Vásárhelyi Hiradó, 1904. június (5. évfolyam, 133-157. szám)

1904-06-01 / 133. szám

­vetkezményei lehetnek. Tinozzi olasz tudós kutatásai szerint, kü­lönösen kedvezőtlenül hat a fű­szerek túlságos élvezése a májra, amelynek gyakran beteges meg­nagyobbodását — és dagadását —okozza. Tinozzi egy esztendőn át adott be kutyáknak és tengeri nyulaknak táplálékukhoz keverve jelentékeny mennyiségű borsót és fahéjat — ezt az Olaszországban leginkább kedvelt fűszert — és az említett jelentések — különö­sen a tengeri nyulaknál — min­dig bekövetkeztek. Az olasz or­­­vos azt hiszi, hogy az állatoknál szerzett tapasztalatai feltétlenül beválnak az emberekre vonatko­zóan is. — Kiss Gyula sikkasztása ügyében felhívás a közönség­hez! Kiss Gyula bírósági végre­hajtó sikkasztás bűntette miatt le­tartóztatásban lévén, a rendőr­kapitányi hivatal, az elsikkasztott összeg nagyságának megállapít­­hatása végett ez után is felhívja a város lakosságát, hogy azok, kik nevezett végrehajtó kezeihez tüzelést teljesítettek, az arról ka­pott elismervény­üket Kiss Ber­talan kir. járásbirónál 3 nap alatt feltétlenül mutassák be. — A lángész és az őrült­ség. Régi közmondás, hogy a lángészt az őrülettől csak egy hajszál választja el. Hogy ez a mondás törvényszerű igazságot rejt magában, azt maga a világ­történelem is bizonyítja. Az em­beriség legkiválóbb alakjai csak­nem kivétel nélkül idegbajosok voltak, sőt akadt közöttük akár­hány, aki tényleg elmebeteg volt. A párisi Journal d’ Hygiéne leg­utóbbi szám­a cikket közöl erről a kérdésről és végeredményként konstatálja, hogy a világtörté­nelmi szereplésű lángelméjű em­berek kivétel nélkül pozichopatiá­­ban szenvedtek és ezeket a pél­dákat idézi bizonyítékul: César, Mahomed, Dante, Richelieu, Na­poleon, Petrarca epileptikusok­­voltak; Byronnak és Senannak­­gyakran voltak őrülési rohamaik. Néhány nagy ember öngyilkos­ságot követett el őrülési roha­mában. Seneca ereit vágta föl; Licurgus megfojtotta magát; De­mosthenes, Hannibal és Marc-An­tonius karddal döfték át magu­kat. Chateaubriand, Lamartine és Rousseau öngyilkossági kísérletet követett el. Végre Sokrates, Cato és Edgar Poe delirium trem­ens­­ben­ haltak meg. Eléggé jellemző példák, sok okunk van tehát a régi közmondás igazságában hinni. — A madár látta János. Ma­­délután egy 7 évesnek látszó, apró kis emberke rúgott-vágott a rendőrség folyosóján. Egy asz­szony ,­a mostoha anyja cipe­­kedett a kis detentorral, aki se­­­hogysem akart kötélnek állani. Az történt ugyanis vasárnap, hogy a kis Francziszti János eltűnt ha­zulról. Elszökött. A rendőrség még Szegeden is kurentáltatta, s ott csakugyan meg is találta a mostoha ipánál. A­ kis, eleven ,szúrós szemű gyerek haragos te­kintettel nézett a kapitányra s fe­jét levágva ment anyja mellett, sajnálván a 3 napos kirándulás megszakadt idilljét. -- Tőzegszóró képzettek. Mint köztudomású dolog, a törvény­­hatósági közgyűlés köztisztasági, közegészségi és gazdasági okok­ból elvileg kimondta, hogy a nyilvános épületekbe a tőzegszóró kípzettek behozatala elől nem zárkózik el. A kérdés részletes kidolgozásával és tanulmányozásá­val a városi tanácsot bízta meg. Dr. Csáky főügyész már elkészí­tette az előzetes szerződést, mely a városra még nem kötelező, csupán a cégre, főbb pontjai a következők: A cég egy első osz­tályú készüléket 94 korona 75 fillérért szállít, annak használható­ságáért 3 évig felel. Kizárólagos­sági jogot 1918. évig nyer. — Vendégszereplő zseb­metsző. Kovács Borbála, akit czimborái csak az erős kezű Guncsi néven ismernek, vasárnap Szabadkáról Vásárhelyre látogatott némi zsebelések irányában. A rendőrök felismerték s még ideje­korán pátriájába toloncolták a hölgyet. — Veszett­ek áldozatai. Teg­nap délután egy veszett kutya hozta rémületbe a Fácán utca környékét. A dühödt ebet doron­gokkal űzőbe vették, agyon is vették az emberek, de addig már az utcán csatangoló Paksi Jánost és Csanádi Pált megmarta az eb s beléjok­olta a legiszonyúbb nyavalya halálos mérgét. — A városi tanács elrendelte a lebun­­kózottek felboncolását s mivel Balla István kir. állatorvos a ve­szettséget megállapitotta, a meg­mart fiukat ápolás végett még az este 10 órakor a budapesti Pas­teur intézetbe szállíttatta, itt meg­mentik a szörnyű betegség áldo­zatait. — A szalvéta lopó. Szilágyi József vásári butezó Hajdú bö­szőrménkből látogatott el vá­rosunkba. Ment is jól a dolga, talán keresett volna is, ha a sil­tügető sátorban egy szalvéta meg nem köti kezeit. Szilágyi elcsá­­bult — a szalvétát zsebrevágta, de rajta csipjék s mivel itt lété­nek célját igazolni nem tudta, ma reggel hazatoloncolták. — Karikás gazember. Kel­lemetlen meglepetés érte ma reg­gel Mucsi Istvánt, a Hazai biz­tosító intézet szolgáját. A gazda­sági egyesület melletti irodában foglalkozott, miközben az ajtó előtt hagyott biciklijére ráugrott egy élelmes gazember és elka­­rikázott. A rendőrség nyomozza a bicikli tolvajt. — Kalap és kulcs. Egy ka­lap és több kulcs találtatott. A rendőrségnél átveheti a károsult. — Időjárás. Házi időjósunk a következőket jövendöli: Vál­tozó, esőre hajló időjárás várható. A június apró kis esővel köszönt be, hajlik mind jobban és jobban arra, hogy esni tudjon az eső. Biztató a remény s teljes a kilá­tás arra, hogy az időjárás junius 1-től 5 ig teljesen át fog vál­tozni, azai már rég nem volt oly kellemes, szép és jó időjárással áll be a junius hónap. — Köszönetnyilvánítás. A magyarországi építő munkások és azok segédmunkásai országos szak­egyletének kunvásárhelyi csoportja által, vasárnap rendezett tánc­­mulatságon felülfizetni szívesek voltak. Kácser János 2 kor., Köb­lös István, N. N., N. N., id. Ha­ 1904. szerda, június 1. Iasi Mihály 1 — 1 kor., Mészáros Mihály 40 fill., Fejes István, Varga Imre, Sári István, Baksa Imre, Kardos István, Varga János, Bod­rogi Sándor, Détár Sándor, D. Szabó Lajos, Csáki Lajos, Var­sányi Mihály, N. N. 20—20 fillért. Fogadják a felülfizetők ez után is hálás köszönetü­ket. A rendező­­ség. Orosz-japán háború. — május 31. Kuropatkin Kincsu felé halad. Paris. A Journal de Paris ma­­gánudósítója jó forrásból arról értesül, hogy Kuropatkin had­serege gyorsabb menetben vonul dél felé és jelenleg hatvan verszt­­nyire van Kincsutól. Portartur ostroma. Csifu. Togo admirális újból bombáztatja Portarturt és a ki­kötőben, valamint az erődítmé­nyekben sok kárt tett. Uchtomski ellentengernagy kivégzése. Szt.-Pétervár: itt állandóan tartja magát az a hír, hogy Uchtomski ellentengernagyot árulásért fel­akasztották. A katonai köröket azonban egyenes­­nyilatkozatra nem lehet rábírni. Az ellentenger­nagy neve napok óta már semmi­féle hivatalos táviratban nem for­dul elő. Makarov halálakor őt szemelték ki a portarturi hajóhad parancsnokának. Tényleg ez ál­lásban volt is néhány napig, de azután hirtelen Alexejev, majd a második ellentengernagy, Wathert váltotta fel. Teljesen képtelennek mutatta magát a vezetésre s állí­tólag ő volt a vétkes a Poltava és Szebasztopol összeütközésénél is. Az a hir van elterjedve, hogy Makarov tengernagy iránti bosszú­ból, aki őt nem bocsátotta a hadi­tanácsba és a Cyrill és Vladimir nagyhercegek iránti gyülölségből pokolgépet helyeztetett el a Pet­­ropavlovszkon s­gy akarta ösz­­szes ellenségeit egy csapásra meg­semmisíteni. Tetjéért hadbirósági itélet után felakasztották. Uj győzelem. Berlin. Itteni lapok jelentik egy londoni távirat alapján, hogy a j­­apáni sereg újabban ismét győ­­­te­met vivett ki Hajcsengnél. A hír még nincs megerősítve. Vakmerő visszaélés a hazai ipar rovására. — május 31. A szegedi iparpártoló szövetség ülésén a következő szenzációs eset pattant ki: Kiss Arnold, a szövetség kebelében levő keres­­­kedelmi bizottság elnöke mondta el az esetet egyik beadványában, melyet szó szerint közlünk: „Alulírott tartozó kötelességem­nek tekintem, a tekintetes Elnök­ség tudomására hozni, hogy egy­­ magyar kereskedő oly merény­letre készült a hazai zsenge szó­vőiparral szemben, mely­ek­en kell, hogy a legerélyesebb eszkö­zökkel szálljunk szembe. A szegedi magyar iparpártoló szövetség hathatós erejét óhajtván a merénylettel szemben alkalmazni, a tekintetes Elnökség hozzájáru­lását óhajtom tehát megnyerni. Vásárhelyi kivárhistóriák Az algyői kastély ki­rabolása. írja: Fekete József. Folytatás: 20 Palásthy ör­ült az indítványnak. Gondolta, hogy erős korától megrészegednek a mohón ivó ha­ramiák s akkor könnyen elbánik velök. Csak halvány reménye volt ez a szabadulásnak. Még örömet is akart szerezni nekik, csak hogy még jobban igyanak. — Ihatnak mindjárt. Mondá fel­villanó szemmel. Előbb a pénzt adom át! — Jó lesz! Éljen! Éljen a házi­gazda ! Kiáltották a haramiák. Nagy Mihály arca azonban el­komorult. — Nem jó vége lesz ennek így ! Mormoga, de cimboráinak nem szólt. A nagy tágas pince végében egy kisebb fülke volt, melyet ala­csony , szűk ajtó kötött össze a boltozatos előrészszel. Itt volt elrejtve a Palásthy pénze. Az ajtóban megállt egy percre s remegve nézett a haramiákra. Szemében a tehetetlen düh vil­láma csillogott.­­ Érthető is volt méltó haragja.­­ Évek munkájának megtakarított összege volt ez a pénz, melyet itt­­ elrejtve tartott. És most a haramiáknak kell átadni azt. Hogy mégis sietett a pénz át­adásával, csak akként érthető, hogy a visszatérülés reményében tette ezt. Háromszoros ládába bezárva, homok közé rejtve pihent ott gyü­­mölcsözetlenül a Palásthy pénze. Ujjai remegtek, mikor a zacs­kót kivette. Megcsörrent a pénz, a betyárok szeme felvillant. Az egyik el is röhögte magát — Na! Csettintett Nagy Miska. Itt vagyok. — Mindjárt! Szólt sziszegve Palásthy, miközben tovább bab­rált a sötét odúban. Nagy Miska az ajtóban állott . A merénylet abból áll, hogy egy fővárosi nagykereskedő sza­badalmat kért és kapott oly vá­szonnak forgalomba hozatalára, melyen a még véglegesen meg sem alakult „Országos Magyar Kereskedők Egyesülete“ Omke jel­vénye lesz rávezetve. Az így jel­zett és mintegy 600 vég­vásznat pedig cseh gyárban készítteti. Miután a védjegy alkalmazását nem az illető hazafias egyesület engedélyezte, arra kérem a tekin­tetes Elnökséget, méltóztassék odahatni, hogy a visszaélés az Omke elnökségével közöltessék, azon kérés kapcsán, hogy a cím­­bitorlást minden eszközzel aka­dályozza meg.“ A jelentést a központi tanács a legnagyobb felháborodással vette tudomásul és indítványozó kíván­ságához minden tekintetben hozzá­járult, egyben elhatározta, hogy a kereskedelemügyi miniszternek is bejelenti az esetet azon biztos reményben, hogy az illető haza­­fiatlan kereskedő megkapja méltó jutalmát. Ez már a második eset, hogy Szeged iparpártoló szövetsége or­szágos feltűnést keltő esetet hoz napfényre.

Next