Az Üstökös, 1875 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-02 / 1. szám
Január 2. 1875. ÜSTÖKÖS. 3 A mig ott vesződünk a megoldhatatlan rejtekkel , belepillant s elneveti magát. »Ejnye csak! Hisz ez madárnyelven van irva! Úgy kell olvasni, hogy »Galilea Peti jégalatti naplója.« Íme ! felfedeztük ! A mi a világ,minden tudós akadémiájának nem sikerült. De már most, ha mi fedeztünk fel a rejtélyt, nem is adjuk azt ki a kezünkből, hanem az egész jégalatti naplóját a Tegethoffon ott feledt tengerésznek magunk fogjuk közölni az Üstökös hasábjain.*) (folytatása nagyon érdekes lesz.) KUEEEUOS. Ke,[?gste-tife_»fjp afyad „Fővárost ILapois»44 mely» nem legalább« hímtmi mimes égig magasztalva a »Kermélia« erémyessége. Ama bizonyos csizmadia és felesége kérdései és feleletei. — — (Ha valakinek csak szorulása van, meggyógyitásához elég a falusi bába, ha megcsömörlött s hideglelést kap, akkor előhivják a tilógust, ha tüdőgyuladása van, a városba küldenek doktorért, ha forrólázt kapott, akkor már conziliumot tartanak felette, ha tuberculosist, akkor összehívják az egész orvosi facultást. Vajon mi baja lehet az országnak, hogy már az egész politikai universitás is hiába conziliál felette?) Nincs annak egyéb baja anyjuk, mint hogy megunta hét esztendőn át, mindig egy oldalon feküdni. Jobban lenne mindjárt, mihelyt a baloldalára fordulna. (Hát mért nem fordul ?) Helyes a kérdés, aszszony, mert minél odább halasztja, annál több párnával, dunnával terhelik agyon, hogy meg se mozdulhat később, ha akarna Le. Mit tagiél a két komat Komám! maga nem érti ezt az egész dolgot, lássa majd én megmagyarázom. Azt kérdezi tőlem: mit ért azalatt Tallérosi Zebulon, hogy Giczi (aki mióta a hitét elcserélte, országos Iczigé lett) ott van ahol a mádi zsidó. — Lássa édes komám az azt teszi, hogy a mádi zsidó is a rongyszedésen kezdte, meg az a mostani Iczig bácsi is. Hanem én azt mondom, hogy ez még odébb lép egyet, mert a mádi zsidó csak szedte a rongyot, de nem csinálta, — az Iczig bácsi pedig csinálja is, szedi is. Tetszik engemet érteni? Ha az új törvényjavaslatokat elfogadják, akkor lesz rongy az országban elég; mindenki csak azt fog viselni és Iczig bácsi fog az adóba szedni rongyot. És lássa az ország mindjárt gazdagabb lesz. Tetszik engemet érteni ? Ugye nem ? Lássa én majd megmagyarázom. Tudja-e mért nem lehet most a magyar bankot felállítani ? Azért mert akkor magyar bankót kellene nyomatni, ahhoz pedig nincs elég papirosunk, mind elírják azok a fiskálisok, a törvényes urak meg az adóvégrehajtók. — Hát először, papiros kell — azt mondja magában Iczig bácsi —, a papiroshoz pedig rongy; — a rongyból lesz papiros, a papirosból bankó, a bankóból a magyar nemzeti bank Ugye hogy eltaláltam mibe sántikál ő kegyelme, Ezért veti ki azt a sok adót, — még csak macskákra nem vette ki egér fogyasztásért. — Hanem lássa édes komám: mindebből semmi sem lesz ám, ha az ő adótörvényjavaslatai elbuknak. — Pedig siker, hogy keresztül vihetné őket, ha rám hallgatna. Ha én volnék az ő helyében, hát én igy tennék: kivennék két krajcárt az ország ládájának a fiókjából, elmennék egy trafikba s vennék rajta finom jó erős tobákot. Mikor aztán tartanám az ajánló beszédemet a javaslatok mellett és a vége felé volnék a dictionak, az orromba lopnék belőle egy jó szippantást s prüszszentenék tőle egy nagyot — a végén. — Hin oder her, muszáj volna fölállni az egész háznak és kiáltani: prosit; — a jobbak pedig, mivel ráprüsszentettem, azt mondanák hogy: igaz! Ezután pedig oda küldenek egy szippantatot a tisztelt elnök úrhoz és miután ő is elhasználta legyen, fölszólítaná az egész házat a javaslatok elfogadására, mondván: tessék fölállani azoknak,akik elfogadják, s ekkor ő is prüsszentene egy nagyot. Ekkor azután fölállana az egész ház és unisono kiáltaná, profimat! ő pedig rögtönkimondaná a határozatot: felállván az egész tisztelt ház elfogadjuk. — Hiába lármázna aztán az a nyakas baloldal hogy ők nem a javaslatért állottak fel, — hogy ők profidsatot mondtak ugyan,de abbban az értelemben, minőben egyszer egy paraszt a borbélynak. Lássa ez is meglehet, hogy igy fognak a javaslatoknak proficiatot mondani. — Hiába mondja az öreg Iczig bácsi, hogy ő arról nem tehet, bizony meglehet hogy bitóra szegezik ötét. — De már tudja édes komám, arra én csak azt mondom az én gyönge elmémmel, hogy már akkor az igazság kedvéért nem szabad mellőle elfelejteni a két latrot sem, — sőt oda kell állítani a pogány századost s, a ki kiáltja: »bizony ez ember igaz vala«. Az ablakon át kihallgatta: Rikkancs ((@в la. *) Idegen nyelvre fordítás jogát fenntartjuk magunknak.