Út és Cél, 1981 (33. évfolyam, 1-4. szám)
1981-01-01 / 1. szám
1981. január...........................................fa ÉS CÉL............................................................... HUNGARISTA KRÓNIKÁS Széljegyzetek a trianoni - * ki béke •• szerződéssel kapcsolatban a magyar történelen egyik gyászos mélypontjának, a trianoni békeszerződésnek 60. évfordulóját féléve léptük át. Ez a szégyenbéke feldarabolta Európa legtökéletesebb geopolitikai egységét - Magyarországot.. Csonkítva hagyták meg nekünk édes hazánkat és a szétdarabolt részeket az utódállamokhoz csatolták. De a közvéleményt irányító hírverés úgy tesz, mintha ezer esztendős jogtalanság után, 60 év előtt, a politikai realizmus győzött volna. E kérdéshez kritikus hangon hozzászólni na ezért nem időszerű . Yves de Daruvár azonban "A Feldarabolt Magyarország" című könyvében meg merte írni az igazságot és a béke revizióját követelte 1971-ben. Nemeg az "ÉLETÜNK" cinil katolikus folyóiratnak küldött magyar nyelvű cikket amely a lajt 1979 július/augusztusi számában jelent meg a 60 éves trianoni békével kapcsolatban. "Trianon és ami utána következett" a címe ennek a cikknek, amely francia nyelven a párizsi "LE MONDE" hasábjain is megjelent "Reflexions sur la fin d'un empire" címel (magyarul: "Eszmefuttatások egy birodalom vége felett"). A cikk szerzőjét tulajdonképpen daruvari Kacskovicsnak hívják. Édesapja Északafrikában telepedett le, francia nőt vett feleségül. Ebből a házasságból származik Yves, aki mint fiatalember a francia hadseregben harcolt, előbb Afrikában - Líbiában és Tuniszban -, majd Normandiában.A francia becsületrend parancsnoki keresztjének tulajdonosa - írja az "ÉLETÜNK". Elhagyván a franciák számara kiejthetetlen Kacskovicsot, nemesi előnevével egyszerűen, de Daruvarnak nevezte magát. Dicséretére szolgál, hogy a magyar esemenyek lelkes kommentátora lett és hogy öreg fejjel meg is tanult magyarul. Már említett könyvében síkra száll a nem éppen "népszerű" trianoni békerevízió mellett. E szóbanforgó cikkében valamiféle kiutat keresvén a jelenlegi Szovjet megszállásból, kétségtelenül jószándék vezette, amikor a régi Jászi Oszkár-féle elképzeléseket veti fel, de sajnos így e szerencsétlen terv prókátorává válik. Amit leír, azt meg így is utópiának látja a jelenlegi helyzetben, de reméli, hogy valami előre nem látott, váratlan történelmi fordulat következtében Ausztria kerüljön a szerencsés helyzetbe, hogy szövetséget köthessen az utódállamokkal: Csehszlovákiával, Romániával, Jugoszláviával és Csonka-Magyarországgal. Reméli, hogy e szövetség révén ki lehetne sokot vonni a Szovjet hatalmi körből. Ezt írja szorosszora: - Ez a federácio egyébként már régi gondolat, amely bennefoglaltatik a történelem logikájában. Száműzetése alatt már Kossuthot is foglalkoztatta ez a megoldás Újra,és újra felvetődött a birodalom szétbomlása előtt és utána is, anélkül, hogy célt ért volna (említsük meg a Károlyi kormány miniszterének, Jászi Oszkárnak a tervét a Duna menti nemzetek egyesítésére vonatkozóan), ebben a helyreállítási folyamatban, úgy véljük, hogy Ausztria lényeges szerepet játszhatna az alkalom elérkeztével. Ausztria van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a Duna menti népek egyik katalizátora és összetartója legyen. - Eddig az idézet. Jászi I