Ujság, 1926. október (2. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-01 / 222. szám

Budapest, 1926 péntek, október 1 óra 2000 korona II. évfolyam, 222. szám­­ ^Érvényes 1926 dec. 31-ig ^ 1000 korona értékben fogadják el ezt a jutalékszelvényt az UJSÁG-ban felsorolt cégek a bolti áron számított összegek mindenkor­i megállapí­tandó százaléka erejéig. \­ Ezidő szerint 10°/o ) \\ Törv. védve. Sji ' Érvényes 1926 dec. 31-ig 1000 korona értékben fogadják el ezt a jutalékszelvényt az UJSÁG-ban felsorolt cégek a bolti áron számított összegek mindenkor megállapi­­tandó százaléka erejéig. V Ezidő szerint 100 Vo Törv. védve. . Ki lesz a polgármester? írta Gál Jenő dr. fővárosi biz. tag Az első szavazás eredménye a Ripka-párt bukása. Semmi egyéb. Az erőviszonyok hig­gadt mérlegelése nem vezethet más eredmény­hez: Bárczy Istvánnak kell Budapest polgár­­mesterének lennie. A találgatások zűrzavará­ból térjünk át az esélyek higgadt mérlegelé­sére. A községi keresztény pártnak nyolcvan­nyolc tagja van. A biokban tömörült, törvény­­hatósági bizottsági tagok száma százhuszon­nyolc. Amíg három jelölt küzdött egymással, a kisebbségben maradt jelölt javára mindkét többségi tömörülésből, valamint a kinevezett bizottsági tagokból és a szavazati joggal bíró tanácstagok votumaiból jutott szavazat. Melyik­ből mennyi, nem tudható, de az kétségtelen, hogy a Ripka Ferencre jutott ötvenhat szava­zatból csak huszonkilenc esik a főpolgármes­ter pártjára, mert ennyi a Ripka-párt teljes létszáma. A többi huszonhét voks idegen terü­letről esett a főpolgármesterre. Ma más a helyzet. Egészen bizonyos, hogy a blokbeli törvényhatósági bizottsági tagok teljes számban le fognak szavazni Bárczy Ist­vánra. A községi keresztény párt minden tagja le fog szavazni Sipőcz Jenőre. Az indulás te­hát nyolcvannyolc biztos szavazat a keresz­tény párt jelöltjének és százhuszonnyolc ab­szolút biztos szavazat Bárczy Istvánnak. A reális megállapítás tehát az, hogy a biok negy­ven szavazat fölénnyel indítja meg a küzdel­met. Ehhez járul a liberális párt hét szavazata, amivel a fölény negyvenhét szóra emelkedik. Ezt kell elsősorban behoznia Sipőcz pártjának Bárczy Istvánnal szemben. Ha abból indulunk ki, hogy a mai napon ugyancsak leszavaz az egész törvényhatóság, tehát leszámítva a beteg Radócza Jánost és a két külföldön tartózkodó bizottsági tagot, le fog szavazni háromszáz­négy bizottsági tag. Ha ebből leszámítom a biok, a keresztény párt és a szabadelvű párt kimutatott kétszázhuszonhárom törzsszavaza­­tát, a különbözet nyolcvanegy szavazat. Ha ennek felét nyomban Sipőcz Jenő javára íroni, akkor tart a keresztény párt ott, ahol a biok törzskönyvezett leltára minden más tényező számításba vétele nélkül megnyitja a küzdel­met. Az így fenmaradó negyvenegy szavazat megoszlása adja a győzelmi lehetőséget. Név­­szerint felsorolhatók azok, akiknek közéleti múltja garancia arra, hogy nem lehetnek meg­elégedve a Sipőcz-éra szellemével. Legalább harminc van ilyen. Nyilatkozataik, városi ügyekben elhangzott felszólalásaik, a múltban tanúsított hivatali működésük, társadalmi vo­natkozásokban tanúsított magatartásuk bi­zonysága annak, hogy nem támogathatják a gyűlölet várospolitikáját. Ez a komoly számvetés a megbízható bá­zisa a Bárczy István győzelmének. De egyéb alapja is van. Ez a polgármesterválasztás csak a keresztény oldalon pártharc és hatalmi vá­gyakozás. A Bárczy Istvánért folytatott küzde­lem a pártérdekek fölé való emelkedést jelenti. Sipőcz Jenő minden felszólalásában maga hir­dette meg, hogy ő azon elvek szolgálatában áll, melyek a községi keresztény párt zászla­jára vannak írva; ő ezeknek szolgálatában áll, ő a Wolff-párt akaratának engedelmes végre­hajtója. Bárczy Istvánt senkivel szemben sem köti ilyen ígéret, az ő megválasztásával Buda­pest népének választottja ül a polgármesteri székbe. A törvényhatóság többségének felelősség­­érzete fogja megválasztani. Csak kicsinyes csüggedőket téveszthetett pillanatnyira az a látszat, hogy Sipőcz Jenő az első szavazásnál egyenlő szavazatot tudott elérni a Bárczy Ist­vánéval, mintha ez azt is jelentené, hogy a holnapi választás is egyenlő erők mérkőzésé­nek jegyében folyhatna le. Aki városi tisztviselő Bárczy Istvánra sza­vazott, az becsületbeli kötelességének fogja tartani, hogy meggyőződésétől el ne tántorod­­jék; aki a kormánytól nyert kinevezési jogán ül a törvényhatóságban, annak tudnia kell, hogy a Bethlen Istvánra hivatkozó városi párt a kormány hozzájárulásával mint ellen­zék sarjadt ki a Wolff-pártból; a Ripka-párt sok vezérembere, olyanok, mint Kozma Jenő és Ereky Károly, akárhányszor élesebben for­dultak szembe a keresztény községi párttal, mint maga a demokratikus biok. Nem kell-e pirulniok önmaguk előtt, választóik előtt, Bu­dapest lakossága előtt, ha megengedik, hogy ráju­k olvassuk nyilvánosan hangoztatott el­veik megtagadását, ha kiszolgáltatják magát. ROVÁ£ Rabok legyünk vagy szabadok? Ebbe a kérdésbe egy lángész foglalta egybe a már­ciusi igazságot. Keresztények legyünk vagy zsidók? Ebbe a kérdésbe a lángész ellen­lábasa foglalja egybe a polgármesteri problé­mát. A Sipőcz-éra nem volt keresztény és a Bárczy-éra nem lesz zsidó. Zsidókat kidobni állásból, üzletből, exisztenciából nem keresz­tény politika. Keresztény politika lett volna az exisztenciák megmentése és megerősítése. Mit és kit mentett meg, erősített meg a Sipőcz­­éra? S ha Bárczy István ezt megteendi, mit rontott ezzel Budapest keresztény jelle­gén?♦ Végre egy magyar akció, melynél nem kell semmit sem leplezni s az idegeneknek szánt görögtűz után itthon az elfojtott kritikát, blamázst és egyéb linkségeket kiteregetni. A szállodás-kongresszus vendégeink hihetünk, ha el vannak ragadtatva, mert valóban a fel­adathoz, helyzethez, az érdekhez és a nemzet­hez méltóan történik minden. Kezdve a bécsi különvonaton, mellyel a MÁV elnökei kitet­tek magukért, az ismeretlen kendőlobogtatóig, itt mindenki megállja a helyét és nem szere­pel, hanem dolgozik és produkál. Az egyöntetű munkának nemzeti haszon lesz az eredménye. S ez a nagyszerű siker hadd maradjon meg állandó emlékeztetőnek: ha jól végezzük munkánkat, még a természet mostohasága sem fog ki rajtunk.* A falusi kislakások ügyét akarják elin­tézni? Talán inkább az elégedetlen kisgazdák ügyét. Az utóbbi lehetséges, az előbbi nem. A háromezer lakás helyett csinálhatnak hat­ezret, tízezret, sőt ígérhetnek húszezret is, de a kétszázezerét, ami építetlen, ebben az élet­ben meg nem csinálhatják. A kisgazdák most elégedetlenek és kétszázezer földművescsalád­­nak nincs rendes hajléka. S a kisgazdák majd meg lesznek elégedve s kétszázezer földmives­­családnak továbbra sem lesz rendes hajléka. Nagy bizakodással tekint a biok a döntő szavazás elé Permanens eszmecserék, bizalmas tanácskozások és értekez­letek reggeltől késő éjszakáig — Bárczy István mellé fog állni a bioknak mind a százhuszonkét tagja, a szabadelvű csoport, több Kipka-párti városatya és sok tisztviselő — Néhány szavazaton fog múlni a győzelem Reggeltől késő éjszakáig a pénteki döntő szavazás taktikai előkészítésén fáradoztak­ jobbról és balról egyaránt. Elvi és világnézeti kérdésről lévén szó, mind a két oldalon hihetetlen előkészületeket tesznek. Bárczy István dr. tábora a tegnapi gixer után ebben a pillanatban már elszántan szilárd és egy­séges. Megszűnt a zavaró körülmény, amely Ripka Ferenc fellépésében jelentkezett a biokra nézve s Bárczy István most már je­lentősen bővült csoportnak az élén bocsátkoz­­hatik küzdelembe. Bizakodó a hangulat, teljes sikerrel biz­tat minden s meglepetéstől nem kell többé tartani. Emberi számítás szerint Bárczy Istvánnak néhány szavazattöbbséggel győztesen kell ki­kerülnie a mérkőzésből. Baloldali körökben az okozott legtöbb fejtörést, hogy a broknak mintegy húsz tagja megtalálja az utat, amelyről a tegnapi szava­zásnál letért. Beavatottak szerint ugyanis a blokbeliek közül ennyien nem szavaztak Bár­­czyra. Egész nap főleg azon fáradoztak a köz­ségi demokrata párt vezérei, hogy ezeket a városatyákat a liberális jelölt mellé sorakoz­tassák. Fáradozásuk teljes sikerrel járt. Nincs kétség többé afelől, hogy az úgynevezett disz­­szidens csoport tagjai egytől-egyig Bárczy Ist­vánra fognak szavazni. Egységesen fog fellépni az erzsébetvárosi frakció, amelynek holnapi fellépését már pontosan meg lehet állapítani abból a tényből, hogy egyik vezére, Ehrlieh G. Gusztáv m­a este megjelent a központi demokrata kör he­lyiségében megtartott értekezleten és szív­vel, lélekkel a liberális polgármesterjelölt mellett foglalt állást. Ledermann Mór és a többi „erzsébetvárosiak" Bárczy István szavazatait fogják szaporítani. Jelentős tény az is, hogy a héttagú szabad­elvű csoport Ripka Ferenc bukása után szin­tén csak Bárczy István felé orientálódhatik. Ugrón Gábor, Glücksthal Samu, Gaál Vilmos, Bódy Tivadar, Nagy Andor, Nessy Gyula és Stern Sándor és velük együtt az egész józan közvélemény nemm fog elcsábulni attól a jobb­ról jövő kortesfogásból, hogy Sipőcz Jenő polgármestersége a „polgári" győzelmet je­lenti, Bárczy István megválasztatása pedig is­mét szocialista uralmat zudít a fővárosra. A nemzeti demokraták nem estek a fejük lá­gyára, hogy szocialista uralomért lelkesedje­nek, ellenben igenis lelkesednek a komoly ér­telemben vett szabadelvű Budapestért és an­nak élén azért a Bárczy Istvánért, aki éppen a polgári gondolatnak pregnáns kifejezője. Vá­lasztási trükkökkel és komolytalan híresztelé­sekkel a Ripka-párt tagjait sem fogják megté­veszteni s Bárczy István joggal számít arra, hogy a főpolgármester hivei közül nagyon so­kan melléje fognak állani. Sok tisztviselő sza­vazatra is joggal számít a liberális jelölt s mindent összevéve nem is maradhat el a győ­zelem. Ripka Ferenc nem ajánlotta fel lemondását Azt híresztelték, hogy Ripka Ferenc fő­polgármester ma felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek, de Bethlen István gróf nem fogadta el a lemondást. Ez a­ hír nem felel meg a valóságnak. A főpolgármester tényleg megjelent a kormány elnökénél s részletesen beszámolt a tegnapi választásról és a várható következményekről. Ripka Ferencnek semmi oka sincs arra, hogy elhagyja a főpolgármesteri széket, ahol eddig közmegelégedésre működött, annyira, hogy működéséről még a szociál­demokraták is csak az elismerés hangján beszélnek. Ellenben az történt, hogy a Ripka-párt tagjai ma este értekezletet tartottak Kozma Jenő dr. elnöklésével pártjuk akadémia utcai helyiségében s az értekezletről kiadott hiva­talos közlés szerint arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy a fővárosban az új polgár­mester személyében biztosítani kell a polgári kormányzat folytonosságát. Magyarul ez any­­nyit jelent, hogy elfogadták Wolfféknak a „polgári" definícióját és szociáldemokrata kát a Sipőcz pártja kénye-kedvére. Nincs az a titkos választási lehetőség, mely megvédje őket, ha cserbenhagyják azt az ellenzéki szel­lemet, amelyre létjogosultságukat alapították. Megismerjük őket, számontartjuk őket. Budapest jövője nem lehet prédája párt­politikai önzésnek és mi sokkal többre becsül­jük a törvényhatósági bizottság tagjainak ön­állóságát, független, meggyőződését, semhogy elveszíteni engedjék Bárczy Istvánt, akiben a tehetséget, a rátermettséget, a tetterőt, a múlt fényes eredményeit és a jövendő reménységét kell megtisztelnünk. Nem pártok, meggyőződéses egyéniségek döntik el a mai választást, ezért lesz Bárczy István Budapest polgármestere. szavazóktól mentes Sipőcz Jenő mellett ü­töt­­ték meg a nagydobot. Igaz, hogy ezt nem mondták ki határozatban, csak „legfőbb elvi kívánalom“ gyanánt s a holnapi titkos sza­vazáson a párt minden tagja úgyis szabadon követheti meggyőződését. A hivatalos közlés ezen az értekezleten az egységes községi pol­gári párt szabadon választott bizottsági tagjai, továbbá a kinevezett és a hivataluknál fogva bizottsági tagok teljes számban jelentek meg. Kozma Jenő elnök ékes szavakkal méltatta Ripka Ferenc főpolgármester érdemeit s a többi között ezt mondotta: — Bár Ripka Ferenc nem juthatott be a polgármesteri székbe, két éven át mégis olyan szolgálatot tett a fővárosnak, hogy az összes jelenlévők meggyőződése szerint megérdemelte volna azt a pozíciót, ahol az alkotó munkát és a társadalmi békét to­vábbra is sikeresen biztosíthatta volna. Az értekezletről kiadott kommüniké egyéb­ként még­ a következőket mondja: — Ami a pénteki polgármesterválasztást illeti, erre nézve az elnök, ,— anélkül, hogy a maga részéről állást foglalt volna — a párt­tagok véleményét kérte ki. Az értekezleten je­lenlévő bizottsági tagok majdnem mind fel­szólaltak s egyhangúan alakult ki­ a vélemény abban, hogy ha a pártnak nem sikerül a maga polgármesterjelöltjét megválasztatnia, úgy Bu­dapest érdeke szempontjából a legnagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy a fővárosban a polgári kormányzat folytonossága minden esetre biztosíttassék. Ezért mindkét jelölttel szemben elsősorban az a szempont az, amit a pártnak nyomatékosan hangsúlyoznia kell leg­főbb elvi kívánalom gyanánt. Az értekezlet ezután igen behatóan foglalkozott a polgár­­mesterválasztáson kívül a többi főtisztviselők választásának esélyeivel s egyhangúan amellett foglalt állást, hogy a mostani érdemes főtiszt-,­viselőket állásukban meg kívánja tartani. Az értekezlet este féltíz óra után ért véget. WOLFF KÁROLY FÖLÉNYESEN BESZÉL. Wolff Károly pártja, a keresztény községi párt ma este szintén értekezletet tartott. Wolff Károly beszélte végig az értekezletet, fölénye­sen és elbizakodottan. Megköszönte a párt­nak, hogy egységesen és szilárdan vonult fel a tegnapi szavazásra és ezzel elősegítette a szép erkölcsi győzelmet. Büszkén állapította meg, hogy a pártnak minden egyes tagja a helyén volt, sőt a titkos szavazás ellenére vi­lággá kürtölte azt is, hogy minden egyes Wolffista Sipőcz Jenőre szavazott. Kifejezte azt a reményét, hogy a párt tagjai a pénteki választáson ugyanígy fognak viselkedni. Az­tán egy kis kortesfogással és nagyon sok frá­­zissal azt magyarázta, hogy mindazok a bi­zottsági tagok, akik nem tartoznak ugyan az ő pártjának kötelékébe, de a polgári gondo­lat hívei, holnap remélhetőleg szintén Sipőcz Jenőre fogják leadni szavazatukat. Beszédét így fejezte be: — Ezeken az utóbbi bizottsági tagokon a döntő szavazás napján óriási felelősség nyug­szik, mert rajtuk fog múlni, vájjon a polgári gondolat győzelmesen állja-e meg a helyét a szociáldemokráciával szemben. Pártunk elég erősnek érzi magát arra, hogy a főváros taná­csát és tisztviselői karát minden túloldali ter­rorral szemben megvédelmezze és a tisztújítás folyamán az egész tanács és a nemzeti gondo­lathoz hű tisztviselői kar jogait biztosítsa. Wolff Károly indítványára kimondotta az értekezlet, hogy nemcsak a pénteki polgármes­terválasztáson hanem a további választásokon is egy emberként fog fellépni. „ripka pártja nem állhat sipőcz MELLÉ." Egész napi szakadatlan tanácskozás után este a községi demokrata párt is formális ér­tekezletet tartott Baracs Marcel dr. elnöklé­­sével a Központi Demokrata Körben. Mint már fentebb említettük, a konferencián a párt minden árnyalata képviseltette magát, ami feltétlen garancia arra, hogy a pénteki döntő szavazáson a párt egységesen fog szavazni Bárczy Istvánra. Két óra hosszat tanácskoz­tak s az értekezlet után az alábbi hivatalos közlést adták ki: — A demokrata párt törvényhatósági bi­zottsági tagjai mai értekezletükön a holnapi szavazás technikai részletein kívül számba vették a Bárczy és­ Sipőcz közötti mérkőzés esélyeit és megállapították, hogy Bárczy Istvánnak többsége a legpesszi­­misztikusabb számítás szerint is biztosí­tottnak tekintendő. Kétkedéssel fogadták azt a hiírt, hogy a szocialista szavazatok­kal is főpolgármesterré választott Sipká­nak a­­pártja Sipőcz rae-jé­­állhasson­­azzal

Next