Uj Szó, 1946. augusztus (2. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-01 / 171. szám

Uj Szó Zamercev városparancsnok Újabb ajándéka a magyar ifjúságnak A szovjet városparancsnokságfr két házat ajándékozott a Gyermekbarátok Úttörő Mozgalmának. Egyet a Vilma királynő úton, ahol a Mozgalom központját helyezik el, a másikat a Szabadsághegyen, egy 30 szobás, úszómedencés villát, ahol iskolát és üdülőt létesítenek. Az Úttörő Mozgalom, amely 6—14 éves gyermekek körében szerez és nevel új harcosokat a demokráciának, ezzel jelentős segítséghez jutott A házak berendezésére és az üdültetés megindítására társadalmi akció indult Ma ADÓPENGŐ Holnap:FORINT A halálraítélt pengő ma éli utolsó napját Csütörtökön reggel megszületik az új pénz: az értékálló forint, amely egycsapásra megváltoztatja majd a magyar gazdasági élet arculatát. Csütörtöktől kezdve forintban cserél gazdát minden áru, forintban kapják a dolgozók fizetésüket, ezzel szemben feledésbe merül majd a rosszemlékű aranyvengő, simapl..^6, adópengő, tortaiung, a feketepiac dollárja és más valutája — TP at értékmérő. A mai hivatalos lap közölte a forinttal kapcsolatos összes még hátralévő rendelkezéseit: megállapították a különböző élelmicikkek és szolgáltatások forintárát, a gáz, villany és a víz árát, továbbá a dohányjövedék fogyasztói árát is ma publikálták. Csütörtökön reggel a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ, a Postatakarékpénztár, az IBUSz bankosztálya és 18 e célra kijelölt bank pénztárain át kezdődtek meg az arany és a valuta letétbe helyezése. A Mezőgazdasági Szövetkezet Központja a Magyar Nemzeti Banktól 5 millió forintot kap gabonavásárlás céljára és ezt az összeget bevásárlók nyomban szétviszik az ország minden irányába. Ugyancsak nagy forintösszeget kap a Községi Élelmiszerüzem és az Általános Fogyasztási Szövetkezet is, hogy élelmiszert, burgonyát és zöldségfélét vásároljon. A gazdasági élet tulajdonképpen a Nemzeti Bank, mint csúcsszervezeten keresztül telítődik meg forinttal, miután csütörtökön a bankintézetek zsírószámláinak követeléseit forintban fizeti ki a Nemzeti Bank. Viharos nap a magyar nemzetgyűlésen A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén az elnök napirend előtt bejelentette, hogy az elhúnyt Tombor Jenő helyett Korányi János képviselőt hívták be a Nemzetgyűlésre. Lénárt Iván előadó beterjesztette a munkavállalók emberi méltóságát sértő jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és a törvényes öröklésre vonatkozó jogszabályok módosításáról szóló javaslatokat. Napirend előtt Z. Nagy Ferenc és Nánási László képviselők szólaltak fel a mezőgazdasági terményárak módosításának, valamint a vámőrlés díjnak mérséklése érdekében. Vajda Imre (szociáldemokrata) Vásári István keddi, demokráciaellenes támadását utasította vissza igen erélyes hangon. Kijelentette, hogy a dolgozó magyar nép tudja, hogy milyen sors elé néz, de nem várta, hogy a magyar köztársaság nemzetiűlési termében lehessen a magyar demokrácia ellen beszélni. Emlékeztette Vásárit és a Házat az országnak a németek és bérenceik által történt kifosztására, majd kijelentette, hogy nem volt még egy ország, amelynek népe olyan nagy százalékban és amelynek uralkodó osztálya majdnem teljes egészében a rablók mellé állt volna. Beszélt a közigazgatásba befurakodott korrupcióról és annak okát abban látta, hogy a múltban is korrupt tisztviselőréteg még most is nagyrészben ott ül a közigazgatásban. Nagy vihar közepette utasította vissza a magyar stabilizáció gyöngítésére irányuló kísérleteket Vásári István személyes megtámadtatás címén válaszolt és élesen támadta a s stabilizációs intézkedéseket Nagyiványi János felszólalása után a nemzetgyűlés elfogadta az államhatalom rendeletek útján történő gyakorlásáról és a forintérték megállapításáról, valamint az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló javaslatokat. Molnár Erik népjóléti miniszter Futó Dezső régebben elmondott interpellációjára válaszolva kijelentette, hogy az OTBA státus rendezését csak a B-listázás után hajlandó lebonyolítani, miután csak azokat az OTBA-alkalmazottakat veszi át állami státusba, akik teljesen megbízhatóak. Gyulai József ugyancsak régebben elmondott interpellációjára válaszolva kijelentette a népjóléti miniszter, hogy az ország 1900 óvodáját napközi otthonná alakította, a tanítónő- és óvónőképzők utolsó éves növendékeit a nyári szünidőben szolgálatteljesítésre rendelte be a napközi otthonokba és az 1900 óvodán kívül további 400 napközi otthon részére biztosított étkeztetést Erélyesen megvédte a miniszter a Gazdasági Főtanácsot, amelynek pénzügyi politikája azonos a kormány politikájával s így azért az összkormány felelős. Ezután egyes minisztereknek régi interpellációkra adott írásbeli válaszait fogadta el a Nemzetgyűlés. Lapzártakor sor került az interpellációkra. Szöllösi-Naszluhác mint UNRRA-szélhámos A gazdasági rendészeti osztály néhány héttel ezelőtt valutarejtegetés miatt előállította Szöllősi-Nasziuhác Gézát, Szálasi miniszterelnök helyettesének, Szöllősi Jenőnek unokaöccsét, akit a rábizonyított bűncselekmények miatt internáltak. Szöllősi-Naszluhác Géza túl szűknak találta az internálótábor keretét, megszökött és TINRRA-tisztnek adva ki magát, szélhámosságok egész sorozatát , követte el. Segitőtársa akadt, egy Oszkár nevű 20 éves fiatalember. Alkapitányság bűnügyi osztálya Szöllösi és segítőtársa ellen körözést adott ki. Mindketten a valószínűség szerint vidékre helyezték át székhelyüket. Szerdán szünetet tartottak a bankok A Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek tegnap július 31-én, szerdán bankszünnapot tartottak a forintrendszerre való áttéréssel kapcsolatban szükségessé vált előkészítő munkálatok miatt. A valutabeváltás és letétbehelyezési pénztárak a szünnap ellenére is kiszolgálták a közönséget. 1948 angnisztus 1, cstttürtttk Rádióvisszhang a Holdról Az elmúlt háború technikai újdonságai közül az egyik legjelentősebb a rádiólokátor, vagy radar, melyet elsősorban távoli repülőgépek felkutatására és helyzetének , meghatározására használnak. A készülék lényegében a mindenki által ismert visszhang jelenségén alapul. Hegyek között, erdő széle vagy elég nagy kiterjedésű fal közelében már mindenki hallhatott visszhangot, de talán nem mindenki tudja, hogy mi a feltétele annak, hogy egy kimondott erőt a visszhang értelmesen adjon vissza. Először ma elég hangosan kell a szót kimondani, mert a szánkat elhagyó hanghullámok minden irányba terjednek és a visszaverő felületre csak egy részük jut el, a többi a visszaverődés szempontjából elvész. Ez az oka annak, hogy a visszhangr mindig gyengébb, mint az eredeti hang. Úgy szokás ezt kifejezni, hogy a hangforrásból (szánkból) kilépő hangenergiának csak egy része kerül vissza a fülünkbe. A veszteséget csökkenteni lehet, ha a hangot — pl. egy tölcsérrel — irányítjuk. A visszhang létrejöttéhez az is szükséges, hogy megfelelő irányba küldjük a hangot, pl. egy sík falról akkor halljuk a saját szavunk visszhangját, ha a falra merőlegesen kiáltunk. Ha még érteni is akarjuk a kimondott szó visszhangját, akkor arra is ügyelni kell, hogy a visszaverő faltól milyen távolságban helyezkedünk el. A visszhangnak ugyanis a kimondott szó elhangzása után legalább 0.1 másodperccel később szabad csak fülünkhöz érnie, mert különben a visszhang és az eredeti hang összefolyik. Mivel a hang terjedési sebessége a levegőben kereken 340 méter másodpercenként, legalább 17 m-re kell ásni a visszaverő faltól, hogy egy rövid koppanás visszhangja hallható legyen, amint erről hát’k könnyen meggyőződhetik. Ezek után szinte felesleges külön elmondani, hogy a visszhang segítségével hogyan lehet egy hangforrás és egy visszaverő test közötti távolságot megmérni: egyszerűen a hang kibocsátása és a visszhang megérkezése között eltelt időt kell megmérni. Ha pl. 5 másodperc telik el, míg egy puskalövés visszhangja megérkezik, akkor a hangot visszaverő felület (mondjuk egy hegyoldal) kb. 850 m távolságban van. Az előbb azt mondtam, hogy mindenki hallhatott visszhangot ,elég nagyc fal közelében. Mekkora ez az »elég nagy<t Akkor tudunk erre a kérdésre fellelni, ha tudjuk a fizikának azt a tanítását, hogy mindenféle hullám visszaveréséhez, általában irányításához akkora visszaverő felületek kellenek, melyek nagyok hullámhosszhoz képest. A hallható hangok közepes hullámhossza 1 m körül van, tehát jó visszhangot kaphatunk már egy 10x10 m-es falról. Annak a tölcsérnek a méreteit, mellyel a hangot egy irányba akarjuk terelni, ugyancsak a hang hullámhosszához képest célszerű nagyra választani, ha egy szűk nyalábra akarjuk korlátozni. Mindezek után könnyű megérteni a radar elvét. Rádióhullámokat sugároznak ki és pedig nem állandóan, hanem rövid ideig tartó jeleket adnak. Ezek a rádióhullámok igen rövid hullámhosszúak (1 m körül, vagy még rövidebbek) s ha egy repülőgépbe ütköznek, mint egy tükörről visszaverődnek. A hangforrás helyébe most egy rövidhullámú rádióadókészülék lép, a hangot irányító tölcsér szerepét hatalmas fémtükör, vagy sok antennából álló antennarendszer játssza, a fül helyett a visszavert sugarakat — itt is nyugodtan nevezhetjük visszhangnak — rövidhullámú rádióvevőkészülék fogja fel. A rádióvisszhang azonban nem hallható, hanem — bármilyen furcsán is hangzik — látható. A vevőkészülékben ugyanis van egy úgynevezett katódsugárcső. Ennek a csőnek fluoreszkáló ernyőjén a kiküldött és a visszavert jel egyegy éles vonal alakjában egymás mellett kirajzolódik. A két vonal egymástól való távolságából rögtön következtetni lehet a jel leadása és visszaérkezése között eltelt időre. Éppen úgy, mint a közönséges visszhangnál, ebből az időből lehet a rádióhullámokat visszaverő repülőgép távolságát kiszámítani. Abból, hogy milyen irányból kapunk visszhangot, lehet megállapítani a repülőgép irányát. A radar technikai megvalósítása — bármilyen egyszerűnek is látszik az oly — igen nagy feladat volt. Mivel a visszaverő repülőgép aránylag kicsi és hogy a sugarak jól irányíthatók legyenek, — mint említettem — nagyon rövid hullámhosszú rádiósugarakat kellett alkalmazni és hogy elég távoli, 100 km-nél is messzebb lévő gépeket is fel lehessen kutatni, nagy energiával kellett a sugárzást kibocsátani. Márpedig a rövid hullámhosszon ez igen nehéz feladat. A híres műsorszóró állomások hullámhossza 20—2000 m között van te itt 100 kW-os adóteljesítmény nem nagy dolog, a régi lakihegyi adó 160 kW-on dolgozott. 1 tt körüli hullámhosszon azonban olyan jelenségek lépnek fel, amelyek miatt néhány Watt teljesítmény is nagy eredmény. A rádióhullámok terjedési sebessége közel egymilliószorosa a hang terjedési sebességének, pontosan 300.000 km másodpercenként, vagyis 100 km távolságban lévő testről egy másodperc törtrésze alatt érkezik meg a rádióvisszhang. Tehát igen kicsi időkülönbségek mérésére kellett megfelelő módszert kidolgrozni. Mindezekkel a kérdésekkel fizikusok ée mérnökök egész régiója foglalkozott szerte a világon és különböző országokban egymástól függetlenül, de kb. egyidőben születtek meg a sikeres megoldások. Nálunk Bay Zoltán műgyetemi tanár vezetésével egy kisszámú csoport végzett ebben az irányban kutatásokat és sikerrel oldotta meg feladatát. E kutatások közben, 1944 kora tavaszán Bay Zoltán a következő feladatot tűzte ki: igen rövid rádióhullámokat sugározzunk a Hold felé és próbáljuk meg észlelni a Holdról visszavert sugárzást. Ahhoz azonban, hogy a Holdról visszavert sugarakat észlelni lehessen, kereken tízezerszer akkora energiát kell sugározni, mint amikor egy 11 négyzetméter feületű repülőgépet akarunk 40 km távolságból észrevenni, vagyis mintegy 400 kW teljesítményű adóra lenne szükség, két és félszer akkorára, mint a régi lakihegyi adó. Ezzel szemben csak 8,4 kW állt rendelkezésre. A vevőkészülék érzékenységét kellett tehát olyan mértékben megnövelni, hogy a Holdról visszaérkező igen parányi energiát ki tudjuk mutatni. Túlságosan messze vezetne mindazon meggondolásoknak és mesterfogásoknak a leírása, melyek segítségével a sikeres eredményt el lehetett érni. A lényeges annyi, hogy Bay Zoltán te munkatársai másutt ismeretlen olyan módszert dolgoztak ki, melynek segítségével elvileg akármilyen gyenge visszhang kimutatható és ha különböző visszhangok erősségét hasonlítjuk össze, akkor a köztük lévő különbséget igen nagy pontossággal meg lehet mérni. A rádió és a napisajtó révén tettük meg, hogy amerikai és orosz kutatók ugyanilyen irányú kísérletei — alig pár héttel az itteni vizsgálatok sikeres befejezése előtt — meghozták az első visszahangot a Holdról. Az orosz kísérletek részleteiről egyáltalán semmit nem tudunk, az amerikaiak munkájáról már kaptunk részletes híreket. Ezekből az derül ki, hogy ők nagyobb energiával tudtak jeleket adni, mint mi és vevőkészülékük érzékenysége is nagyobb volt, mint az Ittenié. Ennek következtében a Holdról visszavert jel is éppen úgy közvetlenül látható volt a katódcső ernyőjén, mint egy repülőgépről visszavert jel. A mi kutatóink azonban — ha berendezésük kezdetlegesebb volta miatt lemondtak a visszhang közvetlen észleléseiről — pontosság szempontjából túlszárnyalták a külföldi kutatókat. Felmerül most az a kérdés, hogy mi a jelentősége ezeknek a kutatóknak. Először is az, hogy ezzel sikerült első esetben az embernek kilépnie otthonából, a Földről és — ha szabad így mondani — egy idegen égitestet lehozott a fizikai laboratóriumába. Már az a puszta tény, hogy igen rövid hullámhosszú rádiósugarak eljutnak a Holdra és onnan visszaverődve nálunk felfoghatók. Igen érdekes. De ez még csak a kezdet, lehetséges pl., hogy ezekkel a rádiósugarakkal a Hold anyagi minőségére vonatkozó kísérleteket lehet majd végezni. A módszer további fejlesztőével lehetővé válhat más égitestekről jövő rádióvisszhang segítségével a mai csillagászati távolságmérésnél pontosabb távolsági meghatározás. Egyszóval az égitestek, melyeknek akaratunktól független jelenségeit eddig csak megfigyelni lehetett, a fizikusok kísérleti tárgyaivá válnak. A Holdról kapott rádióvisszhang az első igazi lépés abban az irányban, hogy a kalandvággyal vegyes tudomány=zomjától hajtott ember nemcsak kitekintett a messziségbe, hanem ki is lépett a maga szűkebb otthonából. Büszkék lehetünk arra, hogy ezt az óriási lépést a legelsők között tették meg ennek a kis országnak fizikusai. P. P. Felakasztották Koltai Lászlót, Hain Péter egyik pribékjét Koltai Lászlót szerdán déli 12 órakor a Markó-uccai fogház udvarán felakasztották. Koltai László Hain Péter munkastársa és bizalmasa volt.