Uj Szó, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98. szám

2 •rá* Is láthatták, hogy a szovjet küldött­­***• amely Leninnek és Sztálinnak kül­­politikáját valósítja meg, minden tőle telhetőt megtett, hogy a moszkvai érte­­kezlet a lehető legnagyobb eredménye­ket hozza. A szovjet küldöttség védel­mezett a demokratikus és tartós békét érintő minden kérdést. A Szovjetunió ez alkalommal is bebizonyította, hogy a béke és biztonságnak, a népek szabadsá­gának és függetlenségének legszilárdabb bástyája. A világ népei a szovjet nép meg­­bízottaitól megtanulták azt is, hogy éberen kell őrködni a béke fölött,­­ hogy le kell leplezni az imperialisták támadó szándékait, hogy a fasizmus­­elleni harc nélkül nincsen demokrá­cia és hogy a fasizmus ellen nem le­het harcolni, ha nem harcolunk a fasizmust támogató áldemokraták ellen is. 1947 május elseje bizonyítékul szolgál arra, hogy a világ minden részében egyre szélesebb tömegek valóban ma­­gukévá teszik ezeket az eszméket. Bár­mely ország ezidei május elsejei előké­születeit kísérjük figyelemmel, megálla­­píthatjuk, hogy a május elsejei felvonu­lásokon a dolgozók — és 1947 május el­sején már nemcsak a munkásság, hanem a dolgozó parasztság és értelmiség is — a fenti jelszavakat tűzik ki zászlaikra. Mindenütt — az Egyesült Államokban is — a haladó erők mindenekelőtt a nagy Szovjetunióval való szoros együtt­működést követelik. Jó és baráti viszony, kiépítését kívánják a népi demokráciák­kal és minden országban a demokrati­kus erők támogatását. A valóban demokratikus pártoknak és szervezetek május elsejei jelszavai talán még soha nem egyeztek olyan mértékben vagy leg­alább­­­is nem hasonlítottak olyan mér­tékben egymásra, mint 1947 május else­jén. Ez vonatkozik a Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, a Szakszer­vezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt május elsejei felhívására is. Ebben a felhívásban is ezt olvassuk:­­A magyar népnek mindenekelőtt bé­kére van szüksége, hogy teljes erejét a fasiszta háborútól feldúlt ország újjáépítésének, a dolgozók életszín­vonala emelésének szentelhesse. Ez a kiáltvány is az imperialista reak­ció békebontó törekvései ellen foglal állást és a nagy Szovjetunióval való szo­lidaritást, a Duna-völgye népeivel, vala­­mint Anglia, Amerika, Franciaország demokratikus erőivel való együtt­működést hirdeti. « A magyar dolgozó nép boldogulása, a magyar demokrácia megszilárdu­lása — mondja a felhívás — elválaszt­hatatlan a világ dolgozóinak boldo­gulásától, a világbéke és a világsza­badság ügyének győzelmétől.« A világ népeinek a májusi jelszavak­ban is kifejezésre jutó közös felismeré­seiből kiviláglik, hogy mennyire egyeznek a világ népeinek érdekei a szovjet nép érdekeivel. A tartós és szilárd béke, a népek kö­zötti szoros együttműködés, a világ demokratikus erőinek összefogása a reakció ellen, egyaránt érdeke a szov­jet népnek és a világ minden népének. A háború utáni események és különösen az utolsó hónapok és hetek eseményei azonban mind szem­lélte többen mutatják azt is, hogy a győzelem nem jön magá­tól, a győzelmet ki kell vívni. A nemzetközi demokratikus erők ösz­­szefogása mellett, sőt annak előfeltétele­ként minden népnek elsősorban saját országában kell rendet teremtenie és megakadályozni azt, hogy­ a demokrácia ellenségei, akárcsak részletsikereket is e­lérhessenek. A baloldali magyar szerve­­zetek május elsejei felhívása meg is jelöli, hogy mik a reakciónak a fő törek­vései, hol kell a reakciót elsősorban visszaverni.­­A demokrácia ellenségei — mondja a felhívás — a munkásegy­­s­éget akarják megbontani, mert tud­ják, hogy a munkásegység a magyar jövő bástyája! A demokrácia ellenségei a munkásság és parasztság szövetségét akarják szétzúzni, mert tudják, hogy a város és a falu testvéri figyetértése a boldogulás alapja.­ Valóban, ma, amikor Magyarországon is, nemzetközi méretekben is, nemcsak folyik, hanem éleződik a harc a haladó demokrácia és a fejlődést fékező, a régi rendszert, visszaállítani akaró (számtalan árnyalatú) reakció, vagyis lényegében a tegnap és holnap között, eb­ben a harcban a legfontosabb A munkásosztály, a demokratikus erők élcsapata, már régóta minden évben megünnepli május elsejét. Ezen a­ napon a demokratikus erők szemlét tartanak, összegezik a reak­ció elleni harc eredményeit, kitűzik azokat a feladatokat, amelyeket a jö­­vőben meg kell valósítaniuk. Ebben az évben május elsejét a demokrácia és a reakció erői között, a béke meg­teremtésének alapvetően fontos kér­dései körül fellángolt éles harc köze­pette ünnepükt meg. A demokratikus erők — élükön a Szovjetunióval — olyan igazságos és tartós békét akar­nak megteremteni, amely megfelel valamennyi ország, valamennyi nép életbevágóan fontos érdekeinek. Az imperialisták tábora viszont olyan békét akar, amely csak az imperia­­listák szűk körének érdekeit elégíti ki_, olyan békét, amely nem _ lehet szilárd és_ tartós. A német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása után a demokratikus erők meggy­a­­rapodtak, egységbe­n tömörültek az egyes államokban éppúgy, mint a nemzetközi élet küzdőterén általában. Lengyelországban, Bulgáriában, Ro­mániában, Jugoszláviában, Albániá­ban,­­ Csehszlovákiában Olyan politi­­kai és gazdasági változások mennek végbe, amelyek következményeiket, eredményeiket tekintve, forradalmi fordulatnak minősíthetők. Ezekben az országokban a népi demokrácia — amely felváltotta a reakciósok és imperialisták uralmát, — napról nap­ra erősödik mind politikailag, mind gazdaságilag. •* A jugoszláviai, bulgáriai, romá­niai, csehszlovákiai és lengyelorszá­gi parlamenti választások azt bizo­nyították, hogy a demokratikus mozgalom szakadatlanul és céltuda­tosan kiszélesíti hadállásait. A nyu­gateurópai államokban, Franciaor­szágban, Olaszországban, Belgium­ban, Hollandiában, ahol az angol­amerikai imperialisták számára le­hetőség nyílik hogy nyíltan és k­öz­­vetlenül támogassák a reakciót, a demokratikus erőknek sokkal erő­sebb ellenféllel kell megküzdeniök. De a reakció sem Franciaországban, sem Olaszországban nem tudott ko­moly csapást mérni a demokratikus mozgalomra és azt a legcsekélyebb mértékben sem tudta meggyöngíte­ni. A demokrácia hadállásainak ki­­szélesedéséről és megszilárdulásáról tanúskodnak a gyarmati és félgyar­mati országokban folyó szabadság­­mozgalmak. Ilyen szabadságmozga­lom indult meg Kínában, Indiában, Francia Indokínában, Indonéziá­ban, a közép- és közelkeleti államok­ban, Afrika számos országában. Több országban — Indiában, Bur­mában, Francia Indokínában In­donéziában — már eddig is jelentős sikerek koronázták a nemzeti sza­badságmozgalmakat, noha felszaba­dító harc még távolról sem ért vé­get.A reakció és a demokrácia harca elsősorban Kínában öltött különösen éles formát. Ebben az országban el­keseredett polgárháború lángolt fel az amerikai tőke égeítségére támasz­kodó Kuomintang-csapatok és a kom­­munisták vezetése la­tt áló népi fel­szabadító seregek között. Kína de­mokratikus erői elsősorban a felsza­badított területek 150 millió főnyi, főként földműveléssel foglalkozó la­kosságából állnak, amely a gyöke­res földreform eredményeképpen ju­tott­ földhöz. A felszabadított­ vidé­kek népe fegyverrel védelmezi meg szabadságát és hatalmát. A nemzetközi demokratikus erők a győzelem biztos tudatában folytatják hsreuket a háborúra uszító imperia­listák ellen és komoly sikereket arat­nak ebben a küzdelemben. a munkásegység további megszilárdítása, a munkásság és parasztság szövetségének kimélyítése, a legszorosabb együttműkö­dés a világ haladó erőivel, amelyeknek élén a nagy Szovjetunió jár. Hisszük, hogy május elseje a harcot e nagy célokért mindenütt és Magyar­­országon is, jelentősen elő fogja mozdí­tani. KASSAI GÉZA A háború utáni időszak egyik leg­fontosabb problémája a nagy és kis államok nemzetközi együttműködése megerősítésének kérdése. A béke szilárdsága és tartóssága attól függ, hogy egyre szorosabbá és sokolda­lúbbá válik-e ez az együttműködés, vagy fokozatosan gyengülni fog, míg végül olyan politika váltja fel, amely egyes hatalmak akaratának más or­szágokra való rákényszerítésére irá­nyul. A nemzetközi együttműködésnek nincs állhatat­osabb híve és követke­zetesebb védelmezője, mint a Szov­jetunió. A Szovjetunió egész külpolitikai tevékenysége mind a háború előtt, mind a háború után a népek és az államok közötti együttműködés meg­erősítésére irányult. A Szovjetunió már a háború alatt szorgalmazta olyan tanácskozások összehívását, mint például a »három nagy« tehe­­ráni, jaltai és potsdami konferenciái, amelyeken kidolgozták a nagyhatal­mak háború utáni együttműködésé­nek elveit. A »három nagy« döntései értelmében ennek az együttműködés­nek demokratikus alapokon, Német­ország és Japán demilitarizálásának és demokratizálásának, a demokrati­kus és a nemzeti felszabadító moz­galmak határozott támogatásának, az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítésnek alapján kell felépül­nie. A Szovjetunió az egész háború utáni időszak folyamán határozottan és következetesen folytatta és­­ foly­tatja ezt a politikát. A háborút kö­vető időszak eseményei teljes mér­tékben igazolták a szovjet külpoli­tika helyességét. A népeknek az együttműködésre és a kölcsönös megértésre irányuló­­ törekvése a háború után nemhogy gyengült volna, hanem még jobban erősödött. A népeknek életbevágóan fontos érdekük fűződik a nemzetközi együttműködés megszilárdításához, mert csak ilyen együttműködés ese­tén lehet biztosítani a szilárd és tar­tós békét. Éppen ezért a demokrati­kus erők a legnagyobb elővigyáza­tossággal figyelik a reakciós ele­mek, a háborús uszítók és a szovjet­ellenes rágalmazók mesterkedéseit. Éppen ezért fokozódik az elégedet­lenség az USA és Anglia bizonyos köreinek a Szovjetunióval való vi­szony kiélezésére irányuló politiká­jával szemben. A munkásosztály szakszervezetei­nek nemzetközi szövetsége, a nem­zetközi ifjúsági és női szervezetek, a különböző országok demokratikus pártjai és szervezetei minden erejü­ket a béke ügyének szolgálatába ál­lítják. A nemzetközi együttműködés meg­erősítésének a Sz­ilárd és tartós béke megteremtésének ügyéhez nagymér­tékben hozzájárult a Németország volt szövetségeseivel való békeszer­ződések megkötése. A Szovjetunió a maga következe­tes és szilárd politikájával elérte azt, hogy az ezekkel az államokkal kötött békeszerződések végül mégis eléggé igazságos és demokratikus békeszerződéseknek sikerültek. Bulgária, Románia, Magyar­ország és Finnország népeinek minden lehetőségük megvan arra, hogy e békeszerződések alapján véglegesn elinduljanak a demo­kratikus fejlődés útján és a béke támaszaivá váljanak. A­ nemzetközi együttműködés megszi­lárdítása szempontjából ugyanilyen nagyjelentőségű az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlésén elő­terjesztett a­­fegyverkezés álta­lános csökkentéséről, az atom­fegyver gyártásának és alkalma­zásának megtiltásáról szóló szovjet javaslat. Ezt a javaslatot, amely valamennyi nép akaratát és vágya­kozását fejezi ki, egyhangúan elfo­gadta a közgyűlés. Még azok is kénytelenek voltak mellette szavazni, akik nem értettek egyet ezzel az­ eszmével. A nemzetközi együttműködés esz­méje egyre nagyobb megértésre ta­lál. Ennek az együttműködésnek a szükségességét egyre erősebben han­goztatják most a kapitalista álla­mok haladó elemei­­is. A Szovjet­unióval való együttműködést köve­telik Anglia, Amerika és több más állam lakosságainak széles­ rétegei. Ez a Szovjetunió fényes győzelmét, külpolitikai elveinek diadalát je­lenti. A Szovjetunió a tartós béke biz­tosítása érdekében kidolgozta a né­met probléma megoldásának pon­tos és világos programját. Ez a program Sztálinnak a háború ide­jén kifejtett tételéből indul ki. »Ne­vetséges volna — hangzik Sztálin tétele — Hitler klikkjét a német néppel, a német állammal azonosí­tani. A történelem tapasztalata azt mutatja, hogy a hitlerek jönnek, a­ hitlerek mennek, a német nép, a német állam pedig maradt. A Szov­jetunió, saját erejére, valamint az egész, demokratikus emberiség erköl­csi segítségére támaszkodva, követ­kezetes küzdelmet vív a német kér­dés gyökeres, demokratikus szellem­ben való megoldásáért. Ilyen nemzetközi helyzetben fog­ják megünnepelni ebben az évben május elsejét a világ haladó, demo­kratikus erői. Ebben a világpolitikai helyzetben a demokrácia táborának legfőbb feladata abban áll, hogy még szorosabban tömörítse erőit, még job­ban fokozza a tömegek politikai ak­tivitását, harcoljon a tartós és s­zi­lárd békéért, megsemmisítő csapást mérjen azokra a reakciósokra, akik igyekeznek aláásni a nemzetközi együttműködést és k­s háborút akar­nak kirobbantani. * Május elsején csak egy­ jelszavunk lehet: előre a tartós békéért, a népek szoros együttműködéséért és bizton­ságáért! A.­OLJESCSUK A haladó demokrácia nemzetközi ünnepe C| Szó (94? május 1, csütörtök Budapest Székesfőváros Gázművei a közönség szolgálatára áll. Gázömlés­, üzemzavarbejelentés: Rákóczi-út 18. Telefon: 226-226. Gázfogyasztás számlázásával kapcsolatos panaszok, felszólamlások: Pesten: Rákóczi-út 18. Telefon: 228-228. Budán: Krisztina­ körút 123. Telefon: 160 656. Újpesten, Király­ u. 1. Telefon: 492-302. Új épületek gázellátása, gázvezeték, gázmérő és készülék szerelési ügyek: Rákóczi­ út 18. Telefon : 228—228

Next