Vásárhelyi Napló, 1925. március (2. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
Hódmezővásárhely, 1925 március 1 vasárnap Ára 2000 korona. II. évfolyam, 49-ik szám. Szerkesztőség: Szent Antal-utca 12. sz. Telefon : 30© Kiadóhivatal: Szent Antal-utca 1 7. ez. a „Kultúra“ Fit. könyvnyomdíitatlan Telefon S3 Politikai napilap Felelős szerkesztő : Fejérváry József Kiadja : a „Kultúra“ Rt. Mikor a publikációt el akarták törölni és Susánba hire ment a szándéknak, egy öregrendű ember kissé elmélézett, aztán az ősz fejét megcsóválván, baljóslatúan jegyezte meg : ebből forradalom lesz . . . De bizony nem lett belőle forradalom, pedig többé nem hallotta Vásárhely népe se Susánban, sem Újvároson, még csak Tabánban sem istenimádás ideje után a Józsa úr ékes nyelvezetén a szót, miszerint Tarjánvégén egy fél portás vityilló, Aranyágban egy kazal búzaszalma, mitől a ló nagyot hall, vagy hogy a Reketye utcában eladó egy első kabakra való tojás !... A világ nem fordult fel s plattz nem dűlt össze tőle, még csak a publikáló kishivatalnokok se mentek tönkre a vasárnapi koronák elmaradása miatt. Persze, mert akkor a nyugalom, a béke, mégpedig a lelki békesség csendes vizein evezett az élet hajója. Mert még akkor nem voltak elvadulva az erkölcsök. Nem szántott végig idegeken szeges ostorával a nyomorúság, sziveken az elveszett háború s nem kóstolt bele a földalatti sötétség és bűn által félrevezetett és megmérgezett lelkű tömeg a bosszú, a gyűlölet poharába és nem szerzett magának dús karály kenyeret a munka szerszáma helyett a rohamkés forgatásával. Még akkor nem vadult el az emberiség s nem döntötte le az ideálokat, nem detronizálta az istent, az erényt, a becsületet, hűséget, jóságot és a szépet, ami nélkül könnyes és rút az élet. — Még akkor nem akarták átformálni az emberiséget a saját torzképükre, mit pirulva szemlél maga az embert teremtő Úristen is, — Trockij, Lenin, meg a többi tömeghóhérok, kiknek látásától szörnyszülöttet hoz a világra a viselős asszony. Még akkor nem parázslott minden nemzet alatt a föld és nem kellett vízumot kérni a makói embernek Őscsanádra, szegedinek le Torontálba, mely egy hajitásnyira esik a Tiszától és nem kellett Mátyás Kolozsvárára, Hunyadi Dévájába Rákóczi Kassájába és a koronázó Pozsony felé útlevelet kérni. Aki tehát ma a száján csak kiejteni meri is ezt a szót, az hazaáruló, az népének, országának, testvéreinek halálos ellensége, az nem magyar ember, az istentagadó. — a héten pedig elhangzott. Hogy ki mondotta, nem tudjuk. Nem is kutatjuk egyelőre, de elhangzott és szélsőséges lapok hasábjain rezonált. A választójogról volt szó. Ennek kapcsán ejtette ki valamelyik passzív rezisztáló magyar nemzetgyűlési képviselő, hogy ebből forradalom lesz! És szavában több volt a fejtegetés, mint az aggodalom. Nem beszélünk most arról, hogy egy maréknyi kisebbség akarja itt a felelős többségre ráerőszakolni a maga akaratát. Nem szólunk arról, hogy ez a parlamentárismás lényegének a megcsúfolása lenne. Nem szólunk arról, hogy Vázsonyi külön kis parlamentet akar csinálni, mert neki ez is futja. Csak arról szólunk, hogy a polgárságnak végre egyszer felnyílhat a szeme arra a bizonyos általános titkosra. És akkor számoljon önmagával, fajával és nemzete jövőjével... Ércharancot kap az ó-templom tornya. Az ó-templomi és tarjáni parochiális kör buzgó hívei a múlt vasárnap Pap Imre lelkész-elnök és Godács Imre dr lelkész buzdító felhívására megalakították az ó-templomközi harangbizottságot, melynek célja az, hogy a hívek áldozatkészsége folytán az ó-templom tornyában levő acél harang kicseréltessék az ó-templomhoz méltó ércharanggal. A bizottság Mónus János dr egyházi ügyész elnöklete alatt a következőkből alakult meg: Pap Imre, Godács Imre dr. Bereck Sándor, Pálur József lelkészek, Pista Zsigmond, Nagy László, Cs. Hódi Sándor, H. Nagy Kálmán, Udvarhelyi Sándor, Juhász István, Rákos János, Dezső István, Kiss Albert és Földházi Sándor tagokból. Amint halljuk, a hívek áldozatkészsége reményt nyújt arra, hogy egy pár héten belül a harangra való összeg teljes egészében együtt lesz. ‘ * -u~,—-----L—inn—rrs-sufr-rrs Mit tárgyal a Gazdasági Egyesület mai közgyűlése? Pénteken délután tartotta a Gazdasági Egyesület a közgyűlést előkészítő választmányi ülését Lázár Dezső gazdasági főtanácsos elnökletével. Az ülésen letárgyalták a mai közgyűlés tárgysorozatán szereplő egyesületi zárszámadást és az 1925 évi költségvetést. Tárgyalta a választmány a Téglásszéli Kisgazdakörnek a közgyűlés elé beadott azon indítványát is, melyben a tanyai polgárok az adóztatási rendszer egyszerűsítését kérik. A választmány úgy határozott, hogy az indítványt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. A szegedi pénzügyigazgatóság azon átiratára vonatkozólag, melyben a mezőgazdasági művelés alatt álló földek értékelését kérik a Gazdasági Egyesülettől, a választmány úgy döntött, hogy a munkálatok megejtésére egy bizottságot küld ki. A bizottság elnökévé megválasztották K. Sebestyén Zoltán alelnököt, tagjaiul pedig: Balog Sándort, Lénárt János drt, C. Nagy Kálmánt, Jakó Józsefet és Hegedűs Istvánt. Elfogadta a választmány Lázár Dezső elnök olyan indítványát, mely szerint a Gazdasági Egyesület külterületen lakó tagjaitól a tagsági díjat a környékbeli olvasókörök pénztárnokai szedjék be. Végül letárgyalták Tárkány Sz. Ferencnek az indítványát, amelyben azt kéri az elnökségtől, hogy a már tervbe vett téglási kenderáztató létesítését sürgesse meg a városi tanácsnál. A választóny ily értelmű határozathozatala után az ülés véget ért. Tisza István gróf békát akart kötni már a háború első fertályában. A Tudományos Akadémia kiadásában most jelent meg a gróf Tisza István leveleinek és táviratainak második kötete. A mi a könyvben legelőször leköti figyelmünket, az az előterjesztés, melyet Ferenc József császárhoz intézett Tisza István, amelyben tiltakozik az ellen, hogy elegendő látható ok nélkül hadüzenetet küldjenek Szerbiának. Tisza István figyelmezteti a királyt, hogy ez a lépés nagyon rontaná helyzetünket, mert az egész világ előtt mint a béke megbontóját bélyegezné meg Magyarországot és Ausztriát. Skerlecz Iván báró horvát bánnak küldött levelében adatokat kér arról az aknamunkáról, amelyet a szerb kormány megbízásából végeznek Horvátorzágban és Szlavóniában. Furcsa világításba helyezi a volt társországok adminisztrációját az a másik levél, amelyben Tisza István közli a horvát bánnal, hogy Belgrádból kapott nyugtalanító hírek miatt felhívta a zimonyi rendőrkapitányságot és olyan emberek jelentkeztek a telefonon, akik sem magyarul nem tudnak. A bán titkárától megtudta a miniszterelnök, hogy a zimonyi rendőrségen csak a kapitány tud magyarul, de az olyan süket, hogy nem tud telefonozni. Augusztus 23-án felterjesztést küld Tisza a királynak. Elmondta, hogy a harctéren több ízben rendeztettek csapatainkkal frontális támadást tüzérségi előkészítés és egyéb biztosító intézkedések nélkül. Kéri a királyt, ne tekintse ezt a figyelmeztetést a katonai ügyekbe való beavatkozásnak, mert tisztán a trón és a haza érdekében szánta rá magát. A gyűjtemény egyik legfontosabb dokumentuma az a levél, amelyet 1914. augusztus 30-án küldött Tisza István Burián István báró külügyminiszternek Bécsbe. Ebben a levélben értesíti Buriánt, hogy amint eldől a galíciai harc, Bécsbe utazik. Győzelem esetén a további teendők megbeszélése végett, a szomorúbb esetben pedig azért, hogy az embereket megvédje a csüggedéstől és energikus védekezésre ösztönözze. A levélben ezt mondja a többi közt: — Az első — valószínű esetben, — oda szeretnék hatni, hogy a béke azonnali megkötésének feltétele mellett aránylag mérsékelt feltételekre igyekezzünk a németeket rávenni s magunk közt beszéljük meg, hogy mit kívánjunk. Október 6-án hosszabb levelet küld Burián külügyminiszternek, akinek ezt írja : A békefeltételek kérdésével kell bizonyos alapelvek szempontjából foglalkoznunk. Épen gondoltam rá, hogy jövő fölmenetelem alkalmával neked és Berchtoldnak szóba hozom a dolgot. Azt hiszem, elsősorban azt az egy pár alapvető szempontot kellene magunk között megbeszélnünk, amelyeket a németekkel fog kelleni tisztába hoznunk. Rendkívül érdekes az a telefonüzenet, amelyet október 14-én küldött Buriánnak. Az üzenet így kezdődik : — Abban őfelségének igaza van, hogy ha megverjük az oroszt, nem fognak a románok megtámadni, akár két, akár negyven zászlóaljunk van Erdélyben. Ha pedig teljesen megvernek az oroszok, akkor reánk vetik magukat, akármilyen Erdélyben a katonai szituáció. Csak azt nem veszi őfelsége figyelembe, hogy van középút is. Változó szerencsével, végleges eredmény nélkül folyhat a küzdelem az oroszokkal és ennek fordulatai között ismétlődnek olyan momentumok, mikor ismét sikerülhet az orosz agitációnak a romániai hangulatot felizgatni. Légberepült egy robbanóanyag raktár. Rio de Janeiroból jelentik: Nitberoyban egy robbanóanyagokkal teli tárház levegőbe röpült. Mintegy 100 ember meghalt, 600 ember pedig megsebesült. A robbanás háromezer házat teljesen elpusztított. A munkanélküliségről tanácskoztak a miniszterelnökségen. Budapestről jelentik: A kormány tagjai a szokásos heti minisztertanácson Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével a mezőgazdasági hitelről és a búzavalutának a kisbérleteknél történő megváltoztatásáról tanácskoztak. Megvitatták azt a rendelettervezetet, amelyet a pénzügyminiszter és igazságügyminiszter dolgozott ki, a földbirtok hitelképességét gátló, ismert körülmények elhárítására. A kisbérletek a legközelebb megjelenő rendelet értelmében — 20 holdig — nem búzavalutában fizetnek, hanem a búza évi értékében. Meghalt Ebert, a német köztársaság elnöke. Berlinből jelentik: Ebert, a német birodalom elnöke, akit néhány nappal ezelőtt hashártyagyulladás miatt megoperáltak, tegnap délelőtt tíz óra tizenöt perckor, anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, csendesen elszenderült. Halottas ágyánál jelen volt a felesége, gyermekeivel és vejével, valamint Meissner államtitkár. A köztársasági elnök halálhíre egész Németországban nagy részvétet keltet. A berlini rendőrségen tanácskozások folynak mindennemű mulatság és vigalom betiltására. A város minden középületére, a külföldi követségekre is fekete zászlót tűztek ki. A tőzsde elnöksége teljesen szünelteti a forgalmat. Frankfurtból jelentik, hogy az ottani tőzsde is szünetel. Eltemették Leier Amáliát. Budapestről jelentik . A Leher Amália meggyilkolása ügyében folytatott nyomozás nagy apparátussal folyik tovább. Szombaton semmi eredményt nem ért el a rendőrség amelynek alapján őrizetbe vehette volna azt az embert, akit már napok óta a valószínű tettesnek tart. A nyomozás során még egyes bizonyítékokat akar beszerezni a rendőrség s ezek alapján reméli, hogy néhány napon belül lezárhatja az ügy aktáit. Tegnap délután egy órakor jelentkezett egy tanú a főkapitányságon, aki elmondotta, hogy alapos gyanúja van arról, hogy ki követte el a terézkörúti gyilkosságot. Pontos személyleírást is adott, úgyhogy még a kora délutáni órákban detektívek mentek ki a városba a gyanúsított kézrekerítésére. A rendőrségen ugyan nem tulajdonítanak nagy fontosságot a dolognak, azért mégis kinyomoznak minden adatot, ami az ügygyes vonatkozásban van. Leirer Amáliát szombat délután három órakor temették. A temetésen óriási tömeg vett részt. Megkezdik a sertéshizlalási hitel kiutalását Budapestről jelentik. A sertéshizlalással foglalkozó gazdák súlyos helyzetének enyhítésére, mintegy a mezőgazdasági hitel elöljárójaként Mayer János földművelésügyi miniszter 10 milliárdos hitelt biztosított, amelyet váltóhitel formájában a Pénzintézeti Központ utal ki. A sertéshizlalási hitelre már hétfőtől, március 2-ától kezdve jelentkezhetnek a gazdák. Miután a hitel iránt nagy érdeklődés mutatkozik, igen sok jelentkezőre számítanak. A hitelt a sertéshizlalás fejlesztése, illetve a szükséges takarmány beszerzése végett kapják a gazdák. Azonfelül részesednek a tízmilliárdos váltóhitelből azok az állatkereskedők is, akik hivatásszerűen foglalkoznak a sertéskereskedelemmel, illetve a sertéskivitellel. — A burgonya vetőmag hitel szükségletet március 8-ig lehet bejelenteni a Gazdasági Egyesület titkári hivatalában. figui».4«^54«i»«4«««4 I Anker általános biztosítótársaság főügynöksége a Kereskedelmi Banknál (Andrássy-utca 22, Bereck-palota 11 7TII 5CIIIII I I ÉTI w £! I I ■ élet-, tűz-, betörés-, baleset-, szállítmányozás- stb. biztosításokat magyar koronában, nemesvalutában és aranya ■ díjal 13 I . koronában Aranykorona biztosításoknál a díjfizetés 14.600-as alapot történil^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Az Iparos Ifjak vasárnap este az Iglói diákok 4 felv. diáktörténetet adják elő az Iparban