Az Üstökös, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-02 / 1. szám
1898. január 2. "ÜSTÖKÖS Kis tükör. Politikus. No, hogy vagy a feleségeddel? — Még mindig obstruál. — Hát mégse csinálsz vele semmit? — De igen! Kénytelen leszek rendeletet kibocsátani. Hogy-hogy ? — Rendelek neki egy új ruhát. 3 . A pápa «Pénz beszél, kutya ugat» kezdetű bullájában nagyon szépen megköszönte azt az 50.000 koronát, amit Ferencz József király küldött a gyémánt miséjére ajándékba, sőt «Da capo at fine» és «Háromszor iszik a magyar» kezdetű hulláiban biztosította a királyt, hogy esetleges ismétléseket se fog rész néven venni. Adja isten, ami nincs, ez új esztendőben. Így imádkozik a magyar ember. De nálunk némelyek fordítva imádkoznak: adja isten, ami van, t. i. a közös vámterületet.* (•• Kár volt úgy föllátniok a 48-asoknak a szoczialisták ellen. Hiszen tavaly ők maguk kívánták az új vásártéri népgyűlésen, hogy általános szavazati jogot kell adni a népnek. Hát most leszavazták őket. Ennyi az egész. * )( Sima Ferencz volt az első, aki elállott az obstrukcziótól és békés húrokat pengetett. Egész könyvet írt az obstrukczió mellett, akkor nem vette észre senki. Most csak egy czikket az obstrukczió ellen, mindjárt észrevették. * (.) Szegény Kossuth Ferencz soha sem tudja hogy mit csináljon. Egyik oldalról tüzelik a küzdelemre, másikon a békére. Egyszer csak két tűz között a pad alá fog esni. * )( Attól kell félnünk, mondja Pulszky Guszti, hogy ha önálló vámterületet csinálunk, hát az osztrákok máshonnét szerzik be a szükségleteiket. Aztán akkor ez a sok marha mind itt vesz a nyakunkon. (Helyeslés a jobboldalon). * ■X Az esti ülésen hiába mondotta az úr, hogy legyen világosság, jön sötétség. M Esmmi ssomsk. I. Panaszkodik a papucshős a feleségének: — Látod édesem, tegnap is, hogy a kaszinóban voltam, mind elkezdtek a barátaim csúfolni, hogy azért járok olyan ritkán közéjük, mert te nem eresztel! Ó, te ostoba, hát nem tudtál megfelelni nekik? Azt kellett volna mondanod: én akkor jövök ide, amikor nekem tetszik, szabad ura vagyok akaratomnak! És ha még egyszer el mersz menni azok közé a korhely czimborák közé, hát úgy ütlek pofon, hogy kiugrik mind a két szemed! * H« * Ép így beszélhetnek a mi kormányunkkal Bécsben : — Tisztelt kormány, miután a kedves osztrákjainkkal nem sikerült elfogadtatni a provizóriumot, hát megengedjük nektek, hogy önállóan hozzatok a vámszövetségről törvényt. De ha nem azt fogjátok önállóan elhatározni, amit mi parancsolunk, hát úgy elcsapunk, hogy jobban se kell! —a II. A Simsi Kaff meg a Hájem Baflf jó barátok voltak, hát együtt jártak tollat szedni a faluban. Üzleti körutazásukban eljutottak a templomig. Ott állott a sekrestye falához támaszkodva egy rongyos szegény asszony kis gyermekkel a karján és keservesen siránkozott. A jószívű Simsi Kaff elérzékenyült az asszony könnyein és megtudakolta a baját: — Mit sír maga itt a hidegben? — Jaj kérem hogyne sírnék, mikor itt a kis fiam, aztán a tisztelendő úr nem akarja megkeresztelni, mert nincsen pénzem, hogy megfizessem érte. — Hm ! Hm ! —, vakargatja a szakálla tövét a Simsi, — ez baj. Úgy éljek, ez nagy baj. Aztán mennyi pénz, a az mit a lelki papa kér a kerösztölésért ? Két forint! — zokogja az asszony. — Két forint?! Hm! Ez sok pénz. Erőszakosan sok. No nézze, itt van, adok magának egy tízest. Nincs apróm. Majd oszt’ nyolcz forintot hozzon vissza belőle. Itt várom az ajtó előtt. Nem telt bele egy negyed óra, jött ki az asszony és nagy hálálkodva olvasott vissza a Simsi kezibe nyolcz papiros bankót, amiből a jólelkű tollász még három forintot adott neki meleg téli ruhára. Amint odább mentek, a Hájem Raff meginterpellálta kollégáját: Mi ütött te hozzád, hogy öt forintot elajándékozol ? Mi közöd van teneked ahhoz a gojtehoz meg a gyerekihez? A Simsi Kaff ravaszul mosolygott a bajusza alatt: — Ez épen, hogy te nem érted az egészet. Én most egyszerre négy miczvet (jótéteményt) cselekedtem. Először is megkereszteltettem egy gyereket. Másodszor téli ruhát adtam az asszonynak. Harmadszor adtam a katholikus papnak egy hamis tízest. Negyedszer kaptam én egy rossz tízesért egy jó ötöst. Noi?!* * * Bánffy is minden jót ígért az ellenzékieknek. Először útját egyengette a békének. Másodszor kielégítette a 48-asokat is. Harmadszor lóvá tette az egész ellenzéket. Negyedszer egy ígérettel megerősítette a pozícióját. (;)