Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-06-30 / 12. szám

A LOVÁSZAT ÉS VADÁSZAT KÖRÉBŐL. Kedd junius 30. 12. SZ. Első évfolyam 1857. Vaddisznó-vadászat. GRÓF FESTETICS BÉLÁTÓL. (Mutatvány a nem sokára megjelenendő „Hazai vadászatok" czimü magyar sport-albumból.) Nehéz volna Magyarország mindazon vidékeit előszámlálni, hol a vaddisznó mint állandó vad (Standwild) tenyészik. E tekintetben azon­ban főleg említendők a Kárpátok előhegyei s nyujtványai Pozson- és Nyitramegyékben; a Bakony több környéke, mint például Moór és Csákvár, Ozora és Tamási vidéke Tolna megyében, melly utóbbit még nem régen ezelőtt Európa leggazdagabb vadas­ terének tartották. To­vábbá Magyarország éjszaki vidékei, h­ol a vaddisznó gyakorta kitűnő nagyságot s erősséget ér el; igy például 1856-dik év telén gróf Andrásy egyik jószágán a galicziai határon egy vadkant lőttek, melly bontatlan 4 mázsát nyomott. Végre ott, hol még meglehetős csendben s nyugalom­ban tanyázhatnak, mint Marmarosban s az erdélyi hegység erdős nyujt­ványaiban, Arad- és Biharmegyékben. A vaddisznó-vadászat ugyanazon kellemetességgel s változékonysággal bir, mint maga a nemes és nagy vadak vadászata, s többek már azon oknál fogva tulajdonának neki előnyt, mert néha veszedelemmel is jár. Jól tudja a vadász, hogy a vad­disznó a lövés után nem mindenkor ered szaladásnak, mint többnyire más vad, s hogy a megszorított vagy roszul talált vadkan gyakran ma­

Next