Ujság, 1928. április (4. évfolyam, 76-98. szám)

1928-03-01 / 76. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK Megjelenik vasárnap ás Ünnep utáni napok kivételével minden nap ÚJSÁG Negyedévre 10.80 pungt Egy bóra — — — — — — — 4.— pangó Ausztriában egy hóra _ _ 5 Schilling Egyes szám ára Budapesten, vidéken ás pályaudvarokon hétköznap— 10 Illlét vasárnap— —____— — — — — 32 mié* Ausztriában hétkisznap— — 30 erőseken vasárnap — — — — — — — 40 Groschen Ára 32 fillér, IV. évfolyam, 76. szám Hegény-Újság SZERKESZTŐSÉG Is kiadóhivatal: V. Vilmos csészér-út 34 TELEFON: Teréz 207-54, 207-55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖN KÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet-körút 43 (Royal-épül Telefonszám: József 316-28 Bécsi szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, I., Klimm­erstrasse .4. Tol. 78-0­ 03 Ma 16 Baams Budapest, 1928 vasárnap, április 1 ingyen Szmirnában a földrengésnek húsz halálos áldozata van KOVA* A tragikus dátum: Károly király halálá­nak napja, hatodszor virradt a nemzetre. Komoran és sötéten támadnak fel az emlé­kek, amelyeknek fájdalma abból a megrendít­­hetetlen tudatból táplálkozik, hogy egyetlen koronázott Habsburg se tudott oly közel fér­kőzni a magyar nép szívéhez, mint ő s mégis neki kellett a legtragikusabb halált halnia. Az ország, a nép és az utolsó koronázott Habsburg tragédiája annyira egy, hogy a halálból is egyszerre kell feltámadni vala­mennyinek. Magyarország feltámadása immár a lehetőségek szférájába jutott. Oda kell és oda fog jutni a szentkoronában halhatat­lanná lett eszmének a feltámadása is. * Pénzügyminiszterektől nem optimizmust, hanem okos pénzügyi politikát vár az ország. És amelyik pénzügyminiszter a szomorú gazdasági valóságokkal csak az optimizmusát tudta szembeállítani, az fanatikusa lehet a saját politikájának, imádója a maga tehet­ségének, de nem lehet orvosa a nagy nyomo­rúságnak és lerongyoltságnak. Ennek az op­timizmusnak egyetlen támasztéka a végre­hajtó s amely pillanatban a végrehajtás in­tézménye valamely okból nem funkcionálna, a pénzügyminiszternek is be kellene látni, hogy optimizmusa nem jogosult. Elhisszük, hogy a nagy összeomlás után szükségünk van optimizmusra is, de amíg a pénzügy­miniszter mindent elvesz és mindenért cse­rébe csak a maga optimizmusát adja, mind­addig az ország fohásza ebben a sóhajban fog kicsendülni. Bár csak ne kellene már a pénzügyminiszternek optimistának lenni. ♦ Megint egy tucat áthelyezés a rendőrsé­gen. De hát mit akarnak attól a rendőrség­től, amely egyetlen kabátgomb nyomán el­indulva, huszonnégy óra alatt előkerüti a pénzes levélhordó ellen intézett rablótámadás tetteseit? A rendőrség legfőbb hivatása: az élet- és vagyonbiztonság megóvása, a belső rend és nyugalom fentartása. És e hivatás betöltése körül nincs hiba. Nem tartjuk ki,­zártnak, hogy a bürokrácia mechanizmusa zökkenőkkel jár és a lakbizonylatok meg az erkölcsi bizonyítványok kiállítása még min­dig nem bonyolódik le elég lassan, nem is szólva a honossági kérvényekről, amelyek évekig vándorolnak az egyik íróasztaltól a másikhoz. Ehhez kellenek a váltott erők. A gondolat oly groteszk, hogy hinnünk kell a megvalósulásában. Nobile tábornok a pápánál Róma, március 31. (Stefani.) A pápa ma fél egykor magánkihallgatáson fogadta Nobile tábornokot, akivel hosszabb ideig elbeszélge­tett és nagy érdeklődést tanúsított az új észak­sarki expedíció iránt. A szentatya ezután át­adta Nobile tábornoknak azt a tölgy­fa­ke­rész­let, amelyet a tábornok az északi sark felett repülve, ott le akar ereszteni. A tábornok a kihallgatás végén bemutatta a szentatyának az expedíció tagjait. A trösztrendszer elterjedése Európában m­a: Lloyd-George The flight. Hon., D. M., M. P. Nagy-Britannia volt miniszterelnöke. Copyright bg ünited Press Associations o/ America in all countries, ezeept Great Britain (copyright in Great Britain bg London Balig Chronicle). Reproduction In /ull or in part prohibited, A rövid h­ullámhosszú rádió és a kábel­­ egyesülése a legújabb jele Európa eltrösztösö­­désének. A háború elüti a r­á­zására, az eladásra és az tr­rületén belül való szabályoz vezetők főként Németország­nók. Ezek a kartelek, ahogy k­­lbelül lőfegyverei voltak a s­e­rölésnek a nemzetközi piaco Ennek a célnak az érdekét alkalmas fegyvernek bizony Az az elkeseredett küzd lannia és Németország közi kereskedelmének megszerzé­s amely egyik legfeltűnőbb koru előtti kereskedelemnek, volt egyéb, mint a szervezeti delem és a kartelekbe szer­lem közötti harc. A szabad kereskedelem lehetségessé tette Britanniára nézve, hogy­ olcsóbban vásá­rolja nyersanyagát és ezzel az angol ipar­nak megadta a kezdeti előnyt. A német nagyipar ezt az előnyt a kartelek rend­szerével igyekezett ellensúlyozni. A háború kitöréséig állandóan Britannia volt előnyben. A németek jelentékenyen fejlesztet­ték kiviteli üzletüket, de a nemzetközi keres­kedelem terén jóval mögötte maradtak vetély­­társuknak. Britannia, amely elfogult volt min­den iránt, ami német és megrettent azoktól a meséktől, melyek az amerikai trösztök zsar­nokságáról beszéltek, idegenkedett attól, hogy kövesse iparának trösztösítése útján ennek a két nagy országnak a példáját. Sok jel arra mutat, hogy a brit üzletem­berek és a brit közönség megfontolom haj­landó venni az egybeolvasztással szemben való magatartását. A háborútól megtrágyázott talajból Európaszerte trösztök hajtanak ki. Nemzeti és nemzetközi trösztök vannak ala­kulóban az egész kontinensen. Valamennyi hadviselő ország, de különösen Németország arra a tapasztalatra jutott a háború végével, hogy az egybeolvasztások és társulások segít­ségével újra felépíthetők és visszaszerezhetők a háború közben elvesztett vagy elpusztult piacok, a termelés stabilizálható és ezzel meg­oldható a különben megoldhatatlan probléma, melyet a túltermelés vetett fel (olyan probléma ez, amellyel valamennyi hadviselő állam ipara szembe kénytelen nézni) és talán elintézhe­tik a tarifaproblémát is, melyekkel a kormá­nyok szemlátomást nem boldogultak. Jellemző, hogy Németország ebben a tekintetben még ma is vezet. A trösztökről tudni nem akaró szomszédaitól szenvedett meg­semmisítő vereség nemhogy megrendí­tette volna a kartelekben való hitét, de inkább i­gerősíítette azt. Már rámutattam arra, hogy Németországban a kartelm­ozgalom mindig kivételesen nagy­­erejű volt. Hozzávető becslés szerint 1905-ben 385 kartel volt Németországban, 1911-ben hatszáz és 1925-ben nem kevesebb mint há­romezer, azok közül kétezer ipari, a többi nagy- és kiskereskedelmi kartól. Dr. Julius Kleinnek, az amerikai kereske­delmi hivatal vezetőjének megállapítása sze­rint a németországi káliumiparba fektetett tő­kének 98 százaléka kartelekben csoportosul. Copyright United Press Associations of Ame­­ricanál, a világ minden részében, kivéve hogy-Britanniában, ahol Copyright a Daily Chrom­e Unit. Utánnyomás egészben vagy ki­­vonatosan tilos. Hasonlók­ az állapotok a többi iparban: a ké­miai iparban fekvő tökének 96,3 százaléka, a -t-i-1.—on arsivaléka, az elektromos­n —-----­vegyi ipart. Van például nitrogén-szindikátus, káli-szindikátus (mind a kettő csupán eladás céljára, benzol-szindikátus, a piroxilinlak­­gyárosok kartelje és nagyszámú egyéb szer­vezet. A többi ipar is nagymértékben szindiká­tusokká szerveződött. A két legnagyobb gyár­nak nemrég történt fúziója a félbársony készí­tésnek monopóliumát juttatta az új alakulás­nak. Ugyanígy erős csoportosulás jött létre a német linoleumkereskedelemben, számos ve­zető mérnökcég egyesült közös szervezetté és ugyanazt cselekedték bizonyos gummigyárak. 1927 júliusában a vezető német óragyárak alakítottak közös szervezetet. Ugyanaz év októberében három jelentős hajózási társaság olvadt egybe, melyek között a leghatalmasabb a Hamburg-Amerika Link­ volt. Erős kon­centráció történt a horganyiparban is. Franciaország, a világ leginkább indivi­dualizálódott ipari országa, sokkal lassabban halad ebben az irányban. A francia nagyipar vezetői, köztük Loucheur, ismételten megkí­sérelték, hogy trösztbe szervezzék a vas-, acél- és szénipart, olyan francia-német szervezetté, mely azután a kontinens piacain uralkod­hatnék. Bár sikerült megállapodásra jutni, ez a félelmetes hatalmú szervezet még nem érte el a tökéletességnek azt a fokát, melyen teljes erejét kifejthetné. De a trösztök megszervezésének terén Bri­tannia jutott el legmesszebbre. Igaz, hogy Bri­tanniában a trösztmozgalom nem újkeletű. Ha végigmegyü­n­k az angol monopóliumok hosz­­szú történetén, mely a Tudoroktól kiadott ki­váltságokig terjed, azt mondhatná az ember, hogy a a modern trösztökben mi új sincsen. Mér az ipari rendszer kezdete óta megállapít­ható itt-ott ez a mozgalom, de ereje és fejlő­désének mértéke időről-időre változott. A há­ború óta fokozódott a mozgalom gyorsasága. Az üzletek méretének megnövekedése, a nemzetközi gazdasági összeköttetések foko­zódó bonyolults­ága, és a problémák súlyos­sága, melyekkel a háborít óta minden or­szág ipara farkasszemet kénytelen nézni, len­dületet és újabb jelentőséget vitt a nemzeti és nemzetközi megállapodásokba. Bámulni való az a gyorsaság, mellyel ez a vegyülési processzus szétterjedt a brit iparban. Az ország minden iparágával éreztette hatal­mát. A hajózásban a felszívás gyakorlata már a háború előtt megindult. Az a fokozott tem­póban folyik, Britanniáé ,a világ két legna­gyobb hajózási szervezete. A gyapotiparban mindennaposok az egyesülések. Ebben az ipar­­ban a trösztökkel szerzett tapasztalatok nem­ túlságosan kedvezőek. Megszervezésük túlsá­gosan olyan pénzemberek kezében volt, kik­­nek a „zsákmány" volt a fontos, lám az üz­­let. Az eredmény­­ túlkapitalizálódás lett. Alig van Nagybritanniában olyan nagy- vagy kisipar, amelyben nagy csoportosulások ne történtek volna. Ez a helyzet a vas- és acél-, a hajóépítő- és a mérnökiparban, a nem vasat feldolgozó üzletágakban, például a szappan­­iparban ugyanígy: az angol vegyi ipar, mely a nagy nemzetközi tröszttel van összeköttetés­­ben, a világ egyik legnagyobb gyári kon­szernjének tulajdona. Az alaptőkéje ötvenhat, milliónyolcszázezer font sterling. Soron kö­­veti mindezeket most a rövidhullámhosszr­ rádió és a kábel fúziója a maga ötvenhárom, millióhétszázezer font sterlingnyi tőkéjével, *-----*- —Khim­l-ncfl­e“ö"“, ** ----------­vel, de túlságosan korai lenne emun következtetésé­et vonni. A takarékosság cél­­jából véghezviő változtatások még nem való­sulhattak meg tejesen. A széniparban meg­akadt a fúzió folyamata és nagyon könnyen lehetséges, hogy a kormány kénytelen lesz törvényben megadat hatalmával élni, hogy ennek az iparnak összezárkózását meggyor­sítsa. Mindent összevéve, Európaszerte napiren­den van ma az ipari egyesülések kérdése. Előbb nemzeti szervezetek alakulnak, azután bizonyos iparágakban nemzetközi megállapo­dások létesülnek. Már rámutattam arra a ha­talmas nemzetközi trösztre, mely a vegyi ipar bizonyos ágain uralkodik. Sok jel arra mutat, hogy ezt a példát nemsokára a vas, az acél és talán a kőszén is követi. Az amerikai Egyesült­ Államok, melyek egymagukban is kontinenset alkotnak, példájukkal nagy hatással lehetnek az európai országokra s a legközelebbi évek gigászi méreti­ új ipari csoportosulásoknak lehetnek tanúi. Európa nagy iparvezérei már tárgyalásban vannak egymással. S ha ők tár-­ gyalnak, az már üzletkötést jelent. Benes továbbra is akar fegyvert szállítani Kínának Paris, március 31. A Paris Midi berlini információt közöl, amely szerint Chamberlain diplomáciai után felszólítást intézett Beneshez, éilénken tiltakozva az ellen, hogy Csehszlová­kia Kínába fegyvereket szállít. Chamberlain felszólította a cseh külügyminisztert, hogy ilyenfajta fegyverszállítások elkerülésére a jövőben tegye meg a szükséges intézkedéseket. Hir szerint Benes azt válaszolta, hogy nem vállalhat ilyen irányű­ kötelezettséget, tekintet­tel arra, hogy nincs nemzetközi egyezmény, amely a Kínával való kereskedelmet eltiltaná. — Reméljük azonban — folytatja a lap —, hogy Benesnek ez nem volt az utolsó szava, mert még Németország is, amely pedig nagy­hatalom és amelyet szintén nem köt semmiféle ilyen irányú egyezmény, a maga szántából olyan törvényt szavazott meg, amely a német birodalmi alattvalókat nemcsak attól tiltja el, hogy fegyvert adjanak el Kínának, hanem attól is, hogy német hajókon Kínának fegy­vereket szállítsanak.

Next