Ujság, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

2 Horribilis mértékben csökkent a nemzeti jövedelem . Néhány szóval kitérni óhajtok az ál­talános gazdasági helyzetre. Ha egy ország jólétét, életstandardjének elérhető fokát egyetlen statisztikai adattal akarjuk kife­jezni, akkor a nemzeti jövedelmet kell ala­pul venni. A nemzeti jövedelem 1928/29-ben ötmilliárd pengőt ért el, most nem éri el a hárommilliárd pengőt sem. A nemzeti jövedelem fejenként tehát körülbelül 350—355 pengő körüli ösz­­szeget, tehát olyan alacsony fokot ért el, amelyet feltétlenül fokozni kell. A fokozás útja, módja csak a termelés fejlesztése lehet. Azonban vigyázni kell, hogy csak igazi ér­tékeket termeljünk, olyanokat, amelyeket értékesíteni lehet. Ezért igyekeztünk keres­kedelmi szerződéseket, exportintézeteket megszervezni. A termelés fejlesztésével, a nemzeti jövedelem fokozásával szoros ösz­­szefüggésben van a hitel is, mindezt hitel nélkül nem érhetjük el, a hitelhez viszont az államháztartás stabilitása szükséges. Ez az a pont, ahol a gazdasági probléma vissza­kapcsolódik a pénzügyi problémára. A nemzeti jövedelem és a közterhek egymáshoz való viszonya helytelen irányban tolódott el *— Amikor a nemzeti jövedelmet állítják szembe a közterhek nagyságával, akkor az elviselhetetlen adóterhekről szoktak be­szélni. Az arányszámokat azonban n­e felejt­sük el, nem lehet mereven nézni, mert az adóterhek a közpé­­ztárakon csak keresztül­folynak, azután visszafolynak állami alkal­mazottak fizetésének formájában a termelő rétegekhez. A nemzeti jövedelem és a közterhek egymáshoz való aránya az utóbbi évek­ben tagadhatatlanul helytelen irányba tolódott el. Ennek oka és magyarázata a termelés visszaesése. A csökkenés erőszakos leforgácsolása nem lehetséges, mert akkor a gazdasági életben egyensúlyzavarok állanának be. Átmenetileg passzív gazdasági terület vagyunk, ezen azonban nem kell kétségbeesni, mert picis államok, még nem agrárállamok is, vannak ebben a helyzetben. Az ezen való segítés két módon tehetséges, először külföldi hite­lek igénybevételével, másodszor pedig a belső tőkének átmenetileg való szolgálatira áll­ásával. Külföldi segítségre ez idő szerint nem számíthatunk, az inflációs, devalvációs tervek pedig helytelenek, amelyeket el kell vetnünk. Hogyan és gazdasági helyzeten segíteni ? Három módon kell a gazdasági hely­zeten : segíteni. Először a termelést emelni, másodszor a közigazgatási költségeket apasztani, harmadszor átmeneti belső értékeket is szolgálatba állítani. Az elkövetkezendő intézkedéseknek a mező­gazdaságot kímélni kell. A deficit eltünte­tésére kínálkozó módozatok között elsősor­ban a bevételek fokozását, azután a kiadá­sok apasztását kell említeni, végül kölcsön­­műveleteket.­­­ A népszövetség pénzügyi bizottsága foglalkozott a magyar pénzügyekkel és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a deficit megszüntetése a bevételek fokozásával és a kiadások apasztásával egyedül nem oldható meg, szükség van tehát egyéb műveletekre is. Kialakult az a nézet, amely a külföldi államokat nem érinti, hogy azokat az összegeket, amelyeket kül­földi államok javára a transzferalapra befizetni kellene, pénztárjegy ellenében legfeljebb ötvenmillió összeg erejéig igénybe vehessük. Ezzel a megoldással a deficit ötvenmillióval csökkenne, most tehát már csak százmillió deficit eltün­tetéséről volna szó. Belföldi­­ művelet terve — Az ötvenmillió pénztárjegyek ellené­ben való igénybevétele tulajdonképpen kölcsönművelet, amelyet burkoltan a kül­földdel szemben kötünk. Amellett, hogy a kiadásokban 30 millió apasztást kívánunk végrehajtani, további kölcsönművelet elől sem zár­kózhatunk el, 45 millió pengős belső kölcsön tervét dolgoztuk ki, amelyből az ipar 25 milliót, a mezőgazdaság pedig 20 millót vállal. Felkiáltások a baloldalon: Miből? Honnan tesz, a mezőgazdaság pénzt? Imrédy Béla pénzügyminiszter: A mező­­gazdaságnak azok a rétegei, amelyekkel érintkezésbe léptem, vállalják ezt az össze­get. Természetesen elsősorban a nagybir­tokról és más gazdasági intézményekről van szó. Ennek a kölcsönnek az ellenében kincstári jegyeket adunk, amelyek két év múlva járnak le és azután köztartozások fedezésére fordíthatók. Rassay Károly: Jó éjszakát, Ocskay bri­­gadéros! Malasits Géza: Újabb hadikölcsönkötvé­nyek! ÚJSÁG SZERDA, 1933 FEBRUÁR . Percekig tartó vihar a kis­forgalmiadórendszer és az izzólámpaadó körül Imrédy Béla pénzügyminiszter. A két kölcsönműveleten felül szükségünk van az állami bevételek fokozására is. Felvetették azt a gondolatot, hogy a közterhek lebontá­sával a forgalmat megnövelhetnék. Nem is­merek példát a történelemben, amikor a bevételek fokozását jelentették volna a köz­terhek leszállítására. Erre nézve szabadjon egy példával is szolgálnom. A német állam­vasutak 1931 decemberében tízszázalékos tarifaleszállítást vittek végbe. A tervbe vett kétszázmillió bevételcsökkenés helyett azon­ban hatszázmillió esett ki. A német árufor­galom 27.7 százalékkal esett vissza, ugyan­akkor Ausztriában 18.2, Francia- és Olasz­országban 16.9, nálunk 14.9 volt a bevéte­lek visszaesése. Ez a példa is mutatja, hogy a tarifaleszállítás nem járult hozzá a for­galom növekedéséhez, mert a német példá­ban látjuk, hogy az általános 17 százalékos visszaeséssel szemben ott 10 százalékkal na­gyobb a hiány, ami arra mutat, hogy éppen a leszállítás jelentette a nagyobb bevételi visszaesést. • A forgalom emelésének gondolatát azonban igyekeztem honorálni. Elve­tettem a forgalmi adó felemelésére fel­merült gondolatot. Óriási nagy zaj. Felkiáltások: Újat­b sar­cot vetnek ki! Imrédy Béla pénzügyminiszter: Az egyfá­zisú forgalmiadórendszer bevezetését azok­nál a gazdasági ágaknál, amelyeknél még nem volt bevezetve, az eddigi alapkulcs figyelembevételével folytatjuk, úgy­hogy burkoltan sem akarok forgalmiadóemelést csinálni. A fogyasztási adók terén új adót ho­zunk be, még­pedig az izzólámpa és villanyfényforrás adóját. (Óriási, per-Imrédy Béla pénzügyminiszter: Ez az adó nem jelenti a rádiócsövek megadóztatását is. Újból óriási zaj tört ki A szocialis­ták padjaiból azt kiáltják: — Tessék a monopóliumot vissza­venni! Imrédy Béla pénzügyminiszter: A rádió megadóztatása a készülékek teljesítő­képességéhez képest történik meg. Malasits Géza: Mi lesz a monopó­liummal! Ingyen nemzeti ajándékot adtak a rádió társaságnak! Györki Imre: Nesze neked rádió szózat! (óriási zaj.)­cekig tartó zaj.) Az elnök megszólaltatja a viharcsengőt, de azon keresztül is hallatszanak a fel­kiáltások: —­ Ez maguknak való, a sötétség! Vissza a faggyúgyertyához! Száz szál gyertyát! Imrédy Béla pénzügyminiszter: Azt hi­szem, ha megadóztatjuk a petróleumot, ha a paraffin megadóztatás révén tulajdon­képpen adó alá esik a gyertya is indokolt és méltányos a világítási eszközöknek a leg­tökéletesebbjét, az izzólámpát is megadóz­tatni. (Óriási, hosszantartó zaj.) Ez az adó­tétel 125 fillérrel kezdődik és a százwattos lámpánál 85 fillérben éri el a legmagasabb fokozatot. Az izzólámpaadó általában igen mérsékeltnek mondható, mert amíg Olasz­országban az áram árának a harminc szá­zalékát teszi ki, nálunk átlagban két-három százalékkal terheli meg az áramfogyasztást. Vihar a rádiómonopólium körül Felzúdulás a miniszter sorozatos adóemelési be­jelentései miatt Propper Sándor: Szóval Olaszországról hozták ezt az áldást is. Reisinger Ferenc: Minden rosszat onnan hoznak! Imrédy Béla pénzügyminiszter: A fo­gyasztási adó terén a szivarkapapír és szi­­varkahüvely adóját emeljük fel. A szeszadónál lényegesebb emelést nem eszközlünk, csak kikerekítjük az 1990-es adótételt 2-re. (Mozgás a baloldalon.) A kávé és tea vám­ját ötven százalékkal, az ananász és banán vámját száz százalékkal emeljük. Kétségte­len tény, hogy államháztartásunk a MÁV deficitje miatt különösebb terheket kényte­len viselni, ami abból adódik, hogy az autó versenye következtében a vasutak forgalma mindenütt visszafejlődik. Ennek kiküszöbölésére kellett gondol­nunk és hogy a versenyt valamiképen egyensúlyba hozzuk, elhatároztuk a te­herautók után fizetendő közúti "adó megkétszerezését (Óriási, hosszantartó zaj.) Friedrich István: Lassítsák a tempót! Reisinger Ferenc: Négy hónapig speku­láltak ezeken az adóemeléseken! Az elnök a közbeszóló képviselőket rendre­­utasítja. Újabb vihar a hirde­tési adó feje körül Imrédy Béla pénzügyminiszter: Tervbe vettük az autófuvarozási illeték felemelését is. Mielőtt azonban ebben a végső döntést meghoznók, az érdekeltekkel tárgyalásokat folytatunk, mert remény van arra, hogy a benzinadó felemelése révén elérhetjük a kí­vánt célt. A közvetett adók terén a hirdetési adó bevezetését vesszük tervbe és ennek megvalósítását az érdekeltekkel való tárgyalásaink után határozzuk el. Újból óriási vihar támad, a közbeszó­lások özöne hangzik el, az elnök meg­szólaltatja a viharcsengőt és amikor a­ csend helyreáll, bejelenti, hogy a köz­beszóló képviselőket, ha nem teszik le­hetővé, hogy a pénzügyminiszter beszé­dét nyugodtan elmondhassa, a men­telmi bizottsághoz utasítja. Imrédy Béla pénzügyminiszter: Az állam bevételeinek fokozása céljából nagy súlyt­­he­lyezünk a dohányjövedék készleteinek helye­sebb értékesítésére. Különösen a külföldi ér­tékesítésre helyezünk súlyt és erre nézve már tárgyalásokat kezdünk. Lázár Miklós: Laskayra kell bízni! Házadóemeléssel szem­ben felszabadítják a laká­sok forgalmát Imrédy Béla pénzügyminiszter. Mindezek a bejelentett új adók nyolcmillió jövedelem­­többletet jelentenek. Ez azonban nem elég a deficit eltörlésére, úgyhogy a fedezetet túlnyomórészben az egyenes adóknál kell megtalálni Átmenetileg kénytelenek vagyunk a kincstár szükségleteinek fedezése céljá­ból a belső tőke mozgósítására, mert ezt helyesebb útnak tartjuk, mintha inflációt csinálnánk. Ezért elhatároztuk, a házadóalap húszszázalékos további pótlékolását, mégpedig olyan formában, hogy a nagy- és kisközségekben a tu­lajdonosok és hozzátartozóik által la­kott házak, a városokban pedig a két­szobás, a családok által lakott házak el alól mentesittetnek. — Helyest Helyest — felkiáltások a jobb­oldalon. Imrédy Béla pénzügyminiszter: Meggyő­ződésem, hogy ennek az adóemelésnek a méltányosságához nem férhet kétség, mert hiszen a városi háztulajdonosok mentették át legjobban a vagyonukat. Mérlegelve azon­ban a háztulajdonosok helyzetét, a pótlék felemelésével szemben megszüntetjük a la­kások kötöttségét. (Óriási zaj.) Bródy Ernő felugrik a helyéről és kiáltja: Szóval a lakó fizesse meg ezt az adót! Imrédy Béla pénzügyminiszter: Meggyő­ződésem, hogy a béreknek mostani lefelé tendálása közben nem lehet szó arról, hogy a lakókra hárítsák át ezt az adót. Hatvanszázalékos pótlék a jövedelmi adó után,vagyonadó duplán a rokkantadó duplán Bródy Ernő: Földönfutóvá teszik a lakó­kat! Imrédy Béla pénzügyminiszter: Az alkal­mazottak illetmény­adóját 25 százalékkal pótlékoljuk. Ez azonban a 620 pengőn aluli fizetésű alkalmazottakat nem érinti. A jövedelmi adónál a múlt évben fizetni elrendelt százszázalékos pótlék helyett

Next