Vadászat-Halászat Weekend-Turisztika, 1943 (11. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-15 / 1. szám
jesztett hála.. IRTA: Gróf FESTETICH PÁL Szálfának a szürke viharfelhők körülöttünk, az egész világ felett. Zúg, morajlik a háború. Keleten áll a harc, lét és nemlét forog kockán. Kereszénység — vagy bolsevizmus. Polgári jog, szabadság — vagy proletárságnak csúfolt rabszolgaság. Aggódó szeretettel figyeljük, lessük az újságot, a rádióhíreket, lódítanánk magunk is az idő kerekén, csak már ott állanánk a győzedelmes befejezésnél. Lassan, kedves vadásztársak, hosszú odáig még az út. Addig még nekünk is sok elintézni valónk van. Nagy kincs, óriási nemzeti vagyon van a kezeinkre bízva. A mai élelembeosztásba tekintélyes szerephez jut a vad. Ezzel kell jószívvel, hozzáértéssel és önmegtagadással gazdálkodnunk. Minden, a tél viszontagságai következtében elhullott vad, minden a ragadozó karmai között elvérzett állatveszteség. Tudni kell mindnyájunknak, hogy valakinek az ebédje veszett el. Eddig kíméletes volt a tél. Még nem tudjuk mit hoz e hó vége, meg a február. Lesz-e mit enni a vadnak? Ma, mikor a háziállatok takarmányozása komoly gond, jut-e eleség az etetőkre? Vadászok! Lassan szögre kerül a fegyver. Elcsendesednek a zajos vadászatok, helyébe lépnek a csendes, magános les járatok. Születnek a megfigyelések, a tapasztalatok, felélednek az emlékek, — hangulatok keletkeznek, —képzeletek ébrednek és indulnak. A januári fagy zúzmarái tündéri csipkelombot aggattak az erdő fáira. Szép, nevető ég borul a hideg verőfényben úszó természetre. Alig csikorog a lépés, a hang tompul, elvész. A magányban szabadon szárnyal a képzelet. Keletről jött idegenek vagyunk. Hoztuk s magunkban megőriztük a turáni lélek minden szépségét, nemességét. Ne is csodálkozzunk azon, hogy nehezen értenék meg. A mi világunk szebb, tisztább, — a mi gondolkodásunk nemesebb, — csaknem nem tudjuk úgy árulni a portékánkat, mint más. Mi befelé, — a saját lelkünkben élünk, — nem kifelé, mint a többi. Ezért érzünk felelősséget az erdővel, mezővel, mocsárral, a gondjainkra bízott vaddal szemben. Hallgassunk a belső szóra, azt tegyük amit a lelkünk súg. Vadásszuk a vadat és ne csak lőjjük. Nem az lejtett vad száma, a mikéntje, hanem az etetők mennyisége, a takarmány tömege nevel vadásszá. Kétségtelen, sokat lehet a cserkészeten, a hajtásban tanulni, — de még többet az éjszakai hóekézéseken, az etetők közelében. Szép és nagy öröm a terítéken fekvő jó bika, nagy dicsőség az agancson lógó ezüst vagy aranyérem, — de milyen toronymagasságban áll felette a fényképe, vagy csak puszta emlékezete a behavazott etetőhöz bizalommal gyülekező vadnak. Téli, néma, behavazott erdők. Mennyit mondanak, mesélitek a hóbaírt csapában olvasni tudó vadásznak. Járjunk ki, ne rösteljük, ha kell, az AB,C-t tanulni. Majd megy! Mérhetetlen boldog öröm lesz a jutalmunk. Egyszer majd elmúlik a tél, megszólal diadalmasan a szárcsa, felbúg a vadgalamb. Az erdőn is, meg kint az orosz síkságon is. S mint a tavaszi húzó szalonkát, levett kalappal fogadjuk győztes fiainkat. Mi, vadászok érezzük talán legjobban, legközvetlenebbül, hogy a tél után feltámadás, tavasz következik. Megjön, mert bármilyen vastag a hótakaró, akármilyen mélyen bújik el a hőmérő higanyszála, mi tudjuk, mi hisszük a tavaszt, a diadalmas győzelmet! Higyjük, tudjuk és érezzük az elmaradhatatlan győzelmet. Nevessünk, bízva minden kétkedőnek a szemébe, — fojtsunk el, irtsunk ki minden borúlátást, Szilvezter ünnepét üljük, — ami volt, az elmúlt, — most ébred, születik a jobb, a még jobb. Istenbe vetett hittel köszöntve lengessük egymás felé viharvert szalonkatollas kalapunkat: „Adjon Isten boldog újévet, minden jó magyaroknak /" ! Lőtt vadat minden mennyiségben mindenkor a legmagasabb napi áron vásárolunk. A szállítmányok értékét az átvétel után azonnal kiegyenlítjük J mviiatot MAGYAR VADKIVITELI VÁLLALAT R.-T. ,TlVL v. 1906 Sürgönyeim: Vadhús Budapest. — Telefon: 137—144. és 133—340. Vasúti küldemények a következő címre adandók fel: Magyar Élelmiszerszállító és Árukereskedelmi r. t., Magyar Vadkiviteli Vállalat r. t. részére és pedig darabárutételek gyorsáruként: Budapest—Ferencvárosi p. u., vagontételek fehéráruként Budapest—Dunapart p. u., hűtőházi iparvágány. r". K Vadászat - Halászat Weekend?! Turisztika *t Vadászat-, vadgazdaság-, ebtenyésztés-, fegyver- és lőtechnika-, galamblövés- és sporthorgász-szaklap