Vásárhelyi Napló, 1924. június (1. évfolyam, 98-120. szám)
1924-06-01 / 98. szám
t rezet, j olmot mindenkor in vásárol 19 szám. z terdőcipő b kiviárakon ,részhez n alatti n. é. hölgy újdonságaim megérkeztek, ti fogom kidiszitéseket ek. A nagyérs pártfogását Maca divatillasor. Dobai állítás , hálószoba gasabb igén és konyha ter nélkül tik az ér- utcán, az és az uralja Gyula rraktárában. ndü anyag, őnyös árak. yo kát igas : a Teleky-u. ■egylet sege. . és ujonálya áll a nagyérrendelkeládias ta:ndéglős DÓR til közönség iühelyemet vettem fel és nyersanyagot ik fel, ennélegy árut közönség ignini. (csak fekete) oo.ooo kor. i színben és . 80.000 kor. szines forma-120.000 kor. nben és for-170.000 kor. FERENC Pásztor ház.) ?éria szemben. fája, ahol kkek, kék rtók. zkalos miczéshez száraz zelezés sóbba.i lai-u. 17. ínostér. számcsavar, fonykerités. ij, gépzsir, 1 stb. ■si hely. rt wt ono sz. alatt. Tegnap este nyolckor felült a bécsi gyorsra Popovics Sándor, a Magyar Nemzeti Jegybank elnöke és Londonba elutazott, hogy ott a szanálási törvény után megígért külföldi kölcsönt most már nyélbe üsse. Váratlanul érte Popovicsot a kormány megbízása és külföldre kiküldése, de ez a váratlanság nem kedvetlenít el bennünket, sőt csak bizalmunkat fokozza, mit a külföldi kölcsön iránt tápláltunk és hordozunk a szívünkben. Tudtuk, hogy az egész szanálási akció nem tréfa dolog; hogy a Smith Jeremiás úr Pestre érkezése végtelen komoly fordulópont; hogy a hadisarc eltolása nem komédia, hanem komoly időhaladéknak a nyújtása. Mindezt tudtuk, de őszintén megvallva az igazat, kezdtünk már úgy lenni az egész kölcsönnel, mint az ígérettel, mely folyton csak csalogat, szinte a hadikölcsönnel-formán. Mert a türelmetlenségünk megérthető. Hiszen a szomjúságtól elgyötört ember nem kívánja, hogy előbb még tiszta tálcát keressenek, csipkés keszkenővel letakarják s úgy szolgálják fel pohárban friss vizét a forrásnak. Nem várja meg, hanem egyszerűen odaáll, vagy nekihasal a pataknak és eloltja a kinzo szomjúságát. Minket a már nagyon régen tikkaszt a gazdasági élet forrósága és számomra, érthető tehát, hogy idegességünkben már ennél is valami álmodozásfélére gondoltunk. S ebből az álmodozásból most felriaszt bennünket egy kedves, egy biztató hang, annak a vonatnak a zakatolása, amelyikben a nemrég megalakult magyar nemzeti jegybanknak az igazgatója Londonba ringatózik, azért, hogy az aranykölcsön felvételéről, annak végleges módozatairól beszéljen. Igen, megvalljuk őszintén, hogy utóbb már szorongásféle fogott el, most pedig úgy érezzük magunkat, mint aki ott várakozott drukkolva a bank páncélszekrénye közelében és egyszerre csak a pénztáros egy rakás arannyal a kezében a nevét kiáltja. Pedig ha el tudtuk volna zsongitani idegeink szavát, észre vehettük volna már napokkal ezelőtt, hogy valami olyan fordulat történt, ami reánk nézve jót jelent. Hogy tovább ne menjünk, a volt pénzügyminiszter, aki nem tudott mást csinálni, csak új adók kitalálásán törni a fejét, most megszólal és azt mondja, hogy ime az események igazolták a politikáját, mert eddig nem lehetett gyűjteni a hadisarc réme miatt, de most lehet már ! A párisi sajtó kezd melegen írni rólunk és konstatálja, hogy Magyarország most már talpra áll, csak aztán „jóltevői“ ellen ne fordítsa a fegyvert, amit a kezébe adtak! A szerb tárgyilagosan, a belenyugvás hangján beszél, mert látja, hogy hiábavaló minden kecmergése. De ez mind semmi. A legfontosabb az, hogy az oláh egyenesen dörgölődzik és szinte hízelegve akarja kitudni, hogy Bethlen István miniszterelnök hogy csinálta ezt. Az oroszt a sárga irigység ereszti egyenesen. Szóval Popovics Sándort valószínűleg nem hiába hívták Londonba. De van más jel is: egy hét óta javul a tőzsde és mintha egy kis rezdülés történt volna az élet, a gazdasági élet falevelén. Az üzletek mintha egy kicsit mozdulnának. Érthető ez a lassúság. Hiszen a spekuláció, a munka nélkül való, könnyű vagyonszerzés volt eddig az uralkodó, most annak befellegzett, de a komoly tőke, a komoly vállalkozás még egyelőre bátortalan, azaz hogy lassan mozdul; lassan, de tagadhatatlanul mozdulás ez a fő s ez a fontos ma különösen, amikor itt Vásárhelyen is soksok kisgazdának, sok kriptacsendességű boltnak és munkanélküli iparosnak egyebét sem hagyta meg a jégverés, csak a reménységét és a jövőben való becsületes hitét . . . Ára 1000 kor. Hódmező-Vásárhely, 19214. I. évfolyam 98. szám. Vasárnap jimius I. Szerkesztőség : Deák Ferenc-u. 15. Kiadóhivatal: Deák Ferenc-u. 7. Ottra-nyomda. Telefon 254. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és felelős kiadó: Fejérváry József. Kiadja: Vásárhelyi Napló Rt. Tizenkétszázalékos késedelmi kamat az adótartozásokra Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény alapján a pénzügyminiszter elrendelte, hogy az aranykorona értékben fizetendő közszolgáltatások késedelmes befizetése esetén 1924. május hó 16-tól kezdődőleg, illetve az ezen tartozásoknak az 1924 évet megelőző időkből származó hátralékai után 1924 május hó 1-től kezdődőleg évi 12, vagyis havi 1 százalékos késedelmi kamat szedessék és pedig az esedékesség napjától annak a hónapnak a végéig, amely hónapban a befizetés, történik. A papírkoronában kivetett és kivetendő közszolgáltatások után továbbra is a késedelem minden megkezdett hónapjára 10 százalékos adópótlékot kell számítani, ugyancsak havi 10 százalékos adópótlékot kell számítani az aranykoronában fizetendő közszolgáltatásoknak az 1924 évet megelőző időkből származó tartozásaira 1924 évi június hó 30-ig, amely 1 napig azok a tartozásnak megfelelő öszszegű papírkoronával törleszthetők, teljesített befizetések esetében is. Az aranykorona értékre való átértékeléssel, valamint az ez évi befizetéseknek átszámításával járó nagymérvű munkatöbbletre való tekintettel elrendelte a pénzügyminiszter, hogy az aranykorona értékben fizetendő köztartozásoknak végrehajtás útján való behatását mindaddig, míg a múlt évi hátralékok egyesítése és azoknak, valamint a folyó évi lerovásoknak aranykorona értékre való átszámítása befejezést nyert, legkésőbb azonban folyó évi július hó 15-ig az adóhivatal mellőzze, illetve csak veszély fenforgása esetén foganatosítsa. (A továbbra is papírkoronában fizetendő köztartozásokat úgyszintén az állami kölcsönelőleg, illetve kölcsönhátralékokat azonban nem fizetés esetén az előírt határidőben be kell hajtani. Forradalmi emlékek és vizbajok a város parlamentje előtt A maskranyu hivatalos elfoglaltsága miatt akadályozott Aigner Károly dr. főispán helyet Soós István dr. polgármester elnökletével tartotta meg tegnap délelőtt májusi rendes közgyűlését a törvényhatósági bizottság. A polgármesteri jelentéssel kapcsolatban Rózsa András bizottsági tag emlékezett meg a vízbajokró s ezzel kapcsolatban különösképen arról, hogy az Ármentesítő Társulat nem gondoskodik kellőképen a csatornák tisztításáról és emiatt a víz nem képes lefolyni. •Csáky Lajos dr. h. polgármester válaszában azokkal a súlyos anyagi nehézségekkel foglalkozik, amelyek a Társulat feladatainak pontos elvégzését akadályozzák. Megemlíti, hogy az Ármentesítő Társulat mindszentl apátfalvai szakaszának vezetősége azzal a célzattal, hogy végre a vásárhelyi földeket mentesítse a belvizektől, az idei költségvetésébe, amely a múlt évben készült el, 82 millió koronát irányzott elő a védelmi munkálatokra. Ez akkor olyan összeg volt, amelyből meg lehetett volna oldani a kérdést, ha a valutaromlás be nem következik. Természetes, hogy a korona mai árfolyama mellett a 82 millió elenyészően kevés a vadvizek végérvényes levezetésére. A városi tanács tudatában van annak, hogy a mai helyzet tűrhetetlen és hogy a bajon sürgősen segíteni kell, miért is a Társulatnál állandóan szorgalmazza a vadvíz probléma megoldását. Akik tisztában vannak a bajok eredetével, azok viszont tudják, hogy mindaddig, amíg a Társulatnak az idei költségvetéshez hasonló előirányzásokkal kell dolgozni, addig a belvízszabályozás megnyugtatólag nem lesz elintézve. Más mód tehát nincs a kérdés helyes megoldására, mint az, hogy a társulati közgyűlést össze kell hivatni és az érdekeltség együttes elhatározásával olyan pénzügyi kibontakozást keresni, amelyeknek révén sikerrel vihetők keresztül a vadvizek levezetésére vonatkozó tervek. A h. polgármester a társulat pénzügyeinek rendezését egy megfelelő kölcsönnel véli megoldhatónak. A kölcsön felvétele legfőbb érdeke a társulatnak, mert hiszen ha továbbra is a vadvizek aratják le a termést, az a helyzet áll majd elő, hogy a búzában kivetett ármentesítő járulékot nem tudják a gazdák előteremteni, mivel búzájukat elviszi a víz és így nem lesz miből fizetniök. Csáky K. polgármester megemlíti még azt is, hogy a városi tanács maga is azon a véleményen van, hogy a csatornákat nem a vízgyűjtésre, hanem a víz levezetésére csinálták, miért is szükséges azok gyakori tisztítása, amire a tanács gyakorta felhívja a társulat figyelmét. Soós István dr polgármester és vele együtt a tanács mindent elkövet a bajok orvoslására, de lehetetlen kívánságokon nem tud segíteni. Így lehetetlen teljesíteni azt a kívánságot is, amelyet a napokban egy küldöttség tolmácsolt a polgármester előtt arra vonatkozóan, hogy a Kistóvölgynek egy részéből a vasúti töltés átvágásával vezessék le a vizet. A társulatnak ehez nincsen joga, mert hiszen ha a társulat átvághatná a vasúti töltést, akkor mindenki követné ezt a példát, ami végül a vasúti szerencsétlenségekhez vezetne. Lencse Ernő megnyugvással veszi tudomásul a h.polgármester szavait, abban a reményben, hogy jövőre már valóban segítenek az eddigi sérelmeken. Szóvá teszi azonban, hogy a földeken még mindig nagy a víz, csupán Gorzsa és Répáshát környékén 12000 hold áll most is víz alatt azért, mert a szivattyúk a szénhiány miatt nem működnek. Arra kéri a polgármestert és a tanácsot, hogy valamilyen úton-módon szerezzenek a társulatnak szenet, mert különben a víz alatt lévő területeket ebben az évben egyáltalán nem lehet hasznosítani. A tárgysorozat következő pontjaként, a fák védelme érdekében a közgyűlés egyhangúlag elhatározza, hogy a kecskeméti törvényhatósági bizottsághoz hasonlóan az útszéli fák elpusztítására és megrongálására irányuló cselekményeknek bűncselekménnyé való minősítését kéri a nemzetgyűléstől. Ezután a forradalmi birnök megtorlása foglalkoztatta a közgyűlést, annak a határozatnak kapcsán, amelyet Esztergom és Komárom megyék közigazgatásilag egyesített törvényhatósága intézett a nemzetgyűléshez és egyben hasonló állásfoglalás céljából megküldött a társtervényhatóságoknak, közöttük a vásárhelyinek is. Az említett határozatot, amely azt kívánja a neyzetgyűléstől, hogy a forradalom bűnöseit állítsa a bíróság elé és a bíróilag megbélyegzett forradalmárokat fossza meg aktív és passzív választójoguktól, a tanács pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés élénk helyesléssel fogadja a tanács javaslatát, amikor szólásra emelkedik László Jenő úr és a javaslattal szem ben azt indítványozza, hogy a törvényhatósági bizottság ne vegyen tudomást Esztergom és Komárom vármegyék kívánságáról. Indítványát azzal okolja meg László dr., hogy azok akik a forradalmak alatt bűnt követtek el, már beszámoltak cselekedetükről a bíróság előtt, tehát nincs semmi szüksége az újabb felelősségre vonásnak, amely — úgymond, — azoknak lenne a legkellemetlenebb, akik részt vettek, vagy legalább is csendes támogatói voltak az akkori eseményeknek, de eddig még nem kérték számon tőlük magatartásukat. Így példának említi fel, hogy a városi tanács is támogatta a Nemzeti Tanácsot a közrendet és vagyonbiztonságot célzó munkájában. Kun Béla nemzetgyűlési képviselő nem ért egyet László Jenő véleményével annak ellenére, hogy ő maga is tagja volt a Nemzeti Tanácsnak és a forradalom után kormánybiztosa Vásárhelynek. — Én, — mondotta felszólalásában Kun Béla nemzetgyűlési képviselő, — eléggé exponáltam magamat azokban az időkben, mégis örömmel venném, ha engem illetékes bíróság elé állítanának. Én teljes súlyát átérzem annak a felelősségnek, amely rám hárul és ezért kérem a törvényhatósági bizottság tagjait ne fogadják el László Jenő indítványát. Mi azokban a nehéz időkben azt tettük, amit a közrend megóvása és a nemzet érdekei kötelességünknek parancsoltak. Gyávaság volna tehát most a felelősséget azokra hárítani, akik akkor odaállottak mellénk, talán nem mind szívüik-lelkiek parancsát követve, nem is a terror miatt, hanem lelki kényszerből, abban a hitben, hogy a forradalom pesti vezérei, akik a nemzeti ügy szolgálatát hangoztatták, jót akarnak, amely elé bűn lett volna gáncsot vetni. Igenis, viseljük mi a felelősséget és ne bántsuk azokat akik egy és más okból mellénk szegődtek. Én felelősségem teljes tudatában megnyugvással veszem a tanács javaslatát, mert nem akarok a mások bőrével takarózni, miskorúgy érzem, hogy amit én tettem azért csak én lehetek a felelős nem pedig azok, akik különféle hatások alatt támogattak, lelkiismeretem szerint, a közrendet és a haza javát célzó munkámban. Kun Béla nagy tapssal fogadott beszéde után Csáky Lajos dr. polgármester szólal fel és visszautasítja László Jenő dr.-nak azt az állítását, mintha a városi tanács a politikai szimpátiából támogatta volna a Nemzeti Tanácsot. — A tanács sohasem politizált, — ugyalond, — de a politikától függetlenül, mint közigazgatási szervnek kötelessége volt és lesz a mindenkori kormányokat támogatni. Roszindulatú állítás tehát az, mintha a tanács egyetértett volna a forradalmi kormánynyal. Mi a forradalom idején kötelességszerűen helyünkön maradtunk bár, de lelkünkben egészen távol állottunk attól az irányzattól, amelyet a nemzeti tanács képviselt s amely végeredményben a kommunizmushoz vezetett. A tanács magatartása fölött erkölcsi kritikát gyakorolni, a cenzor tisztjét éppen László Jenő úrnak nincsen joga betölteni, hiszen László úr nemcsak az októberi eseményekben, hanem a kommunizmusban is szerepet játszott. Kérem a közgyűlést fogadja el tannácsi javaslatot. Bízzuk a bíróságra a forradalmi szereplések elbírálását s ha kell én és velem együtt a tanács, valamint Soós István dr. polgármester úr, felemelt fővel magunk is oda állunk a törvénykezés elé. László Jenő dr reflektál most a h. polgármester szavaira és kijelenti, hogy ő maga is vállalja a felelősséget azért, amit tett, pusztán a köz érdekében és nem anyagi előnyök elérése céljából . . . Csáky Lajos dr.: Jól tudjuk, kik vettek fel holmi pénzeket, mint régi újságírók ! László Jenő dr. : Engem a felettes hatóságom, az Ügyvédi Kamara felmentett a forradalmak alatt tanúsított magatartásom miatt, ami azt bizonyítja, hogy nem követtem el semmi törvénybe ütköző dolgot. Csáky Lajos dr.: Én voltam a vizsgáló bizottság elnöke és az ügyvéd úr megtagadta a bizottság élőtt a kommunistákat és a kommunizmus alatt tanúsított viselkedését ! László Jenő dr: Akkor sokan esküdtek a kommunizmusra. A vásárhelyi ügyvédek az Ön (Csáky Lajos dr.) és Kenéz Sándor kivételével mind aláírták a tanácsköztársaságot üdvözlőivet. Végül László dr. kijelenti, hogy ő nem kíván tovább gátat vetni a tanács javaslatának, mire a közgyűlés egyhangú határa- Pünkösdi ajándékokáSIHs! Szikula Lajosnál vásznakból, kartonokból, festőkből, divatharisnyákból és kertyűkből Susáni nagy utca. Szikula Lajosnál Susáni nagy utca. A r v ■ú rg •© e® ¥ kényelmét és érdekeit kívánjuk szolgálni, amikor 35 éves kizárólagos 7CCi t* I 8/M M W C ft CY kötött és szövöttáru üzletkörünket a kor kívánalmait teljesen kielé-V CiOCil MJ' 1. IOV4L giteen égé- florarck ír minden elképzelhető színekben, ________ ________________________ ____szitettük ki. IbliyclIV zoknik, fürdőöltönyök, gyermek nyáritrikóingek, keztyük, kötöttkabátok, női gyapjúmellények, zsemperek, nagy kész- KOKRON-GYÁR lerakata (bárányhoz) létünk, valamint olcsó gyári előállítási képességünk folytán legolcsóbban nálunk szerezhetők be, újdonságainkat kirakatunkban figyelje.