Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-06-30 / 18. szám

vadász- és versenylap. Vasárnap, június 30. 18. szám. Tizenegyedik évfolyam. 1867. Szarvasvadászat Texasban. Midőn először jővén Texasba, álló két hétig Galveston Island körül vad­ludakra, réczékre, vizi szalonkákra és üstökös gémekre vadásztam, egy velem ugyanazon fogadóban lakó ültetménybirtokos meghívását, hogy vele egykét hétre a fennsíkon fekvő jószágára ránduljak ki, örömmel fogadtam el. Azon időben illyes helyen a látogatás nem tartott csupán néhány napig. Ha a vendég magát honosnak érezte, s minden sportban részt vett, mellyel házi gazdája és ennek szomszédjai számára rendeztek, úgy csakugyan mesterség volt a háztól úgy eljönnie, hogy harag ne legyen belőle, de azért, idegen földön magam is idegen lévén, már csak az ismerkedés kedvéért is szívesen ráállottam. Néhány napra a meghívás után Mr. Ash dolgait Galvestonban elvégezvén, háztartása számára­­mindenfélét bevásárolt; többek közt gyermekei részére annyi csemegét vett, hogy akár egy egész oskola is elronthatta volna gyomrát. Sehol a földön szülők gyermekeiket úgy nem szeretik, mint Amerika déli tar­tományaiban, mert is két éves koruktól kezdve oliy akaratosak és makranczosak, hogy alig lehet velük birni. Utóbb azonban ezen elkényeztetett fiúk és leányok — tudja Isten mikép — igen vendégszerető s önzéstelen férfiakká és nőkké válnak. Azt hiszem jövendőbeli házi­gazdám nem igen sietett ügyeinek befejezésével, mert a mint a búcsuvacsorán— mellyre én is hivatalos valék — őszintén bevallá, csak egyszer jó egy évben Galvestonba, de akkor mulatni akar, a­mig csak lehet. Végtére minden elkészülvén, barátom nagyot fohászkodva néhány kétkerekű taligát rendelt meg, mellyeken a fogadó előcsarnokát ellepő mindenféle ládák, hor­dók és csomagok tömkelegét a Houstonba induló gőzösre szállittatá. Néhány percc­el hét óra előtt a „Sam Williams" fedélzetén valánk, hol szá­mos barátunkkal még sokkal számosabb búcsú­poharat ürítettünk, míg pontban hét 18

Next