Uj-Somogy, 1920. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-01 / 1. szám
H. évfolyam. Kaposvár, 1920. január 1. csütörtök. 1. (107 ) szám. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Felelős szerkesztő Elsi fizetési árak. KAPOSVÁR, KONITRÁSSY UTCA 6. SZÁM. ‘ ' ' ‘ Egész évre - - - - 96 K Negyed évre - - - 24 K —— — dr. THURY ZSIGMonD. Fél évre............« k . Esy »óra...........................m « TELEFOffSZÁM:12B. _________ Egyes szám ára 4ft 0Mér. Consummatum est!... Ezerkilencszázhúsz eleje szankcionálni fogja aggodalmainkat, mert az ötös tanács ekkor adja át döntését a magyar békeéreteknek. És a pásztortüzek kialszanak a Duna-Tisza mentén. Kopasz, meredek sziklák mindenütt, „nincs tenyérnyi zöld fű“, rokkant férfiak, bánatos anyák, beteg, lerongyolt gyermekek. Sóhaj süvölt végig a magyar pusztákon. Lesz-e e sóhajból valaha zivatar, felkotrázó zivatar, mely szétveti a csehek, románok, szerbek nyakunkba vetett igáját ? Kopasz, meredek kőhalom, hol kihalt minden, nincs ösvény, csak tátongó szakadékok. És mégis hirtelen felcsillan a bágyadt szem, a Kárpátok tetején egy Árpád korabeli sas vijjog szünetlenül: magyar csárda bús fiai, soha, soha. Igaz-e, amit a pesszimisták és cinikusok hirdetnek, hogy a sorsnak nincs morálja, nincs logikája, győz a bátor és elbukik a jó, így esett meg, hogy most csehek, románok és szerbek tapadnak hullábon. A bosszúszomjas Clemenceau kihasználva Wilsonnak, a képmutató, idealizmust lantoló professzornak tehetetlenségét, egy ezer éves tölgyet derékban tör el, de csak derékben és nem a gyökerében. Mert szerencsére, amit ember alkot, nem lehet tökéletes még akkor sem, ha Michel Angello volt az architektus, még kevésbbé akkor, ha a masinériát az ellenségtől még mindig remegő francia esprit tákolta össze. Az öt bölcs Pandora szelencéjét hozza a világra, mert ki fog tűnni, hogy a Maros és Vág nem Bukarest és Prága felé folydogál, hogy a „honom könnyét“ sem lehet Zimony és Belgrád közt kiszárítani. Vagy ha igen, akkor a nemzet inkább magára zúdítja majdan a pokol minden hatalmát és Dugovics Tituszként együtt pusztul el mostani tirannusaival, de ezek rabja nem lehet soha, mert a párduc nem csókolhatja a hiéna talpát. Van-e föltámadás? Van! Volt Mohács és Kollonich után és lesz most is, ha a nemzet nem hallgat a demagógokra, hanem a Széchenyiekre, Deák Ferencekre és Baross Gáborokra. A kapitalizmus önzése szülte a katasztrófát, mondják Jászi Oszkár és epigonjai. Pedig a múlt század rendi és képviseleti törvényhozásának alkotásai mindenkor tanúbizonyságot tettek arról, hogy a magyar uralkodó osztályok igenis megértették az idők posztulátumait és jogaikban szívesen osztozkodtak az alsóbb rétegetekét. Meg volt eziránt a kultúránk által előírt, bölcs határokig menő készség a Tisza István parlamentjében is és a katasztrófát nem az urak elzárkózása okozta, hanem a politika kalandorainak alantas becsvágya, mely mindenkor kiélezi a kontrasztokat és ok és cél nélkül felrobbantja az ország mindannyiunkat oltalmazó hajlékát. A lesújtott, megroggyant nemzet tehát mindenekelőtt vessen számot a lelkével. Ne okozza, ne sújtsa átkával azokat a magyar férfiakat, kik a háborút megelőzően és a háborúba vezették. A háborúnak a mi részünkről megvolt a szigorú erkölcsi fundamentuma. Az orosz rémet már Széchenyi jósolgatta, negyvennyolcban áldozata lettünk, csoda-e, ha folytonosan félve tőle, a németek szövetséges karjára támaszkodtunk, azt gondolva, hogy így megmentjük szerencsétlen hazánkat. De a politika a földkerekség legnehezebb mestersége, mert mindig csak bizonytalansággal küzködik. Papíron helyes volt vezéreink számítása, de közbelépett Amerika, mit nem lehetett előre látni és sorsunk ezzel meg volt pecsételve. A múlt év októberének végén felülkerekedett minden, ami bűnös és gonosz volt, ami már régen ott lappangott a nemzet testében, ami stabilizálását már aháború előtt is nem egyszer ingadozóvá tette. Ezt a neuraszténiás felfordulásba nemzet soha meg nem bocsátja sem azoknak, akik elkövették, sem azoknak, kik lagymatag viselkedésükkel lehetővé tették. A nemzet minden tusájának meg volt eddig a poézise és ha volt is gyász, az emlékezés keserűségét lánglelkű írók művei, ezernyi dal édesitgették. Csak a Károlyi-forradalomnak és az ebből felkedzett proletárdiktatúrának nem volt egyetlen derült, kedves színe, csak ezeknek nem volt üdvös, termékenyítő hatásuk, csak ezek lesznek örökké sötét foltok a nemzet történelmében. Egy tanulság mégis leszűrődik, egy tanulság, melyet azelőtt is ismertünk ugyan, de melyet a lefolyt év eseményeinek szomorú fényében még világosabban láthatunk. Ez a tanulság belekapcsolódik a fentebb mondottakba és visszavezet Aristoteleshez. Adj a népnek jogot anynyit, hogy igába ne görnyedjen, el ne nyomják és mentői inkább boldoguljon, de soha annyit, hogy egyedül uralkodóvá váljék, mert ebbe belepusztul a kapitalista és proletár, az úr és szolga egyaránt. Becsületes, egészséges, konzervatív politikának kell tehát az ezer év romladékain felépülni mely szigora de higgadt kézzel gátat vet a deffikciónak és restaurálja a nemes a . . uság és vallás korát. Ha a történelem ma is csak az, ami volt és arm fájdalom lesz örökké, a fajok irtó harca, akkor nekünk, legázolt népnek egy fokkal mindig sovinisztábbnak kell lennünk a győztes nemzeteknél és ha Sulla, Caesar és a kelet háborúinak visszahatásaként megszületett a kereszténység, akkor az eddig felül nem múlt, modern romlottság nyomán az elgyengült hitnek új életre kell ébrednie. Ne bántsd a magyart és ne bántsd az anyák rongyos, a tradícióktól megszentelt imakönyvét. Az ezzel ellenkező hazafiatlan és istentagadó tendenciáknak meg kell szűnniök. Ez az egyik, a másik pedig, bölcs és tetterős férfiaktól vezetve, ébren kell tartani az ezeréves integritás gondolatát, fel kell halmozni a nemzet fizikai és lelki erejének millió és millió sejtjeit, hogy újból eljussunk oda, honnét most lezuhantunk, az oromra, honnét a szem újból ellát a Kárpátoktól az Adriáig. Ez lesz a külpolitikánk! Társadalmi tekintetben pedig félretéve minden kasztérdeket, a jövő politikájának is csak egy jeligéje lehet: mindent a magyar nemzetért, a népért, semmit a csőcselékkel ! Balatonkeresztúr. Fábián Ernő. Távirat és telefonjelentések. A békekonferencia napirendje. Páris, dec. 31. január elején az antant miniszterei újra megkezdik a békekonferencia munkáját. Az első ülés 6 án, vagy 7-én lesz. Napirenden vannak: Törökország sorsa, Konstantinápoly jövője, a Dardanellák megnyitása, a Magyarországgal kötendő békefeltételek és az adriai kérdés. Vilmos császárt száműzik. London, dec. 31. Vilmos excsászár sorsáról még nem történt végleges döntés, azonban bizonyos, hogy a francia és az angol kormány ragaszkodni fog ahhoz, hogy az excsászárt száműzzék Európából. Is Éheznek a pesti gyermekek. Budapest, dec. 31. A Nemzetközi Várökereszt Egylet jelenti, hogy Budapesten a gyermekek 25 százaléka éhezik. A tuberkulózis Budapesten és Bécsben járvány jelleget öltött.