Vállalkozók Lapja, 1919. november-december (40. évfolyam, 45-52. szám)
1919-12-03 / 49. szám
XL. évfolyam (2. oldal) VÁLLALKOZÓK LAPJA Budapest, 1919 december L. VII., Erzsébet-körút 6. szín. Telefon: József 1680. a proletárdiktatúra bukása után régi működését újból felvette. A bankszakmához tartozó ügyleteken kívül vállalati és áruosztálya speciálisan foglalkozik mindennemű építkezési anyagok vételével és eladásával. Saját telepéről szállít: oltatlan és oltott meszet, cementet, menyezetnádat, falitéglát, tetőcserepet, gömbvasat feyencelemezeket, padlólapokat stb. stb. Ingatlan forgalmi osztályánál, eladásra előjegyezve, mint alkalmi vétel: egy újonnan épült földszintes ház a VI. kerületben, prima épület, lakássak nagy pékműhellyel, nagy udvarral, modern berendezéssel. Részletes felvilágosítást nyújt és további megbízást elfogad Magyar Építőipari Bank rt. Düsseldorfban óriási méretű világsajtó palotát emelnek. Az összes kultúrnemzetek vezető lapjai fognak itt képviselőtet tartani, távirati irodák, kábeltársulatok, utazási irodák, szállóhelyiségek, kiállítási termek kereskedelmi és ipari cikkek számára mind helyet találnak ebben a palotában, amelynek hossza vagy egy negyed kilométernyi lesz és hat emeletsort foglal magában. A terveket düsseldorfi építész cég készítette és az építéshez a jövő esztendőben már hozzáfognak. Hol vagyunk mi attól, hogy az ilyen méretű problémák megvalósításáról még csak álmodjunk is! Ezzei). Földbirtokreform. Szegény hazánk századokat lépett hol előre, hol hátra az elmúlt öt év alatt. Volt már úgy, hogy azt hittük, magyar lesz a Duna elejétől végig, volt már úgy, hogy azt hittük, kozák hordák fognak rajtunk keresztül gázolni és a végzet a serpenyőt ismét javunkra billentette, hogy annál kevesebb legyen a vég, amelyet a bolsevizmus reánk zúdított. És e sorscsapások között egy jelszó sohasem szűnt meg élni: földet a népnek! A magyar mérnöki kar honszeretettel karolta fel az eszmét. Tömegesen jelentkeztek mérnökeink 1918. végén, illetve 1919. elején, hogy részt vegyenek a földmivelésügyi minisztérium által felállított földmérői tanfolyamon. A gazdák, akiknek a mérnökökkel együtt kellett később kimenni a birtokrendező bizottságokba, eleve félévi felmondást kötöttek ki maguknak; a mérnökök ellenben honszeretetüktől vezérelve, ámbár közöttük hasonló jelszavakkal fellépett egy oroszos jellegű kartárs, az ifjú állam első nagy kísérletét saját személyes érdekeivel nem akarta egy percig sem zavarni és az ugyancsak buzgó agitátort letorkolta. Az eredmény pedig az lett, hogy a gazdákon kívül most a jogászok is megkapják mai napig minden illetményüket, csak a mérnököket dobták ki a tél küszöbén az állam hajójából, mint valami rossz cselédet, két heti felmondással. Az AMOSZ és MÉMOSZ. elsülyedtek, egy nagy űr támadt, amelyet senki ezekkel betölteni többé nem óhajt. A Magyar Mérnök és Építész-Egyletre szinte kötelességszerűleg hárulna most a kétségbeejtő helyzetbe jutott kartársak érdekében eljárni, de eddig ez irányban még egy lépést sem tett, pedig a végleszámolásra való felhívás kimondja, hogy október 10-én túl minden igényjogosultság elveszett. Persze itt a rendelkező hatóság elfelejtette, hogy az alkalmazott és alkalmazó közötti viszonyt még a forradalom előtti törvények szabályozzák, ezeket megszüntető törvény még nincs és így ezek meg nem szűntek, érvényesek akkor is, ha az egyik fél maga az állam. A mérnöki kar ismeri az állam jelenlegi súlyos helyzetét, de épúgy ismerik a jogászok és gazdászok is, tehát ha ők — kétharmada az érdekelteknek — nem engedik el a maguk igényeit, mert engedjék el a mérnökök. Hisz a mérnök családja épúgy éhezik és fázik, mint a jogász és gazdászé. A mérnök munkájára épúgy vagy még jobban szüksége lesz az államnak, mint a jogászéra vagy gazdászéra, mért bánik éppen a mérnöki karral ilyen mostohán az állam? Hát akik ezt az ügyet intézik, nem tudják, hogy a jövő társadalom súlypontjában nemcsak hazánkban, de az egész világon, a mérnök fog állani. A nagy háború elég tanúbizonyságot nyújtott arról, hogy ez így lesz, ennek így kell lennie. De különben is a földbirtokreform még nem talált megoldást, még nincs végleg levéve a jövő cselekvések színteréről, sőt az új földmivelésügyi miniszter Rubinek Gyula 1. év augusztus hó 10-én tartott székfoglalójában szó szerint ezeket mondotta: „Olyan politikát kell követnünk, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaosztály ne csak megerősödjék, hanem számban is szaporodhassék. Lehetőleg sürgősen oly földbirtok politikát kell csinálnunk, hogy lehetővé tegyük, hogy minden földmunkás, akinek szorgalma, józansága és szakismerete megengedi, földhöz juthasson.“ Azóta több mint három hónap telt el, de még semmi nyomát nem látni e törekvés komolyságának. Ha ez megvolna, akkor már most száz meg száz mérnök volna elfoglalva a parcellázás munkálataival. Miután az Amosz és Mémosz elszenderedtek, a Mérnökegylet pedig e kérdésben tetszhalottnak látszik: nem marad más hátra, minthogy az érdekelt mérnökök maguk vegyék kezükbe sorsuk jobbra fordulását és esetleg a kisgazdapárttal karöltve, sürgessék meg az ígért reformokat. Ha a tél nem lesz túl hosszú, tavaszig még jó nagy határt lehet kiosztani. Előre! Körút a könyvtárakban. Az újraébredés egy láncszemét tettem vizsgálatom tárgyává. A proletárdiktatúra egész testével ráfeküdt a szellemi javakra. Újat nem teremtett, ellenben ami volt, azt agyon nyomorította. A „Vállalkozók Lapja“ egyike volt az első áldozatoknak, aztán sorra jöttek a többiek. A napilapok leghamarabb szedték össze magukat, de annál nehezebben megy a szaklapok újra fedése. Kutatásom első útja a Mérnökegyletbe vezetett. Csodálatosan a szakfolyóiratok egész sora fekszik az asztalon, de olvasójuk nincs, de ez már nem csoda! Most pl. küm enyhe az idő, de itt az olvasóteremben, ahol e sorokat a friss benyomások kedvéért papírra vetem, ujjaim írás közben egészen meggémberedtek. Ezért bármennyire szeretnék az itt felfekvő szaklapokból bő kivonatot adi, meg kell elégednem a címeik felsorolásával. Magyar vajmi kevés van még, ime szószerinti Magyar Ipar nov. 2-iki száma a fején még Cenzúrát: Gavulesku, ami egyúttal azt is jelenti hogy tartalma, ha Thék Endre halálanem volna szentelve, aligha kielégítené a várakozásokat, hisz a magyar ipart elsiratni nem volt szabad; de így elsiratja ez a lap Thék Endrét oly gyönyörűen, hogy nem volna szabad lenni Budapesten egyetlen gyárosnak, egyetlen mesternek, egyetlen legénynek, sőt egyelen iparos inasnak sem, aki el nem olvassaa, aki emlékbe el nem teszi. Ennek a mintaembernek szelleme kell, hogy irányítsa a jövő nemzedék minden iparosát, így kell élni mindenkinek, aki szereti e hazát, így kell dolgozni mindenkinek, aki megbecsüli saját iparát. A Vállalkozók Lapja is írt hozzá méltó ravatalozót, de az igazit a lap szűk tere még sem engedte meg, ezért hívjuk fel olvasóink figyelmét a Magyar Ipar Thék.számára. Kiadóhivatal Budapest, Gróf Zichy Jenő utca 4. sz. Vegyi Ipar 1919. nov. 15-iki száma. Cenzúrát: Monteoru szomorú felírással látott napvilágot. Tartalmából kiemeljük az új cégjegyzéseket: Magyar olaj és vegyi ipar rt., Diana kereskedelmi rt., Meteor vegyészeti ipar vállalat, Gerő M. vegyészeti és kozmetikai cikkek vállalata, Magyar mezőgazdasági vegyi ipar rt., Nagy.urányi cukorgyár és finomító rt. Nagyrészt ismert gyári cégek, melyek a változott viszonyok folytán cégükben is némi változást szenvedtek, ami új cégbejegyzést igényelt. Szabadalmi Közlöny 1919. november 15 iki száma. Cenzúrát: Pavel mondja, hogy mit szabad irni és mit nem. Megnyugtatom olvasóimat, hogy a Szabadalmi Közlönyben fehér foltok nincsenek. Építőipar és Építőművészet október 3-iki száma, a Magyar Mérnök, és Építész-Egylet Közlönye és a Vállalkozók Lapja utolsó száma. Ezzel a hat magyar szaklappal szemben a következő német szaklapok állanak: Mitteilungen des D—Ö. staatlichen Versuchsamtes, Schweizerische Bauzeitung, Deutsche Bauzeitung, Armirter Beton, Stahl und Eisen, Zeit, schrif, für Bauwesen, Zeitschrift für angewandte Chemie, Chemiker.Zeitung, die Leipzi. ger Mustermesse, Zeitschrift des Vereins Deutscher Ingenieure, Elektrotechnik und Maschinenbau Dinglers politechnisches Journal, Zeitschrift lür das gesamte Tourbinenwesen Journal für Gasbeleuchtung und verwandte Beleuchtungsarten, sowie für Wasserversorgung, Zeitschrift für Maschinenbau, Werkstctsfech. nik, Beton und Eisen, Organ für die Fortschrille des Eisenbahnwesens, meg egynéhány német szakfolyóirat régi ezidőszerínt még uj. Kraszner József Gementóniagár RT. Budapest, X. Kerepesi út 67. VÁLLAL: fal- és padlóburkolást szállít, cement- és mozaiklapot, kútgyűrűt, csövet, blokköveket stb. — Különosztály: 1 betontartály és boroshordó építésére.