Uj Szó, 1946. március (2. évfolyam, 50-74. szám)
1946-03-01 / 50. szám
^ig‚etenvieméitá fineň Szerdán a magyar nemzetgyűlés ülésén Dadi Imre interpellációja során megemlítette, hogy í Mindszenty hercegprímás agitációjának nyomait a magyar alföldön is láthatjuk.« Erre — Mindszenty nevének említésekor — egy csoport kisgazdapárti képviselő haneros éHen’'é'=be és tansba kezdett. A kommunista és szociáldemokrata képviselők felháborn*dással és nagy zajjal utasították vissza a morok""*"t. Révai József közbekiáltott: »Szövetkenek a fasisztamentőkkel! Szétvelték magukat!« Más bangok: »Ez a koalíció elleni támadás!« (A Szabad Nép cikkéből.) * Az »Ifjúság« írja 1946 február 25-i számában: »...Van Pápán tanítóképző is, ahol olyan derék múltú emberek tanítanak, mint Balla Pál, aki leventeoktató volt. Balla Andor, aki Szálasi uralomra jutása után a leventéket önkéntes katonai jelentkezésre buzdította, vagy Praknay igazgatóhelyettes, aki szintén tevékenyen résztvett az ifjúságot megrontó leventenevelésben ... Még szeptemberben történt, hogy négy magánvizsgázó ifjú ül Galló tanár úr előtt. Történelemből akartak vizsgázni. Közülük kettő Hunyadi-SS páncélgránátos, egy önkéntes és egy szökött katona volt. Az első kérdés igen furcsa és nem éppen a történelemhez tartozó kérdés volt: — Ki volt katona? Mindannyian jelentkeznek. — Ki volt Hunyadi-SS? Jelentkezik a két vitéz. — Hát igen, — állapítja meg a tanár — akkor nektek nem volt időtök tanulni, nektek majd könnyebb kérdéseket adok fel. Az, aki megszökött Szálasi hadseregéből, kapja a nehezebb kérdéseket. Mátyás királyról, a mohácsi vészről kell a derék SS-vitézeknek egy-két szavas választ adni, de barátunk komolyabb kérdést kap. — Beszéljen a Dózsa-féle parasztlázadásról. — Dózsa György parasztforradalma — kezdi a feleletet barátunk — de már ingerülten fojtja belé a szót Balló tanár úr, az nem forradalom, az a parasztok lázadása volt a törvényes rend ellen. Azért, mert demokrácia van, még nem lehet a történelmet meghazudtolni. Márpedig mindenki tudja, hogy Dózsa és a parasztok a törvényes rendeken lázadtak fel és ez így áll a történelemkönyvekben is... Vajjon meddig tanítanak még így a magyar iskolákban? Meddig becstelenítik történelmünk kiemelkedő alakjait? Aki így becsüli meg a múltat, hogyan becsülheti a jelent és hogyan nevelhet ifjakat a jövőnek?« Dj älzó Közel ötmillió méter mázsára emelkedett a magyar széntermelés Az iparügyi minisztérium jelentése a széncsatéról Az Iparügyi minisztériumhoz érkezett jelentések szerint a magyar szénbányák január hónapban is emelték termelésüket. Decemberben az össztermelés 4.410.000 mázsa volt, januárban pedig 4,951 000 mázsa. A termelés tehát több mint félmillió méter mázsával emelkedett. A termelt mennyiségnek 13%-a fekete szén. Ezt az eredményt a bányák alig növekedett munkáslétszámmal érték el. A bányamunkásság termeléskészsége fokozódott, ezt mutatja, hogy a termelés 13%-os növekedésével szemben a munkáslétszám csak 5%-kal emelkedett. A bányák munkáslétszáma január hónapban 46.000 volt. Imrédy Bélát kivégezték Mint ismeretes, Imrédy Béla kegyeim! kérelmét, Tildy Zoltán köztársasági elnök elutasította. Ennekfolytán csütörtökön reggel VHO órakor a Markó uccai fogház udvarán Imrédy Bélán végrehajtották a halálos ítéletet. MAGYAR HÍREK Bánya-, kohó, és mészfúróipari középiskolát állított fel az iparügyi minisztérium. Az új iskola két tagozatban működik: a bányászati tagozat Sopronban, a kohászati tagozat pedig Miskolcon. Az első évre beiratkozó bányászati tanulók Miskolcon is megkezdhetik tanulmányaikat. Felvételi vizsgára márciusban kell jelentkezni. * A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Zenebarát Társasága március hó 3-án, szombat d. u. 3 órakor tartja alakuló ülését. Érdeklődőket szívesen látunk (VI., Vilma királynő.út 42). * Tolna megye területén az előirányzott fleri munkálatok 80 százalékát befejezték. Másfélszer akkora területen termelnek cukorrépát, mint eredetileg tervezték. * Internálják azokat, akik a közmunka bejelentési kötelezettségnek nem tesznek eleget, az összeíró lapokat nem szolgáltatják be, hamis jövedelmet tüntetnek fel, vagy a valóságnak meg nem felelő más adatokat írnak be. Az internáláson kívül nyocszázszorosig terjedő pénzbüntetés is kivethető. * A debreceni honvédkerüset parancsnokának kezdeményezésére határozat történt arra vonatkozólag, hogy a honvédség segítsen a földek megművelésében. A parancsnokság jelentkezésre szólította fel azokat a gazdákat, akiknek keveseblen földjük van, a részes alapon való megegyezésre. * A népjóléti miniszter bizottságot küldött ki az ország bányavidékeire a bányászok gyermekeinek megsegítésére. A bizottság Tatabányáról 250 bányászgyermeket helyez el az ország különböző vidékein. Ezek a gyermekek négy hónapon át üdülnek, ellátásukról a népjóléti miniszter gondoskodik. Négyszáz tatai bányászgyermeket napközi otthonokban helyeznek el. * Burgonyát osztanak Budapesten március hónapban Minden szelvényre a 9. számú szelvényre egy kiló burgonyát adnak ki. Friss vérkeringés a magyar közigazgatásban Kitűnő eredmények a Szakszervezeti Tanács közigazgatási előkészítő tanfolyamain A magyar közvélemény egyik legtöbbet vitatott, legégetőbb problémája a tó méretezett magyar közigazgatás leépítése és a magyar közigazgatás demokratikus irányba való átszervezése. De vajjon tud-e a magyar demokrácia megfelelő szakembereket küldeni a leváltandók helyére? Nem jelent-e a régiek pótlása kiesést a magyar közigazgatás szervezetében? Ha a Szakszervezeti Tanács előkészítő most befejeződött közigazgatási tanfolyamainak eredményeit vizsgáljuk, a legmegnyugtatóbb következtetésekre jutunk. A tanfolyamok hallgatói Az ország területén tanfolyamot rendeztek, mintegy hatvan ebből tizenötöt Budapesten, tizenhármat Pest környékén. A tanfolyamokon négyezren kezdték a tanulást és — a közlekedési, fűtési és egyéb nehézségek ellenére is — mintegy kétezren le is vizsgáztak. — Milyen volt a hallgatóság összetétele? ■— kérdeztük dr. Vadas Györgyöt, a Szakszervezeti Tanács közigazgatási osztályának vezetőjét. — Nagy-Budapesten főleg a fizikai munkások, a vasas, bőrös és épitő szakszervezetek munkásai; vidéken a vármegyei és városi kistisztviselők és altisztek jártak a tanfolyamokra. A hallgatóknak mintegy egyötöd—egyhatod része nő. Előképzettségük: átlagosan hat elemitől négy polgáriig. — Mi volt a tanfolyam anyagai — A közigazgatás alapismeretei, a közigazgatási eljárások praktikus megoldásai, racionalizálási kérdések. Az egész tanfolyamon kihangsúlyoztuk, hogy mit kíván a közigazgatásban a demokratikus erkölcs, a protekció és korrupció elleni küzdelmet. — Most lesznek a záróvizsgák és a hallgatók májusban (természetesen csak a közigazgatásra érvényes) érettségivel egyenlő képesítést nyernek. Az ezután meginduló ú. n. képesítő tanfolyamok már főiskolainak megfelelő képesítést jelentenek, vagyis a fogalmazási karba való működésre jogosítanak. Hiszen a cél éppen az, hogy a demokratikus elemek az irányító helyekre is bejuthassanak. A pényamunkáik A hallgatók írásos pályamunkáit nézegetjük. Meglepő érzékről, a gyakorlati kérdésekben tisztviselőknél szokatlan jártasságról, ötletességről, rési készségről tanúskodnak. kezdeménye: Egy Szelényi Ferenc nevű hallgató a közteherviselésel kapcsolatosan felveti azt a gondolatot, hogy a vállalatok adójuk egy részét termelvényeikkel fizessék. Übelbach Magda szerint szükséges volna, hogy a falvakban a jegyző esténként ismertesse a rendeleteket és a felmerült problémákat. Ugyanezt a szerepet a városokban az üzemi bizottság, a tömbmegbízott vagy a Szakszervezeti Tanács kiküldött szakelőadója végezze. Várakozó László az adómorál javítása érdekében a házbizalmiak fokozott ellenőrző tevékenységét ajánlja bevezetni. Oprysek Katalin központi szervezeteket akar létesíteni egyes — nehezen beszerezhető — gépek kihasználására, javítására, hasznosítására. Általában az a terv kerül előtérbe, hogy a népi szervek egyre nagyobb szerephez jussanak a közigazgatásban. Ilyenek a termelési bizottságok, üzemi bizottságok, iskolaszékek, házmegbízotttak, stb. Addig is, amíg a most végző hallgatók elhelyezkednek a közigazgatásban, fokozott szerephez jutnak az igazolóbizottságokban, a különböző ellenőrző szervekben, a szakszervezeti közigazgatásban, a munkaközvetítésben. — A kormányzat részéről milyen szándék mutatkozik a hallgatóknak a közigazgatásba való bekapcsolásáva. — Ezidáig semilyen... — hangzik a válasz. — pedig a kitűzött célt csak úgy érhetjük el, hogy ha a hallgatók nem is egyenként, de tömegesen, csoportosan kerülnek be egy-egy munkahelyre. Egyedül az a veszély fenyegetné őket, hogy elvesznének a tömegben; a rosszindulatú régiek kifiguráznák, lehetetlenné tennék őket, vagy szép szavakkal, ajánlatokkal behálóznák. Ha csoportosan kerülnek be és érzik maguk között és maguk mögött az erőt: bizonyos, hogy mélyreható változást fog jelenteni munkájuk. Megtudjuk még, hogy földmunkások részére a falvakban indítottak most téli tanfolyamokat. Előadókul az eddigi tanfolyamok legjobb hallgatóit küldték ki. Ezek a legnagyobb megelégedésre végzik munkáinkat. * A Szakszervezeti Tanács kezdeményezára óriási jelentőségű. A gazdasági pangás és a jóvátételi szolgáltatások nem megfelelő teljesítése nagy mértékben a mostani szabotáló ellenséges közigaztásnak köszönhető. Szükséges, hogy a feltétlenül felállítandó tisztogató bizottságokban a Szakszervezeti Tanács képviselője is helyet foglalhasson és láthassa, hol van a legnagyobb szükség a közigazgatás demokratikus megerősítésére, felfrissítésére. Fokozottabban ki kell építeni a szakszervezetek autonómiáját; erősíteni kell a népi igazgatási szerveket! A közigazgatási tanfolyamokhoz hasonló akciót kell indítani az igazságszolgáltatás terén is és a demokratikus elemeket fokozottabban be kell vonni a népbíróságok, a munkaügyi bíróságok és egyéb laikus bíróságok működésébe. A Szakszervezeti Tanács kezdeményezése és munkája jelentős lépés az igazán demokratikus, népi Magyarország megteremtése terén. TOVAI BÉLA 1948 március I, péntek Magyar partizánok a rádióban A magyar rádióban a magyar partizán nők történetét ismertető 10 előadás közül Nógrády Sándor államtitkár, a Partizán Szövetség elnökségi tagja tartotta meg a bevezető előadást. Előadásában többek között a következőket mondotta: Már 1942 folyamán százával hagyták ott magyarok a német frontot. Zsellérek, munkások, munkaszolgálatosok, tanítók, kishivatalnokok mentek át az orosz partizáncsoportokhoz a brjanszki erdő környékén és Bjelorussziában. Vállvetve az orosz, ukrán és lengyel partizánokkal az utolsó csepp vérig harcoltak a német megszállók ellen, felismerve azt, hogy ott, idegen földön ők a magyar felszabadításért, a magyar demokráciáért, az úri földeknek a magyar paraszt kezére való juttatásáért harcolnak. A híres orosz partizántábornok, Kovpak és Naumov seregeiben külön magyar partizáncsoportok működtek. Itt küzdöttek magyar partizánok 1912—43. év folyamán Andrejev, Begms, Pjedorov, Szatanovszki és más orosz és ukrán parancsnokok egységében. Ezekben a nehéz időkben a Szovjet sajtó sok esetben külön dicsérettel illette a magyar partizánok hősies magatartását. Ugyanakkor Európa nyugati részén, Franciaországban magyar munkások, bányászok, haladó szellemű értelmiségiek mind egy szálig bekapcsolódtak a fegyveres ellenállási mozgalomba és vállvetve harcoltak francia bajtársaikkal. Jugoszláviában Tito marsall partizán, hadseregének keretében harcolt a tisztán magyarokból álló Petőfi-dandár, mely hősies harcokban tüntette ki magát. Csehszlovák területen a szlovák és az ott működő orosz partizánokhoz sokszáz magyar ifjú csatlakozott... Különösen kitűnt itt a Rákosi partizánszázad és a Pábri József vezete alatt álló Petőfiotriád... De lássunk néhány példát az akkor magyar megszállás alatt levő területekről és a magyar belterületről: Úszta Gyula csoportja kezdetben 24 főből állt, a felszabadításkor a fegyveres harcosok száma több mint 160 volt, fél megye nagyságú területen partizán igazgatást vezettek be. Felrobbantottak 7 német katonai szerelvényt, megsemmisítettek 1064 német katonát és tisztet. A Nógrádi-egység kezdetben kis csoport ejtőernyősből állott. Losonctól az Alacsony-Tatárig, majd onnan a salgótarjáni szénmedencéig és itt mozgósították verték a németeket a szénmedence bányászait és parasztjait a németellenes harcra. A szénmedencébe való érkezéskor 60 főből állt a csoport, nem sok idő múlva elérte a 400 főt. Ejtőernyős partizáncsoport az említetteken kívül még legalább 2 tucatnyi tevékenykedett magyar területen: a hősi halált halt Szőnyi Márton csoportja, Dékán István, Maléter Pál, Rékai Miklós, Lencsés János egységei, a Kuznyec és Kozlov orosz egységparancsnokok vezetése alatt berendelt magyar csoportok és még jónéhány más. De nemcsak ejtőernyősök voltak, hanem olyan kiváló harccsoportok, melyek az illegális ellenállási mozgalomban bátor férfiassággal harcoltak, így az újpesti kommunista partizánok Földes László vezetése alatt álló csoportja, akik többek között felrobbantották az újpesti nyilasházat és megmentették a víztornyot. A Szekeres Pál vezetése alatt álló rákoshegyi partizáncsoport és a Tárnics Jenő által vezetett rákosi csoport számos hőstettet hajtottak végre. A példákat még sokáig lehetne folytatni, de már az elmondottak is bizonyítják, hogy ha a magyar partizánmozgalom nem is üti meg tömeges népi fegyveres mozgalomnak a mértékét, mégis több ezerre megy azoknak a száma, akik halálmegvetően harcoltak az ősi ellenség, a németek ellen, a magyar haza felszabadításáért, a magyar függetlenség és demokrácia győzeleméért. Ez volt az a mozgalom, a fegyveres partizánoknak a mozgalma, amelyet igazán ellenállási mozgalomnak lehet nevezni és amelynek nagy része van abban, hogy a győztes nagyhatalmak és a szabadságszerető népek világszerte elismerik a magyar nép hozzájárulását a német fasizmus letöréséhez és amely megkönnyíti a magyar népnek az európai szabadságszerető népek családjába való felvételét. Örök dicsőség azoknak a partizán hősöknek, akik életüket áldozték a magyar nép felszabadításáért K. L