Uj Szó, 1946. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1946-05-01 / 97. szám

QÁ3OR ANDOR; Te neked írtam, most IS neked írom ▼Írásos fák rázzák a dalt a számra, Csititó és­­ vadító éneket: Adom, mert kaptam, egyszerű a számla. Ők adták nékem, én adom Neked. Vírásos fák boldossá tesznek engem, Én Néked szórom boldossásomat, S es més több boldosság­ot gyújt szivemben, S a hangjaim még szebben zsonganak. Virágos fák énrajtam át Tiédek. És boldogságuk Rajtad át enyém, öleld Magadhoz bőkezű cseléded. Tavasz van, nótafáddá lettem én! Virágos fák tündérszagot lehellnek. Vágytól a lelkem dúsan duzzadó... Nem nőnek Írom ezt a szép szerelmet, Tenéked Írom, Kedves Izzadó. llton!) fizetésemelések A Gazdasági Főtanács keddi hantáro­­zata értelmében a kollektív szerződések szerint díjazott dolgozók közül a tanon­­cok fizetését 200, a segédmunkások 175, egyéb dolgozók fizetését pedig 150 száza­­lékkal felemelik A kalóriamegváltás SOOO pengő. Rendőrszázados szidja a demok­ráciát Füzes Árpád rendőrszázados ügyeletes szolgálata alatt szidalmazta a demokrá­­ciát , a kormány tagjait, majd kijelen­­tette, hogyha visszajönnének az elmúlt szép idők, akkor a mai politikai élet ve­­zetőit menten agyonverné. A politikai rendő­rség Füzes Árpádot letartóztatta. Ügye rövidesen a Népbíróság elé kerül. Kovarcz gaztetteiről vallanak a tanuk A népbíróság Jankó-tanácsa kedd dél­előtt befejezte Kovarcz Emil kiha­lga­­tását. Kovarcz az elnök és az ügyészek keresztkérdéseire kénytelen,kelletlen be­­vallja, hog­y tudomása volt a magyar ifjak, munkaszolgál­atosok, az idősebb zsidók kiszállításáról és ezt nem akadá­­lyozta meg, mert hiszen a németek 8 hadosztályt követeltek. A felelősséget mindenért hol a város­­parancsnokra, hol a miniszterekre, hol Szálasira, hol pedig a németekre hárítja. Kovarcz elmondja, hogy németországi tartózkodása alkalmával meglátta, milyen kegyetlenül bánnak az elhur­­coltakkal és milyen embertelenül ke­­zelik a hadifoglyokat. Ajátott orosz hadifogolytáborokat, ahol a német őrök foglyaikat halálra éheztet­­ték.­­És ön szocialistának tartotta magát, ön, aki egy valóban szocialista állam ellen harcolt« — jegyzi meg a hallgató­ság nagy helyeslése közepette Jankó tanácselnök. Ezután sor került Orexa Gyula gimná­­ziumi tanár tanú­vallomására, aki a Somogyi—Bacsó gyilkosság újabb moz­­zanatairól számolt be. Grexa vallomása szerint Kovarcz Emil és Megay László a gyilkosság elkövetése után Sz­lovákiába akartak átszökni. közben megálltak Mis­­kolcon Megay öccsénél, akinek a többi között a következőket mondották: Megesküdtünk Horthynak, hogy ki­irtunk minden kommunistát, kétszáz esetünk volt már s egy sem de. Tűnt ki, ez is csak azért, mert a Duna vize gyorsan leapadt.« Grexa véleménye szerint a halálautót nem Kovarcz, hanem Megay vezette s az autóba dobott két szerencsétlen áldozatot nyomban kloro­formmal elkábították, ennél a művelet­nél pedig Kovarcz is részt vett. Grexa Gyula után Winkelmann vallott arról, hogy 1944 őszén SS-tábornok Kovarcz felkereste őt Szálasi megbízásából. Ko­­varcz ekkor kijelentette, hogy a pártot ő szervezi, ő intézi a hatalomátvé­elre irányuló szervezési munkálatokat. Káré­­sőre­­ Winkelmann állandó szolgálatra egy német tisztet osztott be mellé. Szünet után Jankó tanácselnök foly­­tatja a tanúkihallgatásokat. ÚJ Szó A magyar nemzetgyűlés megnyitása Kedden délben 12 órakor megnyitották a magyar nemzetgyűlést. A párperces formális ülésen Varga Béla elnök ismer­­tette a köztársasági elnök átiratát az időközben történt miniszterváltozások ügyében, majd bejelentette, hogy a Ház legközelebbi ülésén a februárról elma­­radt válaszaikat az illetékes miniszterek adják meg az egyes interpellációkra. Rajk László belügyminiszter beterjesz­­tette az ország szellemi és közéleti ve­­zető személyiségei képviselővé való be­­hívásának újabb megállapításáról szóló törvényjavaslatot. Gyöngyösi János kü­l.­ügyminiszter a Magyarország és Cseh­ Szlovákia közötti lakosságcsere tárgyá­­ban aláírt magyar,csehszlovák egyez­mény becikkelyez^éről és a nemzetközi munkaügyi tervezet megváltoztatásáról, Riesz István igazságügyminiszter pedig a vádtanács eltörléséről, a sajtórendé­­szeti eljárás gyorsításáról, valamint a volt rendi megkülönböztetésekből eredő házastársi, örökségi és vagyonjogi jog­­szabályok eltörléséről szóló törvényja­­vaslatokat terjesztette be. A Ház ezután elfogadta az elnök azon indítványát, mely szerint a legköelebbi ülést május 2-án délelőtt 10 órakor tart­­sák, amelyen Nagy Ferenc miniszterel­­nök be fog számolni moszkvai útjáról. A Széngazdasági Iroda újjáépít... Mindenkinek élénken az emlékezetében élnek még az elmúlt tél viszontagságai és nehézségei. Valamennyi gondok között a legsúlyosabb problémák egyike a fűtő­­anyag beszerzése volt. Erre épített három élelmes tisztviselő s nyomban nekiláttak tervük kidolgozásának. Az első Simon Béla: tekintélyes cégeket keresett fel és busás árakért szénkiutalást ígért szá­­mukra. A másik, Neményi István az iparügyi minisztérium berkeiben irányí­­totta az ügylet lebonyolítását, a harma­­dik pedig. Török Miklós, a Széngazda­sági Irodánál intézte a kiutalások sima menetét Legfontosabb megrendelőjük az Ull­rich B.­­.cég és a Parafake Bt. volt. Ullrichéknak tizenhét esetben szállítottak box-brikettet,­­ ha szén nincs, box-bri­­ket is jó alapon. Hosszú hónapokon ke­­resztül vígan foVt a kiutalási játék és a szereplők súlyos milliárdokat kerestek, de a cégek sem fizettek rá az üzletre, mert a kiadásukat módjukban állott ve­vő­­kre áthárítani. A Gazdasági Rendőrség végül is lecsa­pott a gazdasági csalásra: internálta a három főszereplőt s megindította az el­járást a megvesztegető vállalatok ellen. Kérdezzük: hogyan lehetséges, hogy a Széngazdasági Irodánál senkinek sem tűnt fel, hogy néhány kiváltságos cég milyen horribilis előnyben részesül — mialatt a kórházak, gyermekmenhelyek, iskolák, stb­ hiába várakoznak a fűtő­­anyagra. 1940 májlas 1. szerda Dolores Ibarmrri, a hős spanyol asszony üdvözlete a magyar nőkhöz A Magyar Nők Demokratikus Szövet­­sége I. Országos Találkozóján üdvözlő táviratot intézett Dolores Ibarurihoz, a spanyol köztársasági küzdelmek nagy Passionáriájához. Április 29-én a Nőszö­­vetség a következő sürgönyt kapta Pá­rizsból: " Fogadjátok meghatott köszönetemet bor­lási üdvözletetekért, amelyet Nemzeti Ta­lálkozótokról kü­ldtetek. Legyetek meg­­győződve arról, hogyha segítitek a spa­nyol népet a Franco zsarnoksága elleni harcban, akkor segítitek saját országo­­tokb­a a demokrácia megerősödését és az egész világ békéjének a megszilárdítá­sát. ölel Benneteket Dolores Ibárruri Aktív tanárnő A az Andrássy út 6- ban politikai rendőrség letartóztatta Dósa Zoltánné született gáli iskolai tanárnőt, aki Éles Iloná pál­mind a mai napig a lovag uccai polgári iskolában ne­­velte az ifjúságot. A politikai rendőrség ugyanis megállapította, hogy Éles Ilona, aki mindig vad szélsőjobboldali érzelmű volt, önként felajánlotta szolgálatait Bosnyák Zoltánnak, a zsidókutató inté­­zet vezetőjének, aki nagyon megkedvelte, belső munkatársává tette s a legbizal­­masabb munkákat reábizta. Felszabadu­­lás után letagadta múltját és zökkenő­­mentesen igazolták. Látogatás a faluban A vonat zakatol az estében. A moz­dony iszonyatosan füstöl, szikrázik — rossz a szén. Ablakok nincsenek a kocsikon, hely elég szűken van, — de már a menetrend szerinti percben indultunk és késésünk sincs. Hogy a háború befejezése után egy évvel, Magyarországon, mit jelent ez a tán jelentéktelennek tűnő tény, azt csak a szakértők tudják értékelni. Világítás még nincs. Az utasok be­szélgetnek a sötétben. Nem látják egymást. — valahogy feszteleneb­­bül, gátlástalanaibbul folyik a szó. Az állandóan visszatérő témák: drá­gaság, infláció, árs­hiány, feketézés, »nincs eső...t és az — oroszok... — Amiko­r együttek és a legelső fölkapta a kisfiamat és megölelgette, aszonta a feleségem, hogy most má lehet akár szarv is a homlokukon, ű nem fél tülük — mondja egy kis­­kún atyafi. — Én haragszok rájuk — mondja a másik. — Az unokám hiába ros­­­szalkodik, nem engedik, hogy meg­­verjem... • Síróshangú néni panaszkodását hallom. — Az én szegény fiamat is az is­­tentelen német emésztette el. Hidat csináltak az oroszokkal; estefelé nó­taszóval mentek hazafelé, vagy ötvenen. Gyütt a német röpülte és legéppuskázta üket... A falun már alig lehet észrevenni a háború nyomait. Emberveszteség van ugyan, de a foglyok jórésze már hazatért. A földek be vannak vetve — a járás e téren első talán­ a vár­megyében! —, bár az igaerő kevés. Egymást segítik a gazdák, az orosz parancsnokság pedig tavaly is, idén is adott lovakat a munkákhoz. (A szovjet őrnagy városparancsnokot mindenki szereti erélyes, de igazsá­gos és tapintatos intézkedéseiért; katonái meg már egész jól törik a map'ifir nyelvet és valami bájos ke­verék-nyelven beszélgetnek a falu gyermekeivel...) Ezen a vidéken a reakciósok is csöndesebbek tán, mint másutt. (A szomszédos Apostagon elégedetlen­kednek egy most is szereplő Szem­­lér nevű volt nyilas ténykedései miatt.) Az »urak«­ nagyrésze elment a községből és vissza se mert jönni, — a demokrácia közigazgatása egé­szen jól helyettesíti őket... Az ig­­­zolások itt is lazán folytak és a ki­tünően működő politikai rendészet­nek kellett itt is korrigálnia az iga­­zolóbizottságok hibáit. Az iparosokat igazoló bizottság egyes tagjai azóta már eltöltöttek bizonyos időt az in­­ternálótáborban; nem csoda, hogy előzőleg ezek igazolták minden to­vábbi nélkül a nyilasppárti pénztá­ros szabót, a zöldinges fűszerest és még egypár hangoskodó, német győ­zelmet hirdető és magatartásával a községet terrorizáló fiatalembert, de — hogy valami »eredményt«­ is pro­dukáljanak, egy időre eltiltottak ipa­rának gyakorlásától egy borbélyt, azért, mert »összeférhetetlen termé­szetű«, és mert követelte, hogy a de­mokratikus honvédségbe való ön­­­kéntes jelentkezése után őt is ve­gyék fel azoknak a listájára, akik ingyen utazhatnak bevonulási he­lyükre .... A falu problémái ma a felszín alá süllyedtek, ma ünnep van. Jó fa­latok az asztalokon, melegen süt az áprilisi nap, az emberek az ünnep mámorában megfeledkez­nek bajaikról. Mintha semmi sem történt volna, ennyien elpusz­tultak, ennyi megmaradt, húzzunk egy vonalat és kezdjük újra! — Délután mindenki a futballmeccsre megy, a pesti csapat legyőzi a hely­bélieket, de sebaj, másnap már bizo­nyosan ők győznek, mert akkorra teleetetik és leitatják az éhes pest­­környékieket. Este szinielőadás — Zi­­lahy: Süt a nap — a harangok ki­javítására... Szinte már arról is megfeledkezik mindenki, hogy a re­formátusok öreg harangjait a Duna túlsó partjáról a nyilasokkal tartó magyar csapatok lyukgatták ki... Az előadást — amelyen láttam egy olyan parasztfiú-színészt, hogy nincs az a színigazgató, aki szégyent val­­lana vele — a helybeli református lelkész — valaha nyilasokkal is ka­cérkodó MÉP-képviselő rendezi. A szünetben­­ ezt gyáran jegyzi meg, hogy »valamikor Nagy Ferenccel indultam a Parrasztszövetségben..­. Most megpróbál a demokráciában is dolgozni. Zsidó négy-öt maradt a községben a Nagy Gaztett után, az is családja nélkül. Antiszemitizmusról így az­után nehéz is volna beszélni; az it­teni zsidók mind munkásemberek. A község és a környék mindenki által szeretet­t orvosa is visszatért a de­portálásból. Igen nagy szeretettel fo­gadták, érezve a lelkiismeretfurda­­lást is, hogy talán nem tettek meg mindent megmentéséért. Most, egy év után, azonban már nem őt jelölik a községi orvosi állásra, hanem va­laki idegent, akit senki sem ismer, senki sem szeret s akiben senki sem bízik. * Megyek a házunk felé a pázsitos Dunaparton. Szikrázik a tavaszi szagok a levegőben, napfény. A víz tükrén felugró halak teste csillan meg pillanatra, gyíkok suhannak a kövek között. Az úton átmegy előt­tem egy bogár, zöldes-aranyos hátá­ról visszaverődik a fény. Már nincs háború — óvatosan kikerülöm.... Itt a ház. A ház, ahol születtem, felnőttem, játszottam, tervezgettem. Tudom, hogy idegenek laknak ben­ne és egy pillanatra mégis arra döb­benek, hogy várom, mikor szólal meg Anyám jólismert hangján, mi­kor jön elém Apám... megyek a kiskapun és... Azután be­barátsá­gos, de Idegen Emberek fogadnak... Dunavecse, 1916 április. Lévai Béla. A május elseje sportja Magyarországon Az első igazi békés május 1-et a magyar sport is méltóképpen ün­nepli meg. A nap programján egy­mást kergetik a különböző sport­­események, felvonulások, bemutató­versenyek. A nagy felvonulás legszínesebb, leglátványosabb része lesz a Mun­kás Sportközpont kebelébe tartozó sportolók külön felvonulása. Ezt kö­vetően a városligeti tó betonján mo­­toros bemutató, a tó másik — fel­e­­ Bndő­­pesten még nem látott érdekességű ■i.koemntató lesz. A sportünnep magva a Millenáris Itályán délután 3 órakor kezdőd sportünnepély, melynek műsorán torna, női és fé­rfi atlétika, kerék­pár, motorkerékpár és futball sze­­­repel. A futballbajnokság teljes forduló­­ját előrehozták a május 1-re való tekintettel s így nagy érdekességű mérkőzéseket láthat az ünnep közön­sége. Budapesten a 7. MnDlSz—Kis­pest (Millenáris), BMSE—Vasas (Mező ucca). Törekvés—DVSC (Bi­hari út), Elektromos—­HAC (Latorca ucca), UMTE—SzAC (Attila ucca), ErSo—Szeged, (Soroksár), K. Barát­ság—ETO (Halom ucca). BMTE— Csepel (Budafok) mérkőzések lesz­nek, mind 5 órai kezdettel. A Ferenc­város—Szolnok mérkőzés színhelyét még nem jelölték ki. Diósgyőrött a Diósgyőr—SdL BTC, Pécsett a PVSK—Dózsa, Szombat­helyen a Haladás—EMTK, Dorogon a Dorog—MTK mérkőzések kerülnek lejátszásra. Az Újpest csapata a május 1-i ün­nepnapon nemzetközi mérkőzést ját­szik Pozsonyban az SK Bratislava csapatával.

Next