Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-01 / 1. szám

HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. ■a—tmmmmlmm* MM■ ■ ——ainíni I ———■ ir-~**«««^^-»iÉÉMniriiir to *)■»■*■ 'nrmrTiMaria^-^g^^.'r«^ic»irto»g8>ff«ri>fn»titBWrw»rwrTr)i(i nnm ^•nriiftÉWt^É—MMM Előfizetési Ara­­ évnegyedre............................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldésse'. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek £ 0ra ■ • • • • • • • • s többszöri hirdetésnél kedvez- Bélyeg illeték menyben részesülnek. s minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete, hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik­ utcza 151. sz.­­ Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmen­tetlen leve­leket nem fogadunk el. Felhívás előfizetésre! Felkérjük mindazon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése a múlt évnegyed végén lejárt, hogy azt mielőbb megújítani, és lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek. Lapunk előfizetési ára: a január—márczi­­usi évnegyedre 1 frt 50 kr. Helybeli előfizetőink a lap kih­ or­dóján­ál a nyugta átvétele mellett, a vidékiek pedig posta­­utalvány útján eszközölhetik legczélszerű­bben az előfizetéseket. A „Váczi Közlöny“ kiadóhivatala­ az ellenfélnek, nehogy boldogtalan kunstukkos esztendejük legyen. Édes hazámnak is kívánok boldog újévet! Ha esetleg — Isten ne engedje — az orosz egy gyenge ferblit akarna velünk megereszteni, legyen — nem bánom ■— a muszkának három nyolczasa, drága hazánknak csak három szelíd kilenczese...........és mi húzzuk a&kas­szát! Boldog újévet! Dunakeszi. //O "* for „ the . • Vácz, január hl? 1688. i~yrr­TiiTiirniiír­ ívt —Tajrn^Éppww^ 'PTZT V# Sóti Kurdi János, Boross Ferencz, Lencsó Sándor, Baján János, Olgyay János, Králik Ferencz. A póttagok pedig nyert szavazataik száma sze­rint a következő sorrendben választattak meg: Man­dics János (II), Kalencsik István (II), Csepregi József (III.), Racsek János (II.), M. Kurdi Lajos (III.), Krancz Ferencz (I.) és Prokopp Károly (I.) kerületből. —1 —1. Boldog új évet! Évről-évre ismétlődő három rövidke szó, mely millió és millió alakról hangzik ma szét széles e világon. Kevés ember van, kinek nem kívánnának, de még kevesebb, ki ne kívánna másnak boldog újévet ; de azt hiszem legkeve­sebb azon emberek száma, kik e napon őszintén óhajtanák egymásnak a boldogságot. — Tizes szokás, hivatalos kötelesség adja sokaknak aj­kára e három szót, egy nagy része pedig az em­bereknek e rövid mondat eldarálása által akarja magának legalább az új év elejét boldoggá tenni, akiknek egész évben nem akad olyan könnyen és jól fizető munkájuk, mint az új évi üdvözlés. „Boldog új évet!“ Mennyi reményt, mennyi boldogságot varázsol e kívánat a halandók sze­mei elé. Pedig hány ember csalódik remélni szerencséjében? Azt mondja a magyar bölcs, báró Eötvös József: „A­ki boldogságot akar házánál, mit se bízzon a szerencsére. Amit ma­gadnak szerzesz és megtakarítasz, az bizonyosan a tied, az amit a szerencsétől vársz, tőled elesn készül. Ki önmaga nem tudja teremteni boldog­ságát, mástól ne várja Egy tallér készpénz a zsebben jobb, mint egy sorsjegy, melyen ezer tallért nyerni remélh­etsz. Előbb tiz ember vá­lik szegén­nyé játék által, mint csak egy is gaz­daggá.“ — „Imádkozzál és dolgozzál“ és bol­dog lesz az új évben. „Boldog újévet!“ Szeretném a szokásos üd­vözlés helyett az emberek nagy részének fülébe hangoztatni e két szót: „Emberek szeressetek“ ! A társadalom hideg, hál a szeretet, innét van a legtöbb boldogtalanság. Még ma egy éve az a rokon is boldog újévet kívánt rokonának, ki né­hány hét előtt lovagiasságból (?) lelőtte egy fia­tal nőnek férjét és néhány síró árvának édes­apját. Hej ha szeretet lakott volna szivében, az kicsavarta volna kezéből a gyilkoló fegyvert és boldogabb újévet élt volna meg az a gyászos özvegy és azok a szegény árvák. Szeress társadalom, ha boldog akarsz lenni! Boldog újévet városunknak, melyet oly so­kan szeretnek sokszor igazságtalanul gyalázni, de melynek ügyéért csak oly kevesen tudnak lelkesedni. Boldog újévet neki is! hogy vezetői­nek ü­gybuzgósága és polgárainak egyetértő munkája által játszhassa már ő is egyszer az „Excelsiort !“ Komoly elmélkedésem végén jut eszembe, hogy kik reméllnek leginkább boldog újévet, kik örülnek az 1888-nak? A férflisták örülnek, hogy már az év számában is kunstuk van, hát még a markukban mennyi lesz. — De vigyázza­nak, mert három nyolczasnál nagyobb is lehet A választások eredménye. A múlt hétfőn, deczember hó 26-án lefolyt városi képviselő választások eredménye immár előttünk fek­szik. S ezzel vége szakadt azon szokatlan mozgal­mas életnek is, mely városunkban az utóbbi időben uralkodott. Mint minden választás után, úgy ezúttal is nagy az elégedetlenek száma, kiknek vágyai nem mentek teljesedésbe, de az általános hangulatból következ­tetve, bátran konstatálhatjuk, hogy az eredmény a teljes mértékben kielégítő. Sajnosan kell ugyan tapasztalnunk,­­ hogy a vá­lasztott képviselők névsorából oly kipróbált erők ma­radtak ki, kik a közügyek terén már elismerésre méltó érdemeket szereztek maguknak ; de ha viszont azt v­es­szük tekintetbe, hogy ezek helyét oly egyé­nek pótolják, kiknek önzetlensége és eddigi szerep­lése is kellő garancziát nyújt a jövőbeni működé­sükre, úgy teljes megnyugvással vehetjük a többség határozatát. Miután a választás lefolyásáról egy másik czik­­kü­nk ad számot, e helyütt csak az újonnan megvá­lasztott 30 városi képviselő és póttagnak névsorát közöljük. Az I. kerületben (alsó város) összesen 186 sza­vazat adatott be, melyből : Csávolszky József 185, Udvardy Mihály 184, Id. Korpás Pál 184, Uhlig Ede 184, Kresák Ferencz 184, Panek Ödön 180, Rusoczky Antal 176, Máté József 174, Fajcsik Mihály 166, ifj. Madár János 140 szavazattal rendes városi képviselőkké,­­ Krancz Ferencz 97 és Prokopp Károly pedig 85 szavazattal póttagokká választat­tak meg Ezek között új képviselők: Panek Ödön, Rusóczk ; Antal, Krancz Ferencz. Kimaradtak a régiek közül: Haidfeld Alajos, B. Kovács István. A t­­erü­letben (belváros) összesen 248 szava­zat adatott be, melyből: Dr. Miltén­y Gyula 241, Inczédy Soma 240, Millmann Géza 239, Haffner Ferencz 230, Friedrich Alajos 229,­­Schmidt János 228, Witt Manó 217, ifj. Zsidek Ignácz 210, Rasovszky Márton 181, Grünhut Dávid 172 [[szavazattal rendes városi képviselők:­­ Mandics János 171, Kalencsik István 162, és Racsek János 138 szavazattal pót­tagok lettek. Ezek között új képviselő: ifj. Zsidek Ignácz, Grünhut Dávid, Racsek János. A régiek kö­zül kimaradt: Fekete Károly. A III. kerületben (Kis-Vácz) következő az ered­mény. Beadatott 261 szavazat, melyből: Dr. Freysinger Lajos 261, Vörös Károly 254, Dr. Szeitl Szervácz 247, Begn­d Sándor 239, Sóti Kurdi János 229, Boross Ferencz 219, Lencsó Sándor 189, Baján János 179, Olgyay János 179, Králik Ferencz 161 szava­zattal rendes városi képviselőkké, ifj. Csepregi József 141, M. Kurdi Lajos pedig 118 szavazattal pótla­­pokká megválasztattak. Ezek között új képviselő: Vörös Károly, Dr. Szeitl Szervácz, Együd István, Boross Ferencz, Králik Ferencz, ifj. Csepregi József, M. Kurdi Lajos. A régi képviselők közül kimaradt: Ifj. Szekeres István, B. Bodor Ferencz, alsó Kurdi János, Gerzselyi Vilmos, Kocsis Sándor, M. Torday Lajos. Az újonnan megválasztott 30 rendes városi kép­viselő és 7 póttag névsora tehát a következő: Az I. kerületből: Csávolszky József, Udvardy Mihály, id. Korpás Pál, Uhlig­­ Ede, Kresák Ferencz, Panek Ödön, Rusoczky Antal, Máté Jó­zsef, Fajcsik Mihály, ifj. Madár János. A II­ik kerületből: Dr. Miltényi Gyula, Intzédy Soma, Millmann Géza, Haffner Ferencz, Fried­rich Alajos, Schmidt János, Witt Manó, Zsidek Ignácz, ifj. Rasovszky Márton, Grünhut Dávid. A III. kerületből: Dr. Freysinger Lajos, Vö­­röss Károly, Dr. Szeitl Szervácz, Együd Sándor, Jövedelmi forrásaink a jövőben. Mióta a fillékszerű szőllőhegyeinket tönkre silá­­nyitotta és a lakosság zömét fő jövedelmi forrásától megfosztotta, városunk lakossága aggodalommal néz a jövő elé. És méltán. Mert városunknak nincsen sem ipara sem kereskedelme, nincsenek gyárai, honnan­ a nép a jövőbeni megélhetését remélhetné. A létfentartás nehéz viszonyai aggodalommal töltik el városunk vezérférfiait is. Ily körülmények között általános érdeklődést keltett Dr. Kiss Józsefnek, városunk ezen tevékeny férfiénak, a képviselő testületnek egyik legközelebbi közgyűlésén tett azon életrevaló indítványa, hogy küldessék ki egy szakbizottság, mely a fillékszerű által kipusztított szőllőterületek miképpen való hasz­nosítását és városunk jövőbeni jövedelem­forrásait tanulmány tárgyává tegye. Az e tárgyban kiküldött bizottság Dr. Kiss József elnöklete alatt lankadatlan szorgalommal lá­tott hozzá e kérdés tanulmányozásához és már a múlt hónap folyamán több ülést tartott. Első­sorban mun­­ka­programmját állapította meg, mely szerint heten­ként kétszer és pedig vasárnap délelőtt 10 órakor és csütörtökön délután A órakor rendes ülést tart, mely ülésekre a rendes kiküldött bizottsági tagokon kívü­i szakértőket: Kompóth Ferencz, Gerzselyi Vilmos, Svoy Miklós, Imrey István is felkéretnek. Tárgyalásra Dr. Kiss előterjesztése folytán a kö­vetkező pontok tűzettek ki. 1. Mily termesztmények azok, melyek belfogyasztásra vidékről hozatnak a váczi piaczra? Vajjon mily intézkedések teendők arra nézve, hogy azok helybeli termelése a váczi polgár­ság által eszközöltessék? — 2. Mily termesztmények azok, melyek eddigelé Váczon is termeltettek, de nem azon fokban, vagy nem azon módon, hogy mint ex* portczikkek a szomszédos­, piaczokon, különösen a fő­városi fogyasztásnál biztos kelendőségre számolhat­nának, s igy azok által városunk lakossága idegen pénzekhez juthatna? — 3. A városi faiskola a jelen vezetés mellett és jelenlegi állapotában képes-e oly befolyást gyakorolni, hogy a jövedelmezőbb termelési ágakkal foglalkozni óhajtó polgároknak útbaigazítást és a megkívántató termelési ágak mintaanyagát nyújthatná? — 4. Mily intézkedések nyújthatnának arra nézve garancziát, hogy a városi fa- esetleg az evvel egyesítendő kertészeti iskola sarkaló, ösztönző és vezető befolyást gyakoroljon a termelő polgárságra oly czikkek előállítása szempontjából, melyek úgy a helyi, mint a szomszédos fogyasztási piaczokon biztos kellendőségnek örvedhetnének. — 5. Mily gyümölcs­fák azok, melyek tekintettel városunk talaji és ég­­alji viszonyaira itt sikerrel lennének tenyészhetők ? És a tenyészhető gyümölcsfák, mely fajai azok, me­lyek városunk határának minden pontján feltétlenül tenyészhetnek? Melyek azok, melyek csak bizonyos pontokon és talaji viszonyok mellett élhetnek meg ? — 6. A gyümölcstenyésztés jelen állapotát kielégítő­nek tartja-e a bizottság? Ha nem, melyek azon kí­vánalmak, melyeknek foganatosítása első­sorban leg­szükségesebb, mily intézkedések volnának arra nézve megteendők, hogy gyümölcstenyésztésünk mint export czikk a lehető legmagasabb fokra emeltessék. — 7. Polgárságunk jelen szokásai és foglalkozásaiban szol­gáltat e reményt arra nézve, hogy a leendő közgaz­dasági intézkedések tárgyát és czélját felfogja és fo­ganatosítsa, lehetne intézkedéseket tenni, melyek czélravezetőknek bizonyulnának, hogy a polgárságban a mezőipar tevékenységet teremtenek és azt az idő­­kivánalmaival, lépést tartva folyton fokoznák és élesztenék? — 8. Bir-e népünk jelen állapotával az anyagi erő azon forrásaival, melyek egy újabb gaz­dasági ipar megteremtéséhez okvetlenül megkívántat­nak ? Elegendők-e ezen források? Van-e remény, hogy ezen források kihasználásával a bizottság által con­­templált siker elérhető lenne? Ha mindezen kérdé­sekre tagadó választ adna a bizottság, van-e itt és

Next