Ujság, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

2 Az angol küldöttség vezetője: Sír Reginald Plunk­ett-Ernie-Erle-Drax tengernagy, to­vábbá Sir Charles Burnett légi tábornagy és John Heywood vezérőrnagy lesz. Rathbone képviselő. Megmondhatja-e a miniszterelnök megközelítőleg, hogy mikor indulnak meg azok a tárgyalások, amelyek szerinte oly gyorsan kezdődnek, ahogy csak lehetséges? Chamberlain miniszterelnök: Azt még ne­héz megmondani. Adams képviselő: Természetesen feltehet­jük a küldöttség személyi összetételéből, hogy a megbeszélések haditengerészeti és légi dolgokra fognak kiterjedni. Chamberlain miniszterelnök: Ez világos. Danzig és Tokió Ahhoz a nyilatkozatomhoz, amelyet jú­lius 10-én a házban Danzig ügyében tet­tem, úgy érzem, semmit sem fűzhetek hozzá, ami alkalmas volna annak megerősí­tésére, viszont kerülni akarok mindent, ami azt gyengíthetné. A danzigi kérdés igen sú­­lyos kérdés, amely nagy aggodalmat okoz nekünk és világos, hogy az ottani helyzet a leggondosabb figyelmet követeli meg. Hali­fax lord legutóbbi nyilatkozatai óta, amikor nem látszott ok túlságos aggodalomra, most újabb összetűzések történtek, amelyek a fe­szültséget még inkább növelték, de fel­tehető, hogy a lengyel kormány továbbra is államvezetési bölcsességgel és államférfi­ ügyességgel tölti be hivatását, amely eddig is a legnagyobb csodálatot váltotta ki be­lőlünk. (Újabb éljezést) A távolkeleti helyzetet illetőleg Chamberlain kijelentette, hogy a Craigle-Arita formula nem jelent poli­tikai változást, sem a kínai angol érde­kek feladását, sem pedig a hadviselő­jog megadását Japán számára. A tár­gyalások során igen sok nehézség vár leküzdésre és a brit kormánynak sú­lyos aggodalmat okoz az Észak-Kíná­­ban folyó angolellenes izgatás. Ha ezek az angolellenes támadások zabo­látlanul folynak tovább, a helyzetet igen súlyosnak kell tekintenünk. Anglia semmiesetre sem engedhet a távol­­keleten reá háramló kötelezettségeiből, sem jogaiból. A Tiencínben lévő ezüst kiszolgáltatása és a kínai valuta alá­támasztása nemcsak Angliát érintő kérdés és ezekről a többi érdekelt ha­talommal is tárgyalni kell. Meg vagyok győződve arról — mondotta Chamberlain —, hogy Nagybritannia és az Egyesült Államok célkitűzései azonosak, de ebből nem következik az, hogy mindkettő­jüknek mindenkor ugyanazt kell tenniök. A brit kormány a legagyobb súlyt helyezi az Egyesült Államokkal való együttműködésre ott, ahol erre lehetőség nyílik és a két kor­mány mindenkor a legbehatóbban tájékoz­tatja egymást szándékai felől. A prágai angol főkonzulátus kérdése Az alsóház ülésén Butler külügyi állam­titkár Sir Harris szabadelvű képviselő kér­désére kijelentette, hogy a prágai angol nagykövetség visszarendelése után az angol kormány működési engedélyt kért egy fő­konzul számára Prágában. A kérelmet a német kormány elutasította, azon az alapon, hogy az angol kormány kijelentette, hogy elismeri ugyan, hogy az exequatur magában a cseh-morvaországi jelenlegi helyzet de facto elismerése, de módosíthatja az emlí­tett helyzet előidézési módjának törvény­szerűsége tekintetében kifejezett nézetét. Sir Sinclair szabadelvű képviselő: Nagyon sajnálatos, hogy a kormány ennek a vissza­utasításnak tette ki magát, noha idejekorán figyelmeztettük. Nem lett volna sokkal jobb, egyáltalán nem kérni az exequaturt? Butler külügyi államtitkár: Főkonzul ki­­neveztetése nagyon értékes lett volna első­sorban a menekültügyi kérdésre, másrészt pedig az angol alattvalókra nézve. Bizonyos ideiglenes elrendezés történt, amelyet most végrehajtanak, de főkonzul kinevezése sok­kal jobb lett volna. Nem fogadhatja el azt a beállítást, mintha nem lett volna szükség exequatur kérésére, de a német kormány nem hajlandó azt megadni és a jelen pilla­natban ez a helyzet. Az angol-lengyel kölcsöntárgyalások Chamberlain miniszterelnök beszéde során Dalton munkáspárti képviselő kérdésére ki­jelentette, hogy a lengyel kölcsöntárgyalá­­sokat illetőleg a nehézségek nemcsak azzal kapcsolatban merültek fel, hogy a lengyel kormány más országokban is akar fegyve­reket vásárolni, hanem a lengyel kormány ama kívánságával kapcsolatban is, hogy aranyban akarja a kölcsönt felvenni. „Ha meg lehetne állítani a szavak áradatát*” — Kétségkívül aggasztó a mai helyzet — folytatta Chamberlain miniszterelnök —, ami­dőn olyan sok helyen és olyan gyors iram­ban folyik a fegyverkezés halmozása, mert alig látható, milyen megoldást találna ez a probéma, ha nem háború útján. Különösen sajnálatos, hogy még kiélezik a nemzetek közötti rossz érzést napról-napra a sajtó út­ján és egyéb eszközökkel folytatott mérgező propagandával. Ha meg tudnánk állítani a szavaknak ezt a háborúját és ha olyan lépések történ­nének, amelyek visszaállítanák a népek bizalmát valamennyi európai állam bé­kés szándékaiban, ebben az esetben meg­győződésem szerint még mindig nem volna olyan kérdés, amelyet nem lehet Eden beszéde London, július 31. A külpolitikai vita so­rán Eden a következőket fejtette ki. Ha Ja­pán nem változtatná meg magatartását, ak­kor Angliának olyan eljárást kell tanúsíta­nia, amilyenre az Egyesült Államok kor­mánya mutatott példát. A Szovjet-Oroszor­­szágba küldendő katonai küldöttséget politi-i­kai külöttséggel kell kiegészíteni, hogy a tár­gyalásokat egy hét alatt be lehessen fejezni. Egyébként kizárólag a békefront politikája nyújt kilátásokat a háború megelőzésére. Buttler külügyi államtitkár a kormány ne­vében befejezte a vitát. Örömét fejezte ki, hogy a tiencini incidensek dolgában a tárgya­lások tovább folynak. Bizonyos pontokról, amelyek rendőri kérdésekkel függnek össze, már létrejött a megegyezés. Ezeket a ponto­kat a kormány elé terjesztették mérlegelés végett. Az Anglia el­len irányuló szervezett tüntetések dolgában éles tiltakozás ment To­kióba. A liberálisok biza­lmatlansági indítványát 266 szavazattal 130 ellen elvetették. ÚJSÁG KEDD, 1939 AUGUSZTUS 1 és nem kellene békét után megoldani. Ennek megoldásából kiszámíthatatlan nyereség hárulna a világra és szilárd me­gy­ődésem szerint példátlan jólét korszaka virradna az emberiségre a nemzetközi iparban és a földművelés­ben, ami a népek színvonalának általá­nos javulására vezetne. Ha ellenben há­ború törne ki, bármelyik fél is köve­telné magának a végső győzelmet, két­ségkívül bizonyos, hogy mind a győztes, mind a legyőzött, az emberi szenvedés és nyomorúság leírhatatlan borzalmas termését aratná. Azt hiszem, hogy ez a nagy és mélységes igazság kezd már derengeni mind a vezetők, mind a népek elméjében és főként erre ala­pítom azt a­­reménységemet, hogy megtalál­juk még az utat, amely kivezet a borzalmak éjszakájából újból a napvilágra. Az angol küldöttség vezetői Sir Reginald Plunk­ett-Ernie-Erle-Drax ten­gernagy ,aki a Moszkvába küldendő angol küldöttség vezetője, VI. György király első és főhadsegéde. A tengeri haderőben 42 év óta szolgál és részt vett a világháborúban is. A Lion csatahajó parancsnoka volt, amely Beaty lord főparancsnok zászlóshajója volt. Sleywood vezérőrnagy, a küldöttség másik tagja, a párisi angol nagykövetség katonai attaséja volt, azelőtt pedig fontos angol ka­tonai küldöttségeket vezetett a Keleten, majd Versaillesben, Sanghajban és Indiában. Sir Charels Burnettet, a Moszkvába kül­dendő angol katonai bizottság légügyi veze­tőjét nemrégiben nevezték ki a légi haderő főfelügyelőjévé. Azelőtt az iraki angol légi haderők parancsnoka, majd 1931-ben a légi vezérkar helyettes főnöke, 1934-ben pedig a­­ légi haderő főparancsnoka volt. Együtt utazik el az angol és a francia küldöttség Páris, július 31. (Inf) A francia főváros­ban úgy tudják, hogy a Moszkvába kül­dendő angol katonai küldöttség már szer­dán megérkezik Párisba. Az angol küldött­ség Itt két napot tölt, hogy érintkezésbe léphessen a francia vezérkarral és közös álláspontot dolgozhasson ki a moszkvai ta­­nácskozásokra. Párisban is úgy tudják, hogy az angol és a francia katonai küldöttség együtt utazik el Moszkvába és valószínűnek tartják, hogy az angol-francia-orosz vezér­kari tanácskozások már jövő hétfőn meg­kezdődhetnek a Szovjetunió fővárosában. Párisi politikai körökben egyébként Cham­berlain bejelentése nagy megelégedést keltett. Német válasz Chamberlainnek Berlin, július 31. (Német Távirati Iroda.) A Deutscher Dienst Chamberlain brit mi­niszterelnök alsóházi beszédével kapcsola­tosan a többi között ezeket írja: Számunkra a brit külpolitika vezetőjé­nek a távolkeleti helyzettel kapcsolatos ama megállapításai értékesek, amelyekben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Ja­pánnal kapcsolatos céljainak és nézeteinek hasonlóságáról van szó és egyidejűleg uta­lás történik arra, hogy különféle esetekben különféle módszerek helyénvalók. Ebben megerősítését láthatjuk annak a felfogás­nak, hogy Anglia és az Egyesült Államok Tokió iránti magatartásukban egymásnak dobálják a labdát és kiosztott szerepeket játszanak. A német birodalom számára jóval ke­vésbé érdekesek azok a szavak, amelyeket Chamberlain a négyszázezer danzigi német sorsáról mondott, akik őt erre egyáltalában nem kérték és nem is kérdezték. Az angol miniszterelnök sohasem tagadta, hogy Dan­zig túlnyomóan német jellegű város. Bizto­síthatjuk még arról, hogy a német Danzig tekintet nélkül a megrendezett kérdéseket követő alsóházi külpolitikai vitákra, vissza fog térni a birodalomhoz. Az elviselhetőség mértékét meghaladja azonban, ha Cham­berlain a lengyelországi németek élete és vagyona ellen elkövetett vétségek ellenére is elismerő szavakat talál a lengyelek békét veszélyeztető magatartására. Tartalékos tengerészek bevonulása Angliában London, július 31. Hétfőn reggel kilenc órakor kezdődött meg 12.000 tengerész­ Japán felvilágosítást kért Washingtonban London, július 31. Washingtoni jelentés szerint a japán nagykövet megjelent Hull külügyminiszternél és felvilágosítást kért tőle a japán-amerikai kereskedelmi szerző­dés felmondása ügyében. A nagykövet később kijelentette, hogy általánosságban beszélgetett a helyzetről Hull külügyminiszterrel és hogy nem hozott magával semmiféle előterjesztést a japán kormánytól. A tiencini rendészetről tárgyalt az angol-japán értekezlet Tokió, július 31. A Dömei Iroda jelenti: Az angol-japán értekezlet teljes ülése után a kül­ügyminisztérium sajtószolgálati osztálya köz­­eményt adott ki. A közelmény szerint a „meg­beszélések a tiencini rend és béke fenntar­tása körül forogtak“. A bizottság, miután meghallgatta Dennisnek, a tiencini angol en­gedményes terület rendőrfőnökének jelentését, — folytatja a közlemény —, elhatározta, hogy az érintett kérdések bizonyos pontjait tárgya­lás végett visszaküldi az albizottságnak. Az albizottság egy értekezlet teljes ülése után azonnal összeült, hogy új egyezményterveze­tet dolgozzon ki a tiencini angol rendőrség és a japán hatóságok közötti hatásosabb együttműködés céljából. A hétfőre kitűzött gazdasági albizottság ülését keddre halasztották, hogy a tárgyaló­felek kiegészíthessék előkészítő munkálataik anyagát. Angolellenes tüntetés Tokióban London, július 31. Tokióból jelentik. Hétfő délelőtt mintegy ötvenezer főnyi tö­meg viharos, angolellenes gyűlést tartott. A tokiói Hibiya-parkban Angliát hevesen el­ítélő határozatot hoztak, majd a tömeg na­gyobb része a nagykövetség elé vonult szi­dalmazva Angliát és fenyegető feliratú zászlók alatt Craigie angol nagykövet visz­­szahívását követelve. A felvonulás két óra hosszat tartott. A menet élén Craigie nagy­követet mint Ázsia ősellenségét jelképező torz bábut vittek. A nagykövetség épületét rendőrség védte. Letartóztattak több tünte­tőt, akik a nagykövetség épületébe próbál­ták a bábukat bedobni. Az angolellenes tüntetésre vonatkozólag angol és amerikai újságírók kérdésére meg­jegyezte a külügyi hivatal képviselője, hogy az ilyen önként megnyilvánuló tüntetéseket a kormánynak nem áll módjában meg­gátolni. tartalékos és nyugdíjas jelentkezése s­­porthsmouthi hadikikötőben. A hét folya­mán kezd gyülekezni a honvédelmi flotta és a tartalékhajóhad 133 egysége minden béke­idők legnagyobb hadgyakorlatára, amely­nek kezdete előtt, augusztus 9-én, VI. György király megszemléli az egybegyűlt egységeket. Lengyel bojkottól tart a danzigi német lap Danzig, július 31. (Inf.) A danzigi nem­zetiszocialista párt hivatalos lapja, a Dan­­ziger Vorposten hétfőn feltűnést keltő híre­ket közöl, amelyekben azzal vádolja meg Lengyelországot, hogy bojkottszerű­ intézke­désekkel véget akar vetni a Danzig és Len­gyelország közötti gazdasági közösségnek. A lap hangsúlyozza, hogy ha ez valóban be­következnék, akkor Danzig kénytelen volna ellenntézkedésekhez folyamodni. Mint a lap közleményéből kitűnik, Len­gyelország korlátozni akarja bizonyos Dan­­zigban működő külföldi vállalatok műkö­dését. Az egyik ilyen vállalat margarint gyárt Danzigban, míg a másik — egy né­metalföldi cég — heringhalászattal foglal­kozik. A lap hírei szerint Lengyelország akadályokat gördít annak útjába, hogy ezeknek a vállalatoknak árult Lengyel­­országban elhelyezhessék. A Danziger Vor­posten hangsúlyozza, hogy ezek a cégek teljesen törvényszerű alapon működnek, úgyhogy Lengyelország magatartását nem csupán danzigi áruk bojkottjának kell te­kinteni, hanem a Danzig és Lengyelország közötti gazdasági közösséggel való világos szakításnak. A nemzetiszocialista lap végül annak a gyanújának ad kifejezést, hogy Lengyelországnak ez a magatartása össze­függésben áll azokkal a sérelmekkel, ame­lyeket lengyel részről a lengyel vámfelügye­­lők tevékenységének állítólagos korlátozásá­val kapcsolatban hangoztatnak. Indiai csapattestek Anglia maláj gyarmataira London, július 31. (Inf.) Az angol had­ügyminisztérium bejelentette, hogy indiai csapattesteket küld a maláj államokba. Ezek a csapatszállítások már régebben ter­vezett, széleskörű óvatossági rendszabályok keretében történnek. Szingapúri jelentés szerint ezek a csapa­tok nagyobbrészt hindu katonákból állanak. Érkezésüket a legközelebbi hetekben vár­­ják. A csapatok erejéről Londonban még semmit sem tudnak, de azt hiszik, hogy tekintélyes számú csapattestekről van szó. Angliának váratlanul merevvé lett maga­tartása... A Tokio Aszahi Simbun véleménye sze­rint Anglia váratlanul merevvé vált maga­tartása a moszkvai tárgyalásokkal magya­rázható, úgy látszik ugyanis, hogy Szovjet­uniónak a moszkvai tárgyalások során is­mertetett terveit megzavarná Anglia és Ja­pán közötti megegyezés. Valamennyi tokiói lap hangsúlyozza, hogy egyedül Angliától függ, folytatják-e a tokiói tárgyalásokat és ha Anglia a megkötött egyezmény megtagadásával nehézségeket akar támasztani, Japán kész a tárgyalások megszakítására.

Next