Ujság, 1928. augusztus (4. évfolyam, 173-197. szám)

1928-07-01 / 173. szám

Budapest 1928 szerda, augusztus 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre — ___— — 10.80 peng* Egy hóra______________ 4.— peng* Ausztriában egy hóra ___ 8 Schilling Egyes síim ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hátköznap.. 16 fillér vasárnap____________,____ 32 fillér Ausztriában hétköznap— _ 30 Groschen vasárnap _ _ ________­­ 40 Groschen Megjelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden nap 1 ^ Ára 16 fillér ET^Évfolyam, 173. szám SZERKESZTŐSÉG és kiadóhivatal: V. Vilmos császár-itt 34 TELEFON: Automata 207- 54, 207-55, 207—56, 207-57 FIÓKKIADÓHI­VATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet-kórus 43 (Royal-épület) Telefonszám: József 316-28 5­7 %­­ Bod János pénzügyminiszter úr jelen­tései nagyon hasznosak és — teljes el­ismeréssel emeljük ki — objektivek. Ezért sok mindent értünk meg belőle s csak azt csodáljuk, hogy maga a pénzügyminiszter úr nem vonja le a saját jelentésének a tanulságait. Íme egy esztendő, mely ismét adta a maga százmilliós fölöslegét. Miből? A fe­lelet előtt hadd emlékeztessünk, hogy fölösleg nélkül is a tavalyi év költség­­vetése többet irányzott elő, mint az előző s az ország többet adózott volna, ha a be­vétel szorosan éppen csak futotta volna a kiadásokra. A költségvetés állandóan és meredeken fejlődik, mindig azon az ala­pon, hogy az idén az ország több terhet bír el, mint tavaly, hiszen egy évi fejlődés van mögötte, amit bizonyít: a kalendá­­rium, a növekvő betétek, a pénzintézetek mérlegei és a túlnövekedett selyem­fogyasztás, amit úgy fejeznek ki, a pa­zarló behozatal. Nos hát, emellett a jelentés beszámol a munkanélküliség fokozatos apadásáról, melynek befejező pontja azonban, hogy az idei június havában 5,7%-kal nagyobb, mint volt 1927-ben. Nem jelent sokat számszerűleg, de mint jelenség, megbecsülhetetlenül fon­tos. Ha egyebet nem akarunk belőle meg­érteni, legalább az kiviláglik, hogy az or­szágra kirótt nagyobb teher állandó, el­­hsíben a munka, mellyel a többletet elő kell teremteni, nem az. Az állam ezt az évet százmillió fölösleggel végzi, az ország 6-7% nagyobb munkanélküliséggel. Le­hetséges-e, hogy ezt a fölösleget munká­val teremtette volna elő az ország? S tovább kérdezve: a betéteket? A pénzügyi politika úgy cselekszik, mintha igen. A gazdasági élet ridegen azt mondja: nem. A fölöslegek és a nagyobb állami ki­adások egy hanyatló tendenciájú stagná­­cióból kerülnek ki, ami azt jelenti: va­­gyonáldozatból s a szájtól megvont fala­tokból. Mindenki rosszabbul él és az állam könyörtelenül fejlődik, állítván, hogy az ország lépést tart vele. Az évben közben mutatkozó több munkaalkalom kétségtelenül a beruházá­sok hatása. De hogy ez a hatás elmúlik a beruházásra szánt pénzekkel együtt, arra­­vall, hogy a beruházás nem történik kellő tekintettel a céljára. Váltig állítottuk és állítjuk, hogy minden garas beruházás oda való, ahol a legtöbb munkát tudja táplálni. Ehelyett mindennemű közvetett célokra fordítják: hitelintézetek alimentá­­lására, szövetkezeti deficitek pótlására, ami munka szempontjából merőben ter­méketlen, értékesítési szervezetekre, me­lyek másnak a kenyerét veszik el s maguk deficitet okoznak. Jövőre pedig a beruházás is kevesebb lesz, mert nem marad fölösleg. Még pedig nem úgy tűnnek el a fölöslegek, hogy csökkentik az adót, hanem nem hagynak meg semmit fölöslegbe. Mi lesz akkor? Meddig nő majd ez a mostani 5-7%-os munkacsökkenés és még romlóbb kereseti viszonyok között hogyan rója le az ország a még mindig növekedő költségvetés fe­dezetét? _Nem akar ez kritika lenni, még objek­tív sem, amilyet a belügyi államtitkár úr szerint a kormány szívesen fogad, annál kevésbé támadás, melynek semmi célja nincsen. Éppen csak hangosan olvastuk a pénzügyminiszter úr jelentését s szemel­vényt adtunk abból, amit belőle kiolvasni lehet. A pénzügyminiszteri jelentés nem akarja ezeket mondani, de tartalmazza. És igen kevéssel érjük be: olvassa el a pénzügyminiszter úr is, mit tartalmaz a jelentése. KOVA 5. Olyan magyarázatokat hallottunk a jöve­déki ankéten, miktől egy kicsit nagyon is szédülünk. Mi ez? Szigorú rabintézkedése­ket és szinte becsü­letfosztó rendszabályokat állítanak fel, de nem gyakorlati keresztül­vitelre, hanem csak elvi jelentőség szem­pontjából. A lehetőséget szerzik meg, hogy lehessen. Nem csuknak be, de kell a hata­lom rá, hogy becsukhassanak. S a két mi­niszter között jogi ügyben mégsem a jogász­miniszternek van igaza, hanem a finánc­­miniszternek: igenis, az adóügyekre is vonat­kozik, de nem fogják alkalmazni. Ezt az agyonzaklatott társadalmat minden gyakor­lati cél nélkül miért alázzák meg. Ha e szi­gorúságokat eddig nem alkalmazták, jövőre nem szándékoznak alkalmazni, miért nem ejtik el? Miért kell örök életet biztosítani a Mária Terézia pátensének, ha sutba vetik például a névmagyarosítási törvényt? És a rendeletet be kellett ugyan mutatni a parla­mentnek, de ez a mulasztás nem jelenti a ren­delet érvénytelenségét, legfeljebb felelősségre lehet vonni a kormányt, miért nem tartja be a törvényt? Ez a felfogás már szétveti a jö­vedéki rendelet jelentőségét, ez már minden­ben a többséget a törvények fölé helyezi. Ha a többség szankcionálja, a kormány bármi­kor sutbavághatja a törvényt. S ha a kor­mány kiváltja, mit nem szankcionál a több­ség? Ennek az ankétnek van egy eredménye, mely bőven ellensúlyozza a meritorikus ered­ménytelenséget. Két kicsi mondatban két világnézet ütközött össze. Az egyik: nem lehet, mert nyári szabadság van. Ez termé­­szetesen a minisztériumi. Muszáj, mondja a másik, mert az országos érdek fontosabb,­­ mint a nyári szabadság. Ez a miniszteri ülés, Vass Józsefé. Mi minden van ebben a kis összeütközésben! Az egyik természetesnek érzi, hogy az ország alkalmazkodjék, a má­sik szerint a hivatalnak kell alkalmazkodni. Tartunk tőle, hogy azt az álláspontot, mely megváltást jelent, Vass József ezentúl is csak a saját személyével tudja érvényesüléshez juttatni.* Nincs ember Budapesten, aki lenézné a tanácsot, mert a bizottság dezavuálta a fürdő­áremelést. Ellenben tisztelet, becsület és bi­zalom száll felé, amiért elejtette a kész ár­emelést. Megfoghatatlan, miért kötik tekin­télyüket a tekintélyesek a dachoz és konok­­sághoz s miért érzik kisebbítésnek, ha en­gedni kell az igazságnak akár a tévedés el­ismerésének az árán is. Tévedni — nem nagy sor. De ragaszkodni a dogmához: pusztul­jon a világ, de tévedésemet korrigálni nem engedem, ez már igazán a legnagyobb sor. Mert sok világ pusztult már bele, elsősorban a tekintélyeké. ­ Egybeül a forradalmi hangulata ellenparlament a zágrábi szábor termében Az ülésnek korszakalkotó jelentősége lesz — A Radics-párt agitá­torai felszólítják a népet, hogy tagadja meg az adóbeszolgáltatást. A kormánydeklaráció engedékeny hangú lesz — Radics egészségi­ állapota egyre aggasztóbb Belgrád, július 31. (Bécsi Távirati Iroda.) A szkupstina a holnapi ülésén állást fog fog­lalni a június 20-iki véres eseményekkel szemben. Korosec dr. miniszterelnök másnap terjeszti elő a kormánynyilatkozatot. Zágrábi jelentés szerint holnapra már minden intéz­kedést megtettek, hogy a volt horváti szábor termében megtartsák a parasztdemokrata koa­líció titkos ülését. A zágrábi Rjecs véleménye szerint ez az ülés korszakalkotó jelentőségű lesz. Belgrád, július 31. Zágrábból jelentik. A horvát képviselők holnapi ülésére minden előkészület megtörtént. A tanácskozást a hor­vát ■ szábor helyiségében fogják Pribicsevics elnöklete alatt megtartani, aki részletesen is­mertetni fogja a politikai helyztet. Utána az egyes képviselők számolnak be a nép han­gulatáról, majd pedig egy bizottság dolgozza ki a hozandó határozatot. Nem lehetetlen, hogy az ü­lést pénteken folytatják. Pribicse­vics közölte az újságírókkal, hogy a hozott határozatok egy részét titokban tartják, mert ez a siker egyik legjobb garanciája. A horvát képviselők körében, főleg pedig a pártszervezetek között igen harcias a han­gulat. Utóbbiak erélyes állásfoglalást és hatá­sos harcmodor megválasztását követelik. A Pravda zágrábi tudósítója szerint a Radics-párti agitátorok felszólítják a népet arra, hogy tagadja meg az adóbe­­szolgáltatást. Belgrád, július 31. A szkupstina holnapi ülése elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Az új kormány deklarációja előreláthatóan engedé­keny hangú lesz és különösen sok lehetőséget fog nyújtani későbbi koncentráció megvalósí­tására, bizonyos pontokban azonban határo­zott színezetű lesz. Még egyáltalán nem vilá­gos, miképen fogja fogadni az ú­j kormány be­mutatkozását a szkupstina, mert a pasicsisták és a centrumpártiak, akik kimaradtak az új kormányból, határozottan elégedetlenek. A földmívespárt feltétlenül erős ellenzéki maga­tartást fog tanúsítani, a németek pedig még nem döntöttek magatartásuk tekintetében. Va­lószínű, hogy az elégedetlen radikálisok sem fogják a bemutatkozást megzavarni, hanem egyszerűen nem jelennek meg az ülésen. Szó van arról is, hogy az elégedetlen radikálisok a horvátokkal szemben önálló politikát indíta­nak és iparkodnak azokkal közvetlen kapcso­latot létesíteni. Uzunovics volt miniszterelnök vasárnap Zágrábban tartózkodott. Hír szerint Maximovics volt belügyminiszter, a centrum­párt egyik legkiemelkedőbb tagja, szintén ké­szül a horvát fővárosba. A kormánykoalíció körében határozottan hangoztatják, hogy a nettunói konvenciók tárgyalását már a napokban megkezdik. Éppen ezért valószínű, hogy a szkupstina hosz­­szabb ideig fog ülésezni és nem három napig, mint ahogy eredetileg tervezték. Belgrád, július 31. Korosec miniszterelnök ma délelőtt magához kérette Krafft István dr.-t, a német párt elnökét, akitől a vezetése alatt álló pártnak a kormánnyal szemben ta­núsítandó magatartása felől kért felvilágosí­tást. Krafft nem adott határoozott választ, minthogy a német párt vezetősége csak hol­nap tart ülést, de már most felhívta a minisz­terelnök figyelmét arra, hogy az egész Vajda­ságban, különösen pedig a kisebbségek köré­ben a közigazgatás miatt igen nagy az elége­detlenség és a kisebbségeknek az iskolázás te­rén igen komoly sérelmeik vannak. Krafft ki­fejezte Korosec előtt azt az óhaját, hogy az új kormány ezeket a sérelmeket minden esetre orvosolja, mert ettől függ a pártnak a kormánnyal szemben tanúsítandó viselkedése. Krafft egyébiránt a kormánydeklaráció vitá­jában fel fog szólalni és előreláthatóan kiter­jeszkedik a kisebbségek sérelmeire. Belgrád, július 31. Radics egészségi álla­potáról Zágrábból erősen aggasztó hírek ér­keznek. A Pravda jelenti, hogy Radics tüdején a balszárny alsó részén ismét gyulladási tüne­tek jelentkeznek. Az éjszakát Radics álmatla­nul töltötte s hőmérséklete reggel 37,6 volt. A parasztvezér orvosai és környezete erősen ag­ godnak, mert a beteg veséjén is komplikációk mutatkoznak. Lábai pedig erősen fel vannak dagadva. Pribicsevics ellen merényletet akartak elkövetni Zágráb, július 31. A zágrábi rendőrség a tegnapi razzián elfogott hat macedónt, akik nem tudták igazolni zágrábi tartózkodásuk célját. Mivel a demokrata parasztpárti koalí­ció vezetője, Pribicsevics Szvetezár az utóbbi időkben sok fenyegető levelet kapott, mely­ben bejelentik, hogy meg fogják ölni, ha azon­nal nem távozik a politika színpadáról — a rendőrség azt hiszi, hogy m­erényletet készí­tettek elő Pribicsevics ellen. A rendőrség nagyszabású biztonsági intézkedésekkel akarja Pribicsevicset megóvni. A demokrata-paraszt­­párti koalíció ifjúsági szervezete is állandó őrséget tart vezető politikusai körül. A népszövetség szeptemberi köz­gyűlésének előkészítése Genf, július 31. (Wolff.) A Nemzetek Szö­vetségének főtitkársága ma este közli a szep­tember 3-án Genfben összeülő népszövetségi közgyűlés delegátusainak első listáját. A főtit­kárságnál bejelentett delegáció között az elsők sorában szerepel a kínai delegáció, amelynek élén Szao He Alfréd Sze dr., washingtoni kí­nai követ áll, aki az Egyesült­ Államok és a nankingi kormány között megkötött egyez­mény létrejöttében is közreműködött. A kí­nai delegáció másik két fő tagja Vank King Kg brüsszeli kínai követ és Csi-Csi párisi ügy­vivő, aki Csang-Lo helyére került. A Nemzetek Szövetségének ezidei közgyű­lésén ismét a miniszterek egész sora fog részt­­venni. Az elsők között a finn, a norvég és a svájci külügyminiszter jelentette be részvéte­lét. Lloyd George a Rajnavidék kiürítését sürgette London, július 31. (Wolff.) Tegnapi alsóházbeli beszéde során Lloyd George a Rajna-vidék megszállásának kérdéséről is be­szélt és a többi között ezeket mondotta: Ezek a szerződések mind szépek és jók, de a tocarnói szerződést nem követte a Rajna-vidék kiürítése. Nagyon helyes, hogy Locarno Né­metországot behozta a népszövetségbe és hogy, ezidő szerint barátságos a hangulat Francia­­ország és Németország között. Az a meggyőző­désem, hogy a franciák a békét akarják. Ennek ellenére tíz évvel a békekötés után még mindig francia csapatok tartják megszállva a német területet. Ilyen irányú szándék sohasem forgott fenn. A békeszerződés a tizenöt évet legmaga­sabb határnak jelölte meg és úgy határozott, hogy a békeszerződés feltételeinek teljesítése esetén a kiürítés már e határidő lejárta előtt is megtörténhetik. Nem tudom, hogy a békeszer­ződésnek mely feltételeit sértették volna meg. Ameddig idegen csapatok megszállva tartanak német területeket, minden ilyen paktum cél­talan. Lloyd George hozzátette: Reméli, hogy a kormány fegyverkezési kiadásainak jelenté­keny csökkentésével példát fog adni más nem­zeteknek, ami sokkal értékesebb, mint a pak­tum aláírása. Lengyelország katonai hadműveletei a litván határon London, július 31. (Wolff.) A Daily Tele­­graph diplomáciai munkatársa Írja: A diplo­máciai körök komolyan aggódnak a lengyel­litván konfliktus miatt. A litván kormány han­goztatja, hogy lengyel katonai műveletek van­nak folyamatban a határon. Ezt az állítást több más hatalom is támogatja. Varsó tagadja ezt, de a lengyel közvélemény egy része úgy véli, hogy Lengyelország a népszövetség szep­temberi ülésén szabad kezet kap Litvániával szemben. Elképzelhetetlen, hogy a népszövet­ségi tanács egyhangúlag hozzájáruljon ilyen drasztikus eljáráshoz­­— írja a lap —, de Lon­donban most nyugtalankodnak először a vilnai probléma kihatásai miatt.

Next