Ujság, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-01 / 25. szám
Budapest, 1927 kedd, február 1 Ára 16 fillérR illiat nyann, ik szám Érvényes 1927 április 30-ig 8 fillér értéken fogadják el ezt a jutalékszelvényt az UJSÁG-ban felsorolt cégek a bolti áron számított összegek mindenkor megállapítandó százaléka erejéig. Ezido szerint 10°/o Törv. védve. ÚJSÁG EFVStwarT577 április 30-ig 8 fillér értékben fogadják el ezt a jutalékszelvényt az UJSÁG-ban felsorolt cégek a bolti áron * számított összegek mindenkor megállapítandó százaléka erejéig. Ez idő szerint kO°/o Törv. védve. Olvassuk Zsitvay Tibor és Wlassics Gyula báró beszédét és szívesen állapítjuk meg: a fény, mely az országgyűlés ünnepi megnyitásán a magyar pompa díszében ragyogott föl, az elnöki szózatokban a magyar lélek ragyogásában folytatódott. Ezek a beszédek nemcsak azért jöttek magasból, mert a hely, amelyen elmondattak, magas, hanem mert ember, lélek, érzés és gondolat szintén e hely magasságába emelkedtek. Aki úgy érzi, hogy munkája a nemzet örök életének felelős, jó helyen áll, mennél magasabbra állították. * A kiválóságokat, akiket Desselwffy Aurél gróf a jogfolytonosság elvén reklamál a felsőháznak, ezen a jogcímen túl még más jogcímen is szívesen látnék ott mi is. De ezekre az értékekre, itt a vigasztalás, hogy megvannak a nemzet élete és munkája számára, ha nem is a felsőházban. E tornyok harangjai itthon zengik a jogfolytonosságot, de vannak tornyaink, amelyeknek harangjai idegen levegőbe sírják...* Hogy a háziurak is megtehessék, az ellen még testületileg tiltakoznak, de bizony egyénenként maguk a kereskedők már megkezdték az üzlethelyiségek fölszabadítását. A város legjobb negyedeiben is látsz már üres boltokat, amelyek zárva vagy zárva, de várják azt, aki gazdájuk legyen. A kormány, úgy látszik, éles szemmel állapította meg a gazdasági erők immár bekövetkezett kiegyensúlyozódását. Az erőset már nem kell fékezni, mert mikor a felek kiállnak a porondra, kiderül: bajos az egyiknek olyan gyöngének lenni, hogy a másik még gyöngébbnek ne bizonyuljon. ROV££ pénzügyi egyensúly Annyiszor mondták, annyiszor éreztették a zsebünkkel, annyit demonstráltunk ellene mi, hogy most már az ország a maga egészében riadozás nélkül fogadja, mint a ló az automobilt, mihelyt megszokta. A dogmáról van szó, hogy minden gazdasági, szociális befektetésnek és minden életbeli könnyebbségnek a lehetőségét és mértékét megszabja az állam pénzügyi egyensúlya, melyet semmi körülmények között veszélyeztetni nem szabad. Első hallásra is, de pláne annyi ismétlés és érvényesítés hatása alatt eltompulva, ennél természetesebb elv nincs is. Nem azért teremtettük meg súlyos szenvedések árán ezt az egyensúlyt, hogy hamarosan kockára tegyük. Azonban kicsit mélyebben utána gondolva, elsősorban egy nagy adag joginfanityt találni benne. Mert az államnak kötelezettségei vannak, az állammal szemben követelések állanak fenn s a tartozásaival szemben az állam hatalmi álláspontra helyezkedik, nem teljesítem kötelezettségeimet, mert veszélyeztetik egyensúlyomat. Teszi pedig ezt a helyesség és meggyőződés oly súlyával és természetességével, mintha sohasem hallotta volna, hogy a hitelezőnek jogai vannak és senki nem szabadul a tartozásától azzal, hogy rosszul járna, ha teljesíti őket. Az egyik adós fizet és tönkremegy, a másik tönkremegy és nem fizet, de mind a két esetben érzi, hogy jogilag semmi védelme, támasza nincs. Más az állam. Ez azt mondja: nincs és nem fizet. Majd azt mondja: van, de ha fizetek, akkor nincs, ez pedig nekem rossz. Ti : — fizi". Perelni nem lehet, mert rendelet és törvény, mely a bírót köti, az állam alkotása abban az ügyben, melynek ő egyik érdekelt fele. Igaz, az állam mindnyájunkat jelent s inkább menjen tönkre egy társadalmi rész,, mint az állami egész. Csak azt akarjuk megvilágítani, hogy jog és igazság ebben nincs. A pénz stabilitása fontos érdek volt. Ha stabilizálták volna, mint bejelen,tették, 0,015-ön, akkor minden nyugdíjasnak, hadikötvényesnek kétszer annyira volna, mint ma. De stabilizálták 0,0072-en és ezért nyugdíjasnak, hadikötvényesnek fele van annak, amit szántak neki. Csak úgy, mellesleg, szó nélkül, rájuk való gondolás nélkül. Az állam ma azt mondja, nem valorizálhat s nem is gondol rá, hogy már valorizált, mikor ezeknek a kategóriáknak a járandóságát leértékelte s a differenciát a maga egyensúlyának kiépítésére felhasználta. Hajlandók vagyunk elismerni, hogy az államot nem terhelik a háborús veszteségek s ezeknek igazságos elosztása is legalább kétes. Az egyik életét vesztette, a másik kezét, lábát, a harmadik épen került ki belőle, így a hadikötvényes, ha többet vérzett, mint a földbirtokos — ezt az állam nem nivellálhatja. De a háború után ami történt, azt már nem a háború okozta, hanem a kormány csinálta — az állam számára. A korona elértéktelenedését a háború okozta. A stabilizáció már a kormány cselekedete. Itt már joggal felmerül a kérdés: ennek a cselekedetnek szabad-e az egyiket tönkretenni a másik javára? A stabilizálás! Feltétlenül állami érdek és mindnyájunk érdeke. De stabilizálás lett volna a Hegedűs Lóránté, aki előbb öt centimé ra akarta feljavítani a koronát s stabilizálás volt, ami 0,0072-en történt. Mindegy ez a nyugdíjasnak, hadikötvényesnek? Itt eltolódás történt rettentő mértékben ugyanannak a szónak fedezete alatt. A borzalmasan lesülyesztett pénzlábnak nagy profitját az állam zsebrevádó s nagy veszteségét az illető kategóriákra sózta. Nem illenék a nyerőfélnek valamikénen osztozkodni az ártatlanul vesztessel? Ha ez veszélyezteti a pénzügyi egyensúlyt, akkor merjük állítani, hogy ez az egyensúly nincs meg. A papiroson ki lehet rontntn úgy, hogy ezt a tehertételt be nem állítják, de csak beállítva nincsen. Kállayékhoz csatlakoznak Ehrlich G. Gusztávért Az Erzsébetvárosi Kör ma elhatározta kilépését a független nemzeti demokrata pártból — Az Igazgatóság határozata felett vasárnap dönt a Kör közgyűlése — Bárczy István Ehrlichékkel tart — Sándor Pálra is számítanak Országosliberális pártot akarnak Bárczy, Ugron Gábor, Kállay, Sándor Pál, Dési Géza és Szegesen József vezérletével Ma este nagyon jelentős esemény történt annak az áldatlan harcnak a hatásaképpen, amely a demokrata pártban Pakots József kettős mandátuma miatt a választások után megindult. Erről az alábbi értesülést szereztük: Az Ehrlich G. Gusztáv vezetése alatt álló Erzsébetvárosi Kör már a jelölések idején meglehetős idegenkedéssel szemlélte azt a küzdelmet, amelyet a független nemzeti demokrata párt vezetősége a jelölőlisták összeállítása körül folytatott és már akkor az volt a helyzet, hogy az Erzsébetvárosi Kör kebelében tömörült liberális polgárság kálomistával indul a képviselőválasztási küzdelembe és a lista élére Bárczy Istvánt és Sándor Pált állítja. Akkor Rassay Károly óriási erőfeszítésekkel dolgozott a liberális demokrata egység fentartásán és áldozatokra is hajlandó volt azért, hogy a reakció ellen egységes listával vegye fel a küzdelmet az a párt, amelyet Vázsonyi Vilmos teremtett meg s az a polgárság, amely a liberalizmus és a demokrácia nagy elvi kérdéseiért vívja a harcát. — Csak az utolsó pillanatban, a választások előestéjén sikerült az egységes lista megvalósítása . így az Erzsébetvárosi Kör külön akciója — amelyet már a nyilvánosság előtt is tárgyaltak — leszerelődött. Magában a választási kampányban azonban az Erzsébetvárosi Kör már nem vett részt azzal az agilitással és lelkesedéssel, ami az előző választások, különösen pedig a városházi választások alkalmával jellemezte. A kör tagjai között igen sokan voltak olyanok, akik sehogyan sem tudtak megbarátkozni a független nemzeti demokrata párt gondolatával, elégedetlenkedtek a pártvezetőségnek egyes kérdésekben tanúsított felfogásával és távol tartották magukat azoktól az eseményektől is, amelyek feldúlták a független nemzeti demokrata párt békéjét és valósággal két pártra szakították Vázsonyi Vilmos politikai örökségét. Most, hogy a Pakots József kettős mandátumának az ügye kulisszái mögül a nyilvánosság elé kerülve, egyre jobban foglalkoztatta a közvéleményt és a déli mandátum sorsa személyes üggyé fejlődött, az Erzsébetvárosi Kör tagjai teljesen visszahúzódtak a demokratapárti eseményektől és elhatározták, hogy a független nemzeti demokrata pártban dúló háborúság következtében revideálják eddigi politikai álláspontjukat és ennek tettekkel adnak kifejezést. . .4" Erzsébetvárosi Kör, amely sok ezerre menő liberális polgárt vall tagjának, ma esti igazgatósági ülésén behatóan foglalkozott a Gál Jenő és Hajdú Marcell között folyó viaskodás ügyével s végeredményben arra az elhatározásra jutott, hogy a kör kiválik a független nemzeti demokrata párt kötelékéből és a polgárság érdekeinek védelmét a Bipka Ferenc vezetése alatt álló községi polgári párt és a Kállay Tibor vezetése alatt álló nemzeti polgári párt kebelében keresi. A feltűnést keltő igazgatósági döntés — beavatott információnk szerint — annak a megfontolásnak az eredménye, hogy az Erzsébetvárosi Kör polgársága fontos létérdekeinek biztosítását nem látja megvalósíthatónak a független nemzeti demokrata pártban ma uralkodó viszonyok közepette, mert úgy érzi, hogy a független nemzeti demokrata párt jelentősen gátolja működését, sőt azt megakadályozza az a most már teljesen személyi tusakodássá fajult küzdelem, amely a Pakots József kettős mandátuma ügyében hetek óta folyik. — Az Erzsébetvárosi Kör liberális polgársága — mondotta informátorunk — nem harcokat akar szemlélni, hanem azt kívánja, hogy az érdekeinek a képviseletére megválasztottak egész emberként törődjenek a polgárság ügyeivel, bajaival. Megbízható értesülésünk szerint az Erzsébetvárosi Körnek a független nemzeti demokrata pártból való kilépését már napok óta beható tanácskozások előzték meg és ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye a kör mint tehertétel megvan. Franciaország még könnyebben állíthatta volna helyre pénzügyi súlyát, mondván, hogy adósságait polgáraival szemben nem fizeti, de esze ágában sem volt. Deklarálta a pénzügyi válságot azért, mert az esedékes polgári követelésekre nem volt fedezete és szanálta magát úgy, hogy erre is legyen. A diktatúrás Olaszország is csak kitolta az adósságai esedékességét 1931-re, de egy centisimót sem irt belőlük le a pénzügyi egyensúly nevében. Minálunk? Talán mégsem olyan nagyon világos és egyszerű ez a pénzügyi egyensúly, mint Moloch, melynek mindent fel lehetne áldozni! Kóbor Tamás igazgatóságának a mai döntése. Az igazgatóság vezető férfiai Ehrlich G. Gusztávon kívül Magyar Bertalan és Ledermann Mór. Miután most már majdnem bizonyosnak látszik, hogy az Erzsébetvárosi Kör a Kállay-, illetőleg a Ripka-pártban fog tagjaival elhelyezkedni, érdekelt bennünket az is, hogy 8. kör igazgatósága kikre számít a liberális politikusok közül. Informátorunk azt a határozott választ adta kérdésünkre, hogy az Erzsébetvárosi Kör belépésével egyidejűen Bárczy István is belép a Kállay Tibor vezetése alatt működő nemzeti polgári pártba, illetve a Stipka-féle községi pártba. Számítanak rajta kívül a most külföldi tanulmányúton lévő Sándor Pál csatlakozására is. Tervek szerint egy nagyszabású liberális polgári párt kialakulásának lenne kezdő momentuma az Erzsébetvárosi Körnek a kormány pártjaihoz való csatlakozása. Bizonyosra veszik, hogy a pártban nagy szerephez jut Ugron Gábor, Dési Géza, Vészi József és Siegescu József, akiknek vezérlete alatt Bárczyval és Sándor Pállal együttműködve, sikerülni fog egy nagy mérsékelt liberális pártot megszervezni. Az Erzsébetvárosi Kör vasárnapi közgyűlésén véglegesen döntenek a kilépés és a csatlakozás kérdésében. Debrecen memoranduma Búd törvényjavaslata ellen Mint ismeretes, a magyar városok kongresszusa, továbbá Szatmár, Ugocsa és Bereg megyék már állást foglaltak a pénzügyminiszternek a törvényhatóságok fokozottabb ellenőrzéséről szóló törvényjavaslata ellen. Bad János pénzügyminiszter javaslata ugyanis kimondja, hogy szükség esetén a belügyminiszter vagy a pénzügyminiszter maga, vagy közegei útján átveheti a törvényhatóságok teljes gazdálkodását s kötelezően intézkedhetik a személyzeti ügyekben. A törvény 49-ik paragrafusa felhatalmazza a kormányt, hogy a kereseti adójövedelmet állami jövedelemnek nyilvánítsa és maga ossza szét a törvényhatóságok között. Debrecen városának jogi és pénzügyi bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a törvényjavaslat ügyével és memorandumba foglalta kifogásait. A memorandum szerint a törvényjavaslat teljesen megsemmisíti a törvényhatóságok autonómiáját s a kereseti adónak állami bevétellé nyilvánítása is súlyos sérelmet jelent. A bizottság azt kéri memorandumában, hogy a kormány törölje el a javaslat kifogásolt szakaszát s ehelyett alkossa meg a törvényhatóságok, városok és községek háztartásáról szóló törvényt. SZILÁGYI LAJOS BELÉPETT A RIPKA-PÁRTBA Szilágyi Lajos dr. fővárosi törvényhatósági bizottsági tag és országgyűlési képviselő, aki eddig nem vett tevékenyebb részt a törvényhatóság munkájában, ma levelet intézett a községi polgári párt elnökéhez és bejelentette a párthoz való csatlakozását. Szilágyi Lajos az országos politikában ezentúl is pártonkívüli programmal fogja végezni munkáját. HÓHY ANDRÁS RENDKÍVÜLI KÖVET RÓMÁBA UTAZOTT Belgrád, január 31. Háry András rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter vasárnap délután Rómába, új állomáshelyére utazott. A távozó követ búcsúzásánál az állomáson megjelentek a Belgrádban akkreditált követekkel élükön a követségek tagjai és a jugoszláv politikai, gazdasági és társadalmi élet számos képviselője. MAYER JÁNOS MINISZTER MEGTARTJA HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI MANDÁTUMÁI Hódmezővásárhely nagyobb küldöttsége tisztelgett ma Mayer János földművelésügyi miniszternél s arra kérte, hogy ne a kápolsai, hanem a hódmezővásárhelyi mandátumát tartsa meg. Mayer János miniszter válaszában kijelentette, hogy a miniszterelnöktől függ a döntés. A küldöttség később felkereste Bethlen István gróf miniszterelnököt és neki is előadta Hódmezővásárhelynek azt az óhaját, hogy a földművelésügyi miniszter tartsa meg a hódmezővásárhelyi mandátumát. A miniszterelnök azt választotta, hogy az ő óhaja is találkozik Hódmezővásárhely keretével. Ilyen előzmények után nem kétséges, hogy Hódmezővásárhely I. kerületét a földi művelésügyi miniszter fogja képviselni e parlamentben.