Ujság, 1926. szeptember (2. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-01 / 197. szám
2 Mérnöki diplomát követel minden vasbetonépítkezésnél a Magánmérnökök Szövetsége Hosszú ideig tart, amíg elkészül a szakértői vélemény a kispesti építkezési szerencsétlenség ügyében . Letartóztatták mindkét építési vállalkozót Mára bizonyossá vált, hogy a kispesti szerencsétlenséget súlyos gondatlanság idézte elő .Tegnap és ma kihallgatták a szemtanukat és szakértőket és vallomásuk alapján tegnap őrizetbe vették és ma letartóztatták Bálint Zsigmond és Bálint László építési vállalkozókat, valamint Német Albert főpallért. Ma délelőtt hatósági kiküldöttek és műszaki szakértők bejárták a romokat és igyekeztek pontos okát megtalálni a szerencsétlenségnek. Ez azonban nehéz feladat, mert amíg az alapépítményt ki nem ássák, addig nem lesz pontos szakértői vélemény, amelynek elkészülése egyébként heteket fog igénybe venni, mert a cementanyagot laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, hogy pontosan megállapítható legyen, vájjon az anyag keverése az előírásnak megfelelő volt-e? A szakértői bizottság bekéri az építési szerződéseket, az építkezési naplót és a rendőrségtől a kihallgatási jegyzőkönyveket is. Szakértői kijelentések szerint a bűnösség megállapítása nagyon nehéznek látszik, mert ilyen baleset eddig ritkán fordult elő. A gyanúsítottak kihallgatását tulajdonképpen ma kezdték meg. Német Albert pallér a kispesti rendőrségen Juhász József rendőrfogalmazó előtt részletes vallomást tett. Kijelentette, hogy őt Bálint Zsigmond, az építés vezetője unszolta, hogy minél korábban készüljenek el az építkezéssel és követelte tőle, hogy az úgynevezett zsalukat hétfőn délelőtt bontassa le. Német figyelmeztette Bálintot, hogy még nem száradtak meg a vasbetongerendák és igy nem ajánlatos azokról lebontani a faburkolatokat és a zsalukat. Német szerint ekkor Bálint Zsigmond haragra vált arccal ordított rá: — Az én pénzemért én parancsolok, feltétlenül bontassa le a zsalukat. Bálint Zsigmond viszont egészen másként adja elő a tényállást. Nem érzi magát bűnösnek. Az építkezésnél szakál ásításokat nem adott. Bálint hivatkozott arra, hogy az összes terveket Kispest város mérnöki hivatala átvizsgálta, a terveket egy egyetemi adjunktus készítette, aki Magyarország legelső betonszakértője. Végül még Bálint Zsigmond mentségéül hozva fel kijelentette, hogy Kispest homokos talaj és könnyen lehetséges, hogy az utóbbi idők gyakori esőzései meglazították a talajt és így történt, hogy a talajvíz elterjedt az épület alatt, földcsuszamlást idézve elő ... Kispest polgármestere, Váry Gyula, a szerencsétlenség napján nem tartózkodott a városban, mert Mohácson képviselte hivatalosan Kispestet. Ma reggel, amikor a kispesti polgármester megérkezett az állomásról, azonnal a szerencsétlenség színhelyére sietett. A polgármester a szerencsétlenséggel kapcsolatban ezeket mondotta: — Mély megdöbbenéssel értesültem a szerencsétlenség híréről és azonnal megteszem a halottat eltemettetésére és gyorssegélyek kiosztására történő intézkedéseimet. Három halott rokonsága azt kérte, hogy a halottakat vidékre akarják szállíttatni, hozzátartozóikhoz, ezt természetesen meg fogjuk engedni. A város vezetőségét semmiféle mulasztás nem terheli. Mi minden építkezést lelkiismeretesen ellenőrizünk. A borzalmas kispesti szerencsétlenség a közvélemény érdeklődésének pergőtüzébe állította az építőmestereket: Bálint Zsigmondot és fiát Bálint Lászlót, akiket a gondatlanság megállapítása után ma letartóztattak. Bálint Zsigmond tekintélyes építőmester évtizedek óta Újpesten. Néhány esztendő előtt maga mellé vette társul vállalkozásához László fiát, aki prosz huszonhét esztendős. Bálint Zsigmond tizennyolc esztendeje vállal építési munkálatokat és ez idő alatt több jelentékeny munkát végzett. Régebben a Sichreiber Gyula építkezési vállalatnak volt a vezető embere. Ő építette az újpesti városházát. Neve legutóbb akkor szerepelt, amikor az újpesti közmunkákat kiírták és arra a többi pályázó között ő is rendkívül előnyös ajánlatot tett, de a munkálatokat a Ciklop r.-t. újpesti fiókja kapta meg. Bálintéknak gyönyörű villájuk van Újpesten, a Vasút-utcában, a villát maga Bálint Zsigmond építette a legnagyobb fényűzéssel és semmi költséget sem kimérve. Bálintét az idők során mindjobban terjeszkedtek, egyre gyakrabban jutottak jelentősebb megbízásokhoz és amellett az épületfa-kereskedésük is gyümölcsözően jövedelmezett. Akülső Váci-utón levő nagy telepük is sok munkást foglalkoztatt . Kevesen tudják, hogy az újpesti stadion motorkerékpárpályája is részben Bálint Zsigmondék tulajdona. Amikor nemrégiben a motorkerékpározás divatja fellendült, Bálint Zsigmondék ügyes üzleti érzékkel rájöttek arra, hogy motorkerékpár-versenyek rendezésével jelentős jövedelemre lehetne szert tenni. Az újpesti stadionnak ők adták a motorkerékpár-pályát és ezért a motorkerékpár-versenyek bevételéből egy rész őket illeti meg. Bálint Zsigmond mai vallomása során elmondotta, hogy ő csupán építőmester, az építésnél szakrendelkezéseket nem tett s mindig arra törekedett, hogy a fia, Bálint László mérnöki diplomát szerezzen és ő vezethesse az építkezéseket. Ezzel szemben meg kell állapítani azt a tényt, hogy nemcsak Bálint Zsigmond, de Bálint László sem rendelkezett mérnöki diplomával. Bálint László épp úgy, mint édesapja, a négy polgári iskola elvégzése után felsőipariskolát végzett és így lett építőmester. Ma kinn jártunk Újpesten, ahol Bálintok a város közismert polgárai és ahol rendkívül kínos feltűnést keltett az építőmester-dinasztia két tagjának letartóztatása. Sokféleképen kommentálták a letartóztatás tényét, Bálintékat mindenki ismeri Újpesten, hiszen rengeteg munkát végeztek ott, legutóbb az újpesti kislakások építését is ők kapták A viszonyokkal ismerősök azonban elbeszélik, hogy a Bálint-féle építkezési vállalat már két év előtt egy pestszentlőrinci gyárvállalat építkezésénél gondatlanságával szintén szerencsétlenséget idézett elő. Állítólag a munkabérek megtakarítása miatt akkor is gyorsan A kispesti szerencsétlenség hét áldozatának holttestét ma délután boncolták fel. A boncolás megtörténte után az áldozatokat kiadták családtagjaiknak és intézkedés történt a temetésre vonatkozóan. A szerencsétlenség hét áldozatát szerdán délután helyezik örök nyugalomra. Kispest városa saját halottjainak tekinti őket és ilyen irányban történt intézkedés a szerdai temetésre is. Az őrizetbe vett Bálint Zsigmondot, Bálint Lászlót és Német Albertet ma délután átkísérték a budapesti főkapitányságra, hol ügyükben tovább folyik a nyomozás. Bálint Zsigmond és fia, Bálint László védelmében ma megjelent a főkapitányságon Rajna Dezső dr., aki a védelem álláspontját a következőkben adta elő: Bálint Zsigmond ellen semmiféle büntetőjogi felelősség meg nem állapítható, miután ő csak a vállalat finanszírozója volt és az építkezésbe nem folyt be. Letartóztatása tehát jog szerint nem állja meg a helyét. Büntetőjogi szempontból csak a felelős építő ellen lehet eljárni, ez pedig fia, Bálint László. akarták befejezni az építkezéseket, de szerencsére akkor emberéletben nem esett kár. A letartóztatott Bálint Zsigmond és László építkezési nagyvállalkozókat, valamint Német Albert főpallért ma délelőtt behozták a budapesti főkapitányságra. A letartóztatottak a főkapitányságról az ügyészség fogházába kerülnek.♦ Mérnöki körökben a kispesti szerencsétlenségről az a vélemény alakult ki, hogy a gyárbeomlást az okozta, hogy az építkezést nem mérnök, hanem építőmester végezte. Erre vonatkozóan a Magánmérnökök Országos Szövetsége ezzel a felvilágosítással szolgál. A Magánmérnökök Országos Szövetsége megállapítja, hogy az összeomlott vasbetonszerkezetű épület építésvezetője Bálint László nem mérnök, hanem felsőipariskolát végzett építőmester. Nemcsak a nyugati kulturállamokban, hanem a Balkánon is a vasbetonszerkezetű építmények építésére kizárólag technikai szakiskolát végzett okleveles mérnökök és okleveles építészek jogosultak. Ez a megdöbbentően sajnálatos eset is alátámasztja a mérnöki kamarának a kereskedelmi miniszter úrhoz nemrégiben intézett sürgős felterjesztését, amelyben kéri a minisztert, hogy rendeletben intézkedjék az iránt, hogy ama mérnöki munkálatokat, amelyek a közbiztonság szempontjából magasabb technikai képesítést igényelnek, kizáróan műegyetemi oklevéllel rendelkező egyének végezhessék. Hasonló szerencsétlenségek megismétlődésének elkerülése végett ilyen rendelet kiadása a közérdek szempontjából nagyon sürgős lenne. Remélhető, hogy a kispesti szerencsétlenség végre gondolkodóba fogja ejteni a kereskedelmi minisztert és ki fogja adni rendeletét, hogy fontosabb építkezési munkákat csak mérnökök végezhetnek. Talán, ha ez a rendelet korábban megjelenik, akkor ma nem sima nyolc halott özvegye és árvája tragikusan elhunyt kenyérkeresője után. Bálint László viszont az előírások betartásával járt el mindenkor, mert az építkezési terveket előzetesen beterjesztette a városi tanácsnak, amely azt teljes mértékben elfogadta és az építési engedélyt meg is adta. A vizsgálat során a védelem reméli, hogy redelkezésre tud bocsátani olyan adatokat, amelyekkel bizonyítani tudja Bálint László ártatlanságát és így remélhetőleg rövid időn belül úgy Bálint László, mint atyja, Bálint Zsigmond, kit büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni, szabadlábra is kerülnek. A védelem máris beadvánnyal fordult a vizsgálóbíróhoz a két Bálint szabadlábrahelyezése érdekében. Bálint Zsigmond és Bálint László a főkapitányságon töltik az éjszakát. Mindkettő tekintélyes polgára Újpest városának és a város virilisei között szerepelnek. Régi és ismert fakereskedő-családból származnak s mindketten a fővárosi fakereskedőszakma igen becsült tagjai voltak. Beadvány a vizsgálóbíróhoz Bálinték szabadlábra helyezése érdekében ) msm SZERDA, 1926 SZEPTEMBER 1. NÉMETORSZÁG „SZERVEZETEI" A KÖZTÁRSASÁGI ÉS A MONARCHIKUS SZERVEZETEK — HARCI KÉSZÜLTSÉG — A „KISKALIBERŰ FEGYVEREK" Berlin, augusztus 29. (Az Újság tudósítójától.) Nem akarok sokat mondani, de legalább ötszáz úgynevezett „hazafias szervezet" működik ezidő szerint Németországban. Az újságok csaknem nap-nap után foglalkoznak velük, mert verekedés nem esik nélkülök. Vagy egymást verik, vagy a „Reichsbaillsen"-szövetség republikánusaival állnak harcban. Elmondható, hogy a nagy német birodalomnak nincsen olyan kicsi centruma, melyben valamely helyi hazafias szervezet, vagy valamely nagyobb szervezetük egy-egy csoportocskája működnek. Működésük a szövetségesközi katonai ellenőrző bizottságot is nem egyszer fogalkoztatta. Több ilyen szervezetet, például az „Olympiá“-t és a „Viking“-et föl is oszlatták, részint az entente-nak, részint maguknak a német államoknak, s köztük főként Poroszországnak a sürgetésére. De a feloszlatott szervezetek más alakban és más néven újra összeállnak és ott folytatják, ahol abbanhagyták. Alapjában véve három csoportra oszthatók ezek a szervezetek, olyanokra, melyek legalább látszólag a weimari alkotmány alapján kívánnak maradni, melyekben a katonai működés a lényeges és harmadszor olyanokra, melyeknek eszközük, de minden gondolatuk is a terror. Az első csoportba tartozik a Jungdeutscher Orden, rövidített alakjában a „Jungdo". Ennek a szervezetnek jelentékeny politikai súlya van, mert többszázezer fiatalembert sikerült zászlaja alá gyűjteni. A szövetség vezéreinek számítása szerint a legközelebbi választási küzdelemben körülbelül nyolcszázezer tagjával vehet majd részt. A „Jungdo" — s ez igen érdekes körülmény — eleitől fogva hangoztatta a Franciaországhoz való közeledés szükségét. A „Jungdo" programra. pontjai közt szerepel a közgazdaságnak az állam által való ellenőrzése. Egyebekben a szövetség ellenese a diktatúrának is, a monarchiának is. A német nép lelki tulajdonságainak a lehetőség határáig való fokozása, a lovagiasság érzésének, az ellenség megbecsülésének kifejlesztése a célja. A „Jungdo" antiszemita, de módjával, tizenötezer német centrumban vannak csoportjai és alcsoportjai, külön lapjai és nyomdái is vannak. A második csoportnak, már mint a katonás rendűeknek legfontosabb szervezete a Stahlhelm, vagyis az „acélsisak". Még 1918-ban alakult, a Hohenzollernek bukása után, hogy „megmentse a megmenthetőt". Szabályai szerint tagjai csupán volt harcosok lehetnének, de a köztársasági sajtó szerint tagjainak nagyobb része színét sem látta a frontnak. A „Stahlhelm“-szövetségnek csaknem valamennyi volt tényleges katonatiszt tagja s különösen készséggel sorakoznak zászlaja alá a jómódú parasztgazdák fiai, mert a helyi csoportoknak a földesurak fiai állnak az élén és mert a „Stahlhelm“-hez tartozás annyit jelent, mint a helyi „jó társaság" tagjának lenni. Legalább háromszázezer tagot számlál ez a szövetség s hogy mik a céljai, arról félre nem érthető módon beszélnek lapjai. A Stahlhelm című újság legutóbbi számában például azt írta, hogy „Németország szabadságának útja csak a weimari alkotmány holttestén át vihet". Standarte című másik hivatalos lapja pedig a nemzeti eszme vértanúi közé sorozza az 1923-iki Hitler-féle puccsban elesett szociálnacionalistákat, továbbá Kernt és Fischert, Rathenau orgyilkosait, kik utóbb Saaleck-vár tornyában öngyilkosok lettek s a nevezetes Thvlessent és Sehulzot, Erzberger hírhedt intifülm ÉlésteterTalán készen kapható. Elegáns férfiruhát mérték után készítek. WIDDER férfiszabó, IV, Városház utca 20. Telefon: 93—76 gyilkosait. „Az ő tetteik — írta a Standarte becsesebbek nekünk mindannál, amit a parlament jobboldala az utóbbi években cselekedett". A harmadik csoportba tartozik az „Erhardt- szövetség", az „Olympia" stb. Ezek foglalják magukban a legszélsőségesebb elemeket, kik semmiféle erőszakosságtól sem riadnak vissza politikai céljaik érdekében. Még a gyilkosságtól sem. Látnivaló, hogy a „Jungdo" kivételével valamennyi többi hazafias „szervezetinek destruktív céljai vannak:a weimari alkotmány eltörlése és bosszúháború Franciaországgal a versaillesi szerződés, Olaszországgal Déltirol, Lengyelországgal a korridor és Csehországgal a német kisebbség el,nyomása miatt. Hogy milyen államforma következzék a megsemmisített köztársaság helyén, arra nézve nagyon szétágaznak a vélemények. Sokan újra monarchiát szeretnének. De milyen dinasztia álljon az élén? Mások nemzeti köztársaságot kívánnának, s azt sem bánnák, ha az elnöki székbe valamelyik trónjától megfosztott német herceget ültetnének. Vannak persze hívei a Hohenzollerneknek és a Wittelsbachoknak is. Mindezeknek a törekvéseknek ellensúlyozására alakult a Reichsbanner nevű szövetség. A programmja igen egyszerű: a köztársaság megvédése. Harmadfél milliónál több tagjával ez a szervezet valamennyi német szervezet között a legnépesebb, a legtömörebb, a legfegyelmezettebb. Legalább is az volt eddig. A legutolsó időben azonban a meghasonlás jelei mutatkoztak ebben a szervezetben. Oka a „kiskaliberű fegyverek" kérdésének komolyra fordulása volt. Ismeretes, hogy a békeszerződés lövőfegyverek használatát csak a katonaság és a rendőrség számára engedi meg. Nem veszi lövőfegyverszámba az úgynevezett «kiskaliberű» puskákat, melyek sportcélokra szolgálnak. Az erősen katonai célzatú szervezetek, mint a Stahlhelm mellett a Wehrwolf, a Reichsflagge stb., eddig nem igen éltek a kiskaliberű fegyverek használatának jogával. Utóbbi időben azonban teljes erővel vásárolják az ilyen fegyvereket tagjaik számára. Már most a kiskaliberű puskákról mindenki tudja, hogy komoly háborúban semmi hasznukat sem lehet venni, mert az 5—6 milliméteres puskákkal jó, ha kétszáz méterről lehet embert ölni, de négyszázon túl, komoly sebet ütni sem lehetséges. Arra azonban, hogy esetleges belső háborúban a fegyvertelen ellenséget le lehessen velük törni, elég jók. Erre az eshetőségre gondolva, sürgeti a kormányt a Reichsbanner olyan törvény hozására, mely lehetetlenné tegye a kiskaliberű puskákkal való fegyverkezést és megnehezítse a hozzá való muníció megszerzését. Vannak a Reichsbannernek csoportjai, melyek azt követelik, hogy a maguk szervezeteinek tagjait is kiskaliberű puskákkal fegyverezzék föl. A józanoknak és a hereskedőknek az összekülönbözése esetleg a Reichsbanner felbomlásával is végződhetik. Annyi bizonyos, hogy a kormány egyelőre semmi kedvet sem mutat a kiskaliberű puskával való fölfegyverkezés meggátlására. Másrészt a harcias szervezetek fokozott buzgalommal fegyverzik föl és gyakoroltatják tagjaikat. Berzeviczy Albert és Lukács György a lefegyverzésről és a kisebbségi kérdésről terjesztettek elő Genfben javaslatokat Genf, augusztus 31. Az Interparlamentáris Unió — mint ismeretes — ebben az évben nem tartott konferenciát. Csupán interparlamentáris hetet rendeztek, amelyre magyar részről Berzeviczy Albert, Lukács György és Radisich Elemér utaztak ki. A szakbizottság ülésén bizottságot küldtek ki a parlamentarizmus krízisének megvizsgálására. Az etnikai bizottságban a kisebbségi kérdést tárgyalták. Lukács György felszólalásában rámutatott arra, hogy ezt a kérdést a politikai világ közvéleménye elismerte. Quidde (német), Stern (Svájc) és Mateiu (román) delegátus felszólalása után Lukács György előterjesztette a magyar javaslatot. Hangsúlyozta a legfőbb panaszt, hogy a kisebbségeknek nem adják meg a jogot ahhoz, hogy sérelmeiket illetékes fórum elé terjeszthessék, hogy nincs kontradiktorius eljárás, ahol a vádló nyíltan szembeszállhatna a vádlottal. A magyar javaslat a kisebbség védelmének mai rendszerét fejleszteni kívánja. Lukács György bejelentette, hogy a magyar kormány hasonló külföldi példák után hajlandó lesz a paritásos bizottságok megalakítására. A bizottság több felszólalás után úgy döntött, hogy a végleges véleményt a következő konferencia elé terjeszti. A lefegyverezési bizottságban Berzeviczy Albert rámutatott arra a méltánytalanságra, amely a lefegyverzéssel kapcsolatban a legyőzött nemzeteket érte. A nemzeteket megillető jogok egyenlősége — mondotta — csak akkor biztosítható, ha megszüntetik a mai helyzetet, amelyben egyik fél állig felfegyverkezve áll szemben a legelemibb védekezés lehetőségétől is megfosztott másik féllel. Ha a népszövetség nem tudja megvalósítani a tényleges lefegyverzést, legalább gátolja meg a megállapított korlátokon túlmenő fegyverkezést. VASS JÓZSEF HELYETTES MINISZTERELNÖK GYÖNGYÖSRE UTAZIK. Tass József dr. helyettes miniszterelnök szerdán reggel Gyöngyösre utazik, hogy részt vegyen a kékeshegyi Vass-kilátó ünnepélyel felavatásán. Az ünnepségre Zsitvay Tibor, továbbá Bartos János, Bozsik Pál és Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselők utaznak el.