Ujság, 1929. július (5. évfolyam, 146-171. szám)

1929-07-02 / 146. szám

, július 2 . Ára 16 fillér idapest, 1929 kedd V. évfolyam, 146. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V. Vilmos csitlárrul 34 TELEFON: Automata 207-54, 207-55, 207-56, 207 -57 FIÓKKIADÓ HIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet körút 43 (Royál-épület) Telefonszám: József 316—28 Utazási és menetjegyiroda : Budapest, VII. Erzsébet körút 43. Tel.: József 410—34 ELŐFIZETÉSI árak gedévre ........------ 10.80 pengd hóra .. .. .. .. .. . .. 4.— pengstztriában egy hóra____ 5 SchllIng68 számára Budapesten, vidéken lányaudvarokon hétköznap.. 16 fillér írnap.. .. .. .. .. .. _ .. .. 32 fillér ztriában hétköznap.. — 30 Groschen írnap — .. .. ______ .. 40 Groschen jelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden nap Európa válsága A francia képviselőház válságba juttatta a Poincaré-kormányt. A válság előzménye rövidre fogva az, hogy 1026 április havában Caillaux akkori francia és Mellon amerikai pénzügyminiszter egyezséget kötöttek, mely szerint Franciaország kötelezi magát amerikai adósságait 62 évi részletben törleszteni. Ezt az egyezséget ratifikálni kellett volna, de a francia kormányok egyre húzódoztak a ratifikálás előterjesztésétől, míg az amerikai kormány addig nem szándékozott ratifikálni, míg Franciaország parlamentje jóvá nem hagyja az egyezséget. A bonyodalom egyik lényege abban rejlik, hogy a francia kormány adósságának törlesztését csak abban az arányban akarná teljesíteni, amint Németország fizeti jóvátételi tartozásait. Az amerikai kormány kizártnak tartja ezta junkumot, kijelenti, hogy semmi köze ahhoz, miként rendezi Franciaország Németországgal a pénzügyeket. A bonyodalom másik része az, mely a francia kormány állását megrendítette. A francia kormány ugyanis megvásárolta 1919-ben Amerikának Franciaországban maradt hadikészleteit 100 millió dollárért. Már most a Caillaux Otellon egyezmény úgy szól, hogy ha Franciország ezt az egyezményt ez év augusztuséig nem ratifikálja, ezen a napon esedéssé válik a 400 millió dollár.. A Poincarokmány a képviselőház elé terjesztette végre egyezségét, de a többség nem járult hozzá, nem felszólította a kormányt, hogy kérjen Merikától haladékot a 400 millió dollár megvetésére. Amerika ezt a kérést kereken viszautasította s ragaszkodik a kötéshez. A vicaré-kormány úgy látszik le akar menni, de a helyzet egyelőre tisztázatlan, mert mindig remélik, hogy a képviselőház "augusztus 1. előtt ratifikálja az egyezséget s bár Amerika haladékot ad. A pénzügyi konfliktus tengelye — mint haló — az, hogy Franciaország csak annyitír fizetni Amerikának, amennyit Németorstól kap, Amerika ezt a kikötést semmit sem fogadja el. Arra hivatkozik, hogy Franciaországnak van pénze haderejének hozására, a kis ententenak nyújtott kölcsönre, az amerikai hadianyag megvásárlására, kár fizesse a maga tartozását; pláne azt a 1 millió dollárt, amely kereskedelmi tartós, mert a háború után vásárolt anyagért jár. Ha ez a kérdés csupán Franciaország és afrika körül fordulna meg, tárgyilagos hűsséggel várnák a fejleményeit. De ezen a idésen egész Európa gazdasági struktúrája idul meg. Egymásba szövődnek a háborún résztvett összes államok érdekei. Hiszen által, hogy Amerika lett ezeknek főhitelese, temérdek milliárdok vonulnak el az rópai gazdaságtól s csak természetes, hogy a horribilis hiányt megszenvedi valamnyi. A háborús adósságok legnagyobb résnek elpusztult javak, értéktelenné vált haditagok, ágyuk, robbanószerek s a jó ég megmondhatója, mi minden áll szemben minivé vált értékekért fizetni milliókat éslliárdokat, borzasztó teher minden nemire. Különösen a franciára, amelynek egyik jellemvonása a takarékosság, a ragaszkodás azéhez. S habár furcsának látszik, hogy anciaország, mely már tíz év óta milliárdot kapott Németországtól s most még évedeken át évi 2000 millió aranymárkát akarta behajtani, holott ő maga ma 400 millióllár miatt kormánykrízist idéz elő, a csomó jogysem oldható meg ebből a pontból. Merész Európa egymásba gabalyodott gazsági hálózatának szálai mégis csak Amerikán futnak össze. Európa vásárló erejere csökken s lehetetlen annyit produkálnia értékesítenie, hogy az általános gazdaságiságból kikerüljön. Hogy mennyire kihat ez helyzet minden irányban, csak egy kis célral illusztráljuk. A németek horribilis.téra német népet a legminimálisabb elet ndardre kényszerűtik. Ezért fogyaszt kevesb marhát s ezért apad folyvást Magyarság állatkivitele Németországba. Ilyen shez hasonló temérdek példát hozhatnánk mennyire kihatnak a füstbe ment értékekfizetendő tartozások az európai államok nyomó részére. Ahogy mi gazdaságilag — elveszett piacok s egyelyek révén — szintén tjük ezeket az adósságokat, a háborút vntöbbi nemzet is valahogy áthárítani iparik terheit és veszteségeit a vele kapcsolatlevő gazdasági területekre. Ez tehát voltaképpen Európa gazdasági hise. Ebből pedig lehetetlen kilábalni addíg Amerika nem enged. Nem tartjuk kinak, hogy Amerika ezzel pressziót akar torolni Európára a béke, a leszerelés, a .___ROVÁS. Micsoda pezsgő élet a szilen alul! Pangó gazdaság, rossz fizetések, kenyérgondok, munkanélküliség, adó és végrehajtó stb., stb. S kisüt a nap és Debrecenben tízezer ember torka köszörülődik nemes dalosversengésben. Szegeden ügyvédek százai a közügyekről lelkesednek. Minden kicsi helyen ezrek verődnek össze a sporttereken. A bajok elviselhetetlensége mellett mekkora életenergiák hatalmasodnak el a bajok fölött, húzódnak meg árnyékukban. Ilyenkor ennek az országnak másik arca kerekedik fölül. Mennyi életkedv, életerő, teremtő becsvágy és férfias fegyelem. A világ legjobb emberanyaga és ezzel nem tudunk mit csinálni! ♦ A melegszívű ember, Scitovszky Béla, az emberszeretet nevében és buzdítás formájában a bürokráciáról úgy nyilatkozik, ahogy ha kritika formájában ellenzéki képviselő vagy pláne hírlapíró teszi, akkor Scitovszky Béla belügyminiszter úr a legenergikusabban visszautasítja a magyar közigazgatásnak ilyen igazságtalan megvádolását. Pedig az emberbarát Scitovszky szavaiból kisugárzik a megállapítás, hogy minden rendszerbeli reform nélkül is lehetne a bürokrácia poklát lehűteni s ingoványos tekervényeit járhatóvá tenni. Nem kívánna az ember az apparátustól valamit, amit a miniszter lehetségesnek nem tartana. Ha pedig ez így van, a miniszter elrendelhetné azt, amire a jóságos ember csak buzdít . A belügyi államtitkár úr aggódva kíváncsi, miként fog a nép a vármegyei titkos szavazattal bánni. Megnyugtathatjuk. A magyar ember, mint helyesen megállapítja, nyíltan is meg meri mondani, amit akar, de elvégre, ha muszáj, megmondja titkosan is. Meg fogja mondani bizony, legalább még mostanában, amíg éretlen. Mert arról megfeledkezett az államtitkár úr, hogy mihelyt megérett rá a nép, a kormány megadja neki mind általánosságban a titkosságot. S arról az időről viszont mi kíváncsiskodunk aggódva: az érettséggel arányosan elveszti a magyar ember nyílt jellemét, hogy akkor már csak titokban meri megmondani, amit akar? * Hidasnémetit a csehek megszakították a vasúti forgalmat Kémkedésen tettenértek egy cseh vasutast • A magyar hatóságok azonnal letartóztatták Prága, július 1. (Cseh Távirati Irodai) Hivatalosan közlik, hogy július 2-án déltől kezdve elrendelték a Hidasnémetin áthaladó vasúti forgalom megszakítását. Ezt a rendelkezést azért léptették életbe, mert egy Hidasnémetin szolgálatot teljesítő cseh vasuti alkalmazottat a magyar hatóságok, anélkül, hogy erről a cseh hatóságokat értesítették volna, elhurcoltak. Mivel ilyenformán a cseh vasuti alkalmazottak személyes biztonságát veszélyeztetve látják, Hidasnémetiről visszarendelték a cseh vasúti személyzetet. * ■ A Cseh Távirati Iroda fenti közleményéhez magyar illetékes helyről a következő megjegyzést fűzik: A cseh vasútigazgatóság intézkedése nyilván azzal van összefüggésben, hogy a magyar hatóságok június 28-án kénytelenek voltak egy Pecha Vince nevű, a hidasnémetii közös határállomáson jegypénztárnoki szolgálatot teljesítő egyént letartóztatni, mert kémkedésen tettenérték. VISSZAUTASÍTOTTÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FRANCIAORSZÁG MORATÓRIUMI KÉRÉSÉT VALÓSZÍNŰLEG FELHATALMAZÁST ADNAK DOUMERGUE ELNÖKNEK A HADI ADÓSSÁGI EGYEZMÉNYEK RATIFIKÁLÁSÁRA Páris, július 1. (Az Újság párisi tudósítójának jelentése.) Mint előrelátható volt, az amerikai kormány visszautasította Franciaországnak azt a kérését, hogy a hadiadóssági szerződésük értelmében teljesítendő augusztusi fizetést hat hónappal halasszák el. Az elutasító választ még szombaton délben tudomásul vette a minisztertanács, melyen a köztársaság elnöke elnökölt. Stimson amerikai államtitkár azt mondotta Claudel washingtoni francia nagykövetnek, aki a halasztási kérelmet elébe terjesztette, hogy az amerikai alkotmány nem ad felhatalmazást az elnöknek az ilyen esedékesség elhalasztására, másfelől a szenátus és a képviselőház tagjai már szabadságra széledtek, úgy hogy a törvényhozó testület egybehívására nem lehet gondolni. Az amerikai közvéleményre való tekintettel — tette hozzá az államtitkár — egyébként sem lenne remény arra, hogy a ház Franciaország óhajának megfelelő határozatot hozzon. Az államtitkár utalt arra is, hogy az amerikai közvélemény felfogása szerint az Egyesült Államok barátságosan jártak el Franciaországgal szemben, mert az 1926-i egyezményben valójában elengedték azokat a kölcsönöket, amelyeket Franciaország a háború alatt vett fel az amerikai kincstártól és Franciaország visszatérítési tervét csupán azokra az adósságokra mérsékelték, amelyek a háború utáni időkből származnak. döntőbírósági elv keresztülvitelére. Csakhogy minél nagyobb a gazdasági feszültség, annál félőbb, hogy konfliktusok keletkeznek s egyes államok erre az esetre készülődnek fel. S tehát nem igen hajlandók Amerika komoly béketörekvéseit a maguk vélt biztonságának rovására, kellőleg honorálni Itt tehát nem képzelhető más kibontakozás, mint hogy Amerika tegye meg a nagy lépést. Szabadítsa fel Európát a rettentőn nyomasztó milliárdos terhek alól. Ezzel könnyebbé teszi a helyzetet Európára s tán a feszültség megszűnésével nagyobb lesz a hajlandóság a békülékenységre. Amerika kezében van az európai béke legnagyobb lehetősége. Politikai körökben azt hiszik, hogy a képviselőház pénzügyi és külügyi bizottsága a pénzügyi (hadiadóssági) egyezmények ratifikálása mellett fog állást foglalni. A képviselőházban valószínűleg július 9-én indul meg a vita. Beavatott körökben úgy vélik, hogy a Ház többsége felhatalmazást fog adni a köztársaság elnökének az egyezmények ratifikálására. A fentartások tekintetében valószínűleg azt az eljárást követik, hogy a ratifikálás előtt a képviselőhöz határozati javaslatot fogad el, amelyben fentartással él arra az esetre, ha Franciaország fizetőképessége csorbát szenvedne. Washington, július 1. Egy előkelő amerikai személyiség beszélgetést folytatott a Havas iroda képviselőjével. Az illető személyiség kijelentette, hogy a washingtoni hivatalos köröket meglepte az a magatartás, amelyet a francia képviselőház az adósságok kérdésében tanúsított. Amerikában nem ismerik el, hogy ne lett volna elegendő idő az egyezmények megvitatására, mert hiszen a kérdéses készleteket Franciaország 1919-ben vásárolta, a washingtoni egyezményt pedig 1926 áprilisban írták alá. Ha Franciaország ratifikálja az egyezményt, akkor fizetsége 62 évre oszlik el; ha nem ratifikálja, akkor augusztus 1-én egy összegben 407 milliót kell kifizetnie, ami körülbelül az adósság teljes értéke egyötödének felel meg. Az amerikai kongresszus az elnapolás előtt tudvalévően határozati javaslatot fogadott el, amelyben a készletek utáni fizetés esedékességét 1930 május 1-re halasztotta el arra az esetre, ha a francia kormány auguszztus 1-e előtt ratifikálja a washington ményt. A kongresszusnak így elegend rendelkezésére, hogy maga is ratif egyezményt és ha ez megtörtént, a kédéses esedékesség önmagától megszü Július 25-én hagyja el a pi Vatikánt '■ Róma, július 1. (Stefani.) A d'Italia jelentése szerint a Szentatya július 25-én, csütörtökön, Szent Jak ünnepén jelenik meg a Vatikán palotáján kívül a Szent Péter-téren, mégpedig a szeminaristák nemzetközi zarándokútja alkalmából. A Szentatya részt fog venni az eucharisztikus körmenetben. Lemond a japán kormány A válságot közvetlenül a katonai körök idézték elő . A kereskedelmi és pénzügyi körök is a kormány ellen fordultak Tokió, július 1. (Havas.) Tanaka báró miniszterelnök holnap reggel fogja benyújtani lemondását. Általában úgy vélik, hogy a kormány azért kénytelen lemondani, mert Iriagc ellen fordította a kereskedelmi köröket a Kínával szemben folytatott politikája által. Ez a politika a japán árucikkek bojkottálásához vezetett. Pénzügyi körök viszont azért fordultak a kormány ellen, mert az fentartotta az arany kivitelére vonatkozó tilalmat. A magántanács a kormány ellen foglalt állást, mióta ez a Kellogg-egyezményt aláírta, bár az egyezmény szövege alkotmányellenes volt. A jelenlegi kormányválságot közvetlenül a katonai körök idézték elő, akikre Tanaka a Csang-Co-Lin elleni merényletért a felelősséget igyekezett áttolni. Tanaka báró helyének betöltésénél elsősorban Hamagu ■ i minseilo elnökét emlegetik, akinek kormányában a külügyminiszter Sideharasine. Flánn a legtöbb esélye Tokonaninak aki koalíciós kormányt alakítana. Védomolnak azzal a lehetőséggel is, hogy nem politikai, hanem szakértői kormány alakul Amneziát kapnak a börtönben ülő bolgá miniszterek S..ófia, juh és . A kamara befejezte ülésszakét és nyári szabadságra ment. Előzőleg a kamara elfogt ta az amnesztiára vonatkozó tervívjavaslatot, amelynek értelmében körülbelül 2500 nyert bűnbocsánatot, közöttük liberálispárti miniszterek és Tarlakov volt agrárpárti miniszter.