Uj-Somogy, 1934. december (16. évfolyam, 271-293. szám)
1934-12-01 / 271. szám
XVI. évfolyam, 271. (4519.) szám. Ara: 8 fillér. Kaposvár, 1934. december 1., szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. Eiviketést iraki -----— Egy hóra 2*— pengő. A „Függetlenség”-gel együtt 2*50 pengő. FG18108 szerkesztő : Hirdetések ára milliméterterenként 10 1111., szövegrészben 15 fillér Dr. THÚRY ZSIGMOND Hivatalos és pénzintézeti hirdetések millimétersoronként 15 fll. Eckhardt visszaverte a szerb támadásokat! kiviteli tanulságok. Nagy erőfeszítésekkel iparkodunk a magyar agrárkivitelt fokozni, hogy a külföldi piacokon értékesíthessük mezőgazdaságunk termésfeleslegeit,, terményeinket, állatainkat. Hogy a külföldi piacokra ennyire reá vagyunk szorulva, annak oka nyilvánvalólag az, hogy a belső fogyasztás ,nem elegendő a magunk mezőgazdasági cikkeinek a felvételére. Pedig éppen most jelent meg így kimutatás arról, hogy Budapest főváros élelmiszerpiaca egymagában több agrárcikket fogyaszt el, mint amennyit az egész magyar agrárkivitel. Világos tehát, hogy ha a belső fogyasztóképességet kellő mértékben emelni tudnánk, úgy az agrárkivitel gondja lényegesen megenyhülne és legfeljebb csak néhány cikkben volnánk a külföldi piacokra utalva. Igen ám, csakhogy éppen azt a nagy kérdést, nem leivet máról-holnapra megoldani, hogy miként lehessen a belső fogyasztóképességet, tehát a magyarság vásárlóképességét, annyira felfokozni, hogy a belső fogyasztás önmaga elegendő legyen az egész mezőgazdasági értékesítés felvételére. Hiszen a vásárló- és fogyasztóképpesség nagyarányú fokozása a gazdasági jólét következménye Lehet csak és itt egy olyan nehéz rejtvénnyel állunk szemben, mint a kör négyszögűsítése. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyasztás erősen emelkedjék, elsősorban volna szükséges a mezőgazdasági népesség vásárlóerejének emelkedése. Ámde ez biztos piacot, magas árakat feltételez, amelyeket parancsszóra diktálni nem lehet. Ha a városi fogyasztó rétegek, az ipar, a kereskedelem, a szabad foglalkozásnak kereseti lehetőségei erősen megjavulnának, úgy az élelmiszerfogyasztás lényegesen emelkedhetnek. De viszont, a városi fogyasztó keresetének javulása csakis a mezőgazdasági népesség fokozott vásárlóképességével állhat, de, úgyhogy végeredményben egy önmagába visszatérő körrel állunk szemben. Már most bizonyos, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége és boldogulása az alapja Magyarországon minden gazdasági feljavulásnak. Ezért kell arra törekednünk, hogy egyrészt a mezőgazdasági termelés feleslegeinek külföldi piacokra elvezetésével,, másrészt megfelelő belföldi árak kieszközlésével emeljük a gazdatársadalom és a földművesnép vásárlóképességét . Hogy ebben a tekintetben haladás állott be, azt a külkereskedelem alakulása világosan mutatja, így pl. a most megjelent adatok szerint a német birodalom ebben az esztendőben több, mint kétszeresét vásárolta meg az egy év előtti agrárcikkek mennyiségének. Éspedig a múlt esztendőben a Németországba szállított magyar agrárcikkek értéke 23,7 millió volt, míg a folyó esztendőben a Németországba szállított magyar agrártermékek értéke már 53,3 millió pengő értéket képviselt, tehát több mint megkétszereződött. Nagyító érdekes az, hogy mely agrártermékek tudtak maguknak az eddig csaknem teljesen elzárkózott német piac felé utat törni, így tollkivitelünk 5.6 millió pengővel, bolt baromfikivitelünk 4 millió pengővel, disznózsír és szalonnakivitelünk 6.3 millió pengővel, gyapjúkivitelünk 3.8 millió pengővel növekedett, hüvelyes kivitelünk 2.7 millió pengővel, vajkivitelünk 1.3 millió pengővel, borkivitelünk pedig 1 millió pengővel volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt. Ha végigfutunk e termékek sorozatán, úgy azt látjuk, hogy a magyar agrárkivitelben mindig jobban előtérbe nyomul a régebbi gabonaexporttal szemben a mezőgazdaság intenzívebb műveléséből eredő melléktermékek jelentősége. Ez nyilvánvalóan igazolja, hogy a helyes gazdasági politika a magyar mezőgazdasági termelésnek olyan átállítása, aminél a nemzeti munkaterv jelölt meg, hogy t. i. a külterjes szemtermelésről és állattenyésztésről át kell térnünk a belterjes művelésére, ami pedig a farmgazdálkodás bevezetését igényli. Ezt a mindenekfelett kívánatos átalakulást teszi lehetővé és segíti elő a kormánny birtokpolitikája, amely mentől több egészséges gazdasági egyed létesítését tűzte ki céljául és amelynek legsikeresebb módszere a telepítési politika. Jóváhagyta a Kisgyűlés a kaposvári moziépítkezés végelszámolását. Ma, pénteken d. e. 10 órától tartotta meg november havi ülését Somogy vármegye Törvényhatósági Kisgyűlése, dr dr. Szapáry Lajos főispán elnöklése alatt. A választott tagok közül jelen voltak: Somssich Miklós, dr Matolcsy Sándor, dr Zsobrák János, dr Császik István, Tankovich János, dr Kriszt Béla, dr Berger Samu, dr Meixner Emil, Biró István, Kisiván János és Bereknyei István. A tárgysorozat 78 pontjára vonatkozólag Stephaich Pál alispán javaslatait dr. Weissenbach Iván főjegyző, dr. Halmos Árpád másodfőjegyző, továbbá dr Siposs György, dr Bernáth Lajos, dr Kenderessy Ferenc és dr Kiss-Angyal Ernő aljegyzők terjesztették elő. Leglényegesebb pontja volt az egész tárgysorozatnak a kaposvári moziépítés végelszámolásának ügye, amelyet dr Siposs György aljegyző referál. Az alispán az építkezés 204.238,22 pengős végösszegénél 120 pengős tévedést állapított meg, miután az elszámolást az államépítészeti hivatallal behatóan felülvizsgáltatta. A végelszámolást egyébként a fenti összeg erejéig való helyesbítéssel jóváhagyó alispán javaslat leszögezi, hogy" az építkezés versenytárgyalásának kiírása szabálytalan volt, hogy" az elkészült építkezési munkák átvételéről jegyzőkönyv nincs, az építés ellenőrzésével való megbízás az aktánál nem található, az ellenőrzés fogyatékos, hiányos. Az eredeti szerződés hiányzik. Csupán a munkanapló van meg. A pótmunkák közül az engedélyezettek összege 6050 pengő, az engedélyesselleneké pedig 5360 pengő. A javaslat azzal a figyelmeztetéssel zárul, hogy most az egyszer a felelősségre vonástól eltekint ugyan a megye, de a hasonló mulasztást elkövető tisztviselők ellen a jövőbeni a legszigorúbb megtorló eljárást fogja megindítani. Az előadói javaslatot még Stephaic Pál alispán is megtoldotta azzal, hogy maga a kifogásolt túlkiadás még nem fagú az építkezés végösszegéhez viszonyítva, de azokra a rendetlenségekre, amelyek tapasztalhatók voltak, rá kellett mutatnia, különösen azért, hogy a város összes tisztviselői tudomásul vehessék, hogy hatáskörüket nem léphetik túl, mert egyedül a polgármester van jogosítva a törvény értelmében olyan intézkedésekre, melyeket ennnél az építkezésnél nem a polgármester rendelt el. Egyébként elutasították a Szigetvár község legtöbb adót fizetői névjegyzéke ellen benyújtott fellebbezést, miután a fellebbező nincs benne a képviselőválasztók névjegyzékében s igy a virilisek közé sejtj kerülhet be. Jóváhagyták több község járdakészítési szabályrendeletét A tárgysorozat többi jelentéktelen pontjainak letárgyalása után ért véget a Kisgyűlés. A mai nap eseményei. Olaszország Magyarország mellett foglalt állást. A francia sajtó részletesen foglalkozik az olasz sajtó állásfoglalásával. A francia lapok megállapítják, hogy Róma teljesen Magyarország mellett foglalt állást és lényegileg is a magyar álláspontot támogatja. Villám Frigyes római követünk, állandó összeköttetésbel van az olasz kormánnyal. Az angol sajtó arról ír, hogy a jugoszláv emlékirat lényegileg azt tartalmazza, amit a délszlávok már hetek óta világgá röpítettek. A jugoszlávok azért késtek állítólagos bizonyítékaik benyújtásával hat napot, hogy így bizonytalanságot keltve, a zavarosban halászhassanak. Az egyetemi ifjúság tüntetett Budapesten. A szerb kormány emlékiratának átnyújtása óta nyugtalanság észlelhető a fővárosi egyetemi ifjúság körében. Ma délelőtt a Trefort -kertben 300 diák gyűlést tartott. A szónok élesen visszautasította a szerb jegyzéket és arról beszélt, hogy a magyar fővárosban van egy Urhanek nevű cseh gyáros, aki gyárában 50 cseh munkást alkalmaz akkor, amikor a magyar munkások ezrei vannak munka nélkül. Őrgróf Pallaghini György ügye a bíróság előtt. Még ez év áprilisában történt, hogy a Vigadóban egy legitimista gyűlés alkalmával őrgróf Pallavicini György súlyosan sértő kijelentéseket tett a magyar tisztikarról. Az őrgróf ellen felhatalmazásra hivatalból üldözendő becsületsértés mintén eljárás indult. Az ügyet mára tűzte ki tárgyalásra a budapesti törvényszék. A tárgyaláson az őrgróf védője felállt és egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a vádlott kijelenti, hogy a tisztikart nem állt szándékában megsérteni és sajnálja, hogy a gyűlés hevében oly kijelentésekre ragadtatta el magát, amelyeket esetleg sértőnek találtak. Mivel a nyilatkozat felolvasása után a vádat képviselő kir. ügyész elejtette a vádat, a bíróság az ügyben megszüntette a további eljárást. A csehek letartóztattak egy lengyel hercegnőt, Sapiea lengyel hercegnőnek a cseh határállomáson nézeteltérése volt egy cseh hordával, amely aztán feljelentést tett a hercegnő ellen, hogy gyalázta a cseheket. A csehek letartóztatták a hercegnőt és internálták.