Uj-Somogy, 1920. május (2. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-30 / 122. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal. KAPOSVÁR, KONITRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFOMSZÁM: 128. 199 /99. évim Kaposvár, 1920. május 30, vasárnap. POLITIKAI NAPILAP Falelős siszkesztó: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfzetési érák: Égési évre - - • - ZSOKI Negyed évre • • • 45 K Fél évre.....................90 K Egy hóra.........................17 K Egyes számára 1 korona. Demagógia. Irta: Ligethy Béla. Mikor a békeszerződés képtelenségből való elfogadásának és aláírásának szükségessége nyilvánvalóvá és érthetővé lett úgy az ország közvéleménye, mint a felelős kormány előtt, úgy látszott egy percre, hogy ez a látszólagos, muszájból fakadt beletörődés egy hatalmas, egységes táborba fogja tömöríteni a magyarságot, a békés uton való talpraállás munkatáborába. Legalább is ezt gondoltuk, ezt vártuk minden oldalról, még a politikusok örökké harcias hangú, lázongó táborától is. Azt hittük, hogy a magyar politika most az egyszer hűtlen lesz régi tradícióihoz s végre az ősi szokástól eltérően, most már csakugyan azzá lesz, melyet oly nagyhangon hirdet: a közös magyar érdekek szószólójává. Mert mi is tulajdonképen a mi közös nagy érdekünk ? A munka, a munka és harmadszor is a munka. Ha százszor leírnék ezt a szót, százszor hangoztatnék, akkor sem lenne banális, akkor is a maga reális frisseségében hatna azokra, akik szükségességét nem csak hangoztatják, hanem át is érzik. Csalódtunk. Az apró kis kanapé pörök újra felütik fejüket, a politikai élet néhány napi látszólagos nyugalom után megint az apró ellentéteken, új pártalakulásokon, nézeteltéréseken és igazán nem napirend elé való kis egyéni ügyeken bíbelődik. Nézzünk csak széjjel egy kicsit. A kisgazdapártban máris felüti fejét a bomlás szükségessége. Az ősszel napirendre kerülő földbirtokreform kérdése körül zsibong a kisgazdák érdeklődése és harci készülődése. Rubinek miniszter 15 év alatt szeretné a birtokreformot keresztülvinni. A kisgazdák másik táborának gyors megoldás kell. Ez már ütközőpont, ok a válóperre s ami ezek után természetes, a háttérben már ott lebeg az új pártalakítás. Mindkét tábornak vannak elfogadható érvei. De ez még csak hagyján. Menjünk egy kissé távolabb, a jobboldali ellenzék táborába, ahonnan az elkeseredés sokat eltakaró fátylába bujtan rejtőzik a demagógia. Nem kellett volna elfogadnunk a békét — kiáltják onnan az ország felé, hogy újra az elégedetlenség csiráját hintsék el a lelkekben. Természetesen tudjuk, hogy kiről van szó, Friedrich Istvánról, aki csekély táborával, úgy látszik, végérvényesen hadat üzent az ország békés fejlődési folyamatának. A béke aláírása a harmadik főbűn — mondja a Károlyi kormány volt államtitkára, a cionista zászlóalj volt fővédnöke, a lánchídi hős, aki, úgy látszik, az új Catilina szerepét vindikálja magának, egykori vezérének, Károlyinak utánzásaképen. Hát ez csak természetes. Friedrich István inkább újabb kalandokba vezette volna az országot, csakhogy ezzel a saját személye és párthíveinek minden békés fejlődést megakadályozó munkaprogrammja kerüljön előtérbe. Politikai életünkben nem ritka ez a jelenség. Csak Károlyi Mihályra utalunk, hogy messzire ne kalandozzunk. Ez is teljesen világos és további adatokat nem is kívánó példa. És ez az úgynevezett demagógia. A népámitás és kihasználás, mely mindig a kellő pillanatban üti fel hiénái fejét. Mindig a válságos, nyugodtságot, megfontolást, kitartó, mindennel számotvető, körültekintést követelő percekben, amikor izgatottak a kedélyek, játszva kormányozhatók, tehetetlenek, kiszolgáltatottak, mint a tűzzé izzadott szikra, melyet kénye-kedve szerint irányíthat a szél. Konszolidált állapotok mellett aligha kellene félnünk a demagógiától, de válságos sorsfordulatos napokban visszahökkenünk az a eféle elemek aknamunkájának láttára. Most is megdöbbenve, szomorúan állunk e jelenségek előtt és szinte elkeseredünk azon, hogy a magyarság legsivárabb napjaiban is a demagógok kívánják magukra vonni a közvélemény figyelmét. Ennek meg kell szűnnie ! El kell takarodjok azoknak, akik e felelősségteljes percekben is visszacsábítják a korrupt magyar politikai élet ősi átkát, a demagógiát. Különben sem tudunk már bízni a de-magógiában. Inkább a józanságban hiszünk, abban a józanságban, amely előbb-utóbb is eltávolítja majd útjából a felelős és felelőtlen, meteorként feltűnő és lezuhanó kis operett politikusokat. A nemzetgyűlés ülése. A tegnapi ülést Bottlik József alelnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg. Napirenden van a fővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Bródy Ernő a 11. szakaszhoz szól, hozzájárul Bárczy indítványához, Rassay indítványát nem fogadja el. Dömötör Mihály belügyminiszter sem Bárczy, sem Rassay indítványát nem fogadja el, módosítást ajánl, amelyet a nemzetgyűlés el is fogad. Ruppert Rezső a 12. és 13 ik szakaszhoz szól hozzá. Hermann módosító indítványt tesz, hogy a közmunkatanács elnöke is tagja legyen a törvényhatósági bizottságnak. Hozzájárul a javaslathoz. Elnök az ülést 5 percre felfüggeszti, amely után a Ház elhatározza, hogy legközelebbi ülését kedden, június 1-én tartja. Ezután Széchenyi Viktor gróf sürgős interpellációt terjeszt elő a szibériai magyar hadifoglyok hazaszállítása ügyében. Az amerikai magyarok másfél milliárd dollárt gyűjtöttek Kelet-Szibériában levő hadifoglyaink hazaszállítására. Reméli, hogy ezek a július hónapban itthon is lesznek. Most már csak az a kérdés, mi lesz a Nyugat Szibériában szenvedő 85 ezer hadifogollyal. Ez már nem annyira pénzügyi, mint inkább politikai kérdés. Tudomása van arról, hogy a magyar külügyminiszter képviselője és Litvinov között Koppenhágában ez ügyben tárgyalások folynak. Ezeket a tárgyalásokat a legsürgősebben be kell fejezni. Ukrajnában 7-8 ezer hadifogoly van, akiknek hazaszállítására a lengyel kormány hajlandó. Ki kell küszöbölni azt a visszásságot, hogy a hazatérő foglyokat osztályok, pártok és felekezetek ellen izgatják. A kormány nevében Teleky Pál külügyminiszter felel az interpellációra. A hadifogoly-akció szívén fekszik mindenkinek, a kormány mindent megtesz ezen a téren. Ennek bizonysága, hogy Huszár Károly rövidesen Amerikába utazik. A Bajkál tó környékén levő hadifoglyokkal Huszár Károly fogja felvenni az összeköttetést. A német kormánnyal megállapodás jött létre, amely szerint a német hadifoglyokért küldött és üresen maradt vagyonokban magyar hadifoglyokat fognak hazaszállítani. Hogy Oroszországgal nem léphettek összeköttetésbe, annak oka az az incidens volt, hogy a német és cseh lapok azt írták, hogy Magyarország részt vett az oroszok elleni nemzetközi akcióban. A hazaszállítás csütörtökön indult meg és most már folyamatban van. Reméli, hogy az akciónak meglesz a gyümölcse. Miután a Ház a választ tudomásulvette és sokerópátkai Szabó István válaszolt Cserny József egy régebbi interpellációjára, az ülés délután fél 3 órakor ért véget. Távirat-és telefonjelentések. Ki fogja aláírni a békét? Budapest, május 29. Tegnap délelőtt megjelentek Simonyi Semadam Sándor miniszterelnöknél Teleky Pál gróf külügyminiszter, Bethlen István és Csáky Imre gróf, akik hosszan tárgyaltak a miniszterelnökkel a béke aláírásának módozatait illetően. Úgy határoztak, hogy a kormány megbízásából Teleky Pál külügyminiszter Csáky Imre gróffal elutazik Párisba a béke aláírása céljából. A kisgazdák aggódnak a gabonaforgalmi rendelet miatt. Budapest, május 29. A kisgazdapártban kíváncsian várják a gabonaforgalom szabályozásáról szóló rendeletet, amelyről úgy tudják, hogy néhány sérelmes intézkedése is lesz, amelyek ellen, ha azok oly formában kerülnek napvilágra, mint arról sokan beszélnek, állást foglalnak és az értekezleten panaszaikat elő fogják adni. A kisgazdapárton azt mondják, hogy a rendeletben plutokratikus érdekek érvényesülnek, amelyet tűrni nem lehet. Gaál Gaszton egyébként ebben a kérdésben sürgős interpellációra készül. Zavargások Olaszországban. Bécs, május 29. Rómából jelentik, hogy az olasz kormány Udine tartományban kihirdette az ostromállapotot. A zavargások elfojtására 5 karabineri ezredet vezényeltek ki. A nagyobb vasúti állomásokon az élelmiszer-szállítmányok felhalmozódtak. A forgalmi zavarok következtében az élelmiszerh Ínség érezhetővé vált. — A Szabadoktatási Bizottság ülése. Somogyvármegye Szabadoktatási Bizottsága folyó hó 2- án tartotta a vármegyeház nagytermében tavaszi beszámoló közgyűlését Tallián Andor alispán elnöklete mellett. A gyűlésen Tóbi József, a Bizottság főtitkára előterjesztette a Bizottság 3 havi működésének eredményét. Beszámolt a járási osztályok megalakításáról, a megtartott és elmaradt előadásokról, a katonai előadásokról és a Petőfi estélyről. Ezután megválasztották a 15 tagú választmányt, elhatározták az ingyenes oktatást, végül tiltakozásukat fejezték ki a békeszerződés ellen. A gyűlés részleteit legközelebbi számunkban adjuk.