Uj-Somogy, 1926. augusztus (8. évfolyam, 172-196. szám)
1926-08-01 / 172. szám
més L» 172. (2056.) szám. Árm 15&& K Kaposvár,1926. augusztus 1., vasárnap terkesztetség és kiadóhivatali POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési áraktAPOSVAjk, fSONTILÁSÖTI-lJTCA 5S. 8ZÁJSS. Felf tí$s~RZRrkeSztrí • Negyed évre 60.000 korona. — Egy hóra 20.000 korona ’ Hirdetések ára millimétersoronként 1000 K, szövegrészben ÍROOK TELEFON SZÁK: 188. szr. TxilklY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók Az új iparosszékházban tartja legközelebbi ülését a kaposvári Ipartestület elöljárósága. Tegnapelőtt volt az utolsó elöljárósági Urs a régi helyiségben. — Fontos miniszteri feiratok adtak megnyugtató választ az iparosfeliratokra. — Kik mentesíttetnek a könyvvezetés kötelezettsége alól ? — Nem lesz telekkönyvi akadálya a félmilliárdos székházépítési kölcsönnek. Kaposvár r. t. város Ipartestületének elöljárósága tegnapelőtt tartotta meg utolsó ülését az Ivány Dániel utcai régi hivatalos helyiségben Mayer Bertalan kormánytanácsos elnöklésével. Ez alkalommal Mayer elnök mindjárt az ülés elején bemutatta a Rózsa Ignác alelnök elhalálozása alkalmából érkezett részvétátiratokat és sürgönyöket s bejelentette, hogy az elöljáróság legközelebb, már az új székházban tartandó ülésén fog javaslatot tenni a Rózsa Ignác emlékének megörökítésére, amit az elöljáróság egyhangú helyesléssel vett tudomásul. Ugyancsak Mayer elnök ismertette ezután azokat a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszteri leiratokat, amelyek a somogymegyei ipartestületek tavaszi, ápr. 22-iki propagandagyűlésén elfogadott határozati javaslatok és feliratok kapcsán érkeztek le a kaposvári ipartestülethez. A kereskedelmi miniszter közli egyebek között, hogy a felküldött határozati javaslatok elintézését részben a saját tárcája keretében vette munkába, részben pedig áttette illetékes elintézés céljából a pénzügyi, illetve népjóléti miniszterhez, így a pénzügyminisztériumba került a KAB (Központi Anyagbeszerző Bizottság) elleni állásfoglalás, továbbá az adóterhek könnyítését, a fényűzési adó eltörlését és az egyfázisú forgalmi adó behozatalát kérő határozati javaslat, míg a népjólétibe a betegsegélyezési és balesetbiztosítási törvény revíziójára vonatkozó. Megígérte egyszersmind a kereskedelmi miniszter, hogy a saját körében megfelelőleg intézkedni fog a társminisztériumokkal egyetértően, hogy az ipari érdekeket sértő városi üzemek és jóléti műhelyek fokozatosan megszüntettessenek. Fontos értesítést közöl a pénzügyminisztériumi leirat is, amikor egy debreceni akció kapcsán ismerteti, hogy nemcsak az a kisiparos van mentesítve a könyvvezetés kötelezettsége alól, aki egy segéddel dolgozik, hanem az is, akinek háromnál több segédje nincsen. Megmagyarázza a miniszter azt is, hogy a tanoncok és időnként segédkező családtagok segédeknek nem tekinthetők ! Ezen általános rendelkezésen kívül mentesülnek kérelmükre a könyvvezetés alól mindazok, akik foglalkozásuk, vagy iskolai képzettséghiányuk miatt könyvet vezetni nem képesek, vagy arra felhasználható segédet tartani nem bírnak, így pl. az 1330 jövedelmi adóval megrótt debreceni iparos közül mindössze 56 van könyvvezetésre kötelezve. E leiratok örvendetes tudomásulvétele után Tankovics János nemzetgyűlési képviselő, választmányi tag számolt be arról, hogy Mayer elnök felkérésére Harsányi Géza építőmester társaságában eljárt a népjóléti minisztériumban, a félmilliárdos székházépítési kölcsön kiutalása körül felmerült akadály elháríthatására haladékot kérve, mert a telekkönyvi kivonat hiánya folytán kieszközlendő volt a 15 napos terminus kitolása. És amint már a megyei állandó választmány tegnapi ülésének beszámolójában is megemlítettük, sikerült is augusztus 5 éig haladékot kapnia a telekkönyvi kivonat beterjesztésére. A kedvező elintézés körüli fáradozásáért az elöljáróság köszönetet szavazott Tankovics képviselőnek , mert a megyén is sikerült az ügyet kedvező mederbe terelni, így most már semmi akadálya nem lesz a telekkönyvi kivonat augusztus 5 ig, való beterjesztésének, hogy a kölcsön azonnal folyósítható legyen. Az elöljárósági ülés végezetül Vámosi István javaslatára elhatározta: megkeresi a várost, hogy a közmunkálatoknál vegye figyelembe a részletajánlatokat, illetve legyen tekintettel az ezt elrendelő vonatkozó miniszteri rendeletre. Magyar fürdő 1926-ban. Ennek a forrásnak nevelő nymphája, Mindenféle rendnek itató dajkája Hozzád szól, Jó vendég, értsed szavaimat, Amint felszámoztam folyó napjaimat. Engem emlegetve vígan mulassanak S ha megérdemlettem, ünnepet tartsanak. Megfizetem százszor, akár bennem Igyál, Akár vizeimmel feredve mosódjál. Faludi Ferenc. A tizennyolcadik század lánglelkü költője, a vasmegyei származású Faludi Ferenc 1875 ben „A tárcsai savanyúvizről” Írott fenti rigmusokkal üdvözölte a tárcsai kút felállításának századik évfordulóját. Más forrás szerint 1621 ben Regensburgban készült egy könyvecske, amelyben szintén említés létezik a tartsai savanyúvízről. Háromszáz esztendős múltra tekint vissza tehát Tarcsa, ez a neves gyógyulóhely, hazánk természeti kincsekben gazdag, sokak által alig ismert, de magyaros vonatkozásokban annál jobban bővelkedő „fertődő“ hely, amelyről az alábbiakban szó leszen. Ahogy Szombathelyen a helyi vicinálisra felkapaszkodunk, vadregényes vidékkel övezett termőföldeken keresztül közel négy órán át fújtat kis kávédarálónk, amíg megérkezünk a Batthényiak ősi fészkébe, a fenyvesekkel határolt völgykatlanba, ahol, mint valami drágakő, csillog beékelve a kies Tarcsa fürdő. Csak a természet képes a csodák halmazatának ilyen csoportosítására, amiben a figyelő szem itt gyönyörködhet. A száztízholdas fürdőtelepnek három holdját nem foglalja el a gyógyépületekkel beépített terület. Az égető napsugarak ellen a telep bármely oldaláról alig pár lépést teszünk, máris a fenyves erdőkben vagyunk, amelyeknek ózondús, üde levegője új életre serkenti az elbágyadt testet és a meggyötört lelkeket. A fürdő gyógyhatása vetekedik a leghíresebb külföldiével. Szénsavas forrása a fürdő legnagyobb kincse, a szívbetegek gyógyító Mekkája. Moór fürdőjét reumás betegek meglepő sikerrel használják, vasfürdőjét pedig azok, akik hidegvíz-gyógykezelés útján fáradt idegeiket frissítik. A testi gyógykezeltetésnek elengedhetetlen kelléke a lelki és szellemi megújhodás. Ezer alkalma kínálkozik itt a szemet és lelket gyönyörködtető nyugalmas élvezeteknek. Ahová a szem ellát, a szeketorországi havasok határolják az égboltozat peremét. Le nem aratott búzaföldek ringó aranykalászai, gyümölcsfákkal övezett lankátok, közelfekvő falvak bogárhátú házai közül kiemelkedő templomtornyok sillhuetjei a leghíresebb festők ecseteit is megilletnék, amint az erdő dalos madarainak isteni danájától kisérve, a fenyvesek szélén kémlelődünk. Száz lépéssel odább a híres visszhangnál vagyunk, ahol teli torokkal kiáltjuk a levegőbe a magyar „Hiszekegyet". Visszapattanó szótagjai hej, de szomorúan hangzanak itt ezen a vidéken. Milyen más világ volt, amikor a fentebb idézett költő e természeti csoda hatásától lelkesülten imigyen énekelt: Dob és trombitaszó harsogjon egekben, Feleljen az ekhó a szomszéd hegyekben, öregek és aprók gyűljenek számosan, A nyers Újak táncot járjanak párosan. A gyógyudvarról „Marica grófnó“ magyaros dallamának el-elhaló foszlányait sodorja hozzánk az esti szellő, tekintetünk pedig az előttünk elhúzódó drótkötélpályán futkosó kiskocsikat kíséri, amint szorgalmasan szállítják 8—9 kilométer távolságról, a híres szalónaki vár közeléből az antimonbányából kiaknázott érceket. Minthogy valójában már megjártuk, gondolatban újra ide idézzük Gyimótfalvát több száz éves híres két gesztenyefájával, melyek árnyékában Deák Ferenc is megpihent, lelki szemeinkkel újból megnézzük Máriafalván a híres Szent Istvánkorabeli templomot, Borostyánkő várából, ahol a világhíres szerpentinkövet bányásszák, hat ország hegyein nyugtatjuk meg szemeinket, miközben a leszállt est homályából mint valami régi magyar dicsőség soha el nem tűnő emléke bontakozik ki előttünk az Erdődy grófok mór szélben épült vörösvári kastélya. Ezek a történelmi látnivalók alig tíz kilométernyi körzetben vannak, könnyen megközelíthetők és ha a környék szépségeit kiélvezzük, bent a telepen is találunk még magyarságunkra emlékeztető gyönyöröket. Az angol park közepén andaras fenyők képezte oázisban szerpentinkőből faragott emlős művecske hirdeti, hogy 27 évvel ezelőtt hazafias lelkek ezen a helyen Erzsébet királyné tiszteletére emlékfákat ültettek. És hogy szép emlékezetű öreg királyunk emléke is meg legyen örökitve, az 1904 ben épült r. kath. templom falán, a templomépitők sorában első helyen díszeleg Ferenc József neve. A források előtt jóvágásu magyar leány boldog boldogtalannak szívesen ad egy egy pohár pezsegő ásványvizet, amelyet a finnyásabbak üvegcsöveken át szürcsölnek és miközben a zenekar magyar egyvelegének klasszikus hangjait élvezzük, boldog megelégedéssel hisszük, hogy ezt a gyönyörű, barátságos kis fürdőhelyet az Úristen jókedvében csakis a magyaroknak teremtette... Sajnos, minden hivésünk hiú ábránddá válik, amint a szomorú való merengésünkből felébreszt. Magyar szó, magyar beszéd, magyar gyermekek játékától hangos ugyan itt minden, mert a fürdőzők kilencven százaléka magyar. A helységnévtárban azonban Tárcsát hiába keresed. Bad Tatzmannsdorf rá keresztelte az osztrák sógor Egy néptanító ünneplése. Gubiánó Andor igali főtanitó az ünnepelt. — A megyés püspök igazgatóvá nevezte ki. — Műsoros est a jubiláns tiszteletére. A magyar népkultura Géniuszának oltára előtt messze elragyogó lángokat gyújtott fel a Hála és Szeretet. Igal község lakóinak hálaérzettel megihletett lelke szította a lángokat, mikor f. hó 2- án a népnevelés egyszerű munkájának lélekemelő ünnepet szentelt. Gubiánó Andor főtanítót ünnepelte a község, ki 25 év óta áll Igái kultúrája s altruista intézményeinek szolgálatában. Ez a fenséges ünneplés nem volt sablonos jubileum, hanem a teremtő munka apotheozisa s felmagasztalása a szürke tanítónak, ki elévülhetetlen érdemeket szerzett Igár kulturális előrehaladásában. A lélekemelő ünnepély szentmisével kezdődött, a jubiláns tanítványainak, tisztelőinek és kartársainak