Ujság, 1934. december (10. évfolyam, 271-293. szám)

1934-12-01 / 271. szám

s Megszüntették az eljárást Moór Artúr ellen Néhány hónapja többen feljelentést tet­tek Moór Artúr dr. ismert budapesti ügyvéd ellen. A feljelentők között volt Szil­vinyi Géza altábornagy özvegye, özvegy gróf Karátson­yi Jenőné és Huszár Elemér volt képviselő. A feljelentések különböző vissza­élésekkel vádolták az ügyvédet. Az ügyészség most hozta meg a határozatát, amelyben Szilvinyi Gézáné és Huszár Elemér feljelen­tése ügyében megszüntette az eljárást Moór Artúr ellen. Karácsonyi grófné feljelentését a grófné többi ügyeihez csatolják és ezekkel együtt bírálják el. A feltűnést keltő ügyész­ségi döntésről a következő hivatalos jelen­tést adták ki: A budapesti ügyészség a le­folytatott nyomozás adatai alapján özvegy Szilvinyi Gézáné született Mauthner Mark­­kot­ Gertrud által hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás, köz- és magánokirathamisítás bűn­tettei címén, valamint barátosi Huszár Ele­mér által hűtlen kezelés bűntette címén Moór Artúr budapesti ügyvéd ellen folyamatba tett eljárást megszüntette. Hiteles helyről szerzett értesülésünk szerint az ügyészség a megszün­tető végzést a következőkkel indokolja: Moór Artúr teljhatalmú meghatalmazás alapján intézte Szilvinyi Gézáné vagyonjogi ügyeit. Tavaly májusban az ügyvéd végelszámolást csinált és ezt Szilvinyiné helyesnek elismerte. Utólag mégis többrendbeli kifogást emelt és követelést támasztott az ügyvéddel szemben. Összegszerűleg azonban nem tudta szabato­san megjelölni követelését és kellő bizonyí­tékokat sem terjesztett elő. Az ügyészség könyvszakértőket hallgatott meg, akik a be­nyújtott elszámolásra vonatkozóan teljesen ellentétes véleményt terjesztettek elő. Az ügyészség ezért úgy találta, hogy további el­járástól bizonyíték hiányában eredmény nem­­várható és a felmerült vitás kérdés polgári eljárás keretébe tartozik. A magánokirat­­hamisítás bűntette címén indított eljárást bűncselekmény fenn nem forgása címén szün­tették meg. A közjegyzői okiratban foglalt meghatalmazás hiteles és szabályszerű, még a gyanú árnyéka sem fér hozzá. Huszár Ele­mér panasza ügyében az ügyészség érdemi vizsgálatba sem bocsátkozott, mert az állító­lagos elkövetés 1927. évben vagy azelőtt tör­tént, azóta több mint öt esztendő telt el és a bekövetkezett elévülés minden bűnvádi el­járást kizár. ­Németországot illeti a szak — mondják Londonban London, november 30. A Havas-iroda érte­sülése szerint az angol kormánynak nincs szándékában Berlinnel diplomáciai tárgyalást kezdeményezni. Németországra vár a feladat­a— mondják Londonban —, hogy feleletet adjon az alsóházban a kormány részéről el­hangzott kijelentésekben foglalt felhívásra. A Saar-kérdés elintéződése előtt nem számí­tanak német részről hivatalos válaszra, de ez még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a diplomáciai képviseletek között tárgyalások indulnak meg. Borzalmas tájfun a Flizy-szigeteken Manilla, november 30. (Havas.) A Fü­löp­­szigetek középpontjában olyan borzalmas erejű tájfun dühöngött, aminyt évek óta nem tapasz­taltak. A vihar óránként 200 kilométeres sebes­séggel száguldott tova. Útjában mindenütt nagy károkat okozott. Még nem tudják, hogy ember­élet esett áldozatul az ítéletidőnek. Tokió, november 30. A tájfun m­ár Kormosát is elérte. A kormosai rádióállomások több japán és idegen nemzetiségű gőzös vészjelzését fogták fel. A rádióösszekötetés Tuinan és Luzon kö­zött megszakadt. Forradalom Uruguayban Newyork, november 30. Montevideóból ér­kező jelentések szerint Uruguay északi ré­szében zendülés tört ki. A forradalmi meg­mozdulás több városra terjed ki. Montevi­­deóban magában a kormány számos ellen­felét börtönbe vetették. Hivatalosan cáfol­ják a zendülésről elterjedt híreket. Torra elnök fogoly. Az angol szülü­gyminiszter békcebeszéde London, november 36. Sir John Simon külügyminiszter Dumph­reysben mondott be­szédében az egész angol nemzet rendíthetet­len békeszeretetét hangoztatta, amit — mon­dotta — az egész világon nagyon jól ismer­nek és ami magában véve a világbéke fentar­­tásának egyik életbevágóan fontos tényezője.­­ Az angol kormány állandóan a legeré­lyesebb békepolitikát folytatja, amelynek célja a nemzetek közötti gyülölség, gyanú és félelem okainak kiküszöbölése. | ­ mérsékletre intette az angol kormány Jugoszláviát Pál régensn­erceg Macdonaldnál London, november 30. Az angol kormány — beavatott körök értesülése szerint — mér­sékletre intette Jugoszláviát a marseillei király­gyilkosság ügyében. Macdonald miniszterelnök pénteken délelőtt felkereste a Buckingham­­palotában a jugoszláv régenstanács elnökét, Pál királyi herceget és több mint egy óra hosz­­szat tanácskozott vele a Genfben átnyújtott jugoszláv panaszirat ügyében. Hivatalos jelen­tést erről a megbeszélésről természetesen nem adtak ki, beavatott körökben azonban kétség­telennek tartják, hogy Macdonald mérsékletet tanácsolt Pál hercegnek és felkérte őt, hasson oda a jugoszláv kormánynál, hogy ne élezze ki a nemzetközi helyzetet most, amikor az egész nemzetközi politikában örvendetes enyhülés jelei mutatkoznak. Belgrád, november 30. A jugoszláv miniszter­­tanács csütörtök óta úgyszólván pernanenciá­ban ülésezik. Jeszics külügyminiszter többórás expozéban számolt be minisztertársainak a genfi eseményekről és a nemzetközi helyzetről, különösen pedig arról a hatásról, amelyet a jugoszláv panaszirat átnyújtása a genfi delegá­ciók körében tett. Az expozéról természetesen semmi sem szivárgott ki s a kétnapos minisz­tertanácsról kiadott péntek esli kommüniké csak annyit mond, hogy a minisztertanács jóváha­­gyóan tudomásul vette Jestics jelentését és meg­köszönte neki a jugoszláv ügy érdekében kifej­tett fáradozásait. Jeszics csak vasárnap utazik vissza Genfbe, mert meg akarja várni Pál ré­­gensherceget, aki szombaton este érkezik vissza Londonból. A jugoszláv politikai közvélemény rendkívül nagy érdeklődéssel várja Pál herceg hazaérkezését, mert tisztában van azzal, hogy a régenshercegnek Londonban folytatott tanács­kozásai döntő kihatással lesznek a marseillei ügyben teendő további jugoszláv lépésekre. ÚJSÁG SZOMBAT, 1934 DECEMBER T Törvénybe iktatták a turistaszakaszt Kállay miniszter kijelentette, hogy az állami erdőknél is figyelemmel lesznek a turistákra Alig húsz­­képviselő jelenlétében folytatta a képviselőház pénteken az erdőjavaslat részle­tes tárgyalását Üres volt az első emeleti karzat is, a másodemeleti karzat viszont zsúfoltságig telt meg az egyik középleányiskola növendékei­vel A miniszterek közül csak Kállay Miklós tartózkodott az ülésteremben. Almásy László elnök öt órakor nyitotta meg az ülést és rögtön áttértek az erdőjavaslat rész­leteinek megvitatására. Sorra peregtek a pa­ragrafusok, legtöbbször Esterházy Móric gróf, Inkey Pál báró és Biedermaim Imre báró elő­adó kértek szót. Nagyobb vita volt a 25. sza­kasznál (rovarirtás). Kállay Miklós miniszter a felszólalásokra válaszolva, kijelentette, gondja lesz a végrehajtási utasításban arra hogy a rovarirtás szempontjából ne zúdítsanak arány­talan terhet az erdőbirtokosok váttaira. Sorra jöttek a többi szakaszok és eljutottak a 212. szakaszig, ahol Zsitvay Tibor felszólalása után a szakasz értelmét kiterjesztették a turistákra is. Vita volt a 221. szakasznál, ahol Zsitvay Tibor azt fejtegette, hogy a természetvédelem címén az olyan üzeme­ket, amelyek valamely természeti ritkasá­got megsemmisítéssel fenyegetnek, ha mód van a közeti áttelepítésre, akkor át kell telepíteni. Erre Fenyő Miksa azt válaszolta, hogy ter­mészetvédelem címén sem lehet egy működő bányát csak úgy máshová áthelyezni. A vállal­kozások nem turisták, amelyeket sétáltatni lehet egyik helyről a másikra. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter fel­szólalása után a Ház a szakaszt Zsitvay Tibor és az előadó módosításával fogadta el. A 312. szakasz helyett Zsitvay Tibor új sza­kasz felvételét indítványozta. Az új törvény­­szakasz szerint a földmivelésügyi miniszter az Országos Természetvédelmi Tanács meghallga­tásával részletesen szabályozza az erdő- és ki­rándulóhelyek látogatásának módozatait. E szabályozásban a közönség közlekedésének, különösen a turistaforgalomnak érdekeit oly módon kell biztosítani, hogy az magántulajdont és egyéb érdekeket ne sértsen. Azonkívül gon­doskodni kell a turistautak nyilvántartásáról és a turistaútnak nyilvánított terület tulajdo­nosa csak a földmívelésügyi miniszter hoz­zájárulása után hathónapi felmondásssal zárhatja el az utat. Bródy Ernő szólalt fel és leszögezte, hogy ezt nem rendelettel, hanem törvényben kellene szabályozni. A turisztikát és a vadászatot nem kell szembeállítani egymással. A vadászok nagy­­része amúgyis a síkon vadászik, a turisták pe­dig a hegyekben járnak. A turisztikának köz­gazdasági értelemben is nagy jelentősége van. Menedékházakat építenek, javul a közlekedés és a vidéki embereknek is kereskedelmi lehe­tőségeket nyújt. Végül kérte, hogy a miniszter nyissa meg az utat a nagyközönség számára az állami erdőkben. Kálla­y Miklós földművelésügyi miniszter el­fogadta Zsitvay Tibor új szakaszát. Kijelentette, hogy az állami erdőknél is te­kintettel lesz a turistákra. Ezután a képviselőház az erdőtörvényt rész­leteiben is elfogadta. Bessenyey Zénó elnök in­dítványt tett, hogy a képviselőhöz legközelebbi ülését kedden, december 11-én délután 5 óra­kor tartsa. Az ülés kilenc órakor ért véget. Rossz villamosközlekedés és goromba kalauzok Véget ért a főváros költségvetési vitája A főváros közgyűlése péntek délután befe­jezte az egy hónapig tartó költségvetési vitát. Ezúttal főként a villamosvasutat bírálták a szónokok. Vsetty Béla dr. Miliók Sándor szocialista vá­rosatya állításaival polemizált. — Nem áll az — úgymond —, hogy a BSzKRT elnöki széké­­ben politizálnék. Szeretem a sportot, nemcsak a futballt, hanem a sport minden ágát, de valót­lan, hogy a sportembereket megkülönböztetett bánásmódban részesítenék a BSzKRT-nál. Job­­ban szeretem a villamosvasút alkalmazottait a sportpályákon látni, mint a kocsmákban. Arra a panaszra, amely szerint a szépilonai állomás­főnök megengedte az egyik kalauznak, hogy „bormérést" nyisson, azt válaszolta, hogy a kalauz csak arra kapott engedélyt, hogy a végállomáson saját természá­borát elrak­tározhassa mindaddig, amíg vevője akad. Weiss Konrád szerint nagy hiba, hogy nincs egységes közlekedési politika. A villamosvasút vállalat igazgatása túlméretezett. A személyi ki­adás az összbevétel 47 százalékát teszi ki. A drága adminisztrációnak egyik oka az, hogy az ellenőrzést tíz abszurdumig viszik. Minden hat kalauzra egy ellenőr jut. Szabó József védelmébe vette a BSzKRt-ot. Lázár Emil az autóbusztarifa leszállítását és újabb autóbuszok beszerzését követelte. Martse­­kényi Imre szerint a rossz közlekedés a legéle­sebb kritikát hívja ki. A 257 igazgatósági alkalmazottnak három­millió a jövedelme, ezzel szemben a tízezer többi alkalmazott alig kapja a háromszorosát annak, amit a kétszáz­­ötvenn­él élvez. Rövid relációk kellenek, de ké­nyelmes és gyors átszállási lehetőség mellett. A menetsebességet fokozni kell. A kalauzokat ok­tassák ki udvariasságra, mert egy részük elvi­­selhetetlenül goromba a közönséggel szemben. Éber Antal nagy elismeréssel emlékezett meg a Kisipari Hitelintézet működéséről, illetve annak kitűnő vezérigazgatójáról, Széll Jenőről. A fővárosnak ez a hitel­szervezete teljes szak­­szerűséggel és kiváló hozzáérté­ssel végzi rend­kívül fontos feladatát, amivel egyaránt kiér­demli úgy a főváros, mint a kisiparosság őszinte elismerését. A hitelnyújtási lehetőségek fokozása cél­jából az alaptőkét legalább egymillió pen­gővel fel kell emelni. Szilágyi Antal azt hangoztatta, hogy a hajdan híres kisiparosság ma tulajdonképpen nem más, mint éhbérért dolgozó munkás. Ilyen kö­rülmények között a Kisipari Hitelintézet jelen­tősége megsokszorozódott. Kétmillió pengőt he­lyezzenek el bérésként az intézetnél. Wolff Károly dr. ezt hangsúlyozta: Minthogy az autonómiaiam megnyilvánuló cserő rendbe­­h­ozta a költségvetést és törölte a deficitet, ilyenformán a szanálás az autonómia med­rébe terelődött át. Adják meg a korlátlan felhatalmazást a pol­gármesternek Gál Benő autóbuszjáratokat kö­vetelt a perifériákra. Csapó Ferenc a déli és a kelenföldi pályaudvar környékének közlekedési mizériáira mutatott rá. Lévai Sándor szerint az autóbuszt végig kell­ vezetni a Rákóczi-úton. Miliók Sándor Usettyvel szemben fentar­­totta korábbi állításait. Peyer Károly tiltakozott az ellen, hogy a költ­ségvetési vita alatt beadott indítványokat a jövőben szavazás nélkül egy tömegben kiadják a polgármesternek. A költségvetés mérlege Liber Endre h. polgármester javaslatára a közgyűlés az eredetileg tízmillióval deficites költségvetés mérlegét a következőképpen állí­totta össze: Rendes kiadás 142,612.534 P Rendkívüli kiadás 3,315.033 „ Összesen 145,932.117 P Ezek szerint tehát 4550 pengő felesleg mu­tatkozik a deficit helyett. Kimondták még, hogy a községi pótadó változatlanul 50 százalékos, az alkalmazottak kereseti adója ugyancsak változatlanul 5 százalék marad. Hasonlókép­pen nem változik a házbérkrajcár, a szemét­­fuvarozási illeték, a víz, a gáz­ és a villanyáram ára. Kérni fogják a minisztert, hogy 1935-re is engedélyezze az inségjárulékot, az idegen­­forgalmi és tűzoltási járulékot. Liber Endre elnök végezetül hálás köszöne­tét fejezte ki a bizottsági tagoknak azért a me­leg érdeklődésért, amit a hosszú költségvetési vita alatt a főváros ügyei iránt tanúsítottak. A városatyák lelkesen megéljenezék Liber Endrét. Összesen 145.927.567 P Rendes bevétel 145.632.117 P Rendkívüli bevétel 300.000 P Rendiől hírek A Váci-úton a Vízművek telepe mellett eszmé­letlen, vérzőrejű munkáskülsejű embert talált a rendőr. A mentők a Gróf Károlyi-kórházba vitték, ahol megállapították, hogy erősen ittas. Valószínűleg akkor szerezte sérüléseit, amikor elesett. Pénteken délelőtt az északi főműhely melletti sínpáron mintegy­ hamnincötéves férfi össze­­roncsolt holttestét találták. A holttestet a tör­vényszéki orvostani m­ezőbe vitték. Lakatos Béla napszámos felesége pénteken reggel az OTI felhőkarcolójának második eme­letéről le akart ugrani. A folyosón várakozók azonban még idejében lefogták. Az életvédelmi osztályon, mivel nem akart lemondani öngyil­kossági tervéről, őrizetbe vették.­­ M­egmérgezte magát a­ Népszállóban Ignác Antal kereskedő­­segéd. A Rókusba vitték. Pacáin Mária ház­tartásbeli alkalmazott Szvcsenay­ utca 29. számú házban levő szolgálati helyén megmérgezte magát. A Rókusba vitték. •A Szakács Aranka József­ körút 51. számú házban levő lakásán megmérgezte magát. Kórházba vitték. A székesfővárosi csukló utcai kőporbányában szerencsétlenség történt. A bánya közepén ti­zenkét centiméter hosszú és három centiméter széles bombát helyeztek el, hogy ezzel robbantsa­nak. Téglás István lakatos felvette a bombát és kupakját ide-oda csavargatta. Hirtelen óriási detonáció reszkettette meg a levegőt, a bomba felrobbant és a bányaépület ablakainak nagy­része betört. Téglásnak kezelejét a bomba tel­jesen szétroncsol­ta. A mentők az uzsoki uteai kórházba vitték. Négy rejtélyes eltűnés ügyében indította meg a nyomozást a rendőrség. Sáfrány Erzsébet 14 éves tanuló, aki a szőlő utcai Jópásztor leány­­nevelőintézet tanulója és akit az Új Szent János­­kórházba utaltak kezelésre, nyomtalanul eltűnt. Pár nap előtt gyógyultan elbocsátották a kór­házból, de a zárdába nem tért vissza. A rendőr­ség rádió útján körözi.­­ Döbrey Eszter har­mincéves leány, aki hét hónappal ezelőtt jött fel a fővárosba Temesvárról és a Huszár­ utca 10. számú házban lakott, hónapok óta nem ad élet­­jelt magáról. A szülök most kérték a rendőrsé­get, keressék meg lányukat. — Németh László 12 éves fiú eltűnt szüleinek lakásáról. — Ugyan­csak eltűnt ifj. Kőhegyi Ede fodrásztanonc szüleinek Szegedi-ut 6—8. számú házban levő lakásáról. A fiú minden holmiját összecsoma­golta és igy távozott el. Levelet hagyott hátra, amelyben azt írta, hogy kalandra vágyik és világgá megy. Pénteken délben a Virányos-út 9. számú elemi iskoláiban ellopták Agócs Nándor tanár feleségének retiküljét 30 pengővel. Betörők­­jártak Pesterzsébeten délben egy órakor Lancsák Sándorné lakásán, ahonnan 200 pengő értékű ruhaneműt vittek el. Hermann Gábor dr. 26 éves fővárosi tisztvi­selő pénteken délután három órakor elütötte B. A. 826. számú autójával Neiszer Teréz 30 esztendős nőt, akit súlyos állapotban vittek a mentők a Rókusba. Mérget ivott Gy. Szabó Júlia háztartásbeli leány Nagymező­ utca 11. számú házban lévő lakásán. A mentők a Rókusba vitték. Hogy miért akart meghalni, nem tudják. A Külső Jászberényi-utón a B. F. 306. teher­autó elütötte Neumann Gyula 11 éves tanulót és elmenekült. A kisfiú mindkét lábán megsérült. A mentők a Horthy Miklós-kórházba vitték. Láng József gyári munkás neje megmérgezte magát a Lenke-úti állami lakótelepen. Életve­szélyes állapotban került a Rókusba. Faszénnél haltják a római autóbuszokat Róma, november 30. (Havas.) A római autóbusz-társaság elhatározta, hogy a kocsi­jait ezután faszénnel fogják hajtani.

Next