Uj Szó, 1946. június (2. évfolyam, 122-144. szám)

1946-06-01 / 122. szám

Magyar hadifoglyok majálisa A Mag­yar Hadifogoly Híradó és az M. K. P. központi hadifogolyirodája csü­törtökön rendezte a volt hadifolyok első bajtársi találkozóját, kitűnően sikerült m­ajális keretében. Több mint másfélezer volt hadifogoly jelent meg, kiknek java­részét a rendezőség ebéddel vendégelte meg majd pedig késő estig tartó műsor következett a főváros legkiválóbb művé­szeinek vendégfelléptével. Bevezetőül Sziklai Sándor üdvözölte az egybegyűlteket, majd Farkas Mihály nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kom­munista Párt központi bizottsága nevé­ben szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Kommunista Párt mindent elkö­­vet, hogy a még kintlévő hadifoglyok mi­nél hamarább visszatérjenek otthonukba, hiszen Rákosi Mátyás kaposvári beszé­dében is leszögezte, hogy még ebben az évben hazajön minden hadifogoly. Ez­­után dr. Batta László, a Nemzeti Pa­rasztpárt és Halász György százados a volt hadifoglyok nevében szólt fel, amit gyorsan pergő és jól összeválogatott műsorszámok követtek. A majális tiszta jövedelmét a hadifog­lyok felsegélyezésére fordítják. Buda­keszin már felállítottak egy hadifogoly­­kertészetet és a rokkantotthon megszer­­vezése is folyamatban van. Tervbe vet­ték ezenkívül vidéki hadifogolyüdülők és kézműipari üzemek felállítását. Közbiztonsá­gi razzia Budapesten A budapesti főkapitányság hatal­mas apparátussal folytatja a fővá­ros megtisztítását. Szerda délután az orosz katonai parancsnokság és a városparancsnokság hatékony közreműködésével nagyszabású köz­­biztonsági razziát tartottak a Garay téren, a Teleki téren és az Auguszta telepen. A razzia meglepő eredmén­­nyel járt, a G­aray térről 87, a Teleki térről 265 előállítás történt, míg az Auguszta-telepen nagymennyiségű rablott katonai felszerelési anyago­kat találtak. Megérk­ezett a beleegyezés Radó, Balassa és Orendy kivégzésére A Népbíróság néhány nappal ez­előtt halálra ítélte a­­ Nemzeti Szá­­monkérő Szék vezetőit Radót- Oren­­dyt és Balassát, akik a margit körúti fogház hóhérai voltak. A nürnbergi igazságügyi hatóságoktól most meg­érkezett a hozzájárulás a három ha­lálos ítélet végrehajtására. László-Lauschek Rezső vezérezredest halálra ítélte a népbíróság A különbékekísérletet megakadá­lyozó vezérkari klikk vezetőjét, Szá­las! hadseregparancsnokát a nép­­bíróság Aésmárá­sz-tanácsa golyó­általi halálra ítélte. Fellebbezés folytán az ügy a NOT elé kerül. Magyarországi hírek Károlyi Mihály, a második magyar köztársaság elnöke meglátogatta a Szak­­szervezeti Tanács székházában Kossa Ist­­ván főtitkárt, a Nemzetgyűlés alelnökét. Szívélyes beszélgetés folyamán részlete­­sen tájékozódott a kiterebé­lyesedett ma­gyar szakszervezeti mozgalom kérdéseiről. *­­A MaDISz SHagú küldöttsége visszaér­kezett jugoszláviai útjáról. A kü­ldött­­­ség Kende István vezetésével utazott el három héttel ezelőtt Zágrábba, ahol részt vett a jugoszláv ifjúsági szervezet harmadik kongresszusán. A küldöttség Romániában is járt. Tito marsall szemé­­lyesen fogadta őket. A küldöttség­ tagjai .Jugoszlávia magyarlakta vidékein elő­­adássorozatokat tartottak a lakosság ré­szére. Uj Szó A budapesti Erzsébet (erei Sztálin nenerálisszimuszról MKitth cl A felszabadulás egyesztendős év­fordulója alkalmából a Közmunka Tanács uccaelnevezési bizottsága a ma­gyar nemzet hálája jeléül utakat és tereket nevezett el vezető orosz személyiségekről. Az illetékes ható­ságokkal folytatott tárgyalások után a Közmunka Tanács véglegesen a következő uccaelnevezésekhez járult hozzá: Erzsébet tér Sztálin tér, Vi­­gadó tér Molotov tér, Stefánia út Vorosilov út, Olasz fasor Malinovszky fasor, Vámház körút Tolhuchin kör­út, Hidegkúti út Vörös Hadsereg útja. A Szakszervezeti Tanács álláspontja a magyar államháztartás megtisztítása kérdésében A­ Szakszervezeti Tanács közigaz­gatási osztálya magdolna uccai házá­ban tájékoztatót tartott azok szá­­m­ára, akik a Szakszervezeti Tanács rezéről az államháztartást megtisz­tító bizottságokba kerülnek. A mint­egy 1500 küldöttjelölt előtt Vas Mik­lós főtitkárhelyettes beszélt, majd Földes Mihály hívta fel figyelmüket az éberségre és megvesztegethetetlen­ségre. Marosán György pedig a köz­­vetlen megvesztegetésen kívüli más megvesztegetési módszerekre. Dr. Vadas György ismertette az állam­­háztartás megtisztításáról szóló ren­deletet, annak végrehajtási utasítá­sait és az ezzel kapcsolatos gyakor­lati vonatkozásokat. Utána határozati javaslatot fogadtak el, amelyben le­szögezték,­ hogy a munkásmozgalom legkipróbáltabb harcosai a munkás­­egység és a Baloldali Blokk együtt­­m­űködése jegyében a következő ve­zérelvek szerint vesznek részt az ál­lamháztartás megtisztításáért folyó harcban, visszaverve a reakció és a bürokrácia mindenfajta kísérletezé­sét: 1. Ragaszkodnak a tisztogatásnak , elsősorban politikai jellegéhez, ú ®yé telik, hogy a bizottságok hatásköre a hivatali szervezet, ille­tőleg területi beosztás szerint álla­píttassák meg. ^3. A miniszterelnök és a szakmi­niszterek jelöltjei feddhetetlen de­mokraták legyenek. 4. A szakszervezeti kiküldött min­den iratba betekinthessen és a Szak­­szervezeti Tanács nevében tehesse meg javaslatait 5. A létszámcsökkentési arányszám mindenütt csupán — a demokrácia érdekében esetleg túlhaladható — mi­nimumnak legyen tekintendő. Félreértések elkerülése végett le­szögezték, hogy a rendeletnek az a része, amely az 1944 december 22-e után közszolgálatba lépett alkalma­zottakra vonatkozik, kizárólag a belépettekre felszabadulás után legyen értendő, mert elfogadhatatlannak ítélnének minden kiváltságot a nyilas­ uralom újonnan alkalmazott tisztviselőire. Megvetéssel fordult el a nagygyű­lés azoktól, akik akár a túloldalról, akár a munkáspártok körében önző érdekekből a tisztogatási akciót a munkásegység megbontására és a reakciós közigazgatás konzerválá­sára, vagy egyes elemek átmentésére kívánják felhasználni. A határozati javaslat ezután fel­hívja az üzemek, fö­ldek és hivatalok dolgozóit, — az egész magyar dol­gozó népet — hogy a közigazgatás megtisztítását figyelmével, támoga­tásával és ha kell, közvetlen erejével kísérje. A küldöttjelöltek ezután fogadalmat tettek arra, hogy a tisztogatás ügyét a tömegek tá­mogatásával, a magyar demokrá­cia javára, diadalra fogják vinni. Itt kell megemlítenünk azt a na­gyon érdekes tényt, hogy a Szakszer­vezeti Tanács minden bizottságba munkás kiküldöttet delegált. L. B. Hírről írnak a Jugoszláviai lapok Befejezés előtt áll a földosztás a noviszádi kerületben. Eddig 12.437 személynek 51.462 holdat osztottak ki. Szigligeti Ede »Csikós«-át bemutat­ták Szuboticán. Június 23-án rendezik meg Pali­­cson a néptáncok ünnepi bemutató­ját. Pünkösdkor Szuboticán szerepel a trieszti filharmonikus zenekar. Négy jugoszláv birkózó, a négy Bukovác-testvér Párizsban vett részt egy birkózóversenyen és mind a négy legyőzte francia ellenfelét. Tiltakozó gyűlések a zentai járás­ban a trieszti kérdés miatt. A topo­­lai járás népe megmozdult Trieszt védelmére. Megalakult a temerini magyar kul­túrkör. A noviszádi »Ifjúság Szava« közli Kende István MaDISz vezetőségi tag, a jugoszláv ifjúsági kongresszuson résztvevő magyarországi ifjúsági küldöttség vezetőjének cikkét, vala­mint a magyar kiküldöttek fényké­­pét. A topolai járás ifjúsága 120 tagú munkászászlóaljat küld a belgrád— zágrábi gépkocsiút építésére. A noviszádi magyar kisdiákok táv­irata a párizsi külügyminiszterek értekezlethez Trieszt kérdésében. Működik a zentai »Szovjetbarátok Egyesülete«. Az újvidéki »Magyar Szó« félolda­las interjút közöl Károlyi Mihállyal, melynek címe: »A ju­goszláv-magyar­­ barátságot egyik legfőbb külpoliti­kai célunkká kell tenni.« Perbeszédek Sallai és Fürst bíráinak ügyében Krayzell Miklós és társai — a Sal­­lait és Fürstöt halálraítélő rögtön­ítélő bíróság tagjai — valamint Zsit­­vay Tibor volt igazságügyminiszter bűnügyében az utolsó tanú kihallga­tása után, pénteken dr. Ferencz Ti­bor mondotta el nagyszabású vád­beszédét, amelyben bebizonyította, hogy a rögtönítélő bíróság alkalma­zása Sallai és Fürst esetében telje­sen jogtalan volt, miután a statáriá­­lis bíráskodást elrendelő törvény 1923 február 10-én hatályát vesztette, s így Zsitvay 1931-es rendeletével egy hatályát veszített törvény rendelke­zéseit alkalmaztatta. Zsitvay Tibor bűnös azért is, mert az ítélet elhangzása után az ügyészség indítványát nem vette figyelembe a kegyelmezést illető­leg. Krayzell és társai bűnösek azért, — mondotta az ügyész — mert nem vizs­gálták azt, hogy Zsitvay rendelete törvényes-e vagy sem. Megsértették a vádlottak a védelem jogait is, ami­kor megakadályozták, hogy a védők betekinthessenek az iratokba, vagy beszélhessenek védenceik­kel. Az összes vádlottak figyelmen kí­vül hagyták azt a rendeletet, amely szerint statáriális bíráskodás csak tettentés esetén, vagy olyan ügy­ben alkalmazható, amelyben a bű­nösség minden kétséget­­ kizáróan megállapítható. Bebizonyította az ügyész, hogy Sallai és Fürst halálra­­ítéltetése tulajdonképpen­­ egyik fá­zisa volt a háború előkészítésének. Méltó és igazságos ítéletet *kér. Lapzártakor a védők beszéltek. 1946 júni­us 1, szombat Tildy köztársasági elnök fogadta Esizio Massinit, a bukaresti Opera főigazgatóját Tildy Zoltán köztársasági elnök kihallgatáson fogadta Egizio Mas­­sini főigazgatót, a bukaresti Opera­ház karnagyát, aki Komáromi Pál, a Magyar Állami Operaház igazgató­jának társaságában jelent meg nála. A köztársasági elnök hosszasan és szívélyesen elbeszélgetett román ven­dégével a román-magyar kultúrkap­­csolatok várható fejlődéséről. Az első mag ar országos leánykongresszus A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­­vetség kétnapos országos leánytalálkozó­­ját péntek reggel nyitotta meg Tildy Zoltánná, a köztársasági elnök hitvese, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségé­­nek országos elnöke. Üdvözölte az ország minden vidékéről összesereglett leányo­­kat, kérte őket, legyenek különbbek, mint az elmúlt nemzedék, nehogy még­­egyszer a fasizmus lábra kapjon és orszá­got pusztító katasztrófát zúdítson Ma­­gyarországra. Rajk Lászlóné, a MNDSz­­ országos fő­­titkára a tanulás, a továbbfejlődés fon­­to­sságáról beszélt és felhívta a leányo­­kat, harcolják ki maguknak jövőjüket és harcoljanak az új demokratikus Magyar­­országért. Non György, a MaDISz nevében hang­­súlyozta az ifjúság egységének rendkí­­vüli fontosságát, majd általános vita­ következett. A leányok, parasztlányok, m­unkáslányok és diákok egymás után léptek az emelvényre és beszámoltak ed­­digi munkájuk célnak a békéért, összered­ményeiről: bár, hogy soha többé ne a legyen háború, harcolnak a reakció ellen, nevelés és a tanítás államosításáért, hogy az egyházi iskolák egyoldalú elmé­­lete helyett a felnövekvő magyar ifjú­ság valóban demokratikus szellemet szív­jon magába, végül harcolnak azért, hogy a jövőben a nők tanulhassanak és kivív­­ják az őket megillető helyet a közélet­ben. Hosszan éltették a felszabadító Vö­rös Hadsereget és Jugoszlávia hősét, Tito marsallt, majd pedig megbélyegez­ték a fasiszta Spanyolországot és annak vezetőjét Franco tábornokot. A mi esz­ményképünk Passionaria asszony — je­lentette ki az egyik fiatal lány. A leányparlament szónokai hihetetlen lelkesedéssel beszéltek, hitet tettek a paraszt­munkás-értelmiségi összefogás mellett és ígérték, hogy a jövőben még fokozzák az együttműködést és még job­ban elősegítik az újjápítést. Szombaton folytatják a felszólalásokat, am­ikor le­szervezésügyi kérdéseket vitatnak meg. Beküldött levél a­ közoktatásü­g­yi miniszter és a Nemzeti Bizottságok jogköre A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter úr körlevelet bocsátott ki. A körlevél április 29-én kelt. Száma: 50.776/1946. A körlevél arról szól, hogy a helyi Nemzeti Bizottságnak nincs joga szolgálati adatokat be­kérni a tanintézetek vezetőitől. Miért van ennek a rendeletnek látszólagos kereteit messze túlhaladó jelentősége? Mert éppen ebben az időben kap­­ták a nemzeti bizottságok azt a fel­adatot, hogy a B-Hsta előkészítés során a hivatali főnökök véleménye­zései után és a kiküldött kormány­bizottság döntése előtt maguk is ál­lást foglal­janak, így bármely nemzeti bizottság ahhoz, hogy feladatát teljesítse, abba a helyzetbe kerülhet hogy adatokat kér valamelyik tanintézettől. Most a közoktatásügyi miniszter úr rende­lete ezt megakadályozza. Mintha a B-listázással foglalkozó nemzeti bi­zottságoknak nem is lenne dolga az iskolákban. A Nemzeti Bizottságokat a magyar demokrácia hívei nem ünnepségren­­dező szerveknek tekintik. tK’.”em­ a ’m­a­­gyar népi erőik hatékony kifejezőjé­nek. S ha van hivatásuk, ez elsősor­ban a tisztogatásban való részvé­tel — beleértve az iskolákat is. Ha már a közoktatásügyi miniszté­rium maga nem sokat tesz a söpröge­­tés érdekében, legalább ne adjon mó­dot arra, hogy rendeleti mögé bújva, egyesek kijátszhassák a tiszt"s rendeleteket. (aláírás) fővárosi tanár.

Next