Uj-Somogy, 1923. július (5. évfolyam, 147-172. szám)

1923-07-01 / 147. szám

Kaposvá­r, IfíS­í. Julius vasárnap V. év?», 147. (1142.) szám Ára §€. aSsserl Beasüléséig éa klKdéhiTAtols KAPOSVÁR, KONTOÁSSY­ UTCA 6. &X.ÍM. TELEFONSZÁLLJ 1S8. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. KlőiSseeté Bl áraki Egész évrtt ................... 7200 K­I Negyed évre .... 1800 K Fél évre............................ 3600 K | Egy hóra 600 K lEreotWek ini mlllmater wwoulcoat 20 korona, szövegrészben 25 K V­ims pofffisk® teremtheti csak meg Csonka-Magyar­­országból a régi Nagy-Magyarorszá­­got. Ez az okos politika pedig sok­kal szétágazóbb, sokkal bonyolul­tabb, semhogy egyoldalú párttörek­vések kimeríthetnék a kérdés egész csomókörét. Az osztályelfogultság, a foglalkozás szerinti tömörülések minden válfaja csak a maga érde­keit nézi, vagy legalább is azt tartja elsőrangúan fontosnak. De a poli­tikai, társadalmi és gazdasági érde­keltségek programmjának közös érintkezési területén mégsem a kis közületeknek, hanem az igazi nagy közösségnek, az államnak kell döntő tényezőként szerepelnie. Ebből folyólag minden politika csak annyi­ban lehet helyes, amennyiben az érdekelt rétegen keresztül magának az államnak üdvére és boldogulá­sára valósít meg eszméket. Hasztalan tekintjük csonka orszá­gunkat agrár­államnak, a legfőbb közérdeknek ártanánk vele, ha egyedül az agrárszempontok irá­nyítanák állami berendezkedésün­ket és jövőépítésünk nézőpontjait. Az okos politikának még az igazi agrárkörökben is azt a hitet kell vallania, hogy az agrár­érdekek fel­karolása egymagában nem vezethet az ország jobb boldogulására. Mert a jól berendezett állam még agrár jellege mellett sem válhatik egyol­dalúvá. Van a gazdasági életműkö­désnek még más főágazata is, amely­nek elősegítése, felvirágoztatása épen olyan kívánatos az egyete­messég érdekében, mint az agri­­kultúra. Ilyen másik tényező pl. az ipar, a polgáriasait társadalom produkti­vitásának igazi kifejezője, a modern államok gazdagodásának, anyagi előmenetelének fő eszköze. Ennek a gazdasági ágazatnak magasabb, vagy alacsonyabb fokon állása egyszer­smind értékmérője a népszorgalom­nak, a nemzeti igyekezetnek, a dolgozni tudásnak, a termelési lehe­tőségeknek stb. Hiába fokozná egy állam a maga mezőgazdasági pro­duktivitását a makszimális lehető­ségig, ha nem jár nyomában az eredményeket felhasználó és jól feldolgozó ipar, közelről sem tud oly magas anyagi sikereket felmu­tatni, mint egy másik, hasonló vi­szonyok közötti állam, amelyik mindjárt ipari feldolgozásban bo­csátja a világ piacára a mezőgazda­ságában megtermett javakat. Az okos politikának tehát ki kell terjeszkednie az ipar pártolására is, hogy a lakosság bizonyos hányadá­nak munkaalkalmán és kereseti lehetőségén felül ez a gazdasági ágazat versenybíró tényezővé emel­­kedhessék a külfölddel való viszony­latban is. Azt lehetne mondani, hogy minden gazdasági intézkedést jóformán az ipari tekintetekre való teljes figyelemmel kell csonka orszá­gunkban is foganatosítani, mert így válik valósággá az áhított Nagy- Magyarország. Kaposváriak a veszprémi iparkiállításon. Fényes előkelőségek voltak jelen az ünnepélyes meg­nyitóm. — N­agy sikerrel rendezték meg a kiállítást. — Impozáns érdeklődés az ország minden részéből. — Az „Új-Somogy“ ráküldött tudósítójától. — Veszprém, Péter és Pál napján. A Dunántúl egyik legnevezetesebb püspöki városa, a kies fekvésű Veszprém csak a hajdani szép idők­ben látott falai között annyi idegent az ország valamennyi tájáról, mint ma abból az alkalomból, hogy az Iparosok Országos Szövetsége itt tartja nagy kongresszusát és hogy a veszprémi agilis Ipartestület orszá­gos ipari és gazdasági kiállítás ren­dezésével kötötte egybe ezt a ked­vező időpontot. Felesleges ecsetelnünk azt a szám­talan nehézséget, ami a mostani sú­lyos viszonyok közepette egy vidéki város illetékes tényezői elé akadá­lyokat gördít, mikor a boldogabb békeévek hasonló vállalkozásait akarja megvalósítani. És épen erre való tekintettel dicséretet érdemel a bátor kezdeményezés, elismeré­sünkre méltó a szorgalmas utánjá­rás és az ezek nyomában járó ered­mény, melyre a fővárosi Áruminta­­vásár után is büszke lehet a dunán­túli szomszédjait megelőző Vesz­prém. Amint itt beszélik, némi egye­netlenség fészkelte be magát a veszprémi iparostársadalom egyes körei közé. Ez a sajnálatos körül­mény a fogadtatás, rendezés és szál­lásbiztosítás körül éreztette is káros hatását, mégis egészében lehetetlen a sikert megtagadni a kiállítástól. Óriási közönség jött össze úgy hely­ből, mint vidékről a megnyitási szertartás idejére s foglalkozási kü­lönbség nélkül érdeklődött mindenki a kiállított tárgyak iránt. Kaposvá­ron kívül Győr, Szekszárd, Pécs, Szentlőrincz, Keszthely, Sümeg, Pápa, Zircz és a többi dunántúli he­lyek kiküldöttei tették élénkké az idegen­forgalmat és tették dísze­sebbé, látogatottabbá, nagyobb ará­­nyúvá a gazdag anyagi kiállítást, mely a vasúti állomás közelében, a Veszprémi Faipari R. T. telepével szemközti állami iskolák épületében és udvarában nyert elhelyezést. Kaposvár városát már a megnyi­tón képviselték az Ipartestület ki­küldöttei és a hozzájuk csatlakozó érdeklődők. Itt voltak dr. Vétek György polgármester, Mayer Berci ipartestületi elnök, Rózsa Ignác al­­elnök, továbbá Rózsa János festő­­gyáros, Horváth Andor mérnök, Koller Ferenc cipész, Mátray Antal asztalos, Adrián Antal kárpitos, Kaffka Géza reszelővágó, Lonkay József ipariskolai rajzszaktanár, dr. Wiesner Géza ipartestületi titkár, dr. Thury Zsigmond lapszerkesztő és Fetter Vince gyógyszerész. Péter és Pál napján délelőtt 10 óra után volt a kiállítás megnyitási ünnepélye, amelyen Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter báró Wimmersberg Frigyes államtitkár­ral képviseltette magát. Jelen vol­tak még dr. Rott Nándor megyés­püspök, Bibó Károly alispán, dr. Komjáth László polgármester, Hal­­britter Károly, a győri iparkamara elnöke és dr. Szommer Emil, a győri iparkamara titkára stb., stb. Az új magyar Hiszekegy elének­­lésével kezdődött a megnyitási ak­tus, amelynek első szónoka Isala­­gos Imre, a veszprémi ipartestület elnöke volt. Lángoló tűzzel mondott szavaira báró Wimmersberg állam­titkár válaszolt s egyszersmind a távollevő miniszter képviseletében megnyitotta a kiállítást. Erre ismét feltűnően szép énekdarabokat zen­gett el a helybeli és fővárosi tagok­ból összeállított dalárda s azután megszólaltak a kiállított harangok s ezek zúgása közben megindult a hatalmas, többezer főnyi tömeg a kiállítás megtekintésére, élén a leg­magasabb előkelőségekkel. Meg kell említenünk dicsérőleg, hogy ezt a szép kiállítást a vesz­­prém megyei és veszprémvárosi gaz­dasági, kereskedelmi vállalatok, to­vábbá a takarékpénztárak és ura­dalmak óriási áldozatkészsége tette lehetővé, mert enélkül lehetetlen lett volna az anyagi akadályokat el­hárítani. Így azonban lehetővé vált, hogy hat főosztály több iskolater­met díszes rendezésben töltött tele válogatott, ízléses tárgyakkal, a ki­állítás pedig az ipari főjelleg mellett gazdaságivá is bővült. A főcsopor­tok ezek voltak: Kézművesipari, Háziipari, Képző- és Iparművészeti, Gazdasági, Borászati és kertészeti, végül Női kézimunkaosztály. A kiállítók között 21 fővárosi s mintegy 300 vidéki, legnagyobbrészt veszprémvárosi cég vett részt, de gyári és mestermunkákon kívül iparossegédek és tanoncok remekei is elhelyezést találtak. A kiállítók lak-, illetve telephelyei szerint képviselve voltak: Ajka Bakonybank, Balatonfüred, Békés­csaba,­­Budafok, Budapest, Csetény, Enying, Giez, Gyulaháza-puszta, Hajmáskér, Herend, Kaposvár, Kecs­kemét, Keszthely, Körmend, Lep­sény, Lókut, Lovas, Mezőlak, Mező­­komárom, Nagykamond, Nemestörde­­mic, Noszlop, Olasztelep, Pápa, Pápateszér, Pusztaszentmihályfa, Ponyrád, Répcsalak, Szentgál, Ta­­polcza, Tatatóváros, Tótvázsony, Tündérmajor, Városlőd Veszprém (70 százalékban), Városberény, Zirc. A tárlat lomb- és virágdíszes ter­meiben és sátraiban pedig a követ­kező iparágak termékei és gyártmá­nyai foglaltak helyet: acetylén­lámpa-, agyag-, automobil-, ács-, asztalos-, agyagedény-ipar és állat­­gyógyászati cikkek; — bábos-, bádo­gos-, bőrfestő-, borbély-ipari cikkek és bőráruk, boronák; — cipész-, cukorka-, cementáru-, cserepes-, csizmadia-, cserépkályha-, cserép­edény stb.; divatkereskedelmi cik­kek háziipari előállításban; — ekék, egészségügyi berendezések; — fa­ipar, fényképész, férfiszabó, festő, fogtechnikus, fémkövek; — gazda­sági gépek és modellek, gazdasági kézieszközök, szerszámok, gépgyári termékek, gépszíjak, alkatrészek, gyermekkocsik, gyapjúfonás, szövés és festés; — házi forrasztó, hor­gonyzott vízvedrek, hajógyári ter­mékek, háztartási cikkek, hentes, harangöntő ipari cikkek; — ipar­­művészeti rajzok és festmények, hímzések; — kenőanyagok, kötél­gyártás, kézzel festett agyagedények, konyhaeszközök, kocsifényező, kály­hás, könyvkötő, késes, keramitos, kádár, kovács, kárpitos, kalapos, kertész; — lószerszáragyár, laka­tos; — magánjáró arató-, vető- és cséplőgép, morzsolók, motoreke, műkertészet, műbútorasztalosság; — női szabó, női kalapdiszitő, növény­­védelmi cikkek, nyomdászat; — olajok, órás; — ponyvák, puskamű­ves, papi és polgári szabó, posztó­gyár ; — ragasztószerek, répavágók, reszelővágó, rézműves; — sírkö­vek ; —szekerek, szőnyegek, szecska­vágók, szártépőgépek, szabó, szűcs, szobafestő, szénbányászat, szőlőte­lep ; — technikai zsiradékok, tőzeg­művek, timártermékek; — üveg­csiszoló; — vetőgépek, vendéglős­ipar; — szák, zsineg. Sajnos, hogy Kaposvárról egyedül a Gyógynövény R. T. vett részt a kiállításban, Somogyból pedig csu­pán a gróf Jankovich Bésán Endre uradalma, az is csak részben Öreg­lakról, főleg pedig veszprém megyei uradalmaiból. A legkedvesebb feltűnést keltették a pápai ref. leányegyesület kézi­munkái és Hamvas Magda eredeti agyagfestészete. izgalmas viták előtt áll a Ház. MOT jelenti: A nemzetgyűlés az eddigi szokástól eltérőleg, nem ked­den, hanem már hétfőn ülést tart. Az indemnitás vitája egyre széle­sebb mederbe terelődik. Izgalmas viták előtt áll a Ház. Az ellenzék, főleg a szociálde­mokraták, a legkényesebb ügyeket akarják a vitába belevinni. Peidl Gyula már a csütörtöki ülésen a bíróság ellen intézett támadást. A legközelebbi ülésen a rendőri nyo­mozás egész kérdés-komplexumát akarják a nemzetgyűlés elé vinni. A pártonkívüliek csoportja is akcióba lépett, többek között Gaál Gaszton készül nagy beszédre és az összeférhetetlenség kihívóbb eseteit akarja ismertetni. Fel fogja sorolni a­ képviselőket, akik pénzintézetek­nél vagy más vállalatoknál igazga­tósági tagságot viselnek. Úgy hírlik, hogy a kormánypárt a jövő hét folyamán az indemnitás tárgyalására a sürgősséget és a 8 órás ülések bevezetését fogja java­solni, hogy a vitát még július kö­zepe előtt befejezhessék, amire a rendes ülések mellett nem volna kilátás. A mai terménytőzsde: Budapest, június 30. Az irány­zat az ünnepre való tekintettel tar­tott. Búza tiszavidéki Budapesten 470, egyéb 465, rozs 350, árpa 320, zab 400, tengeri 350—370. Arak ab Budapest.

Next