Új Symposion, 1973 (9. évfolyam, 93-104. szám)

1973-01-01 / 93. szám

gerold lászló mivégre születik az ember Színművek — Majtényi Mihály: A száműzött, Tóth Ferenc: Jób, Gobby Fehér Gyula: A budaiak szabadsága, Varga Zoltán: A tanítvány; az 1970. évi dráma­pályázat díjazott és kiemelt munkái — Forum, 1972. A cím után, attól függően, hogyan hangsúlyozzuk, tehát hogyan értelmezzük, kérdő- és felkiáltójelet egyaránt odagondolhatunk, mert a Színművek gyűjtőcím alatt meg­jelent drámaantológiának mind a négy darabja nemcsak felteszi a címben kiemelt kérdést, nemcsak kérdez, hanem válaszolni is megpróbál. S a válaszokba foglalt felismerésektől függően kérdő- vagy felkiáltójellel zárul a mondat. Mind a négy dráma sajátos helyzetek bemutatásával kutat bizonyos emberi magatartások he­lyessége, illetve helytelensége után. Magatartás-drámák. S alapfokon ez bennük a közös, az, ami elsősorban lehetővé teszi, hogy néhány tartalmi kérdés és drama­turgiai vonatkozás szempontjából együtt, egyszerre vizsgáljuk, elemezzük őket. Mind a négy dráma érezhetően valami ellen íródott. Majtényié a száműzetés, a társadalomból való kizárás, Tóth Ferencé az ártatlanul bűnhődés, Gobby Fehéré az önállótlanság, az örökös kiszolgáltatottság, Vargáé pedig a megalkuvások, a ha­zugságok ellen. A színművek szituációit, hőseit is eszerint választották az írók. Témák, alaphelyzetek Majtényi Mihály művének hőse Publius Ovidius Naso, a római történelem arany­korának kedvelt birodalmi költője, akit Augustus császár a hatalmas impérium peremére, a fekete-tengeri Tomiba száműzött, a barbár népek és a büntetésüket töltő légiós tisztek közé. Mi a bűne? Nem tudjuk. Ott Tomiban sem tudták. Az azonban nyilvánvaló, hogy Ovidiusnak bármennyire is sikerült beépülnie új kör­nyezetébe (van barátja: Cornelius, a légió kapitánya, a költő legéberebb őre, aki szintén száműzöttnek érzi magát, van szeretője, Calvia, a kapitány felesége, akit megszédít a nagy költő, a szerelemről már-már a pornográfiával határos szabad­sággal éneklő poéta varázsa meg műveltsége és Sybilla, a hetéraszerű csaposlány, de ivótársai és tisztelői is vannak már a távoli Tomiban), nem kedve szerint érzi magát, s ezért érthetően legfőbb gondja: visszatérni Rómába. Meg is kísérli, de eredmény nélkül. Ami ezután következik, az az igazi, a bilincses száműzetés. A bibliából ismert Jób története jóval ismertebb Ovidiusénál. A sok jószággal rendelkező, fölöttébb gazdag Jób az Úr iránti hűség mintaképe. Még akkor is, amikor a sátán biztatására az Úr megpróbáltatások sorának vetteti alá. A meg- 573 próbáltatások súlyosak, elveszti jószágait, gazdagságát, gyerekeit, de Jób továbbra

Next