Váczi Közlöny, 1888 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-01 / 1. szám
HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. ■a—tmmmmlmm* MM■ ■ ——ainíni I ———■ ir-~**«««^^-»iÉÉMniriiir to *)■»■*■ 'nrmrTiMaria^-^g^^.'r«^ic»irto»g8>ff«ri>fn»titBWrw»rwrTr)i(i nnm ^•nriiftÉWt^É—MMM Előfizetési Ara évnegyedre............................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldésse'. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható : DEUTSCH MÓRNÁL (városház épület) Hirdetések: Nyilt-tér a legolcsóbban eszközöltetnek £ 0ra ■ • • • • • • • • s többszöri hirdetésnél kedvez- Bélyeg illeték menyben részesülnek. s minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadóhivatal czimzete, hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők Vácz, Gasparik utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Felhívás előfizetésre! Felkérjük mindazon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése a múlt évnegyed végén lejárt, hogy azt mielőbb megújítani, és lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek. Lapunk előfizetési ára: a január—márcziusi évnegyedre 1 frt 50 kr. Helybeli előfizetőink a lap kih ordójánál a nyugta átvétele mellett, a vidékiek pedig postautalvány útján eszközölhetik legczélszerűbben az előfizetéseket. A „Váczi Közlöny“ kiadóhivatala az ellenfélnek, nehogy boldogtalan kunstukkos esztendejük legyen. Édes hazámnak is kívánok boldog újévet! Ha esetleg — Isten ne engedje — az orosz egy gyenge ferblit akarna velünk megereszteni, legyen — nem bánom ■— a muszkának három nyolczasa, drága hazánknak csak három szelíd kilenczese...........és mi húzzuk a&kasszát! Boldog újévet! Dunakeszi. //O "* for „ the . • Vácz, január hl? 1688. i~yrrTiiTiirniiír ívt —Tajrn^Éppww^ 'PTZT V# Sóti Kurdi János, Boross Ferencz, Lencsó Sándor, Baján János, Olgyay János, Králik Ferencz. A póttagok pedig nyert szavazataik száma szerint a következő sorrendben választattak meg: Mandics János (II), Kalencsik István (II), Csepregi József (III.), Racsek János (II.), M. Kurdi Lajos (III.), Krancz Ferencz (I.) és Prokopp Károly (I.) kerületből. —1 —1. Boldog új évet! Évről-évre ismétlődő három rövidke szó, mely millió és millió alakról hangzik ma szét széles e világon. Kevés ember van, kinek nem kívánnának, de még kevesebb, ki ne kívánna másnak boldog újévet ; de azt hiszem legkevesebb azon emberek száma, kik e napon őszintén óhajtanák egymásnak a boldogságot. — Tizes szokás, hivatalos kötelesség adja sokaknak ajkára e három szót, egy nagy része pedig az embereknek e rövid mondat eldarálása által akarja magának legalább az új év elejét boldoggá tenni, akiknek egész évben nem akad olyan könnyen és jól fizető munkájuk, mint az új évi üdvözlés. „Boldog új évet!“ Mennyi reményt, mennyi boldogságot varázsol e kívánat a halandók szemei elé. Pedig hány ember csalódik remélni szerencséjében? Azt mondja a magyar bölcs, báró Eötvös József: „Aki boldogságot akar házánál, mit se bízzon a szerencsére. Amit magadnak szerzesz és megtakarítasz, az bizonyosan a tied, az amit a szerencsétől vársz, tőled elesn készül. Ki önmaga nem tudja teremteni boldogságát, mástól ne várja Egy tallér készpénz a zsebben jobb, mint egy sorsjegy, melyen ezer tallért nyerni remélhetsz. Előbb tiz ember válik szegénnyé játék által, mint csak egy is gazdaggá.“ — „Imádkozzál és dolgozzál“ és boldog lesz az új évben. „Boldog újévet!“ Szeretném a szokásos üdvözlés helyett az emberek nagy részének fülébe hangoztatni e két szót: „Emberek szeressetek“ ! A társadalom hideg, hál a szeretet, innét van a legtöbb boldogtalanság. Még ma egy éve az a rokon is boldog újévet kívánt rokonának, ki néhány hét előtt lovagiasságból (?) lelőtte egy fiatal nőnek férjét és néhány síró árvának édesapját. Hej ha szeretet lakott volna szivében, az kicsavarta volna kezéből a gyilkoló fegyvert és boldogabb újévet élt volna meg az a gyászos özvegy és azok a szegény árvák. Szeress társadalom, ha boldog akarsz lenni! Boldog újévet városunknak, melyet oly sokan szeretnek sokszor igazságtalanul gyalázni, de melynek ügyéért csak oly kevesen tudnak lelkesedni. Boldog újévet neki is! hogy vezetőinek ügybuzgósága és polgárainak egyetértő munkája által játszhassa már ő is egyszer az „Excelsiort !“ Komoly elmélkedésem végén jut eszembe, hogy kik reméllnek leginkább boldog újévet, kik örülnek az 1888-nak? A férflisták örülnek, hogy már az év számában is kunstuk van, hát még a markukban mennyi lesz. — De vigyázzanak, mert három nyolczasnál nagyobb is lehet A választások eredménye. A múlt hétfőn, deczember hó 26-án lefolyt városi képviselő választások eredménye immár előttünk fekszik. S ezzel vége szakadt azon szokatlan mozgalmas életnek is, mely városunkban az utóbbi időben uralkodott. Mint minden választás után, úgy ezúttal is nagy az elégedetlenek száma, kiknek vágyai nem mentek teljesedésbe, de az általános hangulatból következtetve, bátran konstatálhatjuk, hogy az eredmény a teljes mértékben kielégítő. Sajnosan kell ugyan tapasztalnunk, hogy a választott képviselők névsorából oly kipróbált erők maradtak ki, kik a közügyek terén már elismerésre méltó érdemeket szereztek maguknak ; de ha viszont azt vesszük tekintetbe, hogy ezek helyét oly egyének pótolják, kiknek önzetlensége és eddigi szereplése is kellő garancziát nyújt a jövőbeni működésükre, úgy teljes megnyugvással vehetjük a többség határozatát. Miután a választás lefolyásáról egy másik czikkünk ad számot, e helyütt csak az újonnan megválasztott 30 városi képviselő és póttagnak névsorát közöljük. Az I. kerületben (alsó város) összesen 186 szavazat adatott be, melyből : Csávolszky József 185, Udvardy Mihály 184, Id. Korpás Pál 184, Uhlig Ede 184, Kresák Ferencz 184, Panek Ödön 180, Rusoczky Antal 176, Máté József 174, Fajcsik Mihály 166, ifj. Madár János 140 szavazattal rendes városi képviselőkké, Krancz Ferencz 97 és Prokopp Károly pedig 85 szavazattal póttagokká választattak meg Ezek között új képviselők: Panek Ödön, Rusóczk ; Antal, Krancz Ferencz. Kimaradtak a régiek közül: Haidfeld Alajos, B. Kovács István. A területben (belváros) összesen 248 szavazat adatott be, melyből: Dr. Miltény Gyula 241, Inczédy Soma 240, Millmann Géza 239, Haffner Ferencz 230, Friedrich Alajos 229,Schmidt János 228, Witt Manó 217, ifj. Zsidek Ignácz 210, Rasovszky Márton 181, Grünhut Dávid 172 [[szavazattal rendes városi képviselők: Mandics János 171, Kalencsik István 162, és Racsek János 138 szavazattal póttagok lettek. Ezek között új képviselő: ifj. Zsidek Ignácz, Grünhut Dávid, Racsek János. A régiek közül kimaradt: Fekete Károly. A III. kerületben (Kis-Vácz) következő az eredmény. Beadatott 261 szavazat, melyből: Dr. Freysinger Lajos 261, Vörös Károly 254, Dr. Szeitl Szervácz 247, Begnd Sándor 239, Sóti Kurdi János 229, Boross Ferencz 219, Lencsó Sándor 189, Baján János 179, Olgyay János 179, Králik Ferencz 161 szavazattal rendes városi képviselőkké, ifj. Csepregi József 141, M. Kurdi Lajos pedig 118 szavazattal pótlapokká megválasztattak. Ezek között új képviselő: Vörös Károly, Dr. Szeitl Szervácz, Együd István, Boross Ferencz, Králik Ferencz, ifj. Csepregi József, M. Kurdi Lajos. A régi képviselők közül kimaradt: Ifj. Szekeres István, B. Bodor Ferencz, alsó Kurdi János, Gerzselyi Vilmos, Kocsis Sándor, M. Torday Lajos. Az újonnan megválasztott 30 rendes városi képviselő és 7 póttag névsora tehát a következő: Az I. kerületből: Csávolszky József, Udvardy Mihály, id. Korpás Pál, Uhlig Ede, Kresák Ferencz, Panek Ödön, Rusoczky Antal, Máté József, Fajcsik Mihály, ifj. Madár János. A IIik kerületből: Dr. Miltényi Gyula, Intzédy Soma, Millmann Géza, Haffner Ferencz, Friedrich Alajos, Schmidt János, Witt Manó, Zsidek Ignácz, ifj. Rasovszky Márton, Grünhut Dávid. A III. kerületből: Dr. Freysinger Lajos, Vöröss Károly, Dr. Szeitl Szervácz, Együd Sándor, Jövedelmi forrásaink a jövőben. Mióta a fillékszerű szőllőhegyeinket tönkre silányitotta és a lakosság zömét fő jövedelmi forrásától megfosztotta, városunk lakossága aggodalommal néz a jövő elé. És méltán. Mert városunknak nincsen sem ipara sem kereskedelme, nincsenek gyárai, honnan a nép a jövőbeni megélhetését remélhetné. A létfentartás nehéz viszonyai aggodalommal töltik el városunk vezérférfiait is. Ily körülmények között általános érdeklődést keltett Dr. Kiss Józsefnek, városunk ezen tevékeny férfiénak, a képviselő testületnek egyik legközelebbi közgyűlésén tett azon életrevaló indítványa, hogy küldessék ki egy szakbizottság, mely a fillékszerű által kipusztított szőllőterületek miképpen való hasznosítását és városunk jövőbeni jövedelemforrásait tanulmány tárgyává tegye. Az e tárgyban kiküldött bizottság Dr. Kiss József elnöklete alatt lankadatlan szorgalommal látott hozzá e kérdés tanulmányozásához és már a múlt hónap folyamán több ülést tartott. Elsősorban munkaprogrammját állapította meg, mely szerint hetenként kétszer és pedig vasárnap délelőtt 10 órakor és csütörtökön délután A órakor rendes ülést tart, mely ülésekre a rendes kiküldött bizottsági tagokon kívüi szakértőket: Kompóth Ferencz, Gerzselyi Vilmos, Svoy Miklós, Imrey István is felkéretnek. Tárgyalásra Dr. Kiss előterjesztése folytán a következő pontok tűzettek ki. 1. Mily termesztmények azok, melyek belfogyasztásra vidékről hozatnak a váczi piaczra? Vajjon mily intézkedések teendők arra nézve, hogy azok helybeli termelése a váczi polgárság által eszközöltessék? — 2. Mily termesztmények azok, melyek eddigelé Váczon is termeltettek, de nem azon fokban, vagy nem azon módon, hogy mint ex* portczikkek a szomszédos, piaczokon, különösen a fővárosi fogyasztásnál biztos kelendőségre számolhatnának, s igy azok által városunk lakossága idegen pénzekhez juthatna? — 3. A városi faiskola a jelen vezetés mellett és jelenlegi állapotában képes-e oly befolyást gyakorolni, hogy a jövedelmezőbb termelési ágakkal foglalkozni óhajtó polgároknak útbaigazítást és a megkívántató termelési ágak mintaanyagát nyújthatná? — 4. Mily intézkedések nyújthatnának arra nézve garancziát, hogy a városi fa- esetleg az evvel egyesítendő kertészeti iskola sarkaló, ösztönző és vezető befolyást gyakoroljon a termelő polgárságra oly czikkek előállítása szempontjából, melyek úgy a helyi, mint a szomszédos fogyasztási piaczokon biztos kellendőségnek örvedhetnének. — 5. Mily gyümölcsfák azok, melyek tekintettel városunk talaji és égalji viszonyaira itt sikerrel lennének tenyészhetők ? És a tenyészhető gyümölcsfák, mely fajai azok, melyek városunk határának minden pontján feltétlenül tenyészhetnek? Melyek azok, melyek csak bizonyos pontokon és talaji viszonyok mellett élhetnek meg ? — 6. A gyümölcstenyésztés jelen állapotát kielégítőnek tartja-e a bizottság? Ha nem, melyek azon kívánalmak, melyeknek foganatosítása elsősorban legszükségesebb, mily intézkedések volnának arra nézve megteendők, hogy gyümölcstenyésztésünk mint export czikk a lehető legmagasabb fokra emeltessék. — 7. Polgárságunk jelen szokásai és foglalkozásaiban szolgáltat e reményt arra nézve, hogy a leendő közgazdasági intézkedések tárgyát és czélját felfogja és foganatosítsa, lehetne intézkedéseket tenni, melyek czélravezetőknek bizonyulnának, hogy a polgárságban a mezőipar tevékenységet teremtenek és azt az időkivánalmaival, lépést tartva folyton fokoznák és élesztenék? — 8. Bir-e népünk jelen állapotával az anyagi erő azon forrásaival, melyek egy újabb gazdasági ipar megteremtéséhez okvetlenül megkívántatnak ? Elegendők-e ezen források? Van-e remény, hogy ezen források kihasználásával a bizottság által contemplált siker elérhető lenne? Ha mindezen kérdésekre tagadó választ adna a bizottság, van-e itt és