Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-06-30 / 18. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY LAP. Szerda, június 30. 18. SZ. Harmadik évfolyam 1859. Vadászbajok. I. A bagoly kunyhó. A kunyhó előtt lebilincselve ül az uhu, komoly arczával s nagy sárga szemeivel kitekint a nagy messziségbe. Néha-néha kapkod csőrével, megrázza és megtisztítja selyemszerű tollazatát, mert egyelőre biztosítva van a nappali rablók támadásaitól, kik őt gyűlölik s ingerkedő játékukat űzik vele. Egyszerre nyugtalanná lesz, a szeme feletti tollakat felhúzza és mereven néz ; a messze távolságban egy még csaknem észrevehetlen pontot pillantott meg. Mindig közelebb jön gyors szárnyain a sólyom, melly épolly éles szemeivel már messziről megismerte ellenségét. Toronymagasságnyira lebeg ingerkedéseinek czéltáblája- az ulia felett a vaddús vidékek réme a vándorsólyom, melly bátorsága, gyorsasága, ereje és kitartása által mindig nagy tekintélyben állt a solymároknál. Nyilgyorsasággal röpül le a magasságból s olly hirtelen csap le, hogy a leggyakorlottabb vadásznak is vesződséget adna jól czélba venni. Több heves támadás után, mellyek a Pallasnak szentelt baglyot nem kis félelembe ejtik, felül az állásra, hogy még tovább kaczérkodhassék e nappal ritkán látható tüneménynyel. De ekkor eléri őt rejtekhelyéről a boszuló nemezis s a halálosan megsebesült sólyom a földre zuhan. Különféle jeleneteket élvezhet a természetbarát a bagolykiulyhóban. 18