Ujság, 1932. április (8. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-01 / 73. szám
3___ ezeknek a tárgyalásoknak eredménye. Az egyik tényező tehát a belföldi kamatláb leszállítására régebbi külföldi adósságaink kamatainak leszállítása. A kölcsönök másik része a pénzintézetek betéteiből származik. Ezek egy részét a pénzpiac feszültsége óta a betevők kivonták s nekünk arra kell törekednünk, hogy ezes a folyamat ne folytatódjék, mert különben nehézségek állhatnak elő. A betétek kamatlába pedig ma még meglehetősen magas, viszont ha nem engedjük a betevők ízlésének megfelelő kamatlábat érvényben maradni, akkor megint csak azt veszélyeztetjük, hogy felmondják a betéteiket. Figyelembe veendő, hogy a betétek elvonása folytán előállható bankválságoknak igen súlyos kihatásuk volna. A betevők egy része éppen a mezőgazda-közönség sorából kerül ki. Ezután a Nemzeti Bank szerepével foglalkozott. — A Nemzeti Bankot nem szabad úgy felfogni — mondotta — mint közönséges pénzintézetet, amelynek privilégiumot adott a törvényhozás. A törvényhozás tudta mit tesz, mikor olyan autonómiát adott a banknak, amely szinte megtiltja a kormánynak, hogy beleavatkozzék a banknak abba a működésébe, amely összefügg a pénz értékállóságának a megvédésével. Ez tudniillik a sarkalatos pontja minden gazdasági élet funkcionálásának. A Nemzeti Bankra tehát olyan feladat van bízva, amely a gazdasági élet egyik fontos részét jelenti. A törvény a kormányt akadályozza abban, hogy mást, mint ellenőrző befolyást gyakoroljon a banknak ebben a működésében és ez helyes is, mert ha a pénzügyminiszter engedne valamilyen nyomásnak és azt továbbítaná a bankhoz, akkor nem tudna többé ellenállni annak, hogy az ilyen nyomások megismétlődjenek és akkor tönkremenne a pénz. De nincs is szükség ilyen nyomásra. A Nemzeti Bank vezetősége is tudja, mire van szüksége a gazdasági életnek és a bank vezetőségének sem kellemes, hogy ha nem szállíthatja le a kamatot olyan időben, amikor azt bizonyos szempontból kívánatosnak tartaná. De az ilyen lépésnél igen sok nehéz kérdést kell figyelembe venni és nem szabad egyedül az adósok szempontjából megítélni a pénzügyi helyzetet. A legutóbbi esetben ő is kívánatosnak tartotta volna a kamatleszállítást, de belátta, aminthogy mindenkinek be kell látni, hogy ultima előtt — és ekkorra esett, a Nemzeti Bank főtanácsának az ülése — a dolog nehezebb, mint máskor. Ezenkívül figyelembe kellett venni, hogy a Nemzeti Bank váltótárcája túlságosan megnőtt, ami részben szintén a felmondott fa betétekkel van összefüggésben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Kreuger-konszern összeomlása a bank főtanácsi ülésének az idejére esett és még akkor nem lehetett megítélni, hogy milyen következményei lesznek ennek a bukásnak a különböző pénzpiacokon. Ne legyünk igazságtalanok és lássuk be, hogy a Nemzeti Bank ebben az esetben nehezebb helyzetben volt, mint normális körülmények között. A Nemzeti Bank már bebizonyította, hogy neki is az a tendenciája, hogy a kamatlábat a lehetőség szerint gyors tempóban leszállítsa, hiszen a tizenkét százalékról elég rövid idő alatt elérkeztünk hét százalékra. A közvéleményben egészen téves nézetek vannak elterjedve a lakosság eladósodottságáról. Elhangzott az az állítás is, hogy az országban tíz százalék a hitelező és a lakosság kilencven százaléka adós. Ez a kép hamis. A valóság az, hogy még a mezőgazdaságból is csupán negyven százalék az a réteg, területileg véve, amely egyáltalán el van adósodva. Hatvan százalék tehermentes, ez az ország erőtartaléka.A negyven százalék eladósodása természetesen különböző s csak egy kisebb rész az, amelyikre azt lehet mondani, hogy nyakig el van adósodva. — Ismétli, nem áll az, hogy az ország 90%-a el van adósodva s ha sikerül a kamatlábat leszállítani, ami mint említette, főleg a külföldi terhekkel áll összefüggésben, reméli, javulni fog a helyzet. Igen nagy munka előtt állunk, amit céltudatosan és szervezetten kell elvégezni. Azt mondják, nem várhatunk. Elismeri, hogy igen nehéz idők következnek egészen az aratás utánig, ezen azonban nem lehet segíteni, mert nem lehet pénzt szerezni. Hitelünk akkor lesz ismét, ha teljesen szabaddá lesz a hitelpiac és ha nem biztatják majd az embereket, hogy vonják vissza a betéteiket, hanem a megtakarított tőke ismét bekerül majd a hitelszervezetbe és normálisan táplálja a hitelszükségletet. A kamatlábleszállításnak kérdése állandóan napirenden van, folyton sürgeti s azon lesz, hogy a Nemzeti Bank kamatlábát is leszállítsák, amennyire azt a bank vezetőségének lelkiismerete és felelősségérzete engedi. .Végül hangsúlyozta, hogy jólehet, népszerűségre nem vágyik, mindent elkövet, hogy működése elismeréssel találkozzék, mert az az ambíciója, hogy elmondhassák róla, hogy jól végezte kötelességét. A pártértekezlet tudomásul vette a pénzügyminiszter bejelentéseit Mit ért el az árelemzőbizottság ? Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter arról számolt be, hogy az elmúlt négy hét alatt mi történt az áralakulás körül. Mint mondotta, az árak diszparitása érthető panaszt és keserűséget szül a kedvezőtlenebb helyzetben sínylődő társadalmi osztályokban, de ezt az elégedetlenséget megszüntetni nem könnyű dolog . — Gondolkodó elmék — folytatta — Szent Ágostontól kezdve csakúgy,mint a gyakorlati közgazdászok, évszázadok óta kutatják a méltányos ár megállapításának titkát, de anélkül, hogy teljes eredményre juthattak volna. Majd azt fejtegette, hogy az árkérdést éppen komplikáltsága miatt alapos vizsgálat nélkül egyszerű hatalmi szóval, vagy bírói ítélettel megoldani nem lehet. Nagy elismeréssel szólt az árelemző bizottságról, amely az elmúlt hónapban a következő enyhítéseket érte el az egyes iparcikkek áránál: zsáknál 12 százalék, pamutnál 15, fontosabb mezőgazdasági eszközöknél 10, növényvédelmi szereknél 10, lenolajnál nyolc, gépolajnál 12—20 százalék, traktorolajnál 15—20 százalék, kocsikenőcsnél, gépkenőcsnél nyolc százalék, szénnél — egyelőre a mezőgazdaság részére — a darabos szénnél és brikettnél 10 százalék, a tiszta benzinnél 21,4 százalék, a motalkónál 23 százalék, az adózott petróleumnál 24 százalék, a gázolajnál 13,4 százalék. — Ezek a számok — hangsúlyozta a miniszter — nem jelentenek végállomást, a bizottság tovább halad a megkezdett után az építési anyagok, az elektromos ár terén és figyelemmel kíséri az árucikkek árát a kisfogyasztóval szemben álló kereskedőnél is. Ezek lesznek a legközelebbi jövő feladatai. Addig is kérek mindenkit, hogy ne kicsinyeljék le ezeket az eredményeket és ne álljanak elő teljesíthetetlen kiváltságokkal. — Nem olyan kedvezőtlen a helyzet Magyarországon — mondotta folytatólagosan —, mint azt hangoztatni szeretik. A nagykereskedelmi árak indexe az 1913-as helyzethez viszonyítva, ha az akkori állapotot száznak vesszük, ma Dániában 114, Németországban 111, Ausztriában 109, Csehszlovákiában 108, Amerikában 95—122, Angliában 89—104, Magyarországon 94. Az életfentartási költségek indexe az 1932 januári állapot szerint az 1913-as viszonyokhoz hasonlítva, Angliában 147, Németországban 124, Ausztriában 109, Csehszlovákiában 102, Magyarországon 99. Ezek a számok nem légből kapott adatok, hanem egy pártatlan nemzetközi intézetnek, a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek legutolsó jelentéséből valók. Április 15-től olcsóbb menettérti jegyeket ad a MÁV Marschall Ferenc felszólalásában hangsúlyozta, hogy az agráriusokat nem vezetik politikai szempontok az ipari árellenőrzés kérdésében. Ők nem akarnak senkit sem kapitulációra kényszeríteni, de őket se kényszerítsék kapitulációra. További engedményeket tart szükségesnek a szénnél és sajnálja, hogy a cement, a tégla és a mész áránál a kormány még nem ért el engedményeket. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter válaszában utalt arra, hogy a cementár leszállítására vonatkozólag a cementgyárak vezetőségétől határozott ígéretet kapott. Több felszólalás után Madai Gyula az úgynevezett populare-vonatoknak más vonalakon való bevezetését kérte. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter válaszában bejelentette, hogy április 15-től kezdődően minden ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági gócponton 33 százalékos mérséklést tartalmazó menettérti jegyeket fognak kiadni. Hozzáfűzte, hogy a posta- és telefondíjak tekintetében is vannak bizonyos elgondolásai. Vargha Imre pénzügyi államtitkár bejelentette, hogy a földhöz juttatottak helyzetét rendező intézkedés nyers tervezete már készen van s azt a jövő hét elején végleges formába öntik. Bejelentene továbbá, hogy a dohánytermeléssel foglalkozó kisembereknek és azoknak, akik csak kisebb mértékben vannak adóhátralékban, minden további nélkül kifizetik az előleget. Ezzel véget ért az értekezlet, majd vacsorához ültek, amelyen nem hangzott el felszólalás. ÚJSÁG PÉNTEK, 1982 ÁPRILIS 1 Szüntelen izgalmak az elrabolt Lindbergh-baby körül Az alvilág a Peacock-triumvirátus ellen fordult London, március 31. Az amerikai alvilág haragja most a Peacock norfolki leklész vezetése alatt dolgozó triumvirátus tagjai ellen fordult, akik állítólag érintkezésben állanak a Lindbergh-gyermek elrablóival. Curtis hajógyárost, a triumvirátus egyik tagját névtelen levelekben halállal fenyegették meg. Több elfogott bandita a rendőrség előtt tett vallomásában Curtis állítólagos árulásának tulajdonítja, hogy a rendőrség nyomukra jött. Egyikük azt állítja, hogy Curtis készíttetett egy szeszcsempész jachtot. A triumvirátus harmadik tagja, Burage tengernagy kijelentette, hogy ha eljárásuk kudarccal végződik, a rablók fogják tudni annak okait. Egy filadelfiai előkelő hölgyet felkeresett egy nő, aki állítólag összeköttetésben áll a rablókkal és pontos adatokat közölt a Lindberghyyermek hollétéről. A beszélgetést a szobában elbújt detektív hallgatta ki és a nőt azóta a rendőrség figyeli. Gyermekrablás Németországban Berlin, március 31. A wildestheimi bűnügyi hatóságok, úgyszintén a harsumi és környező kerületek csendőrsége néhány napja feltűnést keltő ügyben nyomoznak, amelynek fejleményei a Lindbergh-gyermek elrablására emlékeztetnek. Bizonyos idő óta Harsumból eltűnt Algermissen Rezső 13 éves tanuló. Néhány napja pedig zsarolási kísérlet történt s többektől levélben ezer márkát követeltek, ha a szülők gyermeküket élve akarják viszontlátni. A zsarolók nyilvánvalóan tudják, hogy a fiú apja a harsumi postahivatal főnöke, tehát mindigvan nála készpénz. Az apa nyomban összeköttetésbe lépett a csendőrséggel. Egy tisztviselő, akinek termete körülbelül olyan, mint az apáé, a megjelölt helyen borítékot helyezett el, amelybe valódi bankjegyek helyett régi szükségpénzt tettek. Egy órai várakozás után az ut árkából felbukkant egy ember, akire az őrködő csendőr rákiáltott. Az ismeretlen a borítékhoz sietett, azután gyorsan elmenekült a sötétben. A csendőrök többször a menekülő lilán lőttek. A lövések után több felkiáltást hallottak s ezért azt hiszik, hogy a zsarolót eltalálták. (Indulatosan utam felé): Ha azt mondom, hogy meg lesz torolva, akkor az meg is történik„ (Nagy zaj a baloldalon. Viharcsengő.) Szorgos vizsgálatot rendeltem el. Nem vagyok a halllgatás embere s ahol nem látok tisztességet, ott erélyesen eljárok. Az ellenzék kórosban kiáltotta a kormány felé: Halljuk a programmot! Mit akar a kormány?! Szeder Ferenc ugyancsak napirend előtt ai szociáldemokrata földmunkások szervezkedésének megakadályozását tette szóvá. Beszéde közben lépett a terembe vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, mire a szocialisták kórusban kiáltották feléje: — Jöjjön csak, jöjjön, magáról van szól Malasits Géza: Nem a miniszteri székben, hanem a vádlottak padján a helyei (Nagy zaj. Elnöki rendreutasítás.) Általában Szeder Ferenc beszéde közben folytonos vihar volt a teremben, a közbeszólások hangja meglehetősen eldurvult, mert amikor Ernyey István kormánypárti azt kiáltotta a szocialisták felé, hogy ők szöktették meg Kun Bélát, Peyer Károly így kiáltott vissza: — Mi az, öreg paralitikust! Az elnök erre Peyer Károlyt a mentelmi bizottság elé utasította. Az elnök intézkedését újabb többperces tomboló lárma követte. Szeder Ferenc több jegyzőkönyvet olvasott fel a vidéki csendőrség és rendőrség magatartásáról, majd Károlyi Gyula gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Az ellenzék hangosan kiáltozva kérdezte: — Mit csinált a kormány négy hét alatti Halljuk a programmatl Károlyi Gyula gróf miniszterelnök azonban halk hangon csak néhány jelentést terjesztett be, így a Németországgal, a Franciaországgal kötött kereskedelmi egyezményt, továbbá a számvevőségi jelentést és a kormány jelentését az ország közállapotairól. Dinnyés Lajos: Ezt csinálták a négy hét alatti. (Nagy zaj.) Puky Endre elnök javasolta, hogy a Ház legzközelebbi ülése pénteken délelőtt tíz órakor legyen és annak napirendjére az uzsoratörvény- javaslatot és az ipartestületek reformjáról szóló javaslatot tűzze ki a kormány. A napirendhez először Buchinger Manó kért szót. A főváros legutóbbi állásfoglalására hivatkozva, javasolta, hogy a kormány sürgősen terjessze elő az általános titkos választójogról szóló javaslatot. Az egységes párt részéről Zsindely Ferenc védte meg az elnöki napirendi indítványt, majd Hegymegi-Kiss Pál szólalt fel: — Az egyhónapos szünet alatt — mondotta — nem történt semmi, így ma sem tudjuk miért napolták el a Házat. Számoljon el a kormány az eddigi intézkedésekről, a szükségadó felhasználásáról. .A kormány eljárása a nagybankok érdekeit szolgálta, nem az adózókét. Az elnapolásnak az is indoka lehetett, hogy a kormány nem tudta fedezni azt az erkölcsi válságot, amelyet a tízéves uralom teremtett. Az egyik minisztériumban undorító bűzös panama volt, amelynek mindenkivel szemben való megtorlása erkölcsi kötelesség. Friedrich István: Hová lettek a megvásárolt Gerliczy-kastélyból az antik bútorok? Hegymegi-Kiss Pál: A nemzeti koncentrációval szemben a független kisgazdapártnak az az álláspontja, hogy erkölcsi és gazdasági szempontból rendszerváltozásra van szükség. Urbán Gáspár báró rövid felszólalása után a többség az elnök napirendi javaslatát fogadta el. Az ülés fél egy után ért véget. máris ülésen Köteten a kormányfői programjét az ellenzék Éles napirend előtti és napirendi felszólalások a Házban Egyhónapos szünet után a Ház csütörtökön ülésezett ismét. A képviselők nagy számban jelentek meg az ülésteremben. Almásy László elnök az ellenzéki oldal állandó viharzó zajongása közben tette meg elnöki bejelentéseit. A kormány tagjai ugyanis az ülés elején nem voltak bent a teremben és az ellenzék hangosan követelte megjelenésüket. Ulain Ferenc mandátumainak bemutatásakor az ellenzék hangosan megéljenezte a közigazgatási bíróságot. Napirend előtt először Andaházy-Kasnya Béla szólalt fel a biztosítótársaságok ügyében. Beszédét külön tudósításban ismertetjük. Utána Kun Béla mondott beszédet: — Ha a kormány nem képes erős kézzel tartani az ország kormányrúdját — mondotta —, adja át a helyét. Mit tettek a mezőgazdaság érdekében a zöldhitelen kívül? Szabadítsák meg a kis- és középbirtokosok ezreit a kamatuzsorától és az árdrágítóktól. Dintch Ödön: A kormány az árdrágítói Kun Béla: Protekció révén szerzett kiviteli engedélyekkel a kávéházakban folyik a nyílt üzérkedés. (Nagy zaj a baloldalon.) A földmivelésügyi miniszter úr szélmalomharcot vív a kartelek ellen. Meneszteni kell a törvényhozásból azokat, akik a kormánypárti oldalon a kartelt védelmezik. A Futura további fentartására sincs szükség, mert állam az államban. A Futura az akkori földmivelésügyi miniszter háta mögött ötven mázsa eozinos búzát szállított ki Bécsbe, azt ott olcsón eladta, hogy a magyar állattenyésztők nyakára hizlalhassák Ausztriában a marhát. Mikor lesz a kormány a tettek kormánya, meddig lesz a kormány kezes báránya a karteleknek? Az ellenzék állandó kiáltozása közben fejezte be Kun Béla beszédét, majd vitéz Purgly Emil földmivelésügyi miniszter szólalt fel: — Arra, hogy az osztrák kormány kinek adja az exportigazolványokat — mondotta a földmivelésügyi miniszter —, semmiféle ingerenciánk nincs. Én a magam részéről mindent elkövetek, hogy az exportigazolványokkal viszszaélést ne követhessen el senki. Gondoskodtam arról, hogy bizonyos mennyiségű importtengerit kaphassanak azok, akik exportálnak. Amíg lehetősége van annak, hogy valuta nélkül beszerezhető a takarmány, valutát nem kaphatnak. (Nagy zaj a baloldalon.) Ulain Ferenc (gúnyosan): Gratulálok, miniszter úr! Purgly Emil földmívelésügyi miniszter azután a hódmezővásárhelyi gabonavisszaélésről beszélt. — Valamelyes visszaélés történt — mondotta, mire nagy zaj támadt a baloldalon. A miniszter így folytatta: — Felelősségem tudatában állítom, hogy a búzamintát nem abból a vagonból vették, amelyet leszállítottak. (Nagy zaj.) Kőszénpor és más anyagok voltak a vagonban. Hódmezővásárhely polgármesterét utasítottam, vizsgálja meg az ügyet. A visszaélés meg lesz torolva! Ulain Ferenc: Ismerjük már ezt a módszert! (Nagy zaj.) Vitéz Purgly Emil földmivelésügyi miniszter. Harminchét és fél millió pengő túlkiadás van az 1931-32. költségvetési év első felében Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztené a legfőbb állami számvevőszék jelentését az 1931/32. költségvetési év első felében mutatkozó túlkiadásokról. Az állami adósságoknál több mint 11.000.000 pengő előirányzat nélküli túlkiadás volt. Az egyes minisztériumoknál az alábbi túlkiadások jelentkeztek: belügyminisztérium: 320.880, pénzügyminisztérium 638.036, kereskedelemügyi minisztérium 7,522.552, földmivelésügyi minisztérium 6,517.715, népjóléti minisztérium 1,883.610, kultuszminisztérium 1,110.169, igazságügyminisztérum 257.150, honvédelmi minisztérium 2,584.200, posta 111.325, MÁV 5,431.464 pengő, összesen 37,505.000 pengő. A jelentés indokolásában rámutat arra, hogy a legutóbbi választásoknál közel 27.000 pengő tulkiadás volt. A nemzeti munkavédelemnél közel 60.000 pengő tulkiadás mutatkozik, mert az indokolás szerint a nemzeti munkavédelmi tagok egy részét a biatorbágyi vasúti merénylet kapcsán munkába kellett szólítani. A pénzügyminisztérium költségvetésében 301.000 pengős túlkiadás azért merült fel, mert a vámőrségi építkezések kapcsán az államkincstár ellen indított perben egyezséget kötöttek és emiatt túlfizetést kellett teljesíteni. A kereskedelemügyi minisztérium költségvetésében 2,486.000 pengő tulkiadást — az indokolás szerint — a légiforgalom általános fejlődése okozta. A földmivelési tárcánál az elemi csapásokkal sújtott gazdák őszi vetőmaggal való ellátása miatt közel 1.800.000 pengő tulkiadás jelentkezett. Az ínséges helyzetben lévő lakosság téli ellátása mintegy egymillió pengő tulkiadáshoz vezetett. A népjóléti minisztérium költségvetésében az insegakció közel 1.900.000 pengő tulkiadást idézett elő. A kultusztárcánál a főiskolai testneveléssel kapcsolatban felmerült táborozási költségek, a leventeoktatóképzési tanfolyam, továbbá versenyek rendezése és regöscsoportok fentartása 414.504 pengő tulkiadást okozott. Az 1933-ban tartandó nemzetközi cserkészjamboree előkészületi költségeire 32.000 pengő tulkiadás jelentkezik. A MÁV tulkiadásait az előző évben megkezdett beruházási programm végrehajtása idézte elő.