Vásárhelyi Hiradó, 1902. augusztus (3. évfolyam, 131-156. szám)
1902-08-01 / 131. szám
2. 131. szám. =======, VÁSÁRHELYI HÍRADÓ. 1902. augusztus 1. erkölcstelenség, az igazságtalanság jutnak felszínre és uralomra, akkor százezren örvendenek az arany idők visszatérte felett s hálát adnak Istennek, hogy az embereket ismét utolérte a bolondság, így tehát az emberiség egyrészt a vele született gyarlóságai, másrészt meg a valóságos másodtermészetté vált képzelődés szükségességei következtében oda jutott, hogy nem tartja az állami élet egyensúlyát helyesnek, ha abban szerencse és szerencsétlenség egymással nem párosul. Gyönyörrel és megelégedéssel tekintünk egy oly családra vagy államra, melyben erkölcsösség uralkodik, tudomány és művészet virágzik, biztonság és jó kedv mosolyog s az igazságosság és béke csókolódzik. Tiszteljük azon költőt vagy írót, ki szive ihlettségével boldogságról, erényről, szeretetről zeng. Kiváló örömünk telik egy oly városban, melyben reggeltől-estig viszhangzik a gyárak zaja, egybevegyülve a munkások dalával; melyben minden ember arczáról megelégedést olvasunk le; melyben a munka az éltető elem s melyben a vasárnap ünnepi csendjét csak a harangok méltóságteljes hangja szakítja félbe. Boldog azon ország, melyben a népek zakatolása nagyobb zajt csinál és jobb szolgálatot teljesít, mint a halálnak trombitája, — melyben a fejedelem alattvalójára, emez meg fejedelmére egyaránt büszke ? Ámde hol és mikor volt ez igy ? Mikor volt minden ember egyaránt elégedett és boldog. Rendszeres államokban ily boldogságról még álmodni sem lehet; ott, ahol úr és koldus, elöljáró és alattvaló, gazdagság és szegénység van, az arany korszak — utópia, vagy talán a nomádoknál keressük ezen boldogságot ? Madách eszkimója több fókáért és kevesebb emberért eseng. — Vízhiány a rendőrőrsökön. A város különböző pontjain felállított rendőrőrsöktől többször felhangzott a panasz, hogy ivóvizük nincs. Hiába tesznek e miatt panaszt a főkapitányságnál és a polgármesternél, kérésük süket fülekre talál. Márpedig a hatóság nem kívánhatja, hogy a rendőrök karddal az oldalán, menjenek ivóvízért, mert ez nem válnék díszére a rendőri intézménynek. Ideje volna már, hogy eme jogos kérelem is teljesíttetnék, mert nem követelhető az őröktől, hogy naponta két krajczárért hordassanak maguknak ivóvizet. — Utczai botrány. Csinos kis verekedést rögtönzött tegnap este a Mátyás-utczában Irhás Antal Jókupecz felesége. Régóta leste már áldozatát és tegnap sikerült neki a kapuba megcsípni, hogy kitölthesse rajta bosszúját. Az a gyanúja volt ugyanis a szép czigány asszonynak, hogy az ura Fejes Juliánna 62 éves asszonynyal szerelmi viszonyt folytat, e miatt úgy elverte szegény öreg asszonyt, hogy alig tudott a körmei közül menekülni. A járókelők szabadították meg. Az ügynek a bíróságnál lesz a folytatása. — átboronáló a Jeles országúton. A mérnöki hivatal javaslata folytán a város által beszerzett utboronáló gépet tegnap próbálta ki Bogyó Géza útbiztos a teles országúton. Az érdeklődők, kik a jelen esetben tüzetesen átvizsgálták a gép használhatóságát, odanyilatkoztak, hogy ez a megrendelése a városnak kitünően bevált. Naponta 4 lóval 30—40 ember kézi munkáját képes ez a gép elvégezni. A gép valódi kipróbálása azonban mégsem sikerült, mert a városnak nem volt hozzá lova. — Eltűnt cselédleány. Özv. Makó Jánosné helybeli lakosnő panaszt tett tegnap a rendőrségnél, hogy Dezső Zsuzsánna nevű szolgálója egy hét óta eltűnt szolgálatából s azóta nem tért hozzá vissza, sem a szülei házhoz. A rendőrség körözi. — Hirtelen halál. Gyosan fejezte be az életet ma délelőtt 11 órakor a VII. kerület Kállayutcza 14 számú háznál Égető Imre 53 éves helybeli földmives. Látogatást tett sógoránál, kint az eresz alatt beszélgettek a régi jó időkről, az idei aratásról és az uralgó rekkenő hőségről. Mikor a hazamenést említette volna már, Égető hirtelen rosszul lett, a kis székről lefordulva rögtön meghalt anélkül, hogy tovább egy szót is szólható volna. Kezelő orvosa dr. Háhn Dávid kerületi orvosnak a halálesetről beterjesztett jelentése szerint, az elhalt őskórban szenvedett. — Elutasított parczellázás. Pallavicsini Sándor őrgróf akinek Szeged tájékán az Alföldön, mintegy 200.000 hold terjedelmű földbirtoka van, ezt a birtokát fölajánlta a kormánynak parczellázási czélokra és kijelentette, hogy felvidéki erdőséget is elfogad cserébe. A minisztertanács azonban az őrgróf ajánlatát elutasította, állítólag azért mert az őrgróf túlságos követelésekkel lépett fel és többet érő erdőterületet akart birtokáért, mint amenynyiről észszerű cserénél szó is lehetett volna. — Országos vásárok. Kalocsán az idei nyári vásár augusztus hó 10. és 11-én, Berettyóújfaluban pedig augusztus hó 6. és 7-én tartatik meg. Utóbbi helyre az uralgó sertésvész miatt sertések felhajtása tilos. fisubapálinka, július 31. A hideg után előállított durchzug káros hatásáról értekezik a Közgazdasági Híradóban Lukács Emil. Mivel azt a lapot nálunk kevesen olvassák, közegészségügyi tekintetből is érdemesnek tartjuk a czikkből a következőt leadni : A szesz, melynek vízzel leendő hígítása által kotyvasztják a „törkölyátvonatot“, többnyire nyers szesz. A nyers szesz veszedelmes mérget tartalmazó folyadék. A legtöbb esetben, midőn ez a „pálinka“ készítették , az ehhez szükséges víz is egészségtelen. Mert a kotyvasztó urak boszorkányos „főzdéikben“ főzött vizet nem adhatnak, a szeszhez, mert akkor fogyna a tűzifa és a haszon csökkenne. Azt cselekszik tehát, hogy bármilyen vízzel hígítják a szeszt s folyóvíz vagy ártézi víz helyett a kutvizet használják. Régen tudott dolog már, hogy a legtöbb kutyiz ihatatlan és egészségtelen anyagokat is tartalmaz s igy azután megtudhaják az érdekelt szakminisztériumok elsősorban, hogy a fogyasztóközönség is mit iszik, „ha bánatot feledni vagy ?“ De hadd tudják meg a lelkiismeretet teljesen nélkülöző pálinkahamisító „pénzarisztokraták“ is, hogy manipuláczióikról van a világnak tudomása és csak azért csalhatnak, mert — sajna — eddigelé nincsen törvényünk, mely a pálinkahamisításokat üldözné, ami bizony eléggé szomorú tünet. Nálunk olyan vizet is használnak ivásra, melynek egy literjében a szilárd alkotórészek összege a 3000 marmot is meghaladja. Hogy az ilyen rothadási termékekkel teljesen szennyezett víz milyen pusztítást visz végbe, ha azt a nép szeszszel, de sokszor nyers szeszet issza! Mit iszik ilyenkor ? A felelet könnyű , rothadási termékekkel teljesen szennyezett vízzel kevert szeszt. Hol vannak vezetőköreink, melyeknek szemei az ily hitványságokat nem látják meg ? S hol vannak a népek millióinak érdekeit szívükön viselő képviselők? Hallottuk-e valaha, hogy egy hang is hallatszott volna a pálinkahamisítások üldözésére ? Nem ! S ez jellemzi nálunk a közfelfogást. A hidegen előállított, nyers szeszből pancsolt durchzug a legveszedelmesebb alkoholos italok egyike. Ez az az ital, melyet a nép „suba“-pálinka elnevezés alatt iszik. Ez növeli nagyra a munkásosztályban az alkoholizmus veszélyes betegségét és teszi állandóan elégedetlenné a munkást. Az alkoholizmus szülőanyja az űrgyűlöletnek, amiből mint természetes következmény, folyik a vagyonos osztály elleni rettenetes irigység, melynek elhárítására vajmi keveset törekednek vezető és mérvadó köreink. „. . . Hitvány korszakunk férges gyümölcse ez az eredmény“, melyet — sajna — az alkoholizmus táplál és növeszt nagyra. HÍREK. jul. 31. — Tisztviselők fegyvergyakorlata. Az idei nyári katonai fegyvergyakorlatokra még mindig többeket behívnak tisztviselőink közül. Újabban Dobó Zoltán, Szántai Elemér, Tolnai János és Martonovics Dénes kapták meg behívóikat 28, illetve 35 napi fegyvergyakorlatra. — Tanítók korpótléka. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Trümmer Endre r. kath. és Petreczky Jenő községi tanítók száz korona ötödéves korpótlékát folyósította. A korpótlék 1902. évtől kezdődik. — Hozzájárulási díjjal. A munkaadók által a gazdasági cselédek után fizetendő évi 120 fillér hozzájárulási dij fejében törvényhatóságunk területén a múlt évre 1599 korona 60 fillér íratott elő. Ezen összegből befolyt 1580 korona 40 fillér, hátralékban maradt 19 kor. 20 fillér. A földmivelésügyi miniszter városunkhoz intézett leiratában felhívja a polgármestert, hogy amennyiben a segélypénztár érdeke feltétlenül megkívánja, hogy a diíjak pontosan és hiánytalanul befizettessenek, intézkedjék a hátralékok mielőbbi beszedetéséről. SZÍNÉSZET. Pénteken: „Igmándi kispap.“ (Népelőadás.) Szombaton,: „Kékszakálu herczeg.“ Vasárnap: d. u. „Kornevillei harangok“, este: „Régi szerető.“ (1-szer.) Lotti ezredesei. (Bemutató.) Az már bizonyos, hogy a Janovics repertoirja ellen semmi kifogásunk nem lehet s jóleső örömmel tapasztaljuk, hogy amiért Krecsanyival ittléte alatt a sajtóban folyton veszekedtünk, Janovicscsal nem lesz okunk a rossz repertoir miatt kellemetlenkedni. A mai bemutató Rudyard Stone pompásan megírt énekes bohózata, a „Lotti ezredesei“, az újabb angol hasonló fajú darabok legkiválóbbja. Gyönyörű, elragadó muzsika, fordulatokban gazdag s mulatságos szöveg, melynek különösen a II. felvonásában halálra kaczaghatja az ember magát, olyan erősségei ennek a bohózatnak, melyek sokáig műsoron fogják tartani s mindig hálás szerepeknek fognak az alakjai bebizonyulni. Egy-két kisebb botlástól eltekintve, az előadás igen jó volt, melynek a lelke Feledi Boriska volt. Első e fajta szerepéből is mondhatjuk, hogy rátermett a subrette szerepkörre. Hangja bár nincs, de hát újabban azt tartják, hogy a subrette nem is jó, ha hangja is van, hát szívesen elnézzük ezt a fogyatkozását, azon ennivalóan kedves játékáért, diszkrétül pikáns és gracziózus mozdulataiért, melyet a mai alakításával nyújtott. Énekszámai egytől-egyig sikerültek a játéka által és sűrűn felhangzott a jól megérdemelt taps. Frappáns hatást értek el remek toilettjei is, melyekben remekül festett. Hiszem, hogy Feledi Boriska megtalálta az utat közönségünk szívéhez. Igen szép volt a „Kulcs-duett“ s a „Kaczagó dal, melyet meg kellett ismételnie. — A többi szereplők közül Rubost és Leöveyt kell megdicsérnünk, akik az alezredeseket kaczagtató humorral játszották. — Az est sikeréhez járultak még Kiss Irén, Várnay Paula, Havas Jenő s különösen a kis Mészáros Gizi, aki úgy látszik, drámától az operáig mindenben otthonos. Meg kell azonban rónunk a zenekart, amely eltekintve, hogy többször ingadozott, az ismétlésekre sem vigyázott, a Feledi Boriska „Rózsabimbó és a méh“ czímű betétjét olyan erősen kísérte, hogy az éneket még az első sorokban sem lehetett hallani. A Közönség meglehetős szép számmal volt jelen, ami azt bizonyítja, hogy a mi közönségünk az énekes darabokat szereti inkább s erre felhívjuk az igazgató figyelmét saját érdekében. " A. J. Jílisk minösndoi. Leégett termés. Perjámosról jelentik, hogy ott tegnapelőtt délután a közös szérűn tűz ütött ki és 400 katasztrális hold búzatermés a lángokba veszett. A kár meghaladja a százezer koronát. Az elégett termésből csak két kis gazdáé volt biztosítva. Kurczába fűlt 5 és 8 éves leány. Szentesről írják lapunknak, Kamasz Jánosnak a Bökény határrészén, a Kurcza-part mellett van a tanyája. Itt lakik családos-