Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

XXVIII. ÉVFOLYAM. Lngvar­isan. vasarnap, jmms . Megjelen MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. KIADÓHIVATAL: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. UNGVÁRMEGYE VEGYESTARTALMU HETILAP. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre — — — 4 frt. I Félévre — — — — 2 » I Negyedévre — — — 1 » Egyes szám­ára 10 kr. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések az «Ung» kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. ÉS AZ „UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE /VI­I­II/Jin­Ul Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. 4$^­ Hivatalos közlemények: 25.000. 87. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 1II/9. 1890. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak a szőlővessző-forgalom szabályozását illetőleg. A szőlővessző-szállításnak a belforgalomban való szabályo­zása tárgyában — az országos filloxéra-bizottság meghallgatása és javaslata alapján — a következőket rendelem: 1. Honnan, hová és mily feltételek mellett szabad szőlő­vesszőt szállítani. 1. Zár alatt lévő területekre, vagyis olyan községek határaiba, melyekben a filloxera jelenléte megállapittatott és melyek ennél­fogva hivatalos filloxera-zárlat alá vétettek, bárhonnan, akár európai, akár amerikai fajta gyökeres vagy sima vesszőket szabad szállítani. 2. Zár alatt nem lévő területeteket illetőleg : a) a Királyhágón túli országrészben zár alatt nem levő területekre sehonnan semmiféle szőlővesszőt szállítani nem szabad; b) az ország többi részeiben zár alatt nem lévő területekre csupán az illetékes szakközegek által a folloxera támadásai ellen mentességet (immunitást) biztositó és ezen tulajdonságnál fogva «immunis »-nak nevezett futóhomok-talajú területekről s innen is csak sima szőlővesszők szállítása engedhető meg , a következő (3-ik) pontban részletesen körülirt eljárás szerint. 3. A futóhomok talaj — fizikai alkatában rejlő azon tulaj­donságánál fogva, mely szerint az ilyen talajban a filloxera rovar a szőlő gyökerein terjeszkedni s ennek folytán rajtuk hosszabb ideig megélni nem képes : a benne lévő szőlőknek a rovar táma­dásai ellen mentességet (immunitást) biztosít és ezen oknál fogva röviden «immunis homoktalajnak» neveztetik. Az ilyen immunis futóhomoktalajú területek ezen tulajdon­sága más, nem futóhomok talajú, tehát a filloxéra ellen nem im­munis területekkel szemben a szőlővessző-forgalmat illetőleg bizo­nyos forgalmi könnyítéseket tesz lehetővé, miért is az ilyen tala­jok szőlővessző-forgalmát a következő pontokban előírt rendel­kezések szabályozzák. A földmivelésügyi miniszter hivatalos szakközegei, avagy a részéről erre illetékesnek nyilvánított közegek és szakegyének által immunis futóhomok talajúnak konstatált területek sző­lővessző­­forgalma annyiban szabad, a­mennyiben: a) ilyen immunis talajú területekre bármilyen (tehát európai vagy amerikai) fajta, akár gyökeres, akár sima szőlővesszők szállí­tása bárhonnan meg van engedve, viszont: b) ilyen immunis területekről származó, akár európai, akár amerikai fajta, de csakis sima szőlővesszők szállítása, a földmivelés­ügyi miniszter által a rendeltetési hely törvényhatósága részéről előterjesztett kérelem alapján, zár alatt nem lévő és nem immunis homloktalajú községek határaiba is megengedhető. Gyökeres szőlővesszőket azonban zár alatt nem lévő hatá­rokba, immunis talajú területekről sem szabad szállítani. c) Egyes törvényhatóságok, járások vagy községek tekinte­tében a miniszter — az illetékes törvényhatóság előterjesztése alapján — egyszer mindenkorra érvényes határozatot is hozhat arra nézve, hogy szabad-e az ottani, zár alatt nem lévő határokba, immunis talajú területekről sima szőlővesszőt szállítani. 4. Az olyan, nem immunis futóhomok talajú községekre nézve, melyekben eddig szőlőmivelés nem volt, s melyek ezen oknál fogva zár alatt nem is lehetnek: fölmerülendő esetekben a földmivelésügyi miniszter állapítja meg, hogy az ilyen községre nézve — a szőlővessző-forgalom tekintetében — jelen rendelet melyik pontjának határozmányai irányadók. 5. Az előző pontokban megállapított szabályok kizárólag a vasúton vagy hajón, avagy eshetőleg postán történő szőlővessző-i szállításokra vonatkoznak. A tengelyen (kocsin) történő vesszőszállítás tekintetében a következő szabályok irányadók: Szőlővesszőt a származási helytől a rendeltetési helyig ki­zárólag tengelyen (kocsin vagy szekéren) szállítani csakis ugyan­azon zárlati csoporton belül van megengedve. Ezenkívül még a következő esetekben szabad szőlővesszőt tengelyen szállítani: a) Immunis futóhomok talajú telepről, zár alatt nem lévő olyan rendeltetési helyre szánt sima szőlővesszőket, a­hová ilyen vesszők szállítását a földmivelésügyi miniszter, a jelen körrendelet 3. b) pontja értelmében, a rendeltetési helyre nézve illetékes törvényhatóság részéről előterj­esztett kérelem alapján megengedte; b) bárhonnan, immunis futóhomok talajú telepre és c) filloxéra miatt zár alatt levő helyre szánt, akár sima, akár gyökeres szőlővesszőket: a származási helyről a legközelebbi feladó vasút- és hajó­állomásig ; valamint a leadó vasút- vagy hajóállomástól a rendel­tetési helyig akkor is szabad tengelyen szállítani, hogyha a fel­adó vagy leadó vasút- vagy hajóállomás nem fekszik a szárma­zási vagy rendeltetési hely zárlati csoportjának határán belül és így e miatt a vesszőszállítmányt tengelyen kellene a csoport határán keresztül vinni. II. A jelen rendelet értelmében megengedett vagy megenged­hető szőlővessző-szállítások foganatosításához a mintában mellékelt űrlapok kitöltésével kiállított szállítási igazolványok szükségesek. Ezen szállítási igazolványok kiszolgáltatása tekintetében a következő eljárás állapíttatik meg: 6. A jelen rendelet 1. pontja alatt jelzett esetekben, midőn t. i. bárhonnan filloxéra-zár alatt levő területre szánt és így enge­délyezést nem igénylő szőlővessző-szállítmányról van szó , a szállí­tási igazolványokat a rendeltetési hely illetékes törvényhatóságának első tisztviselője állítja ki. 7. A jelen rendelet 2. b) és 3. b) pontjai alatt jelzett ese­tekben, midőn t. i. immunis talajú telepekről zár alatt nem lévő területre tervezett sima szőlővessző szállításáról van szó, az ilyen, engedélyezést igénylő szállítás megengedése fölött — a rendeltetési hely törvényhatóságának előterjesztése vagy meg­hallgatása alapján — esetrő­l-esetre a földmivelésügyi miniszter határoz, és így a szállítási igazolványokat is esetről-esetre e minisztérium állítja ki. Oly esetben, midőn a kérdés tárgyát képező szőlővessző­­szállítmány törvényhatósági joggal bíró város határába van szánva , a földmivelésügyi miniszter a szállítás megengedése előtt azon vármegye törvényhatóságát is meghallgatja, a­melynek területén az illető törvényhatósági jogú város fekszik , és csak mindkettő­nek egyetértő hozzájárulása esetén adja meg a szállítási engedélyt. 8. A jelen rendelet 3. a) és 3. c) pontjaiban jelzett esetekre nézve, a szállítási igazolványok kiszolgáltatása tekintetében a következő szabályok irányadók: a) azon esetben, midőn (3. a) pont) hivatalos homoktalajá­­nak konstatált területekre, akár zár alatt lévő, akár zár alatt nem lévő területről származó gyökeres vagy sima szőlővesszők­­szállításáról van szó, ezen az előző 3. a) pont értelmében szabad­nak nyilvánított és így engedélyezést nem igénylő szállítás fogana­tosításához szükséges igazolványokat — az ilyen hivatalosan im­munisnak konstatált területekről, illetőleg immunis talajú szőlő­telepekről vezetendő és világlatban tartandó s annak idején közzé­teendő és a törvényhatóságokkal közlendő hivatalos jegyzékek alapján — a rendeltetési hely törvényhatóságának első tisztviselője állítja ki; b) ugyancsak a rendeltetési hely törvényhatóságának első tisztviselője állítja ki az igazolványt ilyen immunis területekről származó sima vessző-szállítmányokra nézve is akkor, ha e szállít­mány zár alatt nem lévő oly területre van szánva, a­mely terü­letre nézve — a jelen rendelet 3. c) pontja értelmében — a föld­­mivelésügyi miniszter a sima szőlővessző-forgalom ily értelemben való megengedése iránt egyszer s mindenkorra érvényes határozatot hozott. 9. A jelen rendelet 4. pontja alatt jelzett esetekben, azaz midőn oly községekbe szánt szőlővessző-szállítmányról van szó, a­mely községben eddig szőlőmivelés nem volt, a szállítási iga­zolványok kiszolgáltatása tekintetében a szerint kellene eljárni, a­mint a fölmerült esetekben a földmivelésügyi miniszter megálla­pítja, hogy az ilyen községre nézve jelen rendelet melyik pont­jának határozmányai irányadók. § 10. A jelen rendelet 5. pontja alatt jelzett az esetben, midőn a zárlati csoporton belül tengelyen (kocsin) történik szőlővessző­­szállítás: az ehhez szükséges szállítási igazolványt a rendeltetési helyre nézve illetékes járási főszolgabíró is kiállíthatja. 11. A minisztérium saját telepeiről és telepeire irányuló szőlővessző-szállítmányok érdekében szükséges szállítási igazol­ványokat — ezen rendelet határozmányainak értelmében — a minisztérium maga állítja ki. 12. Az igazolványok a törvényhatóságok által az A.) és B) alatti mintában mellékelt űrlapok kitöltésével állíttatnak ki. .... szám. A. minta. Szőlővessző-szállítási igazolvány filloxera-zár alatt levő területre, vagy hivatalosan immunis homok­­talajúnak konstatált területre eszközlendő szőlővessző-szállitásra nézve. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 1890. évi szám alatt kelt rendelete értelmében, a jelen igazolványnyal kisért, alább körülirt szőlővessző-szállitmány, és pedig: ..... .ur által feladott.............darab e­ n‘'*p".­­41“— szőlővesz­amerikai gyökeres sző, származási helyéről:.............................................vármegyének fillotera-zár alatt nem levő*­ kizsigeböl*) íUloYera-zár alatt lévő Tarcsából .............urnák cime alatt............vármegyének . . . . ..................................filloxera-zár alatt lévő.............................................................*) hivatalos kőzetek által immunis homoktalaj ura­­tt konstatált, s a jegyzékbe fölvett szőlőtelepére szállítható. Feladó vasút-, hajó- vagy posta*)-állomás.......................... Leadó » » » » *)- »............................... Kelt...............189. . .évi.................hó. . .napján. (p­­H.) alispán polgármester szám .... szám. B. minta. Szőlővessző-szállitási igazolvány. Hivatalosan immunis homoktalajunak konstatált területről filloxera zár alatt nem levő, és olyan vármegye, járás vagy község hatá­rában lévő területre eszközlendő szőlővessző-szállitásra nézve, a mely vármegye, járás vagy község tekintetében a miniszter erre nézve egyszer­ mindenkorra érvényes megengedő határozatot hozott A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 1890. évi gyyyly-­M ák­ alatt kelt rendelete értelmében, a jelen igazolványnyal kisért, alábl M „WM“ ^EMMK A csapda. Irta: di Bignio Emilia. (Folyt.) „Horn völgyben, hol gyermek s ifjú korom töltém, házunk körül terülő kert lugasa megett hevertem a fűben. Néztem, az alkonyuló nap miként küzd: a lét és nem léttel; e mellett eped­ve vártam az estét, a midőn kedvesemhez mehetek. Egyszerre léptek zaját hallottam, atyám és anyám léptek a lugasba, rólam beszéltek, figyelni kezdtem. Atyám és barátja Hainburg Károly azon ötletre jöttek, hogy engem és leányát Marit össze­házasítsanak. Anyagilag tekintve atyám kitünően számított, Hainburg pedig alanyilag, a­mennyiben a mi családunk félig meddig aristokrata volt, az övé pedig az uj nemességhez tartozott. Atyám röviden tudtomra akarta adni, hogy Marit menyasszonyomul tekinthetem. — Felállottam, lehetőleg nesztelenül elosontam a lugas mellől, aztán a kertből ki, egyenesen a Hai­burg parkba tartottam, gondoltam. Mari szintén a szabadban élvezi a gyönyörű estét, úgy is volt, alig várakoztam pár percet, jött, de nem egyedül egy barátnője jött vele. Hozzájuk csatlakoztam, alkalmilag súgva mondtam Marinak, négyszem­közt szeretnék vele beszélni. — Mari erre sértett büszkeséggel hangosan mondá: „Oly mondani valója, a­mit bárki előtt el ne mondhatna, hozzám nem lehet.“ • Meglepetve néztem reá, s a megszégye­­nítés pirja lobogott fel arcomon. Büszkeségem fel­lázadt, hátra vetem fejem, tekintetünk találkozott, éreztem mint forr fel vérem, ezért hirtelen el­határozással megfordultam, s ott hagytam őket. Alig haladtam pár lépést gúnyos nevetés hatott el hozzám. Összevágtam a fogam határtalan hara­gomban. — A mezőnek vettem utam, hogy a járás­kelésben valamennyire lecsillapuljak, midőn éreztem nyugodtabb vagyok, elmentem kedvesemhez. — Ő egy erdész leánya volt, atyja Hainburg szolgálatában állott. Elmondtam neki mi történt velem, szomorú lett és én levertségemben vigasz­talni nem tudtam. — Atyja tudta viszonyunkat, hozzá mentünk tanácsot kérni. Ezeket mondá: ne tegyetek semmit, ne beszéljetek semmit, mert ő e­miatt könnyen állását veszthetné el, hanem menjek a fővárosba, végezzem be tanulmányaimat, aztán keressek állást, ily formán függetlenítsem minden befolyástól magamat, hogy aztán szívem és kedvem szerint nősülhessek. — Eleinte szabadkoztam, mert Klárától egy napra sem akartam elválni, de a tapasztalt öreg meggyőző érveinek végre engedtem. —­ Másnap megmondtam atyámnak, hogy a fővárosba akarok menni. Atyám mit sem akart róla hallani, a­helyett tudtomra adta, hogy Marit választotta leendő feleségemül, s ennélfogva itthon a helyem s a gazdaságra legyen gondom. — Sohasem veszem feleségül viszonzom én. Erre heves jelenet keletkezett, mi alatt a miértet, azaz vonakodásom okát, megmondtam. Két hó múlva Leiner erdész, Klára atyja elbocsáttatott hivatalából. — Azon napon, melyen Klára és atyja el­költözött, én is elhagytam otthonomat, a fővárosba mentem. Eltökéltem, hogy annyi nőt csalok meg a mennyit csak lehet, mivel az én éltem boldog­ságát egy büszke, gőgös nő tette tönkre. — Hogyan éltem a fővárosban, tudod — szeret­tek, kényeztettek azok, kik ellen boszut esküdtem. Mentül hetykébben bántam velük, annál jobban jártak utánam. Így ment ez néhány évig, midőn közös barátunk Sturm János felkeresett, s azt mondja: Albert, te gyermekkorod óta ismeret­ségben állasz a Hainburg családdal. Én Marit a bolondulásig szeretem, de ez a leány csak játszik velem. Vannak napok a midőn azt hiszem szeret, ismét napok midőn hidegsége kétségbeejt. Kérlek segíts rajtam, hódítsd meg számomra, neked könnyű lesz megnyerni őt nekem, hisz te „ellenállhatlan“ vagy. Ez volt a csapda. De így gondolkoztam : ^Ez a derék, talpig becsületes fiú is az ő áldozata legyen ? Nem, szavamra nem, ezt a diadalt ne érje el. Feleségének kell lennie. —­ Hazamentem. Látogatást tettem Hai­burgék­­nál. Mari hidegen, aristokratikus non chalanssal fogadott. — Első pillanatban kissé elfogult voltam. Hat év múlt el a kertbeni találkozás óta, éretlen, de már önbecsét érző gyermek leányt hagytam el, és most benne oly szép, de kissé gőgös nőt talál­tam, minőt addig nem láttam. kevés . Beszélgetésünk hideg, feszes volt, nagyon remén­nyel tértem vissza Jánoshoz, ki azalatt türelmetlenül várt reám. — Azon egyes, apró részletekkel, melyek mig célhoz jutottam előfordultak, minek untassalak. Elég ha azt mondom, nehéz vállalat volt, János nem egyszer kétségbeesett, s én nem egyszer bele­izzadtam e lélektani munkába. Végre mégis si­került, de minő áron ! Istenem minő áldozattal ! (Vége köv.)

Next