dolatokat, mondásokat s a nagy tettek elbeszélését, amelyek az uj Európához vezettek, el fog ámulni a világ és el fogunk ámulni mi magyarok is, annyi lesz az uj ösvényen ma­gyar elődeink lábnyoma. — Amit Európa fejlődött ezer­ év alatt s maga az európai lélek is, mind benne van a magyar kultúrában, a magyar lélekben. S itt zárul is az európai lélek, mert egészen e legújabb időkig az, ami rajtunk túl volt, annak — nem akarom állítani, hogy nincs meg­­a maga múltja és kul­­túrája, de az egészen más, mint a mienk, mint Európáé. Mert azok a tényezők, amelyek Euró­pát formálták, amelyeket felso­rakoztattunk, megálltak a ma­ ­feit Mint, XXIV. évfolyam, 173. szám. Kigyulladt az irgalmas­ rend pápai házának teteje Pápa, augusztus 1. Egy kisgyermek az irgalma­­sok Anna-téren levő házának tőszomszédságában játék köz­ben felgyújtott egy faházat. A lángok átcsaptak az irgalmas­­rend házára. A tűzoltóknak si­került a nagy lánggal égő tü­zet eloltani. A vizsgálat megin­dult. (MTI.) — A kalocsa—bácsi főegyház­megye papi névtára 1937. óta most jelent meg újból és ennek bevezetése latin nyelven rövid összefoglalást közöl a főegyház­megye és érseki tartomány tör­ténetéről, amely a legújabb eseményekkel majdnem telje­sen visszanyerte régi területét. A kalocsai egyházmegye ré­gebben sokkal nagyobb terje­delmű volt, mert Bács és Bodrog megyén kívül Solt és Csongrád megyékre is kiterjedtek határai és például Solt, Halas és Do­­rozsma plébániák, melyek most a váci egyházmegyéhez, és Sze­ged, amely a Csanádihoz tartozik, valamikor a kalocsai érsekség te­rületén feküdtek. A jugoszláv uralom alá került déli részen apostoli adminisztratúrát állított fel. Ennek kormányzását 1941. június 1-től mint apostoli admi­nisztrátor újból Kalocsa főpász­tora végzi.­­ Német tudományos körök­ben nagy érdeklődést keltett az egyik francia petroleum társaság terve, mely egy olajvezeték épí­tését tervezi a Rhone torkolatá­tól a Rajnáig. Egyelőre egy ta­nulmányi szindikátus alakult, mely rövidesen egy 5 millió frank tőkével rendelkező részvénytár­sasággá alakul át. Hegedűs Lóránt még nem tudja felesége és leánya tragédiáját Hegedűs Lóránt ny. pénzügy­­miniszter, valóságos belső titkos tanácsos, a TÉK elnöke feleségé­nek és leányának öngyilkossága ügyében a rendőrség tovább foly­tatja a nyomozást. Hegedűs Ló­­rántné és Margit leánya tegnap délután 2 óra tájban ciánnal megmérgezte magát. Mire a sze­mélyzet felnyitotta a lezárt aj­tót, mind a ketten meghaltak. Mint megállapították, a borzal­mas méreg húsz ember életének kioltására is elég lett volna. Nem tisztázta a kettős öngyilkosság okát az a búcsúlevél sem, ame­­­lyet Hegedűs Margit egyik nővé­réhez Zsindely Sándorné szüle­tett Hegedűs Máriához intézett. Ebben a búcsúlevélben Hegedűs Margit azt írta, hogy megunta életét, elbúcsúzott nővérétől és kérte, hogy holttestüket ne bon­colják fel. Hegedűs Lóránt, aki jelenleg a Svábhegyi Szanató­riumban van, még nem tud a tragédiáról, mindössze annyit közöltek vele, hogy felesége és leánya súlyos beteg. A NÉMET Keleti Munka Intéze­tének prehisztorikus osztálya mint a Transkontin­ent Press jelenti újabb jelentős tudományos eredményre ju­tott a lengyel főkormányzóság te­rületén folytatott kutatómunkálatok során, amelyek az ógermán telepü­lésekre vonatkoznak. Levies körze­tében, hét különböző prehisztorikus kultúrát tártak fel négy lelőhelyen. E kultúrák között szerepel a fiatal­­kőkorszakbeli indogermán időből a zsinóros kerámia, az ősgermán idő­szakból a Trzcinijec kultúra, a nagy német időből a kora keleti germán harangsír kultúra és a vandál kul­túra. Azonkívül a történelem előtti települések tanúbizonyságai is elő­bukkantak. Domarazd község nyu­gati szegélyén egy vandál temetőt tártak fel, amelyek sírjai igen érde­kes leletet tartalmaznak. A GENFI VÖRÖSKERESZT hadifogolyügyi központja július 24-én hatalmas postai külde­ményt kapott az Egyesült Álla­mokból. Negyvenezer levél érke­zett az amerikai Vöröskereszt hivatalos papírján, amelyek az Amerikával hadiállapotban levő országokba vagy megszállt terü­letekre vannak címezve. A genfi központ ezeket a leveleket osz­tályozza és azután továbbküldi Németországba, Olaszországba, Belgiumba, a megszállt Francia­­országba, Görögországba és a fő­kormányzóságba. AZ EGYIPTOMBAN tartózkodó összes 16—60 év közötti angol állam­polgárokat felhívták, hogy azonnal jelentkezzenek a brit konzulátuson. A felhívás azzal van kapcsolatban, hogy a katonai szolgálati kötelezett­ségről szóló törvény hatályát kiter­jesztenék a külföldön élő ango­lokra is. A GIORNALE DTTALIA egyik, nyilván sugalmazott vezércikké­ben bejelenti, hogy a népi d­ák­­fontosságú üzemeket kényszerí­teni kell, szüntessék be a mun­kát, vagy legalább is redukálják a termelést. Az olasz nép szíve­sen lemond a nem feltétlenül szükséges élelmiszerekről és ké­szítményekről. Ha például be­szüntetik a fonóüzemeket, szá­mos női munkaerő szabadul fel, amely könnyen alkalmazható lenne a mezőgazdaságban. A férfi szakmunkásokat átképeznék és hadifontosságú üzemekben ál­lítanák munkába. A beszüntetett üzemek tulajdonosai természete­sen kárpótlást kapnának és leg­alább annyi munkaerőt engedé­lyeznének számukra, hogy ké­sőbb ismét k­orlátanul megindít­hassák üzemeiket. A BERLINER BÖRSENZEI­TUNG július 30-i esti kiadása élénk színekben írja le a légi támadások veszélyének ki­tett észak- és nyugatnémetországi vá­rosokból érkezett gyermekek magyarországi életmódját. A tu­dósító Budaörsön, Törökbálinton és Soroksáron látogatta meg a német ifjúságot és leírja élet­módjukat. A tudósító meleg sza­vakkal emlékezik meg a Hitler­­ifjúság és a magyar ifjúság kö­zött kialakult bajtársias viszony­ról. FETRIX tábornagyot algíri mu­zulmán küldöttség biztosította az északafrikai mohamedánok hűségé­ről. Az algíri lakosság minden tagja — úgymond — franciaként akar élni és meghalni. VÍZÁLLÁS A Duna Komárom és Paks közt árad ,máshol apad, közepes vízál­­lású. Mai vízállások: Komárom 335 Budapest 278, Paks 100, Baja 250, Mohács 287, Bezdán 322, Gömbös 375, Palánka 337. A Dráva Barcsnál 93, Drávaszabolcsnál 183. A Tisza Tiszaújlak és Tiszafüred­­közt árad, máshol apad, alacsony vízállású­ Mai vízállások: Visk —10, Tiszaúj­lak —88, Vásárosnamény —89, To­kaj 9, Tiszafüred —6, Szolnok —28, Csongrád —99, Szeged 13, Zenta 69, Titel 254. A Szamos Désnél —52. A Kőrösök Nagyváradnál —136, Bé­késnél —84, Gyoménál —78. A Ma­ros Marosvásárhelynél —66, Makó­nál 5. A Balaton Siófoknál 78. A Velencei-tó Agárdnál 110. LÓVERSENY^ Jelöltjeink a mai ü­getőversenyre: I. Hamis Cs.—Gyöngyös — Harcos. II. Kovács Z­­idom—K. Dárius— Gránát. III. Index—Bakatündér—Hamis Cs. IV. Kovács II. hajtás—Félénk— Dongó. I­V. Selyp—Ekrazit. VI. Robaj-fogat—Ráró-fogat, Magnézium-fogat. VI. Csalafinta—Csongor—Fekete Barát. VIII. Cilley—Ivadék. IV. Hajnalka—B­ínár d.—Zarán­dok. X. Wilt Mária—Éles—Zala. XI. Dévény—Balaton Express— Okos. XII. Drága II.—Aranyos U.—Krisni. XIII. Esetleg—Gráciosa—Dömötör. KOUCS GYÓGYVIZŰ SZÉCHÉNYI S­TRANDON

Next