Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-06 / 1. szám
J Előfizetési árak : Egész évre....................6 frt — kr Félévre................................3 frt — ki egyedévre.....................1 frt 50 kr EGYES SZÁMÁRA 12 KR. Tigilt-tér sora 30 kr. Megilleték minden beiktatásnál 30 kiszár. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak. ARSADALMI KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Szerkesztési iroda és kiadóhivatal Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Kiss JÓZSEF Megjelenik minden vasárnapon reggel. Kapható a kiadóhivatalban. VA( Mária Terézia-) akpart. Dr. Kissféle ház. I. emelet. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. HIRDETÉSEK j u-táva^osazn. eszközöltetonek. Kéziratok vissza nem adatnak. Pengit trcincjiii 11a potestas, quae violenta nequit. A tőke mozgalma 1894-ben. A közkereseti társaságot keletkezése az államban úgy, mint egri községekben, mindig két dologról Uz tanúságot. Először arról, hogy aj igyonosodás, a tőkegyűjtés emelkedő irányzatban van, így az országnak, illetve a községnek gazdasági állapota virága, fellendülése fokozatos. De más oldalról a puszonyítékát nyujtja annak is, hogy a titakozási szelem eleven, működésében v aglis. E két szempontból itélve nem csupán a lefolyt év pénzügyi asjtpusait, gazdasági állapotainkat kedvezőfül és megnyugtatóul kellene megismerő. Csakhogy e kettős mozgalm irányzatnak kritikai elbírálásátpi még sok mindent kell a latba dobni, hogy alapos és gazságos kritikát gyakorolhassunk. Mindenekelőtt avval kell tisztában lenünk, hogy ezek a mozgalomba tett nők a polgári munka, fed^ig és értelmi ékezés fejlettségének szolgáltatják-e álló gyümölcseit, vagy csak oly forrásokból bugyognak fel, melyek előteremtését nem az értelmes hazafiúi munka, hanem a szerencsés és csak egyesek által kihasznált állapotok munkálják meg. Mert ha azt tapasztaljuk, hogy nagy állami pénzműveletekre prolegált bankok, vagy élelmes vállalkozók duzzadt tárcáiból indulnak meg az alapítási folyamatok, úgy ezek egészséges állapotokról nemcsak, hogy nem tanúskodnak, üdvöt és gyümölcsöző tevékenységet nemcsak, hogy ki nem fejtenek, hanem a közállapotokra inkább nyomasztó és elszegényítő hatást gyakorolnak. Mert a nem verejtékes polgári munka árán egybegyűlt tőkék rendesen nem igen fogják a polgári vagyonosodás misszióját gyarapítani, sőt a tőke ezen feladataitól egyenesen elvonatnak és beleöletnek a nagy bankok és nagy iparvállalatok pozitióiba, hogy azok börzeszerű hatalmát a kisipar kárára és a mezőgazdaság megbénítására kiterjesszék. Ha most azt az alapítási tevékenységet elemezzük, melynek képét a múlt év tőkemozgalmában feltaláljuk, őszinte vallomást kell tennünk, hogy ez a kép semmiképen sem képe az egészséges kisipari és a józan mezőgazdasági fejlődésnek, így a valódi polgári élet izmosodásának. Az abban nyilatkozó irány tökéletesen egyoldalú és így nem gyakorolhat gyümölcsöző hatást az általános gazdaságtan összes tényezőire. Mivel az egészséges fejlődés azt kívánja meg, hogy hatását egyenletesen éreztesse a gazdasági élet minden ágaiban. Midőn pedig szembeszökőleg előtérbe lép a mezőgazdaság válsága, midőn lépten-nyomon a kisipar pusztulásáról zeng a nóta, lehet-e akkor józanul az egészséges fejlődésről még szót is emelnünk Hogy tárgyilagosan itélkezhessünk vegyük mindenek előtt szemügyre a tőke mozgalmát az ország szívében, mint ahol a hitelszervezet az ipari és kereskedelmi tevékenység oly kiemelkedő szempontja létezik, hogy az ország többi része alig-alig jöhet szóba mellette. A lefolyt évben Budapesten 31 új rész Syl A A hét diorámája. — Hétnél több képben. — Spinoxustól szombaton, a lapsz tüdőgim^szűkét csináltam. Neki indultam a tizelőknek. Persze csak tö’ utak a kosdiak a havat már ! Éppen agytam el, midőn abban egy szán vá en hadaráhegyi útból . . . az eszé parancsolta,tem tehát ivas árokba •s a történet tiz másodperc jele, mire a a lábazathoz iria abban a pillanssis gyepsüt nt és a szán a birdomba ütközve sebes iramodát fordul. És valami négy öt vánkus, nagy duzzadt dunyha, meg egy száraz öregasszony, mintha csak a szél kavarta volna őket repültek szét a hómezőkön. Nagyot néztem, az öreg Cilik pedig elkacagta magát. — No lássa tekintetes uram ! Ez a kosdi kúra. — Hát oszt mit gyógyitanak figyelmetek evvel! ? . . . — Megkövetem alásan úgy vagyunk vele, hogy mi a hizót csak akkor öljük le, mikor az első hó leesett. Nekünk a tor mindenünk . . . akkor élvezzük ki magunkat . . . A sok zsíros eledeltől, a kinek gyengébb a gyomra a csömör hátába plántálja be magát. Mikor oszt se kenés se dagasztás nem használ, szánba tesszük a beteget, beépítjük a dunnák közé és itt a bácskai domb aljában csinálunk egy tisztességes felfordulást, mely a legmakacsabb csömört is kiugrasztja az ember hátából. — Hm ! hát ez a procedura történt meg evvel a jó öregasszonnyal ? . . . — Igen is . . . lássa ez az én öreg anyósom, ki ötven esztendő óta, minden évben ezen az uton szabadul meg a disznóólé Tamás hetiben összeszedett csömörtől. Az öreg néni hálás tekintete, melylyel szeretett drága vején csüggött megpecsételte Czilik komám szavait. Én pedig elgondoltam magamba, hogy nemcsak Vörishofenben laknak okos emberek, hanem Kosdon kik szinte megérdemlik, hogy reklámot csináljunk tudományuknak. •t« *•» * Vasárnap este a szállingózó hóban az örökké mókázó Péter bátyámmal sétálgattam a Deutsch-féle bolt előtt. A koromsötétben három fekete alak jött szemközt. Péter bátyám szokása ellenére nagyot köszönt. — Kik ezek ? ! — Hát nem ismered ? ezek a váci pomp fünebr emberei. — Hát Vácon ilyenek is vannak. Aztán kiket temetnek ezek,!! . . . — Amint jön. A múlt héten Ripp van Winklét temették el ezek a jó emberek, holnap meg Szilvesztert temetik. — Utánuk vetettem aztán egy pillantást és a Kohn-féle kávéház fogyatékosán A Yrton Czilik Pistifában sok dr At 1 .Úgy í/r r