Vásárhelyi Hiradó, 1904. december (5. évfolyam, 289-314. szám)

1904-12-01 / 289. szám

Juliánnával, Széles Sándor Bod­rogi Lídiával, Szücs Sándor Ta­kács Erzsébettel, Radics János Borsos Juliánnával, Olasz Máté Olasz Lídiával, Kis Lajos Mónus Juliánnával, Molnár János Német Juliánnával, Bodrogi Bálint Gál Juliánnával és Szénási Sándor Tóth Deák Eszterrel.—Elhaltak: Galyás Sándor 22 hónapos, Ba­log Ferenc 58 éves, özv. Patkós Péterné Szűcs Juliánna 74 éves és Garai Szabó Sándor 4 éves. Tisza Pista nótáiba!. — Irta: Kurucz Deák. — Temetőben láttalak meg . . . A tavaszszal hoztam klotárt leg­elsőbb. Amikor az obstrukciót temettük, Úgy hoztam be erőszakkal a Házba. Thaly Kálmán borult tőle kony­házba. Most próbáltam, erőszakkal, má­­­­sodszor. De megjártam, mint megjártam már sokszor, Úgy dobnak ki vele együtt a Ház­ból, Mint bolond gombát szokták a konyhából. Gyere be rózsám! Tisza 50 zsandárt állit a képviselőházba az ellenzék fékentartására. Gyere be rózsám, gyere be, Ötven zsandár vár idebe, Három század honvéd mind ort áll, Perczel mögött hóhér, nyolc tíz áll. Gyere be Apponyi, Kossuth! Tudjátok, merre van az út, Hogy ha pisszensz is csak: zsan­dárhad, Markos legény száz, is rád támad. Ez a szabadság, én mondom, Gróf Tisza, úgy­ rontom, bontom! Alkotmány, törvény, rongy bliktri, Gyere be rózsám s röppenj ki! Tudomány, művészet. A budapesti Uránia magyar tudományos színház Hunvásárhe­­lyen, a városháza dísztermében csütörtökön, 1904. december hó 1-én este 8 órakor előadást tart. Színre kerül: Az éjféli nap or­szága. (Norvégia természeti cso­dái.) Száz színesen vetített kép­pel huszonkét mozgófényképpel, irta: Ráth István. Helyérük: Az I—V. sorban 2 korona. A többi sorokban 1 korona 40 fillér. Álló­hely 80 fillér. Karzat 40 fillér, jegyek előre válthatók­ Grossmann B. utóda könyvkereskedésében. Pénztárnyitás este 7 órakor. Kez­dete este 8 órakor. Pénteken, december hó 2-án. A modern asszony. ipar, kereskedelem, nagyér óimat- használata ipar­cikkeken. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a szegedi kereskedelmi és iparkamarához intézett 61071 — 1004. sz. leiratában közli, hogy a miniszterelnökkel egyetértően szabályozta a magyar címernek iparcikkeken való alkalmazása kö­rüli eljárást és kimondta, hogy ezentúl az 1883. évi XVIII. tör­vénycikknek megfelelően, csak az­ 1904. csütörtök december­­­ kor kell kormányhatósági enge­délyt kérni a magyar címernek iparcikkeken való alkalmazásához, ha azt az érdekelt iparos, vagy kereskedő személyével, vagy cé­gével alkalmazza és az egyén, vagy cég minőségének jelzésére szolgál. Ha ellenben valaki e címert magát készíti vagy árusítja, vagy pedig a címer puszta ékítményt képez valamely árucikken, min­den vonatkozás nélkül az előál­lító, vagy elárusitó személyére, vagy cégére, ez nem tekintetik az 1883. évi XVIII. törvénycikk sze­rint minősülő címerhasználatnak és ezért ehhez engedély sem szükséges. Mindogy azonban a magyar címer alkalmazása az illető ipar­cikk magyar származására utal, ezt csak a magyar eredetű ipar­cikkeken lehet alkalmazni és aki a címert idegen eredetű tárgya­kon alkalmazza, az ipartörvény 58. § ába ütköző kihágást követ el, melyet az iparhatóságok hiva­talból kötelesek szigorúan meg­torolni A magyar ipar védelmére nézve értékes határozat ez, mert a kö­zönség a magyar koronát az ipar­cikkek magyar eredetének kifeje­zéseként fogja tekinteni és ameny­­nyiben a hatóságok ellenőrzése megfelelő lesz, hatékonyan fogja védeni a cím­erhasználat a közön­séget attól, hogy, amint most gyak­ran előfordul, magyar gyártmá­nyok helyett egyesek külföldi por­tékát adnak el a hiszékeny ve­vőknek. nak és a környéken mindenütt azt hitték, hogy nagy vagyont gyűjtöttek össze. A rablás és gyilkosság minden valószínűség szerint a kolostor szolgaszemély­zetének összejátszásával történt, mert a tettesek még az elrejtett értéktárgyakat is mind megtalál­ták és elvitték. A három apácát, miután a termeken keresztül ad­dig vonszolták őket, amíg meg nem mutatták, hol tartják a pénzt, megfojtották. A kövér gyermekek. Általá­nos, de nagyon téves az a felfo­gás, hogy a kövér gyermekek mindig egészségesebbek, mint a soványok. A fiatal anyák, — a­mint a mindennapi tapasztalat bizonyítja, — nagyon büszkék rá, hogy kis gyermekük kövér s húsos arcukból a szemük alig látszik ki. Az orvosok azt is mondják, hogy az ilyen rendkívül kövér kis gyermekek sokkal in­kább ki vannak téve a betegség­nek, leginkább azonban a szoká­sos és ismert gyermekbetegségek­nek. Nagyon természetesen nyá­ron nagyon izzadnak, ami nem ritkán kisebesedést okoz, nyug­talanul alusznak, sőt betegség esetén a bő zsír és háj valóságos akadálya a gyógyulásnak. Avagy miért tesznek az orvosok egy és ugyanazon bajnál a kezelésben a kövér és soványabb testalkatású kis gyermekek között különbséget, az egyszerűen a szikárabb de cson­tosabb és erősebb szervezetű gyer­mekek erősebb ellenálló képessé­gén fordul meg, melyet a gyer­mek a betegség ellen tanúsít. MINDENFÉLE. A rekordok rekordja. Mulat­ságos módon figurázza ki Char­les Bluet az amerikaiaknak re­kordverő mániáját. A rekordok rekordját kétségkívül Everard Keen kisasszony érte el. Reggel fél 8-kor megismerkedett egy fiatal­emberrel. 8 óra 7 és fél perckor nőül ment hozzá és 10 óra 10 perckor egy egészséges leány­gyermekkel ajándékozta meg őt. 10 óra 58 perc és 17 másodperc­kor elvált tőle e miatt férje, akit e fölött való elkeseredésében 11 óra 2 perckor agyonlőtt, 28 perc­cel később a biró elé állították, 6 perccel ezután felmentve távo­zott a birótól s még a kocsiban ülve. Írásbeli után házassági aján­latot tett a bírónak. 11 óra 54 perckor megkapta a választ, mely­ben a biró sajnálattal tudatja, hogy nem tehet eleget kérésének, mert már van felesége. Az asz­­szony nyomban a feleséghez haj­tatott és azt is egyszerűen agyon­lőtte, hogy elhárítsa ujjából ezt az akadályt (12 óra 22 perc), le­tartóztatták (12 óra 28 perc), ugyanazon bíró elé állították, aki elítélte (1 óra 28 perc) és fél 4 kor felakasztották. És mindez az ob­uigát nyolcórai munkaidőn belül történt, amelyet, mint látnivaló, igen alaposan kihasznált. Rablógyilkosok egy apáca­­zárdában, Palermóból jelentik, hogy Milotelioban a San Giovanni kolostorban a minap éjjel isme­retlen tettesek törtek be és min­dent elraboltak, a három apácát, akik a kolostorban laktak, meg­gyilkolták. A három apáca esz­tendők óta kizárólagos haszonél­vezője volt a kolostor vagyona­ Vásárhelyi btyárhistóriák Írja: Fekete Jósáéi. Folytatás: 137 Rúzsa Sándor vacsorái. — Betyárok járnak! Mormo­gott a cselédházak egyik lakója. S elfujta a mécset. Fenn a nagy házban sürgés­forgás volt. Csapkodták az ajtó­kat s ilyenkor a zsivaj hangja ütődött ki az ámbitusra. Bent az asztalfőn ült az öreg Májer. Az asztalnál asszonyok, leányok s nehány nyegle­­ficsur ült. Sok mindenről kerülközött a beszéd. Összelocsogtak már este óta mindent, lehetetlen volt, hogy a betyárok is szóba ne kerülje­nek. Ez volt az a t­éma, mely a bécsi dámáknak nagyon tetszett és sok kötődésre adott okot. A házigazda látott már betyárt. Találkozott is velök nem egyszer, de nem volt baja velük sohasem. Intelligens, jó érzelmű ember lévén, tudta, hogy jobb azoknak kezére adni a szót. Sokkal kényelmesebb s hasz­nosabb is. Respektálta őket, de sokat nem tartott róluk. Ha mentek a major tájékára, szénát, zabot kapott lo­vuk, vacsorát őlt maguk, de csak lent a cselédházban. Ő tehát nem elegyedett most sem a beszédbe. A bécsi dámák hírből ismerték az alföldi betyárvilágot. Regény­ben láttak még eleven haramiát. Az asszonynépnek tetszik a nyers erő; imponál a bátorság és ügyesség. Ezért rokonszenvezett a haramiákkal. A ficsurnak sem rossz téma. Hősködhet ellenük, de csak a négy fal között. Így volt itt is. A lányok szinte kívánták, hogy betyár tévedjen ma este a majorba, a fiatal emberek pedig verték a melleiket. — Jöhetnek! Mondta egy ficsur. Ez a pisztoly még sohasem té­vesztett cél. — A falon ugy­e? Csintalan­kodott egy leány s hozzá nevetett. — Mit, a falon? Kötődött egy másik. Rezső már verebet is lön. — Lőnnék én medvét is és lövök betyárt is, ha kell. Monda az kipirult arccal. Csak jöjjenek ide! Hadonázni kezdett fényes pisz­tolyával, mire sikoltozni kezdtek a leányok. — Na ugy­e, hogy félnek! Jegyzé meg Rezső úr. Ja, az asszonynép mind gyáva! Ebben a perezben zűrzavaros lárma hallatszott az udvarról. A házigazda arcán ráncok tá­madtak s felugrott. Pillanat alatt csend lett a szo­bában, majd rohanva lépett be egy lakáj s kikelt ábrázattal re­­begő: — Itt van Rúzsa Sándor! . . . (Folytatása következik.) Közgazdaság, A vetések állása. A vetések állásáról és a mező­gazdasági állapotról november 24 ig, a földmivelésügyi minisz­ter a következőket jelenti: November folyamán az előbb kedvező, enyhe őszi időjós, hír­-'­­jelen­tésire fordult, gyakran íií-* V3ZQU — 8 bár többnyire el is olvadt a hó — átlag mégis hi­degebb idő uralkodott. Minthogy jelenleg az ország nagyobb részé­ben általában havazik, valószínű, hogy a vetések is mihamarább hótakaró alá kerülnek. A korai vetések, úgyszólván, kivétel nélkül jól fejlődtek, jól megerősödtek, sőt néhol tulbuják is s bár a ké­sőiek kevésbbé erőteljesek, ezek között is igen sok a szép zöld és egészséges vetés, különösen az Alföld déli felében. A nagyon későn vetett őszi búza és rozs vetések egy része azonban ki nem kelt még és így már csak a hótakaró alatt fog kikelhetni, megfelelő időjárási viszonyok mel­lett. A legelőkről és rétekről, ahol az ősz folyamán eléggé bőven sarjadzott a fű, a jószág beszorul már az istállókba, amely körül­mény sok gazdának aggodalmat is okoz, mert attól félnek, hogy a szűk takarmánytermés miatt kü­lönösen hosszúra nyúló tél esetén nem lesznek képesek megfelelőleg takarmányozni jószágaikat. Budapesti gabonatőzsde, Budapest, nov. 30. Mérsékelt kínálat és csekély vétel­­kedv mellett elkelt 16.000 mm. búza változatlan árakon. Rozs változatlan, zab szilárdult, ten­geri tartott. Búza, áprilisra . . . 10.23 Búza, októberra 1905 . 8.84 Rozs, áprilisra . . . 7.97 Zab, áprilisra .... 7.18 Tengeri, májusra 1905. 7.56 3

Next