Ujság, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

3 ÚJSÁG KEDD, 1931 DECEMBER 1 Hétfő délután részletes hivatalos jelentést adtak ki az akció egész leleplezéséről Az egész mozgalomról, annak céljairól, továbbá az akció leleplezéséről hétfőn dél­után részletes jelentést adtak ki, amely így hangzik: A magyar királyi államrendőrség a nyomozó­hatóságokkal karöltve körülbelül egy év óta figyelemmel kísért egy szervezkedést, amely a közvélemény felé hazafias jelszavakkal dolgo­zott, rejtett céljai azonban, amint az mindig jobban és jobban kiderült, olyan természetűek voltak, amelyek részben a meglévő társadalmi rendet veszélyeztették, részben pedig közönsé­ges bűncselekménynek voltak minősíthetők. Néhány héttel ezelőtt ez a moz­galom, amely eleinte még igen szétfolyó volt, konkrétebb for­mát öltött s ekkor a rendőrség­nek felhívás jutott kezébe, amelyet állítólag meglévő, az országgyűlésben azonban nem képviselt politikai pártok ne­vében adtak ki, amelynek hangja nyilvánvalóan a jelenlegi poli­tikai és gazdasági rendszer el­len Irányult , hatóságok tudtak arról, hogy a legutóbbi hetekben már végrehajtóbizottság is alakult, ■mely hivatott lett volna a mozgalmat vezetni és annak sikerét biztosítani. Ennek a végre­­hajtóbizottságnak Vannay László gazdászati tiszt, Molnár Ferenc ab­iztos, Raab Árpád ma­gántisztviselő, Tóth Ferenc vívóracster, Kovács Sándor kőműves és Pólyák Jenő elektrotechni­kus voltak a tagja. Ezek az egyének a forra­dalmi időből ismertek, egy részük már büntetett előéletű. Amint az eddigi vallomásokból kitű­nik, tervük az volt, hogy hamisított parancsok­kal beférkőznek a honvédség és a rendőrség laktanyáiba, ott fegyvereket igyekeznek sze­rezni, ezek segítségével magukat a karhatalmi központok, a középületek, posta, távírda, rádió birtokába helyezik, azután diktatúrát, még­pe­dig valamilyen szovjet rendszerű államberen­dezkedést léptetnek életbe. Az anyagi eszközökről úgy vél­tek gondoskodni, hogy a Nem­zeti Bank­ és a magánbankok pénztárainak birtokába helye­zik magukat, de tervrajzokat találtak olyan kereskedelmi és magánházakról is, ahol a moz­galom szervezőinek nézete sze­rint pénzre lehetett volna szert t­e­n­n . A rendészeti hatóságok értesülése szerint a mozgalomnak november 21-én kellett volna ki­törnie, ekkor azonban elhalasztották, mert úgy vélték a mozgalom szervezői, hogy nincs még minden kellően előkészítve. Közben azonban neszét vélték, hogy a hatóságok figyelik őket , ezért elhatározták, hogy a kísérletet november 18-án minden körülmények között végrehajtják. A kormány a szükséges és ilyen esetekben szokásos óvóintézk­edéseket már pénteken meg­tette s hozzálátott a mozgalom vezetőinek és résztvevőinek letartóztatásához, már csak azért is, mert egyrészt elejét kellett venni annak, hogy tájékozatlan ele­meket hazafias jelszavak ürü­gye alatt bűncselekményekre csábítsanak, másrészt, hogy minden rendzavarásra irá­nyuló kísérlettel szemben ki­­józanítólag hasson az a gyors és erélyes elhatározás, amely­­lyel a kormány megmutatta, hogy a jogrendet és biztonsá­­got minden zavaró kísérlettel szemben meg tudja védeni. Az eddigi kihallgatásokból is megállapítható, hogy a résztvevők mögött nem állottak tömegek s hogy nem tartoznak az országgyűlésen kép­viselt egyik politikai párthoz sem. A letartóz­tatottak között egyformán találhatók olyanok, akiket 1920-ban a szélső jobboldalhoz számítot­tak s olyanok, akiket most a szélső­baloldalhoz tartozóknak számítanak. A letartóztatottak száma 40, akik közül hetet szabadon bocsátottak , valószínű, hogy a mai nap folyamán még további szabadonbocsátások történnek. Eddig tíz egyént hallgattak ki A vallomásokból megállapít­hetó, hogy a hat tagból álló vezérlőbizottságon kívül mint­egy 150—200 személyre becsül­hető csoport állott a mozga­lom vezetői mögött, akik azon­ban nem ismerték a vezetők terveit. A vezérlőbizottság azonban, úgy látszik, min­denre el volt szánva, mert egyes vallomások szerint rabláson és gyilkosságon kívül több ve­zető jobb- és baloldali politikust akartak őri­zetbe venni vagy meggyilkolni. E tekintetben a további nyomozás hivatott a tényállást tisz­tázni. A letartóztatottak között Vannay László gaz­­dászati tisztet kivéve katonai személy nincsen s a nyomozás adatai szerint ilyenekre gyanú nem is esketik. A kihallgatások folyamatban vannak. AZ ÚJSÁG OLCSÓ si-tanfolyama a Fodor-féle svábhegyi sporttelepen az „Újság" előfizetői részére. 80 pengő helyett 20 pengő fizethető 2 részletben. A tanfolyam a teljes idényen keresz­tül hetenként három hétköznapi és egy vasárnapi leckéből áll, vezetője Fodor István, a svábhegyi sporttelep igazgatója. A sí-tanfolyamokról részletes felvilágosítás­sal szolgál az Újság főkiadóhivatala (Aradi­utca 10) és az Újság weekend irodája (Erzsébet­ körút 43). Okvetlenül volt valami háttérben meghúzódó mecénás, aki a költségeket „előlegezte" Az egész mozgalomban a legfeltűnőbb, hogy olyan célkitűzéseik is voltak, amelyek feltűnően hasonlítanak a hitlerista pro­­grammhoz, így az egyik, a mozgalommal kompromittált szervezet programmjául a kö­vetkezőket tűzte ki: .A kiélt magyar politikai rendszernek az ifjabb generációval való tel­jes kicserélése. Radikális gazdasági és társa­dalmi reformok útján öntudatos nemzeti ala­pon álló, öncélú egész Magyarország megte­remtése. Az antiszociális nagytőke egyedural­mának letörése és nemzeti célok szolgála­tába való állítása. A kartelek megrendszabá- lyozása. A bankok kereteinek megszorítása. Az energiatelepek nacionalizálása A jövedel­mek megállapítása, továbbá vagyonmaximá- lás, a nagybirtokok megszüntetése, kisbirto­kos hitbizományi rendszer létesítése, az or­vosi kar időleges államosítása, a felsőbb fokú oktatásban a felvételi vizsga bevezetése, a rokkantkérdésnek a hadivagyonok és a há­ború után hirtelen szerzett vagyonok igény­bevételével való megoldása, a parlamentariz­mus újjászervezése, a népképviseleti rendszer megszüntetése, a felsőháznak érdekképvise­leti szervé való átalakítása, az állami admi­nisztráció racionalizálása és új külpolitikai orientáció. Mindazok, akiket idáig elfogtak, szegény emberek. Ezek a kisfizetésű hivatalnok-, vagy állásnélküli emberek, már egy éve rendszere­sen találkoztak kocsmákban és egyéb helye­ken. Klubhelyiséget is béreltek, nyomtatvá­nyokat adtak ki és meghívók küldözgetésével költségekbe verték magukat. Egészen biztos tehát, hogy mecénásuk lehetett, aki valószínűleg ugyanott kere­sendő, ahol a felbujtó, a célokat kitűző eszmei vezér rejtőzik. A nyomozás munkája még csak a kezdetén van, to­vábbi letartóztatások várhatók. Az ügy­nek teljes tisztázásánál a kormány vala­mennyi tagja megegyezik abban az elha­tározásban, hogy a legridegebb szigorú­sággal kell a puccs résztvevői ellen el­járni. Már az eddigi adatok alapján is megállapít­ható, hogy nem pusztán az állami és társa­dalmi rend ellen való szövetkezés címén kell őket felelősségre vonni, hanem lázadás miatt, ami ugyancsak statáriális eljárás alá tartozik. A letartóztatottak most a margitkörúti fog­házban várják sorsuk fordulását A katonai fogházba való vitelük nem jelenti azt, hogy katonai eljárás indulna ellenük. Ennek pusz­tán az az oka, hogy mielőtt a rendőrség lecsa­pott volna a puccs résztvevőire, úgy gondol­ták, hogy többszáz ember letartóztatására kell készülni és ezek elhelyezésére a főkapitány­ság épülete nem lett volna alkalmas. A mar­­gitkörüli fogházban viszont elég férőhelyiség volt arra a célra, hogy a letartóztatottakat el­különítve helyezhessék el addig, amíg kihall­gatásukra és szerepük tisztázására sor kerül. A főkapitányság részéről a margitkörúti fog­házba tette át működési szinterét Helényi Imre főkapitányhelyettes megbízásából Schweinitzer József dr. rendőrtanácsos, a po­litikai detektívek egy csoportjával. Vannay Lászlón kívül valamennyi résztvevő a pol­gári bíróság elé kerül, mert cselekményük a statárium rendelkezései alá tartozik. Bizo­nyos, hogy már e héten sor kerül a tárgya­lásra. Egészen valószínű, hogy a statáriális eljárás esetén a vezetőkre halálbüntetés vár. Keresztes-Fischer Ferenc belügy­minisztertől az ország és a külföld őszinte felvilágosítását sürgették a 33-as bizottság ülésén ■Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter hétfőn délelőtt a 33-as bizottság ülése előtt a hírlapírók kérdésére így nyilatkozott a leleplezett puccskísérletről: — Desperáció-kísérlet történt arra, hogy a közrendet és a nyugalmat megzavarják. Be­nyomásom az, hogy anyagi célok vezették őket. Nyugodt lehet a nagyközönség, mert a rendőrhatóság minden ilyen vagy ehhez hasonló kísérletnek a jövőben is elejét vesz. Remélem, elég lecke volt ez mindenféle nyugtalan elemeknek arra, hogy többé ha­sonló kísérletezéssel ne foglalkozzanak. An­nak, hogy az őrizetbe vett egyéneket a Mar­­git-körúti katonai fogházban helyezték el, nincs különösebb jelentősége. Azért kellett így intézkedni, mert a toloncházba nem vi­hettük őket s miután külön-külön kellett el­helyezni az őrizetbe vett egyéneket, más megfelelő hely nem állott rendelkezésre. Egyébként a nyomozás érdekei is megkíván­ják ezt az intézkedést — Vannay Lászlón kívül katonai egyé­nek nincsenek őrizetben. Egyébként hangsúlyozom, hogy jelentékeny ember egyáltalán nincs az őrizetbe vettek között. Ki kell jelentenem, hogy a közrendet semmi sem veszélyezteti és éppen ezért a közönségnek nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani a dolgoknak. — A névsor kiadása azért késik, mert szá­mítani kell arra, hogy olyan egyének is van­nak az őrizetbe vettek között, akik távol álla­­nak a puccsmozgalomtól. Ártatlan emberek nevét pedig nem keverhetjük a dologba s nem kompromittálhatunk senkit addig, amíg a nyomozás minden tekintetben be nem feje­ződik. Egyébként szó sincs országos szervez­kedésről. A nyomozás mostani fázisára vonat­kozóan ki kell jelentenem, hogy — amennyire a kapott jelentésekből látom — a nyomozás köre már bezárult. A mai nap folyamán elő­reláthatóan a részletek is tisztázódnak. Amennyiben holnap délelőtt napirend előtti felszólalás formájában a képvi­­selőházban szóbahoznák ezt a kérdést, valószínűleg részletes nyilatkozatot te­hetek minden tekintetben s előrelátha­tólag holnap a végleges hivatalos jelen­tést is kiadhatjuk.­­­ Arról, vajjon az ügy statáriális bíróság elé kerül-e, a nyomozás befejezése előtt nem nyilatkozhatom. A puccskísérlet ügye a 33-as bizottság ülésén is szóba került. Csak vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter jelent meg a kormány tagjai közül a bizottság ülésén, ahol napirend előtt Wolff Károly kért szót és rámutatott a napok óta kergetőző hírekre. Hangsúlyozta, hogy az eddig kiadott szűkszavú hivatalos kommünikék nem teljesen alkalmasak a felizgatott közvélemény hangulatának megnyugtatására. — Az egész közvéleményben — folytatta —, kaszinókban, sajtóban, különböző társa­ságokban a legkülönfélébb hírek vannak el­terjedve. Éppen ezért kérem a belügymi­niszter urat, tájékoztassa az országos bizott­ságot, mi az alapja az elterjedt híresztelé­seknek? Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter nyomban válaszolt s ezt mondotta: — Megnyugtathatom a bizottságot abban az irányban, hogy a közbiztonsági szervek a közrendet, az ország és a főváros nyugal­mát és békéjét minden körülmények között biztosítani tudják és fogják is a jövőben is bármiféle felforgató törekvéssel szemben. A rendőrség részéről most leleplezett és a köz­véleményben hisztériás rémhírekkel kísért mozgalom semmi körülmények között sem olyan jelentőségű, amely alkalmas lenne bár­mily nyugtalanság kiváltására. A nyomozás teljes és végleges befejezése érdekében —■ ami hihetőleg már holnap megtörténik —■ az egész ügyet még nem zárhatom a közvé­lemény elé, de már most nyíltan kijelentem, hogy a leleplezett mozgalom kizárólag úgy­nevezett desperációkból, legnagyobb­részt az 1920-as években már szerepet játszott kétes elemekből alakult társa­ság fantasztikus terveiből áll, amely mögött nincs komoly politikum. Az ügyben szereplő egyének között sem a társadalom, sem a politikai élet egyetlen ko­moly tényezője nem szerepel. A nyomozás eddigi során felmerült látszólagos politikai színezete a mozgalomnak annyira fantaszti­kus és gyerekes, hogy komolyan nem vehető és minden valószínűség szerint csak közön­séges bűncselekmények leplezésére kívánt volna szolgálni. Mihelyt a nyomozás teljes befejezést nyer, teljes őszinteséggel fogom a közvéleményt tájékoztatni erről a jelentékte­len súlyú mozgalomról, amelyet csak az ide­ges közvélemény hisztériája növelt minden komoly ok nélkül szenzációvá. Szterényi József báró is felszólalt és ebbe a témába kapcsolódva kijelentette, hogy a belügyminiszter nyilatkozata teljes megnyug­vással tölti el és alkalmas arra, hogy a kö­zönséget is tökéletesem megnyugtassa. Felfo­gása szerint mindenkit megnyugtathat a bel­ügyminiszternek az a kijelentése, hogy a do­logban szereplőket maga is desperációknak minősíti. — Kívánatosnak tartanám — folytatta Szterényi József báró —, hogy a kor­mány a külföldet is haladéktalanul fel­világosítsa az ügy komolytalan voltáról. Semmi sem lehetne végzetesebb az ország szempontjából, mint az, ha külföldön hitelre találhatnának olyan rosszakaratú híresztelé­sek, melyeknek terjesztésére bizonyos, Ma­gyarországgal szemben mindig ellenséges külföldi sajtóapparátus állandóan hajlandó­nak mutatkozott. Felvetem a kérdést, nem volna-e helyes a külállamoknak itteni követ­ségeik útján rendelkezésére bocsátani sajtó­juk számára a valódi hivatalos adatokat. A belügyminiszter erre a felszólalásra is válaszolt s hangsúlyozta, hogy a lapok szá­mára már nyilatkozott s ez a nyilatkozat a Szterényi József báró felszólalásában említett cél elérésére teljesen alkalmas lesz. Délben hosszú tanácskozás volt a minisz­terelnökségi palotában a puccskísérlettel kapcsolatban. Károlyi Gyula gróf miniszter­­elnökön kívül Keresztes-Fischer Ferenc, Gömbös Gyula és Zitvay Tibor miniszterek, Hetényi Imre főkapitányhelyettes, Csáky István gróf külügyminisztériumi sajtófőnök, Hlatky Endre dr., a miniszterelnökség sajtó­­osztályának vezetője és Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda vezetője vett részt a megbeszélésen. A tanácskozás után csakhamar publikál­ták a hivatalos közlést. Hétfőn nem volt több eszmecsere ebben az ügyben a minisz­terelnökségen. Most már a főügyészség teszi meg a további lépéseket Estefelé egészen más természetű tanácskozás kezdődött a mi­niszterelnöki palotában. && csillár szü­ksóé­letét beszerzi, tekintse meg az Elektra csilláimtól! VII.,Dob-u.42. kiállítását. Cisira telnék figyelőit Kérjen képes árjegyzéket! Telefon: József 126—77 Hétfőn délután fontos értekezlet volt a miniszterelnökségen a Stillhalfe-tárgyalásokról Károlyi Gyula gróf miniszterelnöknél ér­tekezletre gyűltek egybe Walkó Lajos kül­ügyminiszter, Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Schober Béla, a Nem­zeti Bank vezérigazgatója, Korányi Frigyes báró, a Pénzintézeti Központ elnöke, Mr. Royal Tyler és Mr. Bruce. Az értekezleten megvitatásra kerültek a Nemzeti Bank ügy­körébe tartozó folyóügyek, továbbá az úgy­nevezett Stillhalte-tárgyalások eddigi ered­ményei és az ezek tekintetében teendő intéz­kedések. Budaváry László, Francia-Kiss Mihály, és Haits Lajos nincsenek az őrizetbe vettek között A Magyar Országos Tudósító jelenti: A szombatra virradó éjszaka folyamán a nyo­mozó hatóságok több embert őrizetbe vet­tek. E bűnügyi eljárással kapcsolatban a

Next