Uj Szó, 1946. augusztus (2. évfolyam, 171-195. szám)

1946-08-01 / 171. szám

Uj Szó Zamercev városparancsnok Újabb ajándéka a magyar ifjúságnak A szovjet városparancsnokságfr két házat ajándékozott a Gyermekbará­­tok Úttörő Mozgalmának. Egyet a Vilma királynő úton, ahol a Mozga­lom központját helyezik el, a mási­kat a Szabadsághegyen, egy 30 szo­bás, úszómedencés villát, ahol isko­lát és üdülőt létesítenek. Az Úttörő Mozgalom, amely 6—14 éves gyerme­kek körében szerez és nevel új har­cosokat a demokráciának, ezzel je­lentős segítséghez jutott A házak berendezésére és az üdültetés meg­indítására társadalmi akció indult Ma ADÓPENGŐ Holnap:FORINT A halálraítélt pengő ma éli utolsó napját Csütörtökön reggel megszü­letik az új pénz: az értékálló forint, amely egycsapásra megváltoztatja majd a magyar gazdasági élet arcu­latát. Csütörtöktől kezdve forintban cserél gazdát minden áru, forintban kapják a dolgozók fizeté­­süket, ezzel szemben feledésbe merül majd a rosszemlékű aranyvengő, simapl..^6, adópengő, tortaiung, a feketepiac dollárja és más valutája — TP­ at értékmérő. A mai hivatalos lap közölte a fo­­rinttal kapcsolatos összes még hát­ralévő rendelkezéseit: megállapították a különb­öző élelmicikkek é­s szol­gáltatások forintárát, a gáz, villany és a víz árát, továbbá a dohány­­jövedék fogyasztói árát is ma publi­kálták. Csütörtökön reggel a Magyar Nem­zeti Bank, a Pénzintézeti Központ, a Postatakarékpénztár, az IBUSz bank­­osztálya és 18 e célra kijelölt bank pénztárain át kezdődtek meg az arany és a valuta letétbe helyezése. A Mezőgazdasági Szövetkezet Köz­pontja a Magyar Nemzeti Banktól 5 millió forintot kap gabonavásárlás céljára és ezt az összeget bevásárlók nyomban szétviszik az ország min­den irányába. Ugyancsak nagy fo­rintösszeget kap a Községi Élelmi­­szerüzem és az Általános Fogyasz­tási Szövetkezet is, hogy élelmiszert, burgonyát és zöldségfélét vásároljon. A gazdasági élet­ tulajdonképpen a Nemzeti Bank, mint csúcsszervezeten keresztül telítődik meg forinttal, mi­után csütörtökön a bankintézetek zsírószámláinak követeléseit forint­ban fizeti ki a Nemzeti Bank. Viharos nap a magyar nemzetgyűlésen­ ­ A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén az elnök napirend előtt beje­lentette, hogy az elhúnyt Tombor Jenő helyett Korányi János képvi­selőt hívták be­­ a Nemzetgyűlésre. Lénárt Iván előadó beterjesztette a munkavállalók emberi méltóságát sértő jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és a törvényes öröklésre vonatkozó jogszabályok módo­sításá­­ról szóló javaslatokat. Napirend előtt Z. Nagy Ferenc és Nánási László képviselők szólaltak fel a mezőgaz­dasági terményárak módosításának, valamint a vámőrlés díjnak mérsék­lése érdekében. Vajda Imre (szociáldemokrata) Vásári István keddi, demokráciaelle­nes támadását utasította vissza igen erélyes hangon. Kijelentette, hogy a dolgozó magyar nép tudja, hogy mi­lyen sors elé néz, de nem várta, hogy a magyar köz­társaság nemzetiűlési termében leh­essen a magyar demokrácia ellen beszélni. Emlékeztette Vásárit és a Házat az országnak a németek és bérenceik által történt kifosztására, majd ki­jelentette, hogy nem volt még egy ország, amelynek népe olyan nagy százalékban és amelynek uralkodó osztálya majdnem teljes egészében a rablók mellé állt volna. Beszélt a közigazgatásba befurako­dott korrupcióról és annak okát ab­ban látta, hogy a múltban is korrupt tisztviselőréteg még most is nagy­részben ott ül a közigazgatásban. Nagy vihar közepette utasította vis­­­sza a magyar stabilizáció gyöngíté­­sére irányuló kísérleteket Vásári István személyes megtá­­madtatás címén válaszolt és élesen támadta a s stabilizációs intézkedé­seket Nagyiványi János felszólalása után a nemzetgyűlés elfogadta az ál­lamhatalom rendeletek útján tör­ténő gyakorlásáról és a forint­érték megállapításáról, valamint az ezzel összefüggő rendelkezé­sekről szóló javaslatokat. Molnár Erik népjóléti miniszter Futó Dezső régebben elmondott inter­­pellációjára válaszolva kijelentette, hogy az OTBA státus­ rendezését csak a B-listázás után hajlandó lebonyo­lítani, miután csak azokat az OTBA-alkalmazot­­takat veszi át állami státusba, akik teljesen megbízhatóak. Gyulai József ugyancsak régeb­ben elmondott interpellációjára vá­laszolva kijelentette a népjóléti mi­niszter, hogy az ország 1900 óvodá­­ját napközi otthonná alakította, a ta­nítónő- és óvónőképzők utolsó éves növendékeit a nyári szünidőben szol­­gálatteljesítésre rendelte be a nap­közi otthonokba és az 1900 óvodán kí­vül további 400 napközi otthon részé­re biztosított étkeztetést Erélyesen megvédte a miniszter a Gazdasági Főtanácsot, amely­nek pénzügyi politikája azonos a kormány politikájával s így azért az összkormány felelős. Ezután egyes minisztereknek régi interpellációkra adott írásbeli vála­szait fogadta el a Nemzetgyűlés. Lap­zártakor sor került az interpellá­ciókra. Szöllösi-Naszluhác mint UNRRA-szélhámos A gazdasági rendészeti osztály néhány héttel ezelőtt valu­tare­jtegetés miatt elő­állította Szö­llősi-Nasziuhác Gézát, Szá­lasi miniszterelnök helyettesének, Szöl­­lősi Jenőnek unokaöccsét, akit a rábizo­nyított bűncselekmények miatt internál­tak. Szöllősi-Naszluhác Géza túl szűk­­nak találta az internálótábor keretét, megs­zökött és TINRRA-tisztnek adva ki magát, szélhámosságok egész sorozatát , követte el. Segitőtársa akadt, egy Osz­kár nevű 20 éves fiatalember. A­lkapi­­tányság bűnügyi osztálya Szöllösi és segítőtársa ellen körözést adott ki. Mindketten a valószínűség szerint vi­dékre helyezték át székhelyüket. Szerdán szünetet tartottak­ a bank­ok­ A Magyar Nemzeti Bank és a pénz­intézetek tegnap július 31-én, szerdán bankszünnapot tartottak a forintrend­szerre való áttéréssel kapcsolatban szük­ségessé vált előkészítő munkálatok miatt. A valutabeváltás és letétbehelyezési pénztárak a szünnap ellenére is kiszol­gálták a közönséget. 1948 angnisztus 1, cstttürtttk Rádióvisszhang a Holdról Az elmúlt háború technikai újdonságai közül az egyik legjelentősebb a rádió­­lokátor, vagy radar, melyet elsősorban távoli repülőgépek felkutatására és hely­zetének , meghatározására használnak. A ké­szülék lényegében a mindenki által is­mert visszhang jelenségén alapul. Hegyek között, erdő széle vagy elég n­agy kiterjedésű fal közelében már min­denki hallhatott visszhangot, de talán nem mindenki tudja, hog­y mi a feltétele annak, hogy egy kimondott erőt a vissz­hang értelmesen adjon vissza. Először ma elég hangosan kell a szót kimondani, mert a szánkat elhagyó h­anghullámok minden irányba terjednek és a vissza­verő felületre csak egy részük jut el, a többi a visszaverődés szempontjából el­­vész. Ez az oka annak, hogy a visszhangr mindig gyengébb, mint az eredeti hang. Úgy szokás ezt kifejezni, hogy a hang­forrásból (szánkból) kilépő hangenergiá­nak csak egy része kerül vissza a fü­lünkbe. A veszteséget csökkenteni lehet, ha a hangot — pl. egy tölcsérrel — irányít­juk. A visszhang létrejöttéhez az is szü­k­­séges, hogy megfelelő irányba küldjük a hangot, pl. egy sík falról akkor hall­juk a saját szavunk visszhangját, ha a falra merőlegesen kiáltunk. Ha még ér­teni is akarjuk a kimondott szó vissz­hangját, akkor arra is ügyelni kell, hogy a visszaverő faltól milyen távol­ságban helyezkedünk el. A visszhangnak ugyanis a kimondott szó elhangzása után legalább 0.1 másodperccel később szabad csak fülünkhöz érnie, mert különben a visszhang és az eredeti hang összefolyik. Mivel a hang terjedési sebessége a leve­gőben kereken 340 méter másodpercen­ként, legalább 17 m-re kell á­sni a vissza­verő faltól, hogy egy rövid koppanás visszhangja hallható legyen, amint erről hát’k­ könnyen meggyőződhetik. Ezek után szinte felesleges külön el­mondani, hogy a visszhang segítségével hogyan lehet egy hangforrás és egy visszaverő test közötti távolságot meg­mérni: egyszerűen a hang kibocsátása és a visszhang megérkezése között eltelt időt kell megmérni. Ha pl. 5 másodperc telik el, míg egy puskalövés visszhangja meg­érkezik, akkor a hangot visszaverő felület (mondjuk egy hegyoldal) kb. 850 m távolságban van. Az előbb azt mondtam, hog­y mindenki hallhatott visszhangot ,elég nagyc fal közelében. Mekkora ez az »elég nagy<t Akkor tudunk erre a kérdésre fellelni, ha tudjuk a fizikának azt a tanítását, hogy mindenféle hullám visszaveréséhez, álta­lában irányításához akkora visszaverő felületek kellenek, melyek nagyok hullámhosszhoz képest. A hallható han­­­gok közepes hullámhossza 1 m körül van, tehát jó visszhangot kaphatunk már egy 10x10 m-es falról. Annak a tölcsérnek a méreteit, mellyel a hangot egy irányba akarjuk terelni, ugyancsak a hang hul­lámhosszához képest célszerű nagyra választani, ha egy szűk nyalábra akar­juk korlátozni. Mindezek után könnyű megérteni a ra­dar elvét. Rádióhullámokat sugároznak ki és pedig nem állandóan, hanem rövid ideig tartó jeleket adnak. Ezek a rádió­hullámok igen rövid hullámhosszúak (1 m körül, vagy még rövidebbek) s ha egy repülőgépbe ütköznek, mint egy tü­körről visszaverődnek. A hangforrás he­lyébe most egy rövidhullámú rádióadó­­készülék lép, a hangot irányító tölcsér szerepét hatalmas fémtükör, vagy sok antennából álló antennarendszer játssza, a fül helyett a visszavert sugarakat — itt is nyugodtan nevezhetjük vissz­hang­­nak — rövidhullámú rádióvevőkészülék fogja fel. A rádióvisszhang azonban nem hallható, hanem — bármilyen furcsán is hangzik — látható. A vevőkészülékben ugyanis van egy úgynevezett katódsugár­­cső. Ennek a csőnek fluoreszkáló ernyő­jén a kiküldött és a visszavert jel egy­­egy éles vonal alakjában egymás mellett kirajzolódik. A két vonal egymástól való távolságából rögtön következtetni lehet a jel leadása és visszaérkezése között el­telt időre. Éppen úgy, mint a közönséges visszhangnál, ebből az időből lehet a rádióhullámokat visszaverő repülőgép távolságát kiszámítani. Abból, hog­y mi­lyen irányból kapunk visszhangot, lehet megállapítani a repülőg­ép irányát. A radar technikai meg­valósítása — bármi­lyen egyszerűnek is látszik az oly — igen nag­y feladat volt. Mivel a vissza­verő repülőgép aránylag kicsi és hog­y a sugarak jól irányíthatók legyenek, — mint említettem — nagyon rövid hullám­­hosszú rádiósugarakat kellett alkalmazni és hog­y elég távoli, 100 km-nél is mes­­­szebb lévő gépeket is fel lehessen ku­tatni, nagy energ­iával kellett a sugár­zást kibocsátani. Már­pedig a rövid hul­lámhosszon ez igen nehéz feladat. A hír­es műsorszóró állomások hullámhossza 20—2000 m között van te itt 100 kW-os adóteljesítmény nem nagy dolog, a régi lakiheg­yi adó 160 kW-on dolgozott. 1 tt körüli hullámhosszon azonban olyan je­lenségek lépnek fel, amelyek miatt né­hány Watt teljesítmény is nag­y ered­mény. A rádióhullámok terjedési sebes­sége közel eg­ymilliószorosa a hang ter­jedési sebességének, pontosan 300.000 km másodpercenként, vag­yis 100 km távol­ságban lévő testről eg­y másodperc tört­része alatt érkezik meg a rádióvisszhang. Tehát igen kicsi időkülönbség­ek méré­sére kellett meg­felelő módszert kidol­­grozni. Mindezekkel a kérdésekkel fizikusok ée mérnökök egész régiója foglalkozott szerte a világon és különböző országok­ban egymástól függetlenül, de kb. egy­­időben születtek meg a sikeres megoldá­sok. Nálunk Bay Zolt­án műgyetemi tanár vezetésével egy kisszámú c­soport végzett ebben az irányban kutatásokat és siker­rel oldotta meg feladatát. E kutatások közben, 1944 kora tavaszán Bay Zoltán a következő feladatot tűzte ki: igen rövid rádióhullámokat sugároz­zunk a Hold felé és próbáljuk meg ész­lelni a Holdról visszavert sugárzást. Ahhoz azonban, hogy a Holdról vissza­vert sugarakat észlelni lehessen, kereken tízezerszer akkora energiát kell sugá­rozni, mint amikor egy 11 négyzetméter fe­ületű repülőgépet akarunk 40 km tá­volságból észrevenni, vag­yis mintegy 400 kW teljesítményű adóra lenne szük­ség, két és félszer akkorára, mint a régi lakihegyi adó. Ezzel szemben csak 8,4 kW állt rendelkezésre. A vevőkészülék érzékenységét kellett tehát olyan mér­tékben megnövelni, hogy a Holdról vis­­­szaérkező igen parányi energiát ki tud­juk mutatni. Túlságosan messze vezetne mindazon meggondolásoknak és mester­fogásoknak a leírása, melyek segítségé­­vel a sikeres eredményt el lehetett érni. A lényeges annyi, hogy Bay Zoltán te munkatársai másutt ismeretlen olyan módszert dolgoztak ki, melynek segítsé­gével elvileg akármilyen gyenge vissz­hang kimutatható és ha különböző vissz­hangok erősségét hasonlítjuk össze, ak­kor a köztük lévő különbséget igen nagy pontossággal meg lehet mérni. A rádió és a napisajtó révén t­ettük meg, hogy amerikai és orosz kutatók ugyanilyen irányú kísérletei — alig pár héttel az itteni vizsgálatok sikeres be­fejezése előtt — meghozták az első vissza­hangot a Holdról. Az orosz kísérletek részleteiről egyáltalán semmit nem tu­dunk, az amerikaiak munkájáról már kaptunk részletes híreket. Ezekből az de­rül ki, hogy ők nagyobb energ­iával tud­tak jeleket adni, mint mi és vevőkészü­lékük érzékenysége is nagyobb volt, mint az Ittenié. Ennek következtében a Hold­ról visszavert jel is éppen úgy közvet­lenül látható volt a katódcső ernyőjén, mint eg­y repülőgépről visszavert jel. A mi kutatóink azonban — ha berendezé­sük kezdetlegesebb volta miatt le­mondtak a visszhang közvetlen észlelése­i­­ről — pontosság szempontjából túlszár­nyalták a külföldi kutatókat. Felmerül most az a kérdés, hog­y mi a jelentősége ezeknek a kutat­óknak. Elő­ször is az, hog­y ezzel sikerült első eset­ben az embernek kilépnie otthonából, a Földről és — ha szabad így mondani — eg­y idegen égitestet lehozott a fizikai laboratóriumába. Már az a puszta tény, hog­y igen rövid hullámhosszú rádió­­sugarak eljutnak a Holdra és onnan visszaverődve nálunk felfoghatók. Igen érdekes. De ez még csak a kezdet, lehet­séges pl., hogy ezekkel a rádiósugarak­­kal a Hold anyagi minőségére vonatkozó kísérleteket lehet majd végezni. A mód­szer további fejlesztőével lehetővé vál­hat más égitestekről jövő rádióvisszhang segítségével a mai csillagászati távolság­­mérésnél pontosabb távolsági meghatáro­­zás. Eg­yszóval az égitestek, melyeknek akaratunktól független jelenségeit eddig csak megfigyelni lehetett, a fizikusok kísérleti tárgyaivá válnak. A Holdról kapott rádióvisszhang az első igazi lépés abban az irányban, hog­y a kalandvággyal vegyes tudomány=zomjá­tól hajtott ember nemcsak kitekintett a m­essziségbe, hanem ki is lépett a maga szű­kebb otthonából. Büszkék lehetünk arra, hog­y ezt az óriási lépést­ a leg­elsők között tették meg ennek a kis or­szágnak fizikusai. P. P. Felakasztották Koltai Lászlót, Hain Péter egyik pribékjét Koltai Lászlót szerdán déli 12 órakor a Markó-uccai fogház udvarán felakasz­tották. Koltai L­ászló Hain Péter m­unkas­társa és bizalmasa volt.

Next