Uj-Somogy, 1934. november (16. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
XVI. évfolyam, 247. (4495.) szám. Ara: 8 fillér. Kaposvár, 1934. november 3 szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP. Előfizetés Járaki KAPOSVÁR)l( ONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. — ■ I — Egy hóra 2*— pengő. A „Függttlenség“-gel együtt 2*50 pengő. «»«SHHdKctios Felelős szerkesztő : Hirdetések Ára milameterstroukent 10 tHf., szövegrészben 15 filler TELEFONSZÁM: 128. Dr. THURY ZSIGMOND. Hivatalos és pénzintézeti hirdetések milimétersoronként 151. Rftmmimimmfwwwwwfcs. Az olasz hadsereg koszorúja a 44-es szobron Kisipari kartellek? A rossz példa ragadós. A nagyokat utánozzák a kicsinyek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában a legkomolyabban szobakénül, hogy a kis- és kézműiparban is szükséges volna áregyezményeket létesíteni. Ami magyarán annyit jelentene, hogy a kisiparosok csináljanak kartellt. Tehát ahelyett, hogy a gyáriparban fennálló igen nagyszámú kartellszervezet a köz érdekében leépítenék, megfordítva, még több kartellt akarnak teremteni és a fogyasztó életét még jobban meg akarják nehezíteni. Mert azzal legyünk tisztában, hogy az »áregyezmény« ártatlan elnevezése alatt valójában arról van szó, hogy most már a szabók, cipészek, asztalosok, mészárosok, pékek és minden egyéb kis- és kézműiparosok is összeálljanak a maguk szakmája körében és diktálják a vevő- és megrendelő közönségnek a portékák magasabb árát. Nagy hiba, hogy egy komoly, törvény által alapított testületben, amilyen a Kereskedelmi Kamara, ez a halálaszületett ötlet nem talált a legerélyesebb viszszautasításra. A magyar kartelltörvény megengedi a kartellek alakítását, abból a megfontolásból, hogy gyakran valóban szükséges a korlátlan gazdasági verseny túlzásait és elfajulását kiküszöbölni. A termelést szabályozó kartell megállapodások jogosultságát önmagában az állam is elismeri, de a kartellek működését — igen helyesen — ellenőrzés alá helyezi, ami főképpen azért szükséges, hogy a kartellek ne éljenek vissza túlságos nagy gazdasági hatalmukkal. Főképpen a kartellek árdiktatúrája az, amely kihívja a kritikái és az államhatalom megtorlását. De míg a nagyiparban a termelés megállapodásszerű szabályozása még lehet gazdasági közérdek, addig a kisiparban ilyen szabályozásra nincsen szükség, de sőt az ilyen szabályozás fogalmilag is lehetetlen. Mert hisz a kisiparos tevékenysége nem nélkülözheti az egyéni szabadságot, az erők legteljesebb kifejtését, az egymással való szabad versenyt. A tehetségesebb, a jobb munkás és iparos jobban tud érvényesülni és igenis a kisiparban az ármérséklő versenyképesség egyik legfőbb tényezője az iparos egyéni boldogulásának. Most már milyen fonák gondolat, hogy az igen nagyszámú kisiparos egymással szerződést kössön arra nézve, hogy bizonyos megállapított áraknál olcsóbban nem fog a közönség számára dolgozni: ruhát varrni, cipőt csinálni, lakatos munkát végezni. Hiszen az ilyen áregyezmény becsületes betartása éppen a tisztességes, szótartó iparosoknak válna ártalmára, mert mindig akadna nagyon sok olyan más iparos, aki csak azért, hogy munkát kapjon és keresethez jusson, megszegné az áregyezményt és olcsóbban dolgozna. Nem is valószínű a magyar iparosok okos, értelmes belátása mellett, hogy a kisipari áregyezmények halvaszületett ideája meg is valósuljon körükben. A kisiparosság a magyar polgárság egyik legértékesebb rétege, mely a legnagyobb békességben és egyetértésben él együtt a többi polgársággal, annak bajaiban és keserveiben osztozik, sőt maga is részese a megélhetés súlyos gondjainak. Lehetetlenség, hogy ez a kisiparosság szervezkedjék a fogyasztók zsebei ellen holmi áregyezményekkel, melyeknek célja nem egyéb, mint a kíméletlen árdrágítás. Ünnepi keretek között szentelték fel a somogyacsai r. katk. templomot. Somogyacsa, 1934 Krisztus király ünnepén. Az igali járás északi részén fekszik a József hegy láncolata és a történelmi nevezetességű Vaskapuhegy közt Somogyacsa róm. kat. magyar község. Krisztus király vasárnapján a község népe ritka nevezetességű ünnephez érkezett, mert a község újonnan átfestett rónikai temploma felszentelésére ekkor került sor. A tiszta magyar község lakossága már a múlt évben közadakozásból a község felső részén keresztutas Kálváriát állított fel. Krisztus király vasárnapján 10 órakor tartották a szentmisét. Már 9 órakor megszólalt a templomtorony hivó nagyharangja, melyet 12 évvel ezelőtt Pongrácz István somogyacsai illetőségű amerikai lakos ajándékozott községének. A község köztiszteletben álló temploma tyja. Petkes György magyarázata szerint a templom út festését Dobiás Lajos balatonfüredi templomfestő 7 alkalmazottjával készítette. A templomszolga, Ladiszlai Ferenc, szolgálatkészen világosított fel a képek felől. A templom szentélye felett az oltáriszentséget őrző két angyal közül a négy evangélista: szt. Máté. Márk. Lukács és János hűséges képei, majd a hajó felett Szt. Anna. Szt. Borbála, magyarországi Szt. Erzsébet, kis Szt. Teréz. Szt. Imre herceg és Szent Alajosok által koszorúzott Szentháromság és Szt. Család képei tündökölnek. A szentelési szertartás d e. 10 órakor kezdődött, melyet Gréber Gyula miklósi esp. plébános végzett P. Simicza Sebestyén andocsi házfőnök és Felkei'' Lőrinc somogyacsai plébános segédkezése mellett. A szentelési szertartás után Gréber esp. plébános a templom magasztosságáról, fenségéről és hivatásáról mondott gyönyörű és megható szentbeszédet, majd a híveket az erős hitre, megdönthetetlen reményre, a templomhoz való lángoló szeretetre serkentette. Utána Felker Lőrinc somogyacsai plébános Gréber esperes & P. Simica házfőnök segédkezésével ünnepi színmisét celebrált, mely mise alatt a Szerényi Péter somogyacsai kántortanító által betanított tanulóifjúság gyönyörű alkalmi énekeket adott elő. A szentmisén ott volt látható dr Bálványossy Tibor járási főszolgabíró, Németh József andocsi körjegyző. Krisztinkovich Tibor, a veszprémi püspökség németsürüi intézője, a község egyházi és polgári testülete, a leventék zászlós díszben. Horváth Alajos tanító vezetésével, Propsz Dezső tanítóval a tanulóifjúság, a község minden rangú és rendű tagja, sokan vidékiek is. Szentmise után a járás főszolgabirája és tisztikara előtt a leventék Horváth Lajos főoktató vezetésével díszelvonulást tartottak a templom előtt. A templom átfestése a hívek közadakozásával eszközöltetett, amelyért hálát és dicséretet vívtak ki maguknak. Rózsa Sándor, Rózsa Sándor. Az eső elriasztotta Mindenszentekkor a közönséget a temetőből. Az ég is siratta tegnap. Minden-szentekkor az élők sorából elköltözött szeretteinket. Kora reggeltől sötét eső-jellegek függönyözték el a város szeme elől a napot s esett rendületlenül. Az eső az amúgy is nyomott hangulatot még szomorúbbá tette. Elmosta a szokásos piacot, árustól, vevőstül együtt s az egyhangúság még jobban az elmúlást juttatta az élők eszébe. Ebéd után kissé szűnt az eső, de az ég mégsem tisztult, a nehéz, sótét felhők lomhán vándoroltak égi útjukon tova. Az elköltözöiteket siratok a kilátástalan idő ellenére is megindultak a temetők felé. A feketeruhás sereg azonban nagyon meggyérült, a közönség esernyők alatt, fázósan összehúzódva kereste fel a halottak birodalmát. A sárguló falevelek halkihngése zavarta csak a halottak örök álmát. A virágos sírok közt alig álltak gyászolók s minden ötödik síron égett gyertya. A hűvös, nedves idő viszszariasztotta az élőket a holtaktól is, a temetőtől is. Az a kevés gyertya, amely a sírokon égett, szomorúan viaskodott a széllel, esővel. Bánatos, szomorú mindenszenteki hangulat ömlött a sírok, sétányok közt. Az élők szinte menekültek az enyészet sáros, hideg birodalmából. A 44-es Bajtársi Szövetség a szokáshoz híven még a délelőtt folyamán megkoszorúzta utolsó ezredparancsnoka, vitéz Reichardt Béla alezredes és Scheidl Károly ezredes sírját. A koszorút mindkét helyen Molnár Pál l. föligy. lette le. Délután vitéz Murkóczy Antal ny. altábornagy Lette le a 11-esek koszorúját a Horthy-parkban a boszniai harcokban elesettek emlékére emelt emlékoszlopra és a színházkertben levő hősi emlékszoborra. Ugyancsak letette a polgármester is a város nevében a közönség koszorúját a szobor talapzatára. Koszorút helyeztetett a szoorra az olasz hadsereg is Cenarfenato őrnagy útján. Ugyancsak koszorút tett a szoborra a Leánygimnázium részéről dr Biró Lajos igazgató is. A Szigetvári utcai Hősök temetőjében a katonaság a polgársággal együtt rendezett rövid ünnepséget. Kint volt a temetőben Józsa Dezső tábornok, állomásparancsnok, Tallér József ezredes, Pasteiner József alezredes, Erdős Károly őrnagy, Schulcz Rudolf százados, stb. Az első koszorút Józsa Dezső tábornok tette le, a másodikat dr Lehoczky Brúnó városi főjegyző, a leventék nevében pedig Tevely Balázs főoktató.