Uj Szó, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98. szám
2 •rá* Is láthatták, hogy a szovjet küldött***• amely Leninnek és Sztálinnak külpolitikáját valósítja meg, minden tőle telhetőt megtett, hogy a moszkvai értekezlet a lehető legnagyobb eredményeket hozza. A szovjet küldöttség védelmezett a demokratikus és tartós békét érintő minden kérdést. A Szovjetunió ez alkalommal is bebizonyította, hogy a béke és biztonságnak, a népek szabadságának és függetlenségének legszilárdabb bástyája. A világ népei a szovjet nép megbízottaitól megtanulták azt is, hogy éberen kell őrködni a béke fölött, hogy le kell leplezni az imperialisták támadó szándékait, hogy a fasizmuselleni harc nélkül nincsen demokrácia és hogy a fasizmus ellen nem lehet harcolni, ha nem harcolunk a fasizmust támogató áldemokraták ellen is. 1947 május elseje bizonyítékul szolgál arra, hogy a világ minden részében egyre szélesebb tömegek valóban magukévá teszik ezeket az eszméket. Bármely ország ezidei május elsejei előkészületeit kísérjük figyelemmel, megállapíthatjuk, hogy a május elsejei felvonulásokon a dolgozók — és 1947 május elsején már nemcsak a munkásság, hanem a dolgozó parasztság és értelmiség is — a fenti jelszavakat tűzik ki zászlaikra. Mindenütt — az Egyesült Államokban is — a haladó erők mindenekelőtt a nagy Szovjetunióval való szoros együttműködést követelik. Jó és baráti viszony, kiépítését kívánják a népi demokráciákkal és minden országban a demokratikus erők támogatását. A valóban demokratikus pártoknak és szervezetek május elsejei jelszavai talán még soha nem egyeztek olyan mértékben vagy legalábbis nem hasonlítottak olyan mértékben egymásra, mint 1947 május elsején. Ez vonatkozik a Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt május elsejei felhívására is. Ebben a felhívásban is ezt olvassuk:A magyar népnek mindenekelőtt békére van szüksége, hogy teljes erejét a fasiszta háborútól feldúlt ország újjáépítésének, a dolgozók életszínvonala emelésének szentelhesse. Ez a kiáltvány is az imperialista reakció békebontó törekvései ellen foglal állást és a nagy Szovjetunióval való szolidaritást, a Duna-völgye népeivel, valamint Anglia, Amerika, Franciaország demokratikus erőivel való együttműködést hirdeti. « A magyar dolgozó nép boldogulása, a magyar demokrácia megszilárdulása — mondja a felhívás — elválaszthatatlan a világ dolgozóinak boldogulásától, a világbéke és a világszabadság ügyének győzelmétől.« A világ népeinek a májusi jelszavakban is kifejezésre jutó közös felismeréseiből kiviláglik, hogy mennyire egyeznek a világ népeinek érdekei a szovjet nép érdekeivel. A tartós és szilárd béke, a népek közötti szoros együttműködés, a világ demokratikus erőinek összefogása a reakció ellen, egyaránt érdeke a szovjet népnek és a világ minden népének. A háború utáni események és különösen az utolsó hónapok és hetek eseményei azonban mind szemlélte többen mutatják azt is, hogy a győzelem nem jön magától, a győzelmet ki kell vívni. A nemzetközi demokratikus erők öszszefogása mellett, sőt annak előfeltételeként minden népnek elsősorban saját országában kell rendet teremtenie és megakadályozni azt, hogy a demokrácia ellenségei, akárcsak részletsikereket is elérhessenek. A baloldali magyar szervezetek május elsejei felhívása meg is jelöli, hogy mik a reakciónak a fő törekvései, hol kell a reakciót elsősorban visszaverni.A demokrácia ellenségei — mondja a felhívás — a munkásegységet akarják megbontani, mert tudják, hogy a munkásegység a magyar jövő bástyája! A demokrácia ellenségei a munkásság és parasztság szövetségét akarják szétzúzni, mert tudják, hogy a város és a falu testvéri figyetértése a boldogulás alapja. Valóban, ma, amikor Magyarországon is, nemzetközi méretekben is, nemcsak folyik, hanem éleződik a harc a haladó demokrácia és a fejlődést fékező, a régi rendszert, visszaállítani akaró (számtalan árnyalatú) reakció, vagyis lényegében a tegnap és holnap között, ebben a harcban a legfontosabb A munkásosztály, a demokratikus erők élcsapata, már régóta minden évben megünnepli május elsejét. Ezen a napon a demokratikus erők szemlét tartanak, összegezik a reakció elleni harc eredményeit, kitűzik azokat a feladatokat, amelyeket a jövőben meg kell valósítaniuk. Ebben az évben május elsejét a demokrácia és a reakció erői között, a béke megteremtésének alapvetően fontos kérdései körül fellángolt éles harc közepette ünnepükt meg. A demokratikus erők — élükön a Szovjetunióval — olyan igazságos és tartós békét akarnak megteremteni, amely megfelel valamennyi ország, valamennyi nép életbevágóan fontos érdekeinek. Az imperialisták tábora viszont olyan békét akar, amely csak az imperialisták szűk körének érdekeit elégíti ki_, olyan békét, amely nem _ lehet szilárd és_ tartós. A német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása után a demokratikus erők meggyarapodtak, egységben tömörültek az egyes államokban éppúgy, mint a nemzetközi élet küzdőterén általában. Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Jugoszláviában, Albániában, Csehszlovákiában Olyan politikai és gazdasági változások mennek végbe, amelyek következményeiket, eredményeiket tekintve, forradalmi fordulatnak minősíthetők. Ezekben az országokban a népi demokrácia — amely felváltotta a reakciósok és imperialisták uralmát, — napról napra erősödik mind politikailag, mind gazdaságilag. •* A jugoszláviai, bulgáriai, romániai, csehszlovákiai és lengyelországi parlamenti választások azt bizonyították, hogy a demokratikus mozgalom szakadatlanul és céltudatosan kiszélesíti hadállásait. A nyugateurópai államokban, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban, Hollandiában, ahol az angolamerikai imperialisták számára lehetőség nyílik hogy nyíltan és közvetlenül támogassák a reakciót, a demokratikus erőknek sokkal erősebb ellenféllel kell megküzdeniök. De a reakció sem Franciaországban, sem Olaszországban nem tudott komoly csapást mérni a demokratikus mozgalomra és azt a legcsekélyebb mértékben sem tudta meggyöngíteni. A demokrácia hadállásainak kiszélesedéséről és megszilárdulásáról tanúskodnak a gyarmati és félgyarmati országokban folyó szabadságmozgalmak. Ilyen szabadságmozgalom indult meg Kínában, Indiában, Francia Indokínában, Indonéziában, a közép- és közelkeleti államokban, Afrika számos országában. Több országban — Indiában, Burmában, Francia Indokínában Indonéziában — már eddig is jelentős sikerek koronázták a nemzeti szabadságmozgalmakat, noha felszabadító harc még távolról sem ért véget.A reakció és a demokrácia harca elsősorban Kínában öltött különösen éles formát. Ebben az országban elkeseredett polgárháború lángolt fel az amerikai tőke égeítségére támaszkodó Kuomintang-csapatok és a kommunisták vezetése latt áló népi felszabadító seregek között. Kína demokratikus erői elsősorban a felszabadított területek 150 millió főnyi, főként földműveléssel foglalkozó lakosságából állnak, amely a gyökeres földreform eredményeképpen jutott földhöz. A felszabadított vidékek népe fegyverrel védelmezi meg szabadságát és hatalmát. A nemzetközi demokratikus erők a győzelem biztos tudatában folytatják hsreuket a háborúra uszító imperialisták ellen és komoly sikereket aratnak ebben a küzdelemben. a munkásegység további megszilárdítása, a munkásság és parasztság szövetségének kimélyítése, a legszorosabb együttműködés a világ haladó erőivel, amelyeknek élén a nagy Szovjetunió jár. Hisszük, hogy május elseje a harcot e nagy célokért mindenütt és Magyarországon is, jelentősen elő fogja mozdítani. KASSAI GÉZA A háború utáni időszak egyik legfontosabb problémája a nagy és kis államok nemzetközi együttműködése megerősítésének kérdése. A béke szilárdsága és tartóssága attól függ, hogy egyre szorosabbá és sokoldalúbbá válik-e ez az együttműködés, vagy fokozatosan gyengülni fog, míg végül olyan politika váltja fel, amely egyes hatalmak akaratának más országokra való rákényszerítésére irányul. A nemzetközi együttműködésnek nincs állhatatosabb híve és következetesebb védelmezője, mint a Szovjetunió. A Szovjetunió egész külpolitikai tevékenysége mind a háború előtt, mind a háború után a népek és az államok közötti együttműködés megerősítésére irányult. A Szovjetunió már a háború alatt szorgalmazta olyan tanácskozások összehívását, mint például a »három nagy« teheráni, jaltai és potsdami konferenciái, amelyeken kidolgozták a nagyhatalmak háború utáni együttműködésének elveit. A »három nagy« döntései értelmében ennek az együttműködésnek demokratikus alapokon, Németország és Japán demilitarizálásának és demokratizálásának, a demokratikus és a nemzeti felszabadító mozgalmak határozott támogatásának, az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítésnek alapján kell felépülnie. A Szovjetunió az egész háború utáni időszak folyamán határozottan és következetesen folytatta és folytatja ezt a politikát. A háborút követő időszak eseményei teljes mértékben igazolták a szovjet külpolitika helyességét. A népeknek az együttműködésre és a kölcsönös megértésre irányuló törekvése a háború után nemhogy gyengült volna, hanem még jobban erősödött. A népeknek életbevágóan fontos érdekük fűződik a nemzetközi együttműködés megszilárdításához, mert csak ilyen együttműködés esetén lehet biztosítani a szilárd és tartós békét. Éppen ezért a demokratikus erők a legnagyobb elővigyázatossággal figyelik a reakciós elemek, a háborús uszítók és a szovjetellenes rágalmazók mesterkedéseit. Éppen ezért fokozódik az elégedetlenség az USA és Anglia bizonyos köreinek a Szovjetunióval való viszony kiélezésére irányuló politikájával szemben. A munkásosztály szakszervezeteinek nemzetközi szövetsége, a nemzetközi ifjúsági és női szervezetek, a különböző országok demokratikus pártjai és szervezetei minden erejüket a béke ügyének szolgálatába állítják. A nemzetközi együttműködés megerősítésének a Szilárd és tartós béke megteremtésének ügyéhez nagymértékben hozzájárult a Németország volt szövetségeseivel való békeszerződések megkötése. A Szovjetunió a maga következetes és szilárd politikájával elérte azt, hogy az ezekkel az államokkal kötött békeszerződések végül mégis eléggé igazságos és demokratikus békeszerződéseknek sikerültek. Bulgária, Románia, Magyarország és Finnország népeinek minden lehetőségük megvan arra, hogy e békeszerződések alapján véglegesn elinduljanak a demokratikus fejlődés útján és a béke támaszaivá váljanak. A nemzetközi együttműködés megszilárdítása szempontjából ugyanilyen nagyjelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésén előterjesztett afegyverkezés általános csökkentéséről, az atomfegyver gyártásának és alkalmazásának megtiltásáról szóló szovjet javaslat. Ezt a javaslatot, amely valamennyi nép akaratát és vágyakozását fejezi ki, egyhangúan elfogadta a közgyűlés. Még azok is kénytelenek voltak mellette szavazni, akik nem értettek egyet ezzel az eszmével. A nemzetközi együttműködés eszméje egyre nagyobb megértésre talál. Ennek az együttműködésnek a szükségességét egyre erősebben hangoztatják most a kapitalista államok haladó elemeiis. A Szovjetunióval való együttműködést követelik Anglia, Amerika és több más állam lakosságainak széles rétegei. Ez a Szovjetunió fényes győzelmét, külpolitikai elveinek diadalát jelenti. A Szovjetunió a tartós béke biztosítása érdekében kidolgozta a német probléma megoldásának pontos és világos programját. Ez a program Sztálinnak a háború idején kifejtett tételéből indul ki. »Nevetséges volna — hangzik Sztálin tétele — Hitler klikkjét a német néppel, a német állammal azonosítani. A történelem tapasztalata azt mutatja, hogy a hitlerek jönnek, a hitlerek mennek, a német nép, a német állam pedig maradt. A Szovjetunió, saját erejére, valamint az egész, demokratikus emberiség erkölcsi segítségére támaszkodva, következetes küzdelmet vív a német kérdés gyökeres, demokratikus szellemben való megoldásáért. Ilyen nemzetközi helyzetben fogják megünnepelni ebben az évben május elsejét a világ haladó, demokratikus erői. Ebben a világpolitikai helyzetben a demokrácia táborának legfőbb feladata abban áll, hogy még szorosabban tömörítse erőit, még jobban fokozza a tömegek politikai aktivitását, harcoljon a tartós és szilárd békéért, megsemmisítő csapást mérjen azokra a reakciósokra, akik igyekeznek aláásni a nemzetközi együttműködést és ks háborút akarnak kirobbantani. * Május elsején csak egy jelszavunk lehet: előre a tartós békéért, a népek szoros együttműködéséért és biztonságáért! A.OLJESCSUK A haladó demokrácia nemzetközi ünnepe C| Szó (94? május 1, csütörtök Budapest Székesfőváros Gázművei a közönség szolgálatára áll. Gázömlés, üzemzavarbejelentés: Rákóczi-út 18. Telefon: 226-226. Gázfogyasztás számlázásával kapcsolatos panaszok, felszólamlások: Pesten: Rákóczi-út 18. Telefon: 228-228. Budán: Krisztina körút 123. Telefon: 160 656. Újpesten, Király u. 1. Telefon: 492-302. Új épületek gázellátása, gázvezeték, gázmérő és készülék szerelési ügyek: Rákóczi út 18. Telefon : 228—228