Az Üstökös, 1871 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1871-01-14 / 3. szám
38 tonasagot magyar hadseregnek, majd ászt fognak gondolni, hogy mink magunk akarunk sereget vezirelnyi, komandiroznyi s akor már kiteszik szipen szűrünket sandorutczai palotábul. Nekünk csak vitizül verekednyi dukál, de egyik nem dukál. Azirt visszondom, se nem elnevezünk katonaságunkat hadcsapatnak, mer bizony megint meghadcsapattatunk valami elensig altul; de se nem is elnevezünk aztat magyar hadseregnek, mert akár nimet tisztikar ászt fogja mondani, hogy „nix biligardesz“ s lesz nekünk magyar sereg helyet magyar kesereg; hanem van egy igen jó technikus terminus, mely mind a kit bajból kisegíti. Ugyibar ? ... mikor valami elensig nagyon nagy hatalomal megrohan bennnket, ászt szoktuk nevezni „elenzsiges csordának“ Fiat aplicatio. Nevezünk el armadiankat „had-csordanak.“ így elensiget is megijesztünk, hogy mar ezután „csorda“-val megyünk reaja. Nimet tisztikar izs meg lesz nyugtatva, is magunk izs örülhetünk, hogy találtunk hadainknak egy olyan nevet, a ki nagyon szip, csak egy kicsit szoknyi kel haza. így azutan lene a „brigade“ „hadgulya“ a lovasezredes „hadbojtar,“ s a fövezir „hadhentes“. A mi per analogiam mind következik a „hadcsapat“ kifejezésbül. Tallérossy Z. Delila tréfája. Juliska elkeseredve, Mert Jancsija hagyta cserbe: Levágta annak fél bajszát, Nem ám a csát, de a hajszát; S hogy azt még csúfabbá tegye, S lenézze a világ szeme, Minden férfiút pediglen Elrémitsen a ki hitlen: — Rósz fát minek tett a tűzre? — Balbajuszt póznára tűzte!... ...Fránya német! Bajuszt se hord, S szemünkbe hogy hinti a port! Csupasz száján sunyi mosoly, S Pannónia érte komol! Hüséget bárha emleget: A pápaszem alól nevet. Nem is ütöget ám bajsza. Csak ragasztva van fél Bajsztja. Mert ami nő éjszakára. Delilája lenyirbálja. Kálmán diák. Iczky és Siczky. Iczky. Miben különbözik a burkus ágyú a burkus tüzértől? Siczky. Abban, hogy mindkettő pénzt eszik ugyan, de az ágyú halált osztogat tőle. Főpásztori körözvény. Ebben az elfajult felfordult világban tapasztaltatván, hogy a világ nyilvános fiai nyílt helyeken még manapság is gyakorta nem átallanak „kapuczinert bőr nélkül“ kérni, s ez nem lehetvén egyéb, mint titkos czélzás a még folyton ép bőrnek örvendő kapuczinus atyák netaláni megnyuzatására; — a legqualificáltabb minőségű anathéma terhe alatt rendeljük amint következik. Minden kávéház és kaffésbank köteles a „bőr nélküli kapuczinért“ moslék listájáról szinte pede kitörülni. Hogy pedig híveink igényei a jövőben ezáltal mégis csorbulást ne szenvedjenek; tekintve, hogy csalhatatlan szent atyánk bőre a sátán fiai által már anélkül is jóformán lehuzatott, — ezennel a szentszék utólagos jóváhagyásának fentartása mellett, az eddigelé „bőr nélküli kapucziner“ alias „Kapucziner ohne Hanti" néven ismert kávéházi főre általunk ,,Pius kapucziner“-nek declaráltatik. A „kapucziner burnót“ pediglen hathatós tüsszögtető mivoltánál fogva, egyházunk szent fejének utolsó szomorú szippantása emlékére „Manó tubák“-nak kereszteltetik. Ad majorem dei glóriám! Amen. Kelt Istvángomban, Világ felfordulása évében, Több nap már mint kolbász napján, In bona hora nostra. SEBŐM JÁNOS, a kárvallott pásztorok pásztora, a szerencsétlen flautások Prímása.