Katolikus gimnázium, Vác, 1905
a korunkban, az „anyagon s erőn túl" egyébre alig eszmél, — a sophismák fényes köntösébe burkolt, nem új, csakis új alakban jelentkező téveszméket , akkor egész táborát láthatjuk a hittudományokhoz érteni akaró közönségnek. És akiknek szemében botrány volt a vallás terén való korlátlan tovahaladást békákba verő (?) egyház tekintélye, feltétlenül hódolnak egy-egy új mesternek. Szinte cseng fülünk annak nagy garral való hirdetésétől, hogy elmúltak azon idők, melyekben nemcsak a bölcselet való szolgálója (?) a theologiának, hanem a tudományok összes ágainak csak annyiban volt értékek és jelentőségük, amennyiben a tudományok tudománya, a hittudásban nyilatkozó legfőbb igazság felé vezettek. Nem tartozunk azok közé, kik amagultat, habár dicsőséges és nagyszerű tettekben dús volt, visszaidézni akarnák; örvendünk mi is az igazi haladásnak, bármily irányban jelentkezzék az igaz, jó és szép felé, hisz vallanunk kell, hogy a hittudományok terén is létezik az és kívánatos is. Eszünkbe jutnak itt a kiváló tudósnak") e szavai: „Dicendum est specialiter de Ecclesia Christi cam crevisse in sapientia rerum divinarum acquisita mediante fide. Unde quoad hanc sapientiam potuit esse etiam mutatio et varietas in Ecclesia. Nam in quibusdam temporibus, videtur Ecclesia abundasse maiori lumine et cognitione, existentibus in ea illustrioribus doctoribus, quae postea remitti potuit illis deficientibus, et iterum postea crescere aliis advenientibus.“ De ha nem vagyunk ellenei, mint nem is lehetünk a tudomány haladásának és bizonyos tekintetben függetlenítésének sem, még kevésbbé hódolhatunk azon a másik végletet érintő nézetnek, mely a hittudomány és egyéb a főiskolák által művelendő tudományok között összefüggést nem talál, vagy találni nem akar, amely szerint a vallástudomány, tekintve, a hiteles történelem tanúsága szerint, az egyház védőszárnyai alatt keletkezett, pártfogása és vagyonából nagyra nőtt főiskoláknak is eredetét, már csak köteles hálából és tiszteletből az ősi szokás iránt, — még ugyan mindig az első helyet foglalja el, de az általuk művelt tanulmányok, az általuk hirdetett igazságok a főiskolai tudományok szervezetében szükséges, kiegészítő vagy talán a főiskola épületének betetőző részét egyáltalában nem képezik. 2) Suarez De fide. Disp. II. Sect. 6, 14.