Uj-Somogy, 1936. március (18. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-01 / 51. szám

XVIII. évfolyam, 51. (4889.) szám. Ára: 12 Illlét. Kaposvár, 1936. március 1., v­asárnap. Szerkesztőség és Vadéki Tatal . KAPOSVÁR, KONTHASSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFON­SZÁM­­ 128. POLITISAI láPILaP, F szolos szerkesztő: Szr. THURY ZSIGMOND Előfizetési árak. Egy hóra 2-- pengő. A „függetlenség“-szel együtt 2­40 peng« Egye szám­ára a „Fü­ggetenség“-gel együtt 10 fillér. Hirdetések Ára millimétersoronként 10 td­­., szövegrészben 15 Ilii Szenzációs riportok: Egy magyar fogoly Oroszországban szü­letett gyermekéről és a pécsi 6-os gyalogezred lázadásáról. A Japán események. A Japánból érkező hírek arra en­gednek következtetni, hogy jobbol­dali katonai forradalomról van szó, amelynek — ha sikerül — a világ­­politikára is rendkívüli kihatásai lesznek. Az eddigi eseményekről szóló beszámolók arról tanúskod­nak,­ hogy világnézetek ütköznek össze Japánban s a világnézeti har­cok szoktak a legkeményebbek és legkegyetlenebbek lenni. Ha rész­véttel tölti is el lelkünket az a sors, amely néhány japán állam­­férfiút elért, akik a maguk mód­ján nyilván ugyanolyan szeretettel és odaadással szolgálták hazájukat, és a Mikádót, mint ellenfeleik, még­is nem a személyi oldalait akarjuk tekinteni ennek az egész mozgalom­nak ,hanem a várható kihatásait. Az első pillanatban úgy tűnik fel, h­ogy semmi köze sem lehet egy japán katonai uralom megszilárdu­lásának Magyarország sorsához­. Ennek azonban épen az ellenkezője az igaz. Ha meggondoljuk, hogy az utóbbi esztendőben mennyire be­lekapcsolódott Szovjet-Oroszország a nyugati nagyhatalmak európai­ politikájába, akkor rögtön nem tű­nik fel olyan távolinak, sőt, nem­­létezőnek az összefüggés a japán politika esetleges fordulatai és Ma­gyarország sorsa között. Az olasz- adesszin háború magával hozta, hogy Olaszország viszonya gyöke­resen megváltozott Angliáv­g­, sőt Franciaországhoz is, viszont Olasz­ország közeledett olyan államok­­­hoz, amelyekhez, a háborút meg­előzőleg nem fűzték valami túlsá­gos meleg kötelékek. Röviden ab­ban foglalhatjuk össze ezeket a vál­tozásokat, hogy az úgynevezett biz­tonsági rendszer, amelynek Olasz­ország egyik támasza volt, nagy­­repedést mutat fel az olasz—abesz­­szin háború következmény­eként. Franciaország, amely a bizton­ság legfanatikusabb harcosa, azon­nal Oroszország felé fordult, mint amelynek h­atalm­ával be lehet töm­ni azt a rést, amelyet Olaszország kiválása hasítolt. Az angol politika, amely eleinte idegenkedve fogadta Oroszországnak a nyugati nagyha­talmakkal való szövetkezését, meg­rémülve az olasz—német t­árgy­alá­soktól, maga is rokonszenvezni kez­dett azzal a tervvel, hogy Olaszor­szág helyébe Oroszország" lépjen", mint a nyugati nagyhatalmak biz­tonsági rendszerének egyik oszlopa. Ha ez a szövetség megvalósul, ez természetesen Magyarország számá­ra is újabb nehézségeket, mostani elnyomott, helyzetének fenntartását jelenti. A Duna völgyének rendezése alatt tulajdonképen azt kell érteni, hogy marad minden úgy, ahogy azt a békeszerződések elrendelték, ami vi­szont egyértelmű azzal, "hogy szó sem lehet a trianoni békeszerződés igazságtalanságainak jóvátételéről, vagy legalább is emberségesebb és belátóbb magatartásról Magyaror­szág irányában. Mi történik azonban akkor, ha Japán megtámadja Kelet-Ázsiában Oroszországot? Japán katonai ha­talma ma olyan óriási, a hadsereg­fanatizmusa olyan határtalan, hogy­­egy esetleges háború Oroszország minden erejét igénybe venné, ami annyit jelent, hogy Nyugat felé Oroszország politikai szerepe és sú­lya teljesen megszűnnék. Amennyit azonban Oroszország veszít jelentő­ségéből, ugyanannyit nyer Német­ország. Hiszen, hogy Franciaország s Anglia is újabban Oroszország fe­lé kacsintgatnak, annak Olaszország magatartásán kívül a második fő­oka az, hogy Németország mind­ na­gyobb hatalmi jelentőségre tesz szert Európában. Ha már most en­nek a hatalmi jelentőségnek egyik leghatalmasabb ellensúlya: Orosz­ország kiesik, akkor ezzel a német katonai erő Kelet felől versenytárs nélkül maradván, Nyugat felé ha­talmasan megnövekedik. Magyarország, amely Németor­szággal sohasem volt rossz viszony­ban s az olasz barátság mellett szorgalmasan ápolta a német barát­ságot is, csak örömmel fogadhat­ja Németország jelentőségének meg­növekedését, pláne akkor, ha eset­legesen létrejön az a német—olasz közeledés is, amelyet az olasz— abesszin háború során felmerült. Olaszországra nézve kellemetlen események mindenképen elősegítette­tek. Ha két ilyen barátot nyerünk s esetlegesen még Lengyelországot is, akkor bízvást elmondhatjuk, hogy nem állunk egyedül Európá­ban s megtaláltuk annak az óri­­i­ási erőnek az egyensúlyát, amely, s eddig kárunkra mindenkor kivé­­­­­el nélkül a kisantant érdekeit tá­­­­mogatta. Somogyi tenyészállatokból állítják fel a várpalotai kincs­tári tehenészetet. Gömbös Gyula honvédelmi mi­niszter tervbe vette a várpalotai honvédkincstár területén nagyobb tehenészet felállítását. A honvédel­mi minisztérium ezért megkereste az Országos Törzskönyvező Bizott­ságot, ajánljon megfelő és alkal­mas tenyészanyagot a felállítandó tenyészet részére, illetve válassza ki az anyagot s állítsa be a tehené­szetet. Az OTE a megbízatás után meg­kereste Pilz Ivánt, a Somogy me­gyei Szarvasmarhatenyésztő Egye­sület igazgatóját, azzal, hogy mi­vel az Egyesület mutatta fel az országban a szarvasmarhatenyészt­­és terén a legjobb eredményt, vá­logasson ki ebből a kiváló tenyész­­anyagból a várpalotai honvédkincs­tári tehenészet részére 15 fiatal szimmentalt vagyz pirostarka teher­­et és 4—6 hótnapos, t éves üsző­ket. Pilz igazgató a megtisztelő meg­bízásnak készséggel tesz eleget s a honvédkincstár és az OTB kikül­dötteinek közbenjöttével a jövő hé­ten kiutazva a megyébe, megmutat­ja­­a számbajöhető anyagot Tíz somogyi község kisgazdát állítanak ki a ta­vaszi haszonállatvásáron. A tavaszi haszonállatvásáron ki­állítandó somogyi kisgazdatenyésze­tek teny­észál­latainak kiválogatása befejeződött. A vármegyei gazdas­­sági felügyelőség, a Gazdasági Egye­sület és a Szarvasmarhatenyésztő Egyesület kiküldöttei 64 bikát vá­logattak ki, illetve találtak alkal­masnak a bejelentett kisgazda te­­nyészanyagból. A 64 bikát Alsók, Parrog, Porrog­­szentpál, Fonó, Taszár, Büssü, GÖM­be, Zimány, Nagyszakácsi és Ne­­mesdéd községek kistenyészetei­ből válogatták ki. A bikákat március 16-án rakják be az illető községek vasútállomá­sán és szállítják Budapestre, ahol bizonyára ismét elhozzák a díjak zömét és újabb dicsőséget szereznek­ a vármegye állattenyésztésének­. A kisgazdakiállítókon kívül ter­mészetesen szerepelnek a tenyész­állatvásáron a somogyi nagy ura­­dalmak is, mint kiállítók, akik nem csupán szarvasmarhákat, hanem­ juhokat, lovakat és sertéseket állí­tanak ki. ” A mai nap eseményei: A román kereskedelmi bizottság elutazott Budapestre. A Bukarestben félbeszakadt ma­gyar-román kereskedelmi tárgyalá­sok folytatása céljából egy öttagú román kereskedelmi bizottság uta­zott ma el Bukarestből a magyar fővárosba. A román delegáció ve­zetője Giurgiu román kereskedel­mi államtitkár. Nemzeti zarándoklat megy Rómába. Serédi Jusztinián hercegprímás májusban nemzeti zarándoklást ve­zet Rómába, Buda vára felszaba­dulásának 250 éves évfordulója al­kalmából. A japán forradalmi csapatok vezétői közül 18 tiszt agyonlőtte magát. A japán katonai zendülés ma dél­előtt 10 óra 40 perckor véget ért és a forradalmi csapatok fél 12 órakor bevonultak laktanyáikba. A­ forradalmi csapatok lisztjei közül 18-an agyonlőtték magukat, míg 15 tisztet elbocsátottak a hadsereg kö­telékéből. A vezérkar rendkívül ta­pintatosan, egyetlen puskalövés nél­kül verte le a forradalmat. Az még bizonytalan, hogy a forradalom ér­telmi szerzőit kivégzik-e. A nem­zeti kormány megalakítása rend­kívül nehéz, mert bajos olyan kor­mányt alakítani, amely a hadsereg egyes alakulatainak és a polgárság bizalmát egyaránt bírja. Újabb nagy olasz elő­­nyomulás. Az olasz csapatok ismét nagy­szerű fegyvertényt hajtottak vég­re, amennyiben elfoglalták Amba Aladzsi hegyet, amely fontos stra­tégiai pont Desszie, a négus fő­hadiszállása felé. Elnevezték az új cseh külügyminisztert. Benes cseh külügyminiszternek köztársasági elnökké történt meg­választásá­­val megüresedett külügy­miniszteri állásra Krostát nevezték ki, aki régebben Csehország római és berlini követe volt. Olaszország nem hagyja el a tengerészeti értekezletet. A haditengerészeti értekezleten résztvevő olasz küldöttség egyik tagja kijelentette, hogy az olasz köz­­vetség hajlandó továbbra is részt­­venni a tanácskozásokon, h­ogy se­gítségül legy­en egy­ későbbi idő­pontban aláírandó tengerészet egyezmény létrejötténél.

Next