Ujság, 1932. április (8. évfolyam, 73-95. szám)

1932-04-01 / 73. szám

3___ ­ ezeknek a tárgyalásoknak eredménye. Az egyik tényező tehát a belföldi kamatláb leszállítására régebbi külföldi adósságaink kamatainak le­szállítása.­­ A kölcsönök másik része a pénzintézetek betéteiből származik. Ezek egy részét a pénzpiac feszültsége óta a betevők kivonták s nekünk arra kell törekednünk, hogy e­z­es a folyamat ne folytatódjék, mert külön­ben nehézségek állhatnak elő. A betétek kamatlába pedig ma még meglehető­­sen magas, viszont ha nem engedjük a betevők ízlésének megfelelő kamatlábat érvényben ma­radni, akkor megint csak azt veszélyeztetjük, hogy felmondják a betéteiket. Figyelembe veendő, hogy a betétek elvonása folytán előállható bankválságoknak igen súlyos kihatásuk volna. A betevők egy része éppen a mezőgazda-közönség sorából kerül ki. Ezután a Nemzeti Bank szerepével foglalko­zott. — A Nemzeti Bankot nem szabad úgy fel­fogni — mondotta — mint közönséges pénz­intézetet, amelynek privilégiumot adott a tör­vényhozás. A törvényhozás tudta mit tesz, mikor olyan autonómiát adott a banknak, amely szinte megtiltja a kormánynak, hogy bele­avatkozzék a banknak abba a működésébe, amely összefügg a pénz értékállóságának a megvédésével. Ez tudniillik a sarkalatos pontja minden gaz­dasági élet funkcionálásának. A Nemzeti Bankra tehát olyan feladat van bízva, amely a gazda­sági élet egyik fontos részét jelenti. A törvény a kormányt akadályozza abban, hogy mást, mint ellenőrző befolyást gyakoroljon a bank­nak ebben a működésében és ez helyes is, mert ha a pénzügyminiszter engedne valamilyen nyomásnak és azt továbbítaná a bankhoz, akkor nem tudna többé ellenállni annak, hogy az ilyen nyomások megismétlődjenek és akkor tönkremenne a pénz. De nincs is szükség ilyen nyomásra. A Nemzeti Bank vezetősége is tudja, mire van szüksége a gazdasági életnek és a bank vezetőségének sem kellemes, hogy ha nem szállíthatja le a kamatot olyan időben, amikor azt bizonyos szempontból kívánatosnak tartaná. De az ilyen lépésnél igen sok nehéz kérdést kell figyelembe venni és nem szabad egyedül az adósok szempontjából megítélni a pénzügyi helyzetet. A legutóbbi esetben ő is kívánatosnak tartotta volna a kamatleszállítást, de belátta, aminthogy mindenkinek be kell látni, hogy ul­­tima előtt — és ekkorra esett, a Nemzeti Bank főtanácsának az ülése — a dolog nehezebb, mint máskor. Ezenkívül figyelembe kellett venni, hogy a Nemzeti Bank váltótárcája túlságosan megnőtt, ami részben szintén a felmondott fa betétekkel van összefüggésben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a Kreuger-konszern összeomlása a bank főtanácsi ülésének az idejére esett és még akkor nem lehetett megítélni, hogy milyen következ­ményei lesznek ennek a bukásnak a különböző pénzpiacokon. Ne legyünk igazságtalanok és lássuk be, hogy a Nemzeti Bank ebben az eset­ben nehezebb helyzetben volt, mint normális körülmények között. A Nemzeti Bank már be­bizonyította, hogy neki is az a tendenciája, hogy a kamatlábat a lehetőség szerint gyors tempóban leszállítsa, hiszen a tizenkét száza­lékról elég rövid idő alatt elérkeztünk hét szá­zalékra. A közvéleményben egészen téves nézetek van­nak elterjedve a lakosság eladósodottságáról. Elhangzott az az állítás is, hogy az országban tíz százalék a hitelező és a lakosság kilencven százaléka adós. Ez a kép hamis. A valóság az, hogy még a mezőgazdaságból is csupán negyven százalék az a réteg, terü­letileg véve, amely egyáltalán el van adó­sodva. Hatvan százalék tehermentes, ez az ország erőtartaléka.­­A negyven százalék eladósodása természetesen különböző s csak egy kisebb rész az, amelyikre azt lehet mondani, hogy nyakig el van adó­sodva. — Ismétli, nem áll az, hogy az ország 90%-a el van adósodva s ha sikerül a kamatlábat le­szállítani, ami mint említette, főleg a külföldi terhekkel áll összefüggésben, reméli, javulni fog a helyzet. Igen nagy munka előtt állunk, amit céltudatosan és szervezetten kell elvé­gezni. Azt mondják, nem várhatunk. Elismeri, hogy igen nehéz idők következ­nek egészen az aratás utánig, ezen azon­ban nem lehet segíteni, mert nem lehet pénzt szerezni. Hitelünk akkor lesz ismét, ha teljesen sza­baddá lesz a hitelpiac és ha nem biztatják majd az embereket, hogy vonják vissza a be­téteiket, hanem a megtakarított tőke ismét be­kerül majd a hitelszervezetbe és normálisan táplálja a hitelszükségletet. A kamatlábleszállításnak kérdése állandóan napirenden van, folyton sürgeti s azon lesz, hogy a Nemzeti Bank kamatlábát is leszállítsák, amennyire azt a bank ve­zetőségének lelkiismerete és felelősség­­érzete engedi. .Végül hangsúlyozta, hogy jólehet, népszerű­ségre nem vágyik, mindent elkövet, hogy mű­ködése elismeréssel találkozzék, mert az az ambíciója, hogy elmondhassák róla, hogy jól végezte kötelességét. A pártértekezlet tudomásul vette a pénzügy­­miniszter bejelentéseit Mit ért el az árelemző­­bizottság ? Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter arról számolt be, hogy az elmúlt négy hét alatt mi történt az áralakulás körül. Mint mondotta, az árak diszparitása érthető panaszt és keserűsé­get szül a kedvezőtlenebb helyzetben sínylődő társadalmi osztályokban, de ezt az elégedetlen­séget megszüntetni nem könnyű dolog . — Gondolkodó elmék — folytatta — Szent Ágostontól kezdve csakúgy,mint a gyakorlati közgazdászok, évszázadok óta kutatják a méltányos ár megállapításának titkát, de anélkül, hogy teljes eredményre juthattak volna. Majd azt fejtegette, hogy az árkérdést éppen komplikáltsága miatt alapos vizsgálat nélkül egyszerű hatalmi szóval, vagy bírói ítélettel megoldani nem lehet. Nagy elismeréssel szólt az árelemző bizottságról, amely az elmúlt hó­napban a következő enyhítéseket érte el az egyes iparcikkek áránál: zsáknál 12 százalék, pamutnál 15, fontosabb mezőgazdasági eszkö­zöknél 10, növényvédelmi szereknél 10, len­olajnál nyolc, gépolajnál 12—20 százalék, trak­torolajnál 15—20 százalék, kocsikenőcsnél, gép­kenőcsnél nyolc százalék, szénnél — egyelőre a mezőgazdaság részére — a darabos szénnél és brikettnél 10 százalék, a tiszta benzinnél 21,4 százalék, a motalkónál 23 százalék, az adózott petróleumnál 24 százalék, a gázolajnál 13,4 szá­zalék. — Ezek a számok — hangsúlyozta a mi­niszter — nem jelentenek végállomást, a bizottság tovább halad a megkezdett után az építési anyagok, az elektromos ár terén és figyelemmel kíséri az árucikkek árát a kisfogyasztóval szemben álló keres­kedőnél is. Ezek lesznek a legközelebbi jövő feladatai. Addig is kérek mindenkit, hogy ne kicsinyeljék le ezeket az eredményeket és ne álljanak elő teljesíthetetlen kiváltságokkal. — Nem olyan kedvezőtlen a helyzet Magyar­­országon — mondotta folytatólagosan —, mint azt hangoztatni szeretik. A nagykereskedelmi árak indexe az 1913-as helyzethez viszonyítva, ha az akkori állapotot száznak vesszük, ma Dániában 114, Németországban 111, Ausztriá­ban 109, Csehszlovákiában 108, Amerikában 95—122, Angliában 89—104, Magyarországon 94. Az életfentartási költségek indexe az 1932 januári állapot szerint az 1913-as viszonyokhoz hasonlítva, Angliában 147, Németországban 124, Ausztriában 109, Csehszlovákiában 102, Ma­gyarországon 99. Ezek a számok nem légből kapott adatok, hanem egy pártatlan nemzet­közi intézetnek, a Nemzetközi Statisztikai Inté­zetnek legutolsó jelentéséből valók. Április 15-től olcsóbb menet­térti jegyeket ad a MÁV Marschall Ferenc felszólalásában hangsú­lyozta, hogy az agráriusokat nem vezetik poli­tikai szempontok az ipari árellenőrzés kérdésé­ben. Ők nem akarnak senkit sem kapitulációra kényszeríteni, de őket se kényszerítsék kapitu­lációra. További engedményeket tart szükséges­nek a szénnél és sajnálja, hogy a cement, a tégla és a mész áránál a kormány még nem ért el engedményeket. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter vá­laszában utalt arra, hogy a cementár le­szállítására vonatkozólag a cementgyárak vezetőségétől határozott ígéretet kapott. Több felszólalás után Madai Gyula az úgyneve­zett populare-vonatoknak más vonalakon való bevezetését kérte. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter válaszában bejelentette, hogy április 15-től kezdődően minden ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági gócponton 33 százalékos mérsék­lést tartalmazó menettérti jegyeket fognak ki­adni. Hozzáfűzte, hogy a posta- és telefondíjak tekintetében is vannak bizonyos elgondolásai. Vargha Imre pénzügyi államtitkár bejelen­tette, hogy a földhöz juttatottak helyzetét ren­dező intézkedés nyers tervezete már készen van s azt a jövő hét elején végleges formába öntik. Bejelentene továbbá, hogy a dohánytermeléssel foglalkozó kisembereknek és azoknak, akik csak kisebb mértékben vannak adóhátralékban, minden további nélkül kifizetik az előleget. Ezzel véget ért az értekezlet, majd vacsorá­hoz ültek, amelyen nem hangzott el felszólalás. ÚJSÁG PÉNTEK, 1982 ÁPRILIS 1 Szüntelen izgalmak az elrabolt Lindbergh-baby körül Az alvilág a Peacock-triumvirátus ellen fordult London, március 31. Az amerikai alvilág ha­ragja most a Peacock norfolki leklész vezetése alatt dolgozó triumvirátus tagjai ellen fordult, akik állítólag érintkezésben állanak a Lind­­bergh-gyermek elrablóival. Curtis hajógyárost, a triumvirátus egyik tagját névtelen levelekben halállal fenyegették meg. Több elfogott bandita a rendőrség előtt tett vallomásában Curtis állí­tólagos­ árulásának tulajdonítja, hogy a rendőr­ség nyomukra jött. Egyikük azt állítja, hogy Curtis készíttetett egy szeszcsempész jachtot. A triumvirátus harmadik tagja, Burage tenger­nagy kijelentette, hogy ha eljárásuk kudarccal végződik, a rablók fogják tudni annak okait. Egy filadelfiai előkelő hölgyet felkeresett egy nő, aki állítólag összeköttetésben áll a rablók­kal és pontos adatokat közölt a Lindbergh­­yyerm­ek hollétéről. A beszélgetést a szobában elbújt detektív hallgatta ki és a nőt azóta a rendőrség figyeli. Gyermekrablás Németországban Berlin, március 31. A wildestheimi bűn­ügyi hatóságok, úgyszintén a harsumi és környező kerületek csendőrsége néhány napja feltűnést keltő ügyben nyomoznak, amelynek fejleményei a Lindbergh-gyermek elrablására emlékeztetnek. Bizonyos idő óta Harsumból eltűnt Alger­­missen Rezső 13 éves tanuló. Néhány napja pedig zsarolási kísérlet történt s többektől levélben ezer márkát követeltek, ha a szü­lők gyermeküket élve akarják viszontlátni. A zsarolók nyilvánvalóan tudják, hogy a fiú apja a harsumi postahivatal főnöke, tehát mindig­­van nála készpénz. Az apa nyomban összeköttetésbe lépett a csendőrséggel. Egy tisztviselő, akinek termete körülbelül olyan, mint az apáé, a megjelölt helyen borítékot helyezett el, amelybe valódi bankjegyek helyett régi szükségpénzt tettek. Egy órai várakozás után az ut árkából felbukkant egy ember, akire az őrködő csendőr rákiál­tott. Az ismeretlen a borítékhoz sietett, azután gyorsan elmenekült a sötétben. A csendőrök többször a menekülő lilán lőttek. A lövések után több felkiáltást hallottak s ezért azt hiszik, hogy a zsarolót eltalálták. (Indulatosan utam­ felé): Ha azt mondom, hogy meg lesz torolva, akkor az meg is történik„ (Nagy zaj a baloldalon. Viharcsengő.) Szorgos vizsgálatot rendeltem el. Nem vagyok a halll­gatás embere s ahol nem látok tisztességet, ott erélyesen eljárok. Az ellenzék kórosban kiáltotta a kor­mány felé: Halljuk a programmot! Mit akar a kormány?! Szeder Ferenc ugyancsak napirend előtt ai szociáldemokrata földmunkások szervezkedésé­­nek megakadályozását tette szóvá. Beszéde köz­­ben lépett a terembe vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, mire a szocialisták kórusban kiáltották feléje: — Jöjjön csak, jöjjön, magáról van szól Malasits Géza: Nem a miniszteri székben, hanem a vádlottak padján a helyei (Nagy zaj. Elnöki rendreutasítás.) Általában Szeder Ferenc beszéde közben foly­tonos vihar volt a teremben, a közbeszólások hangja meglehetősen eldurvult, mert amikor Ernyey István kormánypárti azt kiáltotta a szo­cialisták felé, hogy ők szöktették meg Kun Bé­lát, Peyer Károly így kiáltott vissza: — Mi az, öreg paralitikust! Az elnök erre Peyer Károlyt a mentelmi bi­zottság elé utasította. Az elnök intézkedését újabb többperces tomboló lárma követte. Szeder Ferenc több jegyzőkönyvet olvasott fel a vidéki csendőrség és rendőrség magatartá­sáról, majd Károlyi Gyula gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. Az ellenzék hangosan ki­áltozva kérdezte: — Mit csinált a kormány négy hét alatti Halljuk a programmatl Károlyi Gyula gróf miniszterelnök azonban halk hangon csak néhány jelentést terjesztett be, így a Németországgal, a Franciaországgal kötött kereskedelmi egyezményt, továbbá a számvevőségi jelentést és a kormány jelentését az ország közállapotairól. Dinnyés Lajos: Ezt csinálták a négy hét alatti. (Nagy zaj.) Puky Endre elnök javasolta, hogy a Ház legz­közelebbi ülése pénteken délelőtt tíz órakor legyen és annak napirendjére az uzsoratörvény- javaslatot és az ipartestületek reformjáról szóló javaslatot tűzze ki a kormány. A napirendhez először Buchinger Manó kért szót. A főváros legutóbbi állásfoglalására hi­vatkozva, javasolta, hogy a kormány sürgősen terjessze elő az általános titkos választójogról szóló javaslatot. Az egységes párt részéről Zsindely Ferenc védte meg az elnöki napirendi indítványt, majd Hegymegi-Kiss Pál szólalt fel: — Az egyhónapos szünet alatt — mondotta — nem történt semmi, így ma sem tudjuk miért napolták el a Házat. Számoljon el a kormány az eddigi intézke­désekről, a szükségadó felhasználásáról. .A kormány eljárása a nagybankok érdekeit szolgálta, nem az adózókét. Az elnapolásnak az is indoka lehetett, hogy a kormány nem tudta fedezni azt az erkölcsi válságot, amelyet a tízéves uralom teremtett. Az egyik miniszté­riumban undorító bűzös panama volt, amely­nek mindenkivel szemben való megtorlása er­kölcsi kötelesség. Friedrich István: Hová lettek a megvásá­rolt Gerliczy-kastélyból az antik bútorok? Hegymegi-Kiss Pál: A nemzeti koncentráció­val szemben a független kisgazdapártnak az az álláspontja, hogy erkölcsi és gazdasági szem­pontból rendszerváltozásra van szükség. Urbán Gáspár báró rövid felszólalása után a többség az elnök napirendi javaslatát fogadta el. Az ülés fél egy után ért véget. máris ülésen Köteten a kormányfői programjét az ellenzék Éles napirend előtti és napirendi felszólalások a Házban Egyhónapos szünet után a Ház csütörtökön ülésezett ismét. A képviselők nagy számban je­lentek meg az ülésteremben. Alm­ásy László el­nök az ellenzéki oldal állandó viharzó zajon­gása közben tette meg elnöki bejelentéseit. A kormány tagjai ugyanis az ülés elején nem vol­tak bent a teremben és az ellenzék hangosan követelte megjelenésüket. Ulain Ferenc mandá­tumainak bemutatásakor az ellenzék hangosan megéljenezte a közigazgatási bíróságot. Napirend előtt először Andaházy-Kasnya Béla szólalt fel a biztosítótársaságok ügyében. Be­szédét külön tudósításban ismertetjük. Utána Kun Béla mondott beszédet: — Ha a kormány nem képes erős kézzel tar­tani az ország kormányrúdját — mondotta —, adja át a helyét. Mit tettek a mezőgazdaság ér­dekében a zöldhitelen kívül? Szabadítsák meg a kis- és középbirtokosok ezreit a kamatuzsorá­tól és az árdrágítóktól. Dintch Ödön: A kormány az árdrágítói Kun Béla: Protekció révén szerzett kiviteli engedélyekkel a kávéházakban folyik a nyílt üzérkedés. (Nagy zaj a baloldalon.) A földmive­­lésügyi miniszter úr szélmalomharcot vív a kartelek ellen. Meneszteni kell a törvényhozás­ból azokat, akik a kormánypárti oldalon a kar­telt védelmezik. A Futura további fentartására sincs szükség, mert állam az államban. A Fu­tura az akkori földmivelésügyi miniszter háta mögött ötven mázsa eozinos búzát szállított ki Bécsbe, azt ott olcsón eladta, hogy a magyar állattenyésztők nyakára hizlalhassák Ausztriá­ban a marhát. Mikor lesz a kormány a tettek kormánya, meddig lesz a kormány kezes bá­ránya a karteleknek? Az ellenzék állandó kiáltozása közben fejezte be Kun Béla beszédét, majd vitéz Purgly Emil földmivelésügyi miniszter szólalt fel: — Arra, hogy az osztrák kormány kinek adja az exportigazolványokat — mondotta a földmivelésügyi miniszter —, semmiféle inge­­renciánk nincs. Én a magam részéről mindent elkövetek, hogy az exportigazolványokkal visz­­szaélést ne követhessen el senki. Gondoskod­tam arról, hogy bizonyos mennyiségű import­­tengerit kaphassanak azok, akik exportálnak. Amíg lehetősége van annak, hogy valuta nélkül beszerezhető a takarmány, valutát nem kaphat­nak. (Nagy zaj a baloldalon.) Ulain Ferenc (gúnyosan): Gratulálok, minisz­ter úr! Purgly Emil földmívelésü­gyi miniszter azután a hódmezővásárhelyi gabonavisszaélésről be­szélt. — Valamelyes visszaélés történt — mon­dotta, mire nagy zaj támadt a baloldalon. A miniszter így folytatta: — Felelősségem tuda­tában állítom, hogy a búzamintát nem abból a vagonból vették, amelyet leszállítottak. (Nagy zaj.) Kőszénpor és más anyagok voltak a va­gonban. Hódmezővásárhely polgármesterét uta­sítottam, vizsgálja meg az ügyet. A visszaélés meg lesz torolva! Ulain Ferenc: Ismerjük már ezt a módszert! (Nagy zaj.) Vitéz Purgly Emil földmivelésügyi miniszter. Harminchét és fél millió pengő túlkiadás van az 1931-32. költ­ségvetési év első felében Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a kép­viselőház csütörtöki ülésén beterjesztené a leg­főbb állami számvevőszék jelentését az 1931/32. költségvetési év első felében mutatkozó túl­­kiadásokról. Az állami adósságoknál több mint 11.000.000 pengő előirányzat nélküli túlkiadás volt. Az egyes minisztériumoknál az alábbi túl­­kiadások jelentkeztek: belügyminisztérium: 320.880, pénzügyminisztérium 638.036, kereske­delemügyi minisztérium 7,522.552, földmivelés­­ü­gyi minisztérium 6,517.715, népjóléti miniszté­rium 1,883.610, kultuszminisztérium 1,110.169, igazságügyminisztérum 257.150, honvédelmi mi­nisztérium 2,584.200, posta 111.325, MÁV 5,431.464 pengő, összesen 37,505.000 pengő. A jelentés indokolásában rámutat arra, hogy a legutóbbi választásoknál közel 27.000 pengő tulkiadás volt. A nemzeti munkavédelemnél közel 60.000 pengő tulkiadás mutatkozik, mert az indokolás szerint a nemzeti munkavédelmi tagok egy részét a biatorbágyi vasúti merénylet kapcsán munkába kellett szólítani. A pénzügy­minisztérium költségvetésében 301.000 pengős túlkiadás azért merült fel, mert a vámőrségi építkezések kapcsán az államkincstár ellen in­dított perben egyezséget kötöttek és emiatt túl­fizetést kellett teljesíteni. A kereskedelemügyi minisztérium költségve­tésében 2,486.000 pengő tulkiadást — az indokolás szerint — a légifor­­galom általános fejlődése okozta. A földmive­­lési tárcánál az elemi csapásokkal sújtott gazdák őszi vetőmaggal való ellátása miatt kö­zel 1.800.000 pengő tulkiadás jelentkezett. Az ínséges helyzetben lévő lakosság téli ellátása mintegy egymillió pengő tulkiadáshoz vezetett. A népjóléti minisztérium költségvetésében az insegakció közel 1.900.000 pengő tulkiadást idé­zett elő. A kultusztárcánál a főiskolai testneve­léssel kapcsolatban felmerült táborozási költsé­gek, a leventeoktatóképzési tanfolyam, továbbá versenyek rendezése és regöscsoportok fen­tar­tás­a 414.504 pengő tulkiadást okozott. Az 1933-ban tartandó nemzetközi cserkészjamboree előkészületi költségeire 32.000 pengő tulkiadás jelentkezik. A MÁV tulkiadásait az előző évben megkezdett beruházási programm végrehajtása idézte elő.

Next