Ujság, 1938. január (14. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

2 . Rádióvásárlás - bizalom kérdése Telefon: Magy. kir. és udv. hangszer gyár 136— M VII., Rákóczi-ut 60. Az ország le£uagyobb és legszebb rádióterme Egyhavi fogház egy pécsi sajtóperben Pécs, december 31. (Az Újság tudósítójá-­ ról.) Pénteken hirdette ki a pécsi törvényszék Sík B. Bélának, a Dunántúli Tőzsde szerkesz­tőjének sajtóperében a Curia ítéletét Sík Béla annak idején lapjában sorozatos támadásokat intézett a Pécsi Napló felelős szerkesztője, Ter­rier István dr. ellen, aki emiatt sajtópert indí­tott. A törvényszék Síkot 14 napi fogházra ítélte. A Curia ezt a büntetést egyhavi fogházra emelte fel. Kozma Miklós távirata a hírlap­írók m­adilintézetéhez A Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjinté­zete az újév alkalmával meleghangú üdvözlő­táviratot külö­t elnökének, Kozma Miklós m­­kir. titkos tanácsosnak. Kozma Miklós a kö­vetkező táviratban válaszolt: „Hálásan köszönöm a nyugdíjintézetben tö­mörült magyar hírlapírók újévi jókívánságait, amelyeket szívből viszonzok. A Hírlapírók Nyug­díjintézetének nagy és nemes feladatai vannak. Amidőn az eladott kortársaknak és az újság­írók özvegyeinek, árváinak létét akarja biztosí­tani, egyúttal erkölcsi célok szolgálatában is áll. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalomnak az intézet iránt eddig tanúsított érdeklődését és támogatását a jövőben fokoznunk sikerül. A magyar hírlapírók küzdjenek továbbra is váll­vetve az intézet érdekében, ne a múlt bajaival, hanem a jövővel törődjenek, sohasem hátra, hanem mindig előre nézni. Én a vállvetett mun­kából ki akarom venni részemet, s Isten áldását kérem az új esztendőben is az intézetre és min­den tagjára. Kozma Miklós.“ Adományok Horthy Miklósné akciójára A kormányzóné nyomorenyhitő mozgalmára december 30-án a következő adományok érkez­tek: M­enckheim József gróf 1000 P, Freund Sala­mon 100 P, Fleischer Elemér dr., vitéz Barna Lajos 50—50 P, Nékám Lajos dr. 30 P, Zarkóczy ■ Dénes 20 P, Zöldfiaskó vendéglő tulajdonosa Bakonyi Péter 15 P, Pannónia Dobozgyár mun­­kásai 10,88 P, Magyar Alt. Hitelbank egyik ügy­fele, Gáspár Pál dr., Société Francaise de Na­vigation Danubienne Magyarországi Képviselő­sége 10,10 P, M. Kir. Deák Ferenc Mezőgazda­­sági Szakiskola Kehida 8,20 P, Société Francaise de Navigation Danubienne Magyarországi Kép­­zelesége 7 P, Asztalosmesterek Kürtői­ Szövetke­zete Bp., özv. Éder Rudolfné 5—5 P, Bancs Zol­tán, Grolig Ernő, V. K -né 3—3 P, Májer Miksa dr. 2 P, Valkó Gusztáv, D. Dénes 1—1 P, özv. Baskó Istvánná 68 fillér. Hétfői elő­adások Acsaij Tihamér dr . Fogalomzavar a demo­krácia körül (Társadalomtudományi Társulat, Népegészségügyi Múzeum, VI., Eötvös­ utca 3., délután­­16 órakor.) Hahn Dezső dr.: Az egyke kérdésének zsidó vonatkozásai. — Szabolcsi Lajos dr. A kallói szent pap. (Magyar-zsidó Szabadegyetem, Gold­­mark-terem, VII., Wesselényi-utca 7., délután 6 órakor.). UJLA­I SZOMBAT, 1938 .JANUÁR . Éles kifakadások a 8 filléres kisszakasz ellen Meglepetésszerűen történt a drágítás. A szilveszteri forgalmat igyekszik kihasználni a BSzKRt. — ezért drágítottak az év­­ utolsó napján Szombat reggelre — mint az Újság megírta — hirtelen és minden előzetes bejelentés nélkül megdrágult a pesti villamos. Ámbár köztudo­mású volt, hogy a főváros közgyűlése hozzájá­rult a kisszakasz árának 2 filléres emeléséhez, ez csupán január 1-én következhetett volna be Közben olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy a kormány jóváhagyásának megszerzése heteket vehet igénybe, így hát február-március előtt nem történhetik meg a félve várt drágítás. A BSzKRt igazgatósága — mint ugyancsak megírtuk —, csütörtökön a késő éjszakai órák­ban hozta meg döntését arról, miként ültesse át a gyakorlatba a kissza­ka­szem­elést. A vállalat célja az volt, hogy ez meglepetésszerűen történ­hessék, nehogy a drágításnak a hasznát a BSzKRt-on kívül más, a közönség is lefölöz­hesse. Minden igyekezetük arra irányult, hogy minél kevesebb ember kezében legyen 6 filléres kisszakaszérme. Ezért az utcai automatákat már napok óta igen gyéren látták el kisszakasz­­szal, csütörtök délután pedig egyenesen kivon­ták az érméket a jegyárusító gépezetekből. Ugyanígy a trafikosok és más viszontelárusítók se kaphattak olyan mennyiséget a kisszakaszok­­ból, mint kívántak. Mindehhez járult a vasút­­vállalat igazgatóságának az a hetek óta tartó híresztelése, hogy új kisszakaszérmék­et nyomat­nak — fehér fémből, középen lyukasztással. Egy-egy ilyen mintadarab a főváros közgyűlé­sén is forgalomba kerü­lt, jeléül annak, hogy az új kisszakaszérmék elkészültek és a felemelt vi­­teldíj bevezetése akadályokba nem ütközik. A villamosvasút forgalmi vezetősége igyekezett az új kisszakaszokat „népszerűsíteni”1, fényképeket készíttettek azokról, felkérték a sajtót a kép közzétételére és így annak elültetésére, hogy a régi szakaszjegy nem egyéb beolvasztandó „ócskavasnál". Kiderült, hogy mindez csak ügyes taktika volt, mert az újfajta, lyukas és felfűzhető kis­­szakaszokból csupán párszáz darab került kí­sérletképpen, s hogy a villamosvasútvállalat — miután kiszivattyúzta a kisszakaszér­téket a kö­zönség köréből — kevesebbet veszít a forgalom­ban lévő hatfilléres tantuszokon, mint ameny­­nyibe új érmetömegek vezetése került volna. A készülő szilveszteri­­meglepetésről 11 még a BSzKRt alkalmazottai közül is csak nagyon ke­vesen tudtak, mert attól tartottak, ha híre megy ennek, igen sokan élnek a régi kisszakaszjegy­ék tömeges összevásárlásának lehetőségével. A vü- Iamoskalauzokkal akkor közölték az „ese­ményt", amikor pénteken a kora reggeli órák­ban a kocsira léptek.­­ Ha a személyzetet meglepetésként érte a drá­gítás, képzelhető, hogyan érintette ez az utazó­­közönséget. Akinek akadt még a zsebében egy­két tantusz, az felszállt a villamosra és „kiél­vezte" a kétfilléres hasznot. De akinek péntek reggel már a 8 filléres kisszakaszból kellett vá­sárolnia, az nagy keserűséggel beszélt a tarifa­­drágításról és bizony meggondolta, hogy fel­­szálljon-e a villamosra? A legélesebb kifakadá­sok hangzottak el a megállók környékén a kora reggeli órákban hivatalba, gyárba, üzletbe siető tömegek körében. Megállapították, hogy a kisszakaszdrágítás főként a kisembereket, a legszegényebb népréte­get érinti, amelynek, ha csak 8—10 tantuszt használ el naponta, 16—­20 fillérrel drágult meg huszonnégy óránként az élete, ami egy hónapra 5—6 pengőt jelent. Kikelt az utazóközönség a „meglepetést" ellen azért is, mert azt éppen Szilveszter napjára, te­hát a tervezettnél huszonnégy órával hamarább léptették életbe. Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az év utolsó napjának és a Szilveszter éjszaká­nak nagyobb forgalmát kihasználják. Ezt a helyzeti előnyt a BSzKRt igyekezett a maga ja­vára kamatoztatni. A papirosszakaszjegy 16 fillérről 20 fillérre drágult, ezt senki se vette igénybe. Ha az első napon még nem is mutatkozott nagyobb méretű „kiesésr” a kisszakasz-utasok sorában, bizonyos, hogy ez a közeli napokban bekövetkezik. Pénteken még rendelkeztek az emberek néhány hatfilléres kisszakasszal. De ahogy újév után megindul a rendes forgalom és mindenki kénytelen nyolc fillérrel megfizetni a tantuszt, igen nagy tömegek maradnak le — legalábbis jó darabig — a villamosról, így, hát a BSzKRt ugyanott lesz, mint a tarifaemelés előtt. Drágább árak mellett se lesz nagyobb a jövedelmezőség. A tarifaemelés nem éri el a célját, illetve azt éri el, mint minden alkalom­mal: kevesebb utast, tehát kevesebb jövedelmet Igen érdekes, hogy a kormány jóváhagyása, amelyet csütörtökön éjfélkor kézbesítettek a BSzKRt igazgatósági tagjainak, nem három, ha­nem hathónapi időt adott a villamosvasútválla­­latnak az általános közlekedési és tarifareform megvalósítására. A drága kisszakasz tehát leg­feljebb július 1-éig maradhat érvényben, mert addig rendezni kell a mai zűrzavaros közleke­dést.­ A tarifa­rendezés kapcsán — ha fenntart­ják a 8 filléres kisszakaszjegy-rendszert , hosszabb szakaszhatárokat kell megállapítani, hogy több pénzért többet is utazhassanak a bu­dapestiek. Sztálin a Sztahhanov-rendszer ellen Eddig égig magasztaltak, most kivégzik a munkarendszer irányítóit és szakembereit Varsó, december 31. A lengyel lapok moszkvai jelentése szerint a Szovjetunióban új mostre-per van készülőben, amelynek vád­lottjai a szovjet gazdasági életének legfőbb irányítói lesznek. Neveket egyelőre még nem emlegetnek, a moszkvai lapok azonban sej­tetni engedik, hogy a küszöbön álló per olyan szenzációs lesz, amilyenre még nem volt példa a szovjetbíráskodás történetében. A nagy per hátterében a híres Sztahhanov­­mozgalom áll, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy — a Taylor- és a Ford-féle munka­­megosztás elvei alapján —, a munkások tel­jesítményét a végsőkig ki kell használni. A Sztahhanov-mozgalom másfél éven keresztül hivatalos támogatásban részesült s úgy a sajtó, mint a rádió a legnagyobb propagandát fejtette ki a munkások teljesítményének minél nagyobb arányú kihasználása mellett. A helyzet most hirtelen megváltozott és Sztálin parancsot adott nemcsak a Sztaeha­­nov-mozgalom beszüntetésére, hanem mind­azoknak a személyeknek a legszigorúbb meg­büntetésére is, akik a Sztachanov-mozgalmat kezdeményezték és propagálták. Sztálin nagy beszédet mondott a Sztachanov-mozgalom­­ról a népbiztosok tanácsában és arra a meg­lepő álláspontra helyezkedett, hogy ez a moz­galom nem volt egyéb, mint a munkásság munkaerejének kizsákmányolása ugyanolyan módszerekkel, mint ahogy ez a kizsákmányo­lás a kapitalista államokban történik. — A Sztahhanov-módszer —­ mondotta Sztálin —, látszólag ugyan fokozta a Szovjet­unió termelését, a termelt áruk legnagyobb része azonban használhatatlan volt s a túl­hajtott termelés a gépeket is teljesen tönkre­tette. A munkások csak úgy tudták elérni a tőlük elvárt rekord-teljesítményeket, hogy nem vigyáztak a gépekre és nem törődtek többé azzal, milyen árut termelnek, hanem csak az volt fontos nekik, hogy minél több áru kerüljön ki a kezük alól. Sztálin parancsa alapján most az egész moszkvai sajtó is példátlan hevességgel tá­madja a Sztah­anov-módszereket és azt írja, hogy ezt a mozgalmat „gaz fascista ügynö­kök" csempészték be Szovjet-Oroszországba, hogy tönkretegyék az orosz munkásság életerejét és Ugyanúgy megrontsák őket, mint ahogyan a nyugati kapitalista államok teszik, amikor a végsőkig kihasználják minden munkás munkaerejét. Az árulók­nak, akik lehetővé tették, hogy ez a rend­szer gyökeret verjen a Szovjetunióban, fe­lelniük kell tettükért — írják a lapok. A vizsgálat már folyamatban van s az összes gazdasági szakemberek, akik annak idején helyeslően nyilatkoztak a S­tahhanov-mód­­szerről, a vádlottak padjára kerülnek, hogy bűnhődjenek az orosz munkásság elárulá­sáért. Georgiai tudósok és küllők­­ kivégzése A Tifliszben megjelenő Szárja Vosztoka című kommunista napilap közli Beria kom­munista pártvezető választási beszédét. A beszédből kitűnt, hogy sok tekintélyes nem­zeti érzésű georgiai tudóst, költőt, művészt és politikust, akikről hosszabb ideje sem­mit sem lehetett hallani, szintén agyonlőt­tek. Ezek között van Grgol Cereteli, a tif­­liszi egyetem 70 éves ismert tanára, Cereteli Sándor, a szociológia és történelem tanára, Dzsandieri, Xkl­lszvili és Leonidze, a mező­­gazdasági főiskola tanárai, Ellává, a Pas­­teur-intézet igazgatója, Dzsavachisvili, is­mert georgiai regényíró, Tizian Tahidze fia­tal költő, Szandra Arhmeleli, a tifliszi Rusthaceli-színház volt­ igazgatója, Bessarion Cs­csinadze ismert mérnök és végül Mikolos Karzb­adze, Georgia függetlenségének egyik előharcosa, valamint Szeith Devdariani is­mert író, Sztálin volt tanítója, továbbá He­­rassime Macharadze, a független Georgia volt moszkvai követe. Beria a „GPU által megsemmisített" személyek felsorolását igy Készpénz és értékes díjakkal jutalmazott SZÓTAGPÁLYÁZATI SZELVÉNY A megjelenő 23 szótag helyesen össze­állítva levelezőlapra felragasztva 1938. április 6—12-ike között küldendő be, vágja ki és gyűjtse az Újság minden vasár­napi számában megjelenő szótagot. IBA-j fejezi be: „...és még mások". A kivégzet­teket kémkedéssel, árulással vádolták. Külön haditengerészet népbiztosság ,Moszkva, december 31. A Szovjetunió központi végrehajtóbizottsága és a népbizto­sok tanácsa elhatározta, hogy a haditengeré­szeti ügyek számára népbiztosságot szervez és alája rendeli a tengeri haderőt. Ezzel a haditengerészet kiválik a hadügyi népbiztos­ság hatásköréből. Haditengerészeti népbiz­tossá Szmirnovot nevezték ki, akit ezzel egy­idejűleg felmentettek helyettes hadügyi nép­­biztosi állásától. Helyére helyettes hadügyi népbiztossá és a vörös hadsereg politikai igazgatásának főnökévé Mechliszt nevez­ték ki. Cingtauban felborult a rend Sanghaj, december 31. (Inf) Cingtau kikötővárosa újév napján előreláthatóan a japánok kezére kerül. Cingtauban minden rend felborult. A kínai csapatok mindent le­romboltak, azart csak lehetett és elhagyták a várost. Példájukat követték a kínai hatósá­gok és a lakosság egy része is. Azok, akik visszamaradtak, rabolnak és fosztogatnak s alig van utca, ahol ne pusztítana tűz. A cső­cselék főleg azokat az utcákat ostromolta meg, amelyekben japán üzletek vannak. Az összes japán üzleteket kifosztották és felgyúj­tották. Hitler újévi kiáltványa München, december 81. Hitler kancellár az újév alkalmából kiáltványt intézett a né­met néphez, amelyben felsorolja a nemzeti szocializmus eredményeit. — A jelszó a nemzetnek az élet minden terén való megerősítése — mondja a kiált­vány. — Belpolitikailag ez a következőket jelenti: a nemzeti szocialista nevelés fejlesz­tése, a nemzeti szocialista szervezkedés meg­erősítése, Gazdaságpolitikailag: a négyéves terv fokozott megvalósítása. Külpolitikailag ez a jelszó a német birodalmi véderő kiépí­tését teszi szükségessé. Mert a mai nyugta­lansággal telt időben csatt erős állam őriz­heti meg a nemzet számára a legdrágább kin­cset: „a békét"! A német nép talpraállítása megtörtént anélkül, hogy bármilyen támadást intéztünk volna külső hatalom ellen. Bár is­merné el végre ezt a világ többi része és já­rulna hozzá ahhoz, hogy békés megoldást nyerjenek mindazok a kérdések, amelyeket indokolttá tesz mind a józan ész, mind az általános jog. A kiáltvány végezetül Isten áldását kéri a német népre. A legjobban sikerült B. U. É. K. A B. U. É- K. történetében a pálmát kétség­telenül Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes, a rendőrség politikai osztályának főnöke viszi el 1937-ben. A rendőrségen is régi szokás, hogy a magas­­rangú rendőrfőtisztek hivatali helyiségében összeseregjenek az alárendelt tisztek és detek­tívek, hogy B. U. É. K.-t köszöntsenek, így volt ez Hetényi hivatalában is pénteken 12 órakor. Vagy százan zereglettek össze tisztek és de­tektívek. A rangidős megköszönnie torkát, ösz­­szecsapta hokiját, kilépett a sorból és Hetényi elé lépett, aki Íróasztalánál ült. — Mélóságos Uram! — kezdte ünnepélyes hangon. — Stop! — állott fel Hetényi. — Az elhang­zott magasröptű beszédre az a válaszom, hogy azt kívánom nektek, amit ti kívántok nekem. — Majd pillanatnyi szünet után ezzel „fejezte be": — Most gyorsan ki a szobámból! Menjetek dolgozni! Nekem is rengeteg a munkám...

Next