Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-01-04 / 1. szám

2­ kán, mint egy Derby-crack futásához igé­nyeltetik, alig lehet feltaztani, kivált ha a ló oly alkatú, miszerint folytonos erős munkát követel ; s ezért van aztán az, hogy e két nagy versenyt egy ló még nem volt képes megnyerni s alig is fogja azt megnyerhetni valamelyik. Taurusnak még hozzá a holtver­seny után Trachenberggel való pár futásában az iramot magának kellett eleitől végeznie, mi aztán a nagyalkatú ménből sokkal többet vett ki, mint­sem hogy elég ereje maradt volna még a végküzdelemre a nagyon sebes Trachenberggel ; a mén hozzá még nem is volt a Bécsben mutatott Derby-conditiójában s idomárja maga is őt sok fonttal rosszabbnak tartotta Hamburgban, mint őt a bécsi Derby előtt kipróbálta. Az igazságos mérkőzés köz­tük a baden-badeni nagy­díjban lett volna, de sajnosan mindkét lovat baj érvén, ebbeli kötelezettségüknek már eleget nem tehettek. Habár egy versenylovat, kivált ha az oly nagy munkát igényel, mint Taurus, ha egyszer a trainingben baj érte, nagyon nehéz egészen isten többé versenypályára kihozni, de miután e ménnek történt baja nem oly természetű, hogy az nyilvános szereplésének többé gátul szolgálhatna, meg vagyunk győződve, hogy őt ez évben, nagyobb államdíjainkban szere­pelni látjuk, s már előre nagy érdekkel né­zünk ama versenyek elébe, melyekben a múlt őszszel oly kiváló formát mutatott Veronicával fog találkozni. Érdekes lesz eme verseny bi­zonyára, s ha Veronica őszi futásait, hogy mily modorban veri meg ellenfeleit, tekintetbe vesz­szük: alig tudnók most megjósolni, melyik verné meg a másikat egyenlő közteher mel­lett; ha azonban a két lovat handicappolnunk kellene, a topwaightet most Tronicá­nak kellene adnunk. A nyeremények nagyságára Taurus után gr. Esterházy Miklós Waisenknabe — Mile Girand sárga ménje Lehetetlen következik közvetlenül, s ha a Németországban nyert díjait is hozzá számítjuk, ugy­amezt a nyert összegek nagyságában még jóval felül is múlja. A most Kisbéren fedezésre felállított Waisenknabenknak ő valóban kitűnő pro­ductuma, egy nagyon szépen és jól meg­termett hatalmas mén, tiszta, száraz és oly erős lábakkal, minőket egy lónál csak ritkán lehet látni, s melyek a legnagyobb fáradal­makkal is daczolni látszanak. Egy-egy ló alig is volt nálánál erősebben igénybe véve a lefolyt verseny-idény alatt s habár igazi formáját őszre nem is birta egészen megtar­tani (s őszi vereségei inkább ennek is tu­lajdoníthatók), de mindvégig hűségesen sza­ladt, s mindig kiadott magából mindent a mivel birt. A sötét ló, mely ellen tavaszszal a bookmakerek még szívesen ajánlottak a Derbyre 50:1-re, első fellépte után oly erősen magára vonta a sportvilág figyelmét, misze­rint csakhamar a Derby-főkedvenczek közé avance-ozott, melyben aztán bámulatra mél­tóan szépen szaladt is, és ha a majdnem egy óráig tartó sok hibás indítás, mely őt nagyon idegessé tette, s melynél mindannyiszor na­gyon sokat vett ki magából a mén, nem tör­ténik, valószínűleg nemhogy a másodiknak érkező Pierrot-t verte volna meg bizonyosan, de Taurusnak is nehezebbé tette volna a győzelmet. Verseny-karrierjét győzelemmel kezdte meg Bécsben ápril 23-dikán . Livingstont, Etelkát, Venust és Don Quixotot verve meg a Wester­ Stokesben, azt győzelemmel foly­tatta is tovább, s eme győzelmek mindig tekintélyesebbek s nagyobb horderejűek is voltak, mert már második futásával Bécsben május 1-jén a Kincsem-handicapben, melyet két hoszszal igen könnyen nyert meg Bizar, Surema s más három ló ellen, habár ezettől a versenyben hét fontot kapott is, oly formát mutatott e mén, melyből utóbbi fényes kar­rierjét már így a saison elején nagy valószí­nűséggel meg lehetett határozni. A­ pozsonyi handicap megnyerése után, nagyon szép ver­senyt futott a mén a pesti Asszonyságok di­jában, melyre ő volt a határozott és főked­vence, de Cambusiertől, habár csak erős küz­dés után, vereséget kellett szenvednie. E ver­seny űrlovas verseny lévén, habár mind­két lovat űrlovasaink legjobbjai lovagolták is, irányadóul tekinteni nem lehet, s eme vere­ség a mémnek jó híréből nem vonhatott le semmit. Lehetetlennek egyik legszebb versenye a bécsi nyári versenyek alatt határozottan a Buccaneer díj megnyerése volt, melyben idősb lovaink legjobbjait Berzenczét, Balatont na­gyon könnyen veré meg, fiatalabb lovaink közül még az addig oly nagy hirnek örven­dett Grand Buccaneert. A mén bizonyosan ekkor volt conditiójának tetőpontján s azt hiszszük sem az előtt, sem az után többé nem futott ily nagy ló formájában, mint e versenyében , hiszen már a távoszlop táján egészen megverte ellenfeleit, s azokat az elei­től végig tartó sebes pace-szel fárasztá ki leg­inkább, igaz, miszerint Berzencie, mely az e versenyben vele futott lovak közül lett volna leginkább hivatva ellenében erős ellentállást kifejteni, ez idő tájban egészen kint volt conditiójából, de viszont ennek tulajdonítható is az oly nagyon könnyedi nyerés, mert egy Berzenczét rendes viszonyok között könnyen megverni alig lehet a mi lovainknak. A bé­csi nyári versenyek alatt Lehetetlen még egy­szer hozatott ki, a­midőn a bécs városa díját nyeré meg könnyen a tavalyi Derby-nyertes Vederemo ellen. Ha Lehetetlennek fényes volt itthoni versenykarrierje, akkor annál fé­nyesebbnek mondható németországi szerep­lése, hol kétszer indulván, nemes tulajdonosát két szép értékes és nagy horderejű győze­lemmel örvendeztető meg. Boroszlóban meg­nyerve a 10000 márka értékű Jubileum-han­dicapot 57­2 kilo magas terhe alatt Croupier, Veronica legyőzője Brocken, mely tőle még hozzá négy kilo teher könnyebbséget kapott, és más nyolcz ló ellen, melyek között Edel­dame, Mocassin és K­outier voltak. Másod­izbeli futásával pedig megnyerte camerben a baden-badeni nagy­díjat Kaiser, Theorist, Diamant, Berzencze, Flatterer és istállótársa Aneroid ellenében, azt hiszszük, ennél nem kell nagyobb kommentár. — Baden-Baden­ből hazajőve a mén, már a fáradság jelei mu­tatkoztak erősen, s főképen enn­ek magya­rázzák ez után való vereségeit is, melyeket ugy Debreczenben, mint Pesten, Kisbaba, Balaton és Veronicától kellett szenvednie. Mi csak gratulálhatunk tulajdonosának a telivér­tenyésztésért oly sok áldozatot hozó gróf T A­R C­Z A. Lovasságunk harczi állománya. Az orosz hadsereg lovasságának újból való szervezése nemcsak a katonai irodalom­ban, hanem az általános politikai kérdések­kel foglalkozó hírlapirodalomban is nagy moz­galmat keltett, mely egyrészről az orosz had­erő lényeges átalakulásában monarchiánkra nézve fenyegető veszedelmet keres, másrész­ről monarchiánk védelmi erejének, kiváltké­pen a lovasság tekintetében megfelelő átala­kítást és módszerek alkalmazását szükséges­nek tartja. Az „Armeeblatt" folyó évi 37. számának első czikke eme fontos kérdéssel behatóan foglalkozik. Az orosz lovasság harczi állományát a L. A. Közlönyének mult november havi fü­zetében épen az újjászervezés alapján ismer­tetvén, összehasonlítás végett arra egyszerűen reáutalunk, s az „Armeeblatti” kérdéses czik­kéből a politikai nézeteket elhagyván, csak a saját lovasságunkra vonatkozókat ismertetjük. Az orosz (117,500 lovasra becsült) lovas-­­­sággal szemben monarchiánk hat-hat lovas­századból álló 41 jól kiképzett tettleges lo­vas-ezreddel rendelkezik, melyből minden század legfeljebb 120 lovassal kelhet harczra,m­ Így lovasságunk teljes száma 30,000 lovas­ból áll. Szervezetszerűleg ebből háború al­kalmával négy önálló lovas-hadosztály alakí­tandó. Minden lovas-hadosztály négy ezred­ből , 24 lovas század = 2000 lovasból és 12 lövegből áll. A négy hadosztály alakítá­sára tehát mintegy 12.000 lovas szükséges. A fen­maradó rész, hadtest-, hadosztály-, törzs­lovasságra , erődített helyek megszállására stb. számít, mely szükséglet ezenfelül a má­sodsorban felállítandó lovas csapatokból fe­dezendő. A lovas-hadosztályok békében nem létez­nek ; mozgósítás esetén a dandárok hadosztá­lyokba alakulnak, a parancsnokok is ekkor lesznek kinevezve és a törzsek szervezve; minek folytán a magasabb lovas-parancsnok­ságokban változás áll be, úgy hogy eme csa­patok legnagyobb része új felebbvalókat kap, kik alárendeltjeiket — valamint ezek őket — nem ismerik, s mindez olyan alkalommal áll be, midőn az ellenséggel való találkozás minden pillanatban megtörténhetik. Ez állapot hátrányos voltát közelebb­ről bizonyítani valóban fölösleges. Az új alakítások közül, melyek mozgó­sítás esetén figyelembe veendők, a követke­zők említhetők meg: 1. A m. kir. honvéd­lovasság; 2. a lovas-ezredek kiegészitő­ kere­teinél felállitandó tartalék-lovas-századok; 3. az osztrák Landwehrnek újonnan felállitandó lovas ezredei. A honvéd lovasság béke idején 10 ez­redből, illetőleg 40 század­ keretből áll. Há­ború idején hat ezredből , 24 századdal az 5-ik honvéd lovas-hadosztály alakul, melyhez a közös hadsereg részéről két lovagló üteg osztatik be. Eme lovasság jól van kiképezve, aránylag jó lovakkal bir és a harczra való alkalmasságát el kell ismerni. A tartalék lovas-századok, ha a feltéte­­lek úgy összevágnak, mint a brueki kísérlet alkalmával történt, hat hét alatt hadra kel­hetnek. A század nemcsak egy helységben, hanem egy lakó­helyen szállásoltassék el, hol a lovak és lovasok folytonosan felügyelet alatt és oktatva vannak, szóval, hogy a drága idő minden percre haszonra fordíttassák. Jó és erőd pótlovak. Kitűnő század-parancsnok és igen jó tisztek. Fedett lovagló­hely vagy alkalmas időjárás. Könnyen belátható, hogy eme feltételek mily nehezen biztosíthatók, pedig ha csak egy hiányzik, a munka már hosszabbra nyú­lik. Megjegyzendő, hogy takarmány­változás folytán a lovak betegségen mennek át, mi leginkább a hadrakelés alkalmával áll be, miként az a brucki tartalék - lovas-század­nál is tapasztaltatott, melynek lovai az ezred­hez való bevonuláskor majd mind megbete­gedtek. Ha azt állítjuk, hogy kitűnő tiszt sze­melendő ki parancsnokul, sokat nem állítot­tunk. Ez alkalmazásra kiváló lovas­érzék­kel, nagy erélylyel, ernyedetlen szorgalommal és kitartással bíró egyén szemelendő ki, mi­nek igazolására csak a kiképzendő anyagra kell némileg utalnunk. A tartalékból odake­rülő tisztek — mint egyéves ön­kény­­esek let­tek kiképezve, — kedvvel és szorgalommal bírnak ugyan, de szolgálati tapasztalatuk nin­csen; minden megparancsoltat elvégeznek, de mindenben a parancsra fognak várni. Az altisztek és katonák 3—7 éven át tettleg nem szolgálván, a lovaglást és a katonai szolgála­tot jórészt elfeledték, mert mint lovasok fegy­vergyakorlaton nem voltak. A lovak idomítatlan pótlovak, a raktá­rakban minden felszerelési czikk új, melyből a szijazat mind átalakítandó, és mivel hasz- *) A századokat 120 lovassal számithatjuk, mert a papiroson levő 150 lóállományból 30, részint elve­zénylés (utas­-szakasz, lovas tábori­ rendőrség stb.) miatt vagy mint pót-lő, a harezi állományra nem szá­mithat. Vadász- és Verseny-Lap, Február 15. 1883.

Next