Ujság, 1926. március (2. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-02 / 49. szám
KEDD, 1926 MÁRCIUS 2 ÚJSÁG Bírói útra akarják kényszeríteni Károlyi Imre grófot informátorának megnevezésére. Teleki Pál gróf szerepét kutatják a franciák. — Igen fontos bejelentés érkezett Bécsből a franciákhoz a frankhamisítás technikai részéről. — Három és fél óra hosszat tartott Károlyi Imre gróf mai kihallgatása. Tovább folytatja a rendőrség munkáját Windischgrätz naplójának megszerzésére. " A frankhamisítás ügyében a nyomozás még most sem jutott el nyugvóponthoz. A franciák nem látják tisztán az ügyet s ezért az elmúlt héten át újabb és újabb kihallgatások megtartását kérték. Az Újság beszámolt, arról, hogy szombaton az ügyészségi fogház irodájában Schultze berlini vallomásaira vonatkozóan kihallgatták Rába Dezsőt, Gerő Lászlót és Virág Ferencet. Szembesítették is őket, ennek ellenére mind a három ellentétesen adta elő a frankhamisítás előkészületeinek történetét. Az eredménytelen szembesítések után Windischgratz Lajos herceget hallgatták ki, de ekkor nem voltak jelen a franciák, mert a herceg már korábban kijelentette, hogy nem hajlandó a franciák előtt a frankhamisítás ügyéről beszélni. Ma újból a szombati kihallgatások jegyzőkönyveinek adatait latolgatták a franciák, majd elmentek a főkapitányságra, hogy átvegyék Windischgratz Lajos herceg szombati kihallgatási jegyzőkönyvének francia nyelvű fordítását. Ez a fordítási munka éppen akkor folyt s a franciák ott akarták megvárni befejezését, amikor megjelent Lakatos László rendőrkapitány és közölte velük, hogi T.rc de Gusztáv főügyész utasítására Károlyi Imre grófot, hogy őt informátora felől tüzetesen kikérdezzék. A főügyésznek volt az a kívánsága, hogy a kihallgatásra hívják meg a franciákat is, úgy hogy azok jelenlétében történjék meg a Károlyi Imre grófhoz menő felszólítás a frankhamisításra vonatkozó tudomásai előadását illetően A franciái természetesen nyomban átmentek Lakatos rendőrkapitány szobájába, ahol Károlyit már egy órán át faggatták volt informátora felől, anélkül, hogy ő erre nézve érdemlegesen nyilatkozott volna. A franciák előbb ugyanazokat a kérdéseket intézték Károlyihoz, amelyeket már válasz nélkül hagyott, amikor a magyar rendőrtisztviselők intézték hozzá és semmi szín alatt sem volt hajlandó megnevezni, hogy milyen úton és módon jutottak el hozzá a frankhamisítás ügyének adatai. Ezután Teleki Pál grófnak a szerepére vonatkozóan intéztek kérdéseket Károlyihoz, amelyekre nézve adott is választ, bár ezek az eddigi megállapításoknál többet nem jelentenek. Végül is azt kérdezték a franciák Károlyi Imre gróftól, hogy a kezei között levő információs irat nyilvánosságra hozatala meghozná-e az egész ügy felderítését, megállapítható volna-e belőle, hogy kik az ügy igazi bűnösei, vagy pedig csak azt mutatná, hogy a frankhamisítás többi szereplője nem leplezhető le. Erre a kérdésre Károlyi Imre gróf szintén nem adott kielégítő választ. Megkérdezték tőle azt is, hogy a kezei között lévő iratból tudja-e azt, hogy Teleki Pál gróf a frankhamisítást kinek és mikor jelentette. Erre a kérdésre Károlyi azt válaszolta, hogy ebben a vonatkozásban csak azt tudja, amit a parlamenti bizottság jegyzőkönyvei tartalmaznak. Ezt a kijelentését Károlyinak a magyar rendőrtisztviselő nem kívánta jegyzőkönyvbe fogKárolyi Imre grófot ma délelőtt Lakatos rendőrkapitány újból kihallgatta s a kihallgatásnál a franciák is jelen voltak. Károlyi Imre gróf valamivel 10 óra után érkezett meg és azonnal hozzáláttak a kihallgatásához, amely három és fél óra hosszat tartott, de azon semmi jelentős új adat nem jutott a nyomozó hatóságok birtokába. Francia részről közölték az Újság munkatársával, hogy Károlyi Imre gróf mai kihallgatása nem az ő intervenciójukra történt. Ezt nyomatékosan megállapítják azért, mert ők ehhez a mai kihallgatáshoz semmi reményt nem fűztek. Károlyit azért hallgatták ki újból a rendőrségen, mert a királyi ügyészség kora reggel utasította erre a rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályát. Értesülésünk szerint a mai kihallgatáson egyetlen lényeges kérdésre kértek választ Károlyitól: hogyan jutott azoknak az adatoknak a birtokába, amelyeket nyílt levelében és cikkében közölt a nyilvánossággal és amely adatok a nyomozás további sorsára nézve valóban döntő jelentőségűek. Károlyi Imre gróf már a kihallgatás első negyedórájában kereken kijelentette Lakatos dr. rendőrkapitánynak és a franciáknak, hogy latii, politikai természetűnek vélte a dolgot, a franciák azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy jegyzőkönyvbe vétessék. Itt azután vita támadt a magyar és francia rendőrtisztviselők között és ez a magyarázata annak, hogy Károlyi Imre gróf mai kihallgatása olyan hoszszu ideig tartott. Lényegében Károlyi Imre gróf mai kihallgatása semmiféle eredményt nem hozott s nem juttatta a nyomozó hatóságokat közelebb Windischgratz Lajos herceg írásos feljegyzéseihez, amelyek pedig szerintük igen fontos adatokat tartalmaznak. A franciák körében Károlyi Imre tartózkodása igen rossz hatást gyakorolt és már a rendőrség előtt kifejezték azt az óhajtásukat, hogy találjanak módot a terheltek és tanuk tartózkodásának és vallomásmegtételek megtagadásának meggátlására, semmi körülmények között nem árulja el forrását. Kijelentette, hogy a Windischgratz naplójára vonatkozó dolgokról, továbbá ez fúlvó emberről bővebb felvilágosítást nem óhajt adni. A kihallgatást vezető rendőrkapitány és a jelenlevő franciák hangoztatták Károlyi Imre gróf előtt, hogy a nyomozás szempontjából milyen rendkívül értékes lenne, ha a gróf elmondaná, mit tud és értesüléseit honnan szerezte. Károlyi Imre gróf azonban hajthatatlan maradt, nem hajolt meg az érvek súlya előtt, hanem továbbra is hallgatásba burkolózott. Amikor a kihallgatást végző rendőrkapitány látta, hogy Károlyi Imre gróf elhatározása, amely szerint nem akar vallani, megmásíthatatlan, lemondtak arról, hogy a grófot tovább faggassák, így aztán a nyomozó hatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy most már a bíróság feladata lesz majd, hogy Károlyi Imre grófot, akit tanúi minőségben feltétlenül meg fognak idézni, a nyomozás e hiányos pontjai felől kikérdezze. Az Újság értesülése szerint a frankhamisítási ügy nyomozása ma délután egy rendkívül fontos adat birtokában egészen új vágányra terelődött át. Többször megírtuk, hogy a franciák nem annyira az értelmi szerző kilétére kiváncsiak, sőt nem is az érdekli őket, hogy milyen eszmei vagy materiális célok érdekében álltak össze a frankbankjegy-hamisítók, hanem a legfontosabb számukra annak a kiderítése, miképen hamisították a frankbankjegyeket? Így akarják ugyanis megelőzni, hogy a jövőben a francia pénzt ismét hamisíthassák. A Budapesten tartózkodó franciák ma Bécsből egy rendkívüli fontos értesítést kaptak, amelyben hitelesen és minuciózus részletességgel elmondja az értesítés írója, hogyan folytak a technikai előkészítési munkálatok és rendkívüli fontos felvilágosításokat ad a bankjegynyomógépek eredetére nézve is. A bécsi értesítést rendkívül fontosnak tartották a franciák, amit mutat az a tény is, hogy az egész délutánt az értesítés megbeszélésére fordították. Az értesítés küldője német nyelven szövegezte meg és a franciák előbb pontosan lefordíttatták a szöveget francia nyelvre és azután annak elolvasásába mélyed* tek be. Úgy értesülünk, hogy a bécsi értesítés —* amelynek eredetére nézve mindeen felvilágosítást megtagadnak — teljesen új irányba terred a technikai előkészítés kivizsgálására irányuló nyomozást. A Bécsből keltezett levél anyagára vonatkozóan holnap délelőtt kihallgatják Gerőb Lászlót, a Térképészeti Intézet egykori vezetőjét, mert a franciák ettől a kihallgatástól — a bécsi adatok birtokában — sok lényeges momentum felderítését remélik. Egészen bizonyos, hogy a Bécsből kapott információ után még több kihallgatás is lesz. Megírtuk vasárnapi számunkban, hogy a franciák kérésére Mészáros Gyula angorai egyetemi tanár kiadatására előkészületeket fog tenni az ügyészség. Ma estig az angolai egyetemi tanár kiadatása érdekében még semmi sem történt. SCHULTZE KÜLÖNÖS KALANDJA BÉCSBEN. Megírta az Újság, hogy Schultze berlini kihallgatása alkalmával elmondta azt a rémregényszerű történetet, miként élt Budapesten, miként volt foglya a frankhamisítóknak és menekült meg végül fogságukból. Budapesten naponta kapott élelmezési járulékát fordította arra, hogy útiköltségre való pénze öszszegyüljön s aztán 1923 november 28-án utolsó fillérének felhasználásával elutazott Bécsbe, ahová éhesen és kimerülten érkezett meg s csak egy hotelportás jóvoltából tudott élelemhez jutni és továbbutazni Regensburg felé. Egy bécsi újságíró felkutatta Schultze megmentőjét, aki a Kummersmäe Heinz nevű portása. Schultzéval való érintkezéséről a portás a következőket mondotta el: — 1923 november 18-án a déli órákban egy 45 év körüli, jól öltözött ur érkezett a szállóba, aki szobát kért. Ki is utaltunk neki a harmadik emeleten egy szobát. Csak egy kézitáska volt nála s ezért a szoba árát előre kértem tőle. Azt a meglepő választ adta, hogy Károlyi Imre gróf nem nevezi meg informátorát. szomoru jele az időknek/hogy a highigiene legelemibb szabályainak megtartása is pénzkérdéssé lett.Sokan nem ijjpul ápolják helyesen szájukat és fogaikat, mert a fogkrém és fogpor aránytalanul drága. Pedig van egy nagyon hatásos és olcsó módja annak/hogy a száját frissen tartsuk/ s a fogak egészségesek maradja* nak: egy pohár meleg víz néhány csepp Odol-lal elégséges ahhoz* hogy a szájat kellemes módon fertőtlenítse.Az Odol-nak megvan az a tulajdonsága/ hogy behatol a fogkefe számára elérhetetlen lyukakba és résekbe/ s a használat után még hoszszu ideig megakadályozza az erjedő és rothadó folyamatokat. Az Odol - nak ezt a tartós hatását semmiféle fogkrém vagy fogpor el nem éri. Az Odol erőben koncentrált folyadék tehát igen gazdaságos. 3